Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-11 / 10. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. január 11. Csütörtök # XXI. évfolyam, 10. szám 0 Ara 40 fillér Pénzügyi politikánk célja a népgazdaság egyensúlyának helyreállítása 18. plenáris ülésén az 1968. évi költségvetésről tárgyal a Nemzetgyűlés Egyszer s mindenkorra véget kell vetnünk annak a helytelen gyakorlatnak, hogy „aki nem veszi át a silány árut, az semmit sem kap". (B. Sucharda pénzügyminiszter expozéjából) (Parlamenti tudósítónktól] —• Szerdán tíz órakor összeült a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése. Az ülésen részt vettek a párt, a kormány, valamint gazdasági életünk képviselői. A szerdai tanácskozás középpontiában az 1968. évi állami költségvetési törvénytervezet állt. Az ülést Bohuslav Lastovička, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első napirendi pont FrantiSek T e s a f, a Jablonec nad Nisou-i választókerület ú) képviselője mandátumának felülvizsgálásáról szóló lelentés, illetve az üj képviselő eskütétele volt. Utána a költségvetési törvénytervezet megtárgyalása következett. A törvénytervezetet B. Sucharda pénzügyminiszter indokolta meg. (A pénzügyminiszter expozéját az alábbiakban közöljük.) B. Sucharda pénzügyminisztert nagy figyelemmel hallgatták végig. Utána FrantiSek T y meS képviselő, a törvénytervezet előadója előterjesztette a terv- és a költségvetési, valamint az alkotmányjogi bizottságnak a törvényjavaslat megvitatásáról szóló felentését. Az 1968. évi állami költségvetés egyensúlyban van, de a vállalatok részéről Igényelt beruházások egy része az idei gazdálkodás eredményeitől függ — mondotta bevezetőben a képviselő. Noha az állami költségvetés számol azzal, hogy a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban növekszik, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a szükségletek gyorsabban növekednek, mint a pénzügyi források, ami nem járul hozzá a népgazdaság konszolidálásához. A továbbiakban az előadó hangoztatta, hogy gazdaságpolitikánk A bevételek és a kiadások főösszege 144,8 milliárd korona • Egyensúlyban a költségvetés • Szlovákiában 9,6 százalékkal növekszik az ipari termelés egyik fő célfa a népgazdaság olyan egyensúlyának a megteremtése, amely lehetővé teszt társadalmunk valamennyi szükségletének kielégítését. Kitért azokra a problémákra és felismerésekre ls, amelyek a költségvetési törvénytervezet előkészítése és a Nemzetgyűlés bizottságaiban való megvitatása során kerültek napvilágra. Ezekből a felismerésekből az alábblakat emeljük ki: 1. Az ipari termelés szerkezete nagyon lassú ütemben változik. Az ipar mindeddig kevés olyan terméket produkál, amelyet mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon haszonnal lehetne értékesíteni. 2. A népgazdasági egyensúly megteremtésében nagy szerepe van a beruházási politikának. Az indokolatlan beruházások és a befejezetlen építkezések száma ugyan csökkent, de — sajnos — a beruházások hatékonysága nem növekedett. Ezért érthető, hogy a Nemzetgyűlés bizottságaiban éppen a beruházásokkal kapcsolatban hangzott el a legtöbb bírálat. Az 1968. évi költségvetés a beruházások terén a vegyipa-r, az építőanyagipart, a nemzeti bizottságok beruházásait — elsősorban a lakásépítést — részesíti előnyben. 3. FrantiSek TymeS képviselő annak a véleményének adott kifejezést, hogyha a következő években lényegesen meg akarfuk favítanl a lakások, Iskolák, és az úthálózat, az egészségügyi és a szociális berendezések építését, akkor nem szabad növelni az ipari beruházások arányát. 4. A központilag irányított vállalatok bruttó jövedelemből való részesedés a nemzeti bizottságok számára a pénzügyi önállóság terén kétségkívül jelentős tétel. Ez a segítség azonban elsősorban csak a fejlett iparvidékeken van meg. Az iparilag kevésbé fejlett területeken a nemzeti bizottságok alig jutnak hozzá ehhez a bevételi forráshoz, noha éppen itt lenne rá a legnagyobb szükség. Az előadó többek között kitért az 1968-ra tervezett szociális intézkedésekkel kapcsolatos költségvetési kérdésekre is. Hangoztatta, hogy a legnagyobb gondot a legalacsonyabb nyugdíjak okozzák. A helyt nemzeti bizottságok címére meglegyezte: — Nem tudom megérteni, hogy egyes nemzett bizottságok 1967-ben a legalacsonyabb nyugdífak emelésére rendelkezésükre álló pénzeszközöket miért nem merítették kl és miért használták fel azokat más célokra. 1968-ban az állami költségvetésből 3 millió 41000 nyugdijat fizetünk kl, összesen 18 milliárd 906 millió korona értékben, azaz 1 milliárd 550 millió koronával többet, mint 1967-ben. Az új gazdaságirányítást rendszerrel kapcsolatban hangoztatta, hogy az hatott a gazdasági fejlődésre, azonban nem nyilvánulhatott meg teljes egészében. A helyzetet a terv- és költségvetési bizottságban úgy (Folytatás a 2. oldalon) Az 1968. évi állami költségvetés Jelentős hozzájárulás az új gazdaságirányítási rendszer kibontakoztatásához. Az idei költségvetés szorosan összefügg az 1967-ben elért eredményekkel. Célja a kedvező eredmények gyarapítása és a továbbfejlődésünket gátló fogyatékos ságok kiküszöbölése. Az állami költségvetés színvonalas és Idejében történő kidolgozásához jelentősen hozzájárult a Nemzetgyűlés is. Az 1967. évi állami költségvetés alapján sikerült számos tervezett gazdasági feladatot teljesítenünk. Pozitív jelenségnek lehettünk tanúi: fokozódott a vállalatok kezdeményezése, viszont nem sikerült elérni, hogy a piac eléggé erős gazdasági nyomást gyakoroljon a nem hatékony termelésre s a gazdaságosság gyorsabb ütemű növelésére. Az 1968-as évre előirányzott állami költségvetés szerint az idei bevételek és kiadások összege feltételezhetően 144,8 milliárd korona, vagyis 5,8 százalékkal lesz több, mint 1967-ben volt. Az állami költségvetésben feltüntetett kiadási tételek megoszlása a következő: a termelés fejlesztésére 44,2 százalék, a kulturális és szociális intézkedésekre 44,6 százalék, a honvédelemre és a közbiztonságra 8,9 százalék, közigazgatási célokra 2,3 százalék. A kulturális és szociális Intézkedésekre előirányzott összeg ez idén első ízben nagyobb, mint a gazdaság fejlesztésére előirányzott, éspedig azért, mert a vállalatok fejlesztésüket most már nagyobb mértékben biztosítják saját pénzforrásaikból. A költségvetésben feltüntetett bevételek forrása, elsősorban a nemzeti jövedelem gyarapodása az 1966—67. években meggyorsult, illetve az 1966. évihez viszonyítva 1967ben mintegy 7 százalékkal nőtt, ami részben a mezőgazdaságban elért kedvező eredményeknek köszönhető. Feltételezhető a nemzeti Jövedelem további — ez Idei — gyarapodása is, mivel a vállalatoknak 7,4 százalékkal többet kell az állami költségvetés céljaira befizetniük, mint tavaly, 6,6 százalékkal nö a forgalmi adó, és 6,3 százalékkal a lakosságtól befolyó adók összege. Az előző években, Jelentős összegeket fordítottunk a nemzeti jövedelemből a termelési beruházásokra, de most már itt az ideje, hogy e beruházások révén BOHUMIL SUCHARDA pénzügyminiszter expozéja a nemzeti Jövedelmet gyarapítsuk amelynek jelentős részét társadalmi feladatok teljesítésére kell fordítanunk Köztársaságunkban egyre nagyobb méretű a lakásépítés, jelentősek s egyre nagyobbak a közérdekű beruházások, különösen a közlekedésben s egyéb, nem termelési ágazatokban, hogy megjavítsuk polgártársaink életkörülményeit s a gondoskodást az emberről. A honvédelem és a közbiztonság céljaira javasolt kiadások összege 12,9 milliárd korona, vagyis 6,8 százalékkal több, mint 1967-ben volt. Ez az összeg tetemes, és szívesebben használnánk fel népgazdaságunk céljaira, de a jelenlegi világhelyzetben nem engedhet jük meg magunknak az állam védelmi képességének elhanyagolását, még átmeneti időre sem. Népgazdaságunk megszilárdításának elsődleges feltétele a gazdasági egyensúly Helyreá'lítása. Az állami költségvetés egyensúlyát csak nagy erőfeszítések árán sikerült helyreállítanunk. Számos követelménynek nem tehettünk eleget, különösen az újabban igényelt beruházásokra vonatkozóan, úgyhogy erre a célra több mint 2,7 milliárd korona nem kerülhe tett be az állami költségvetésbe. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az Idén a tervezettnél nagyobbak lesznek a költségvetési bevételek, vagy pedig reálisan csökkenthetjük a kiadásokat. Szlovákia további felvirágoztatásával kapcsolatban az 1968-as évre különösen az lesz jellemző, hogy Szlovákiában 8,3 százalékkal nő a társadalmi termék és 9,1 százalékkal a nemzeti Jövedelem. Ez más szóval annyit Jelent, hogy Szlovákia fokozottabb mértékben vesz részt a köztársaság szocialista épftőmunká Jában. A növekedés az 1968-as évben előreláthatólag a következő lesz: ipari termelés 9,6 százalék, tehát gyorsabb lesz az országos 5,5 százalékos átlagnál; bruttó jövedelem 36,3 milliárd ko rona, vagyis 13,3 százalékkal több, mint 1967-ben volt. Az állam a szlovákiai beruházások céljaira 1968-ban 22,6 milliárd koronát fordít, vagyis az országos összeg egyharmadát. Szlovákiában a nem beruházási jellegű kiadások az állami költségvetés szerint 10,1 százalékkal lesznek nagyobbak. Az e célra előirányzott öszszeget főleg oktatás- és egészségügyi, társadalom és betegbiztosítási célokra fordítják. Rendkívül fontos gazdasági eszköz a nemzeti bizottságok költségvetése Is, amely az 1967. évihez viszonyítva 10,7 százalékkal nő, illetve eléri 47,4 milliárd koronát. Ebből az összegből 13,1 milliárd koronát beruházásokra fordítanak, vagyis 18,4 százalékkal töb bet, mint az 1907-es évben. Az 1968-ban befejezendő 92 000 lakás építésére s az ezzel kapcsolatos köz művesítésre összesen 13,7 milliárd koro nát kell fordítanunk. Az állami költségvetés erre a célra mintegy 8,5 milliárd koronát juttat. A költségvetésben feltüntetett legna gyobb kiadási tételt, 26,5 milliárd koronát, a költségvetéses szervezetek nem beruházási célokra fordítják, éspedig a művelődésügyre több mint 8,7 milliárd koronát, az egészségügyre 7,9 milliárd koronát, a közlekedésügyre pedig 3,5 milliárd koronát. Több mint 4,1 milliárd koronát kapnak a nemzeti bizottság) vállalatok nem beruházási jellegű java dalmazások címén. A nemzeti bizottságok költségvetéses szervezeteiben a bérezés céljaira szánt kiadások 9,9 százalékkal lesznek nagyobbak. mini a múlt évben, ami főleg az oktatási és egészségügyi dolgozók fizetésének emelésével függ össze. A nemzeti bizottságok Idén a na gyobb kiadásokhoz saját bevételi fórrá salkból mintegy 600 millió koronával járulnak hozzá. Az állami költségvetés alapján juttatott javadalmazás és segélyezés összege 3.4 milliárd koronával lesz nagyobb, mint tavaly veit és 2 milliárd koronával haladja meg az ötéves tervben feltételezett összeget. Arra számítunk, hogy 1968 ban a nemzeti bizottságok tartalék és fejlesztési alapjában kb. 2—3 milliárd korona áll rendelkezésre. Népgazdaságunk szempontjából a vállalatok gazdálkodásának és adópolitl kánknak is rendkívül nagy fontosságot kell tulajdonítani. Az állam a költségvetésben feltüntetett összegek 67 százalékát társadalmi szükségletek kielégítésére fordítja, ami azonban a vállalatoktól befolyt bevételektői függ. Sajnos éppúgy, mint tavaly, az idei költségvetési tervezet kidolgozását nem alapozhattuk a vállalatok és a nemzeti bizottságok tervjavaslataira. A pénzügyminisztérium az állami költségvetés tervezetét saját számvetésére és elgondolásaira alapozza, amelyeket azonban a többi központi szerv is mérlegel. Ezek szerint az 1968. évi brutg) jövedelem 7,1 százalékkal nő, s a vállalati pénzforrások — az előírt befizetések után — 9,3 százalékkal gyarapszanak. Mivel a beruházások terjedelme 7,1 százalékkal, s a készletek 3,1 százalékkal lesznek nagyobbak, jelentősebb lesz a vállalatok beruházási hozzájárulása saját eszközeinkből, jóllehet különböző a jövedelmezőségük és pénzügyi helyzetük. Vállalataink kedvezőbb pénzügyi helyzete természetes következménye az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének. Ezzel kapcsolatban azonban különböző visszásságok ls megállapíthatók. Így például a nagykereskedelmi árak módosítása részben odavezetett, hogy különböző vállalatok — az eddigi felmérés szerint — Jogtalanul Jutottak kb. 5/4 milliárd koronához, de a kincstárnak 1967 szeptemberének végéig csupán 538 millió koronát utaltak át. A vállalatok pénzügyi helyzetét különösen az árképzés befolyásolja. 1968-ban előreláthatólag mintegy 80 százalékkal emelkedik az importált nyersanyagok ára, s a különbözetet a vállalatok saját forrásaikból fizetik. Ennek következtében a külföldről behozott nyersanyagokat feldolgozó ágazatok nagyobb kiadásait nem lehet teljesen automatikusan a késztermékek árában kifejezésre juttatni. Hisz az áremelés célja nyomást gyakorolni a termelés hatékonyságára és a szükséges strukturális módosításokra. Az árak alakulása természetesen szorosan összefügg a bérek alakulásával. Számításunk szerint a bérek emelésének üteme valamivel lassúbb lesz, mint a bruttó jövedelemé. Az állami költségvetés rendkívül fontos bevételi forrása a forgalmi adó, amely összesen 6,6 % kai emelkedik. Fokozatosan megszüntetjük a forgalmi adóban mutatkozó különbségeket, mivel ez kedvezőtlenül befolyásolja a (Folytatás a 2. oldalon)