Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)
1968-01-31 / 30. szám, szerda
Áringadozások - miért? Egy sziirke tesztlszoknya, amikor pár hónapja meglelem az üzletekben, 280 koronába került. Ma Bratislavában az egyik üzletben 150, a másikban 190, a Dunai áruházban pedig 100 koronáért árusítják. Bratislavában az orkánkabát 300 korona, Hradec Královén 400. A mák 7 nyugat-szlovákiai kerületben 32, az észak-csehországiban Ú korona. A centrifugás mosogép egyik fajtája 1900 korona volt, most 1300 korona. SZOKATLAN Manapság az árak időben és térben különböznek egymástól. Szokatlan, perszehogy szokatlan. Húsz éven keresztül máshoz szoktunk. Azelőtt nyugodtak lehettünk, ha valamit megvettünk. Ma, ha nem nézünk be több üzletbe, könnyen megtörténhet, hogy megvesszük az árut és holnap mérgelődni lógunk, mert észrevesszük, hogy ugyanaz az áru egy másik üzletben olcsóbb. Persze ezek az eltérések ma sem minden árunál tapasztalhatók. Csak a limitált és szabad árképzésbe tartozó cikkeknél. Ott, ahol a kereskedelem maga szabhatja meg az árakat, illetve ott, ahol központilag csak a felső árhatárt állapítják meg, s a kereskedelem csak lefelé irányíthatja az árakat, fölfelé nem. Azok az árak, amelyek a limitált és szabad árképzésbe tartoznak (főleg divatáruról és villamos cikkekről van szőj az egész áruforgalomnak 8—10 százalékát teszik kl. Árucsoportok szerint ez a százalékarány eltérő, például az élelmiszereknél nagyon kicsiny (az alapvető élelmiszereknek szabott, hatóságilag kötött árai vannak), a konfekciónál elég nagy, mintegy 35 százalék, azonban csaknem kizárólag a férfi és női konfekcióra vonatkozik, a gyermekholmik ára rögzített, egyforma mindenütt. Ml A SZABAD ÁRKÉPZÉS? A limitált és szabad árképzésbe tartozó cikkeknél az ármegállapítás a kereskedelmi vállalatok hatáskörébe tartozik. A szabad árképzés például így történik: A kereskedelmi vállalat divatüjdonságot vásárol. Látja, hogy a rendelkezésére álló mennyiség nem elégíti ki a keresletet. Ezért olyan induló árat szab, hogy a kínálat egyensúlyban legyen a kereslettel. Vegyünk egy elvont példát. A kereskedelmi vállalat bizonyos árut 100 koronáért vesz meg a termelővállalattól. Ehhez hozzászámítja a hatóságilag megszabott forgalmi adót és kereskedelmi árrést, és rászámít még egy tetszés szerinti összeget. Ez az összeg az áru eladásával teljes egészében a kereskedelmi vállalat tartalékalapjába folyik. Ezzel képez fedezetet a későbbi árcsökkentésre. Tehát ha a kereskedelmi vállalat dederonblúzt, vagy szllonbundát vásárol, akkor ezek eladási árába belekalkulál mondjuk 10, illetve 100 koronát, hogy amikor az áru már nem fogy annyira, akkor az árat legyen miből leszállítania. Globálisan, a kereskedelmi vállalat áruválasztékának átlagában az ár nem lehet alacsonyabb, mint a termelői ár, plusz forgalmi adó, plusz kereskedelmi árrés. Az árcsökkentések tehát globálisan a kereskedelmi vállalat tartalékalapjának teljes kimerítéséig történhetnek. Ez természetes, mert ha az árcsökkentések már belemennének a kereskedelmi árrés zónájába, akkor a kereskedelem nem élhetne meg, a tööbí között csökkentenie kellene az alkalmazottak fizetését. Egy-egy áru esetében azonban az árat egészen a termeléshez felhasznált nyersanyag árának szintjére is csökkentik. Például a pamutkelméből készült női ruhát annak idején a kereskedelem 97,70 koronáért vette a termelővállalattól, s kezdetben 160 koronáért árusította. Később leszállította 110 koronára, ínég később pedig 30 koronára. ÉRTÉKESÍTÉSI VERSENY Vegyük a fent említett esetet, a teszil-szoknya árát Bratislavában ezt a szoknyát legolcsóbban árusltja a Dunaj áruház — 100 koronáért, legdrágábban az állami kereskedelem egyik üzlete 190 koronáért, s közöttük helyezkedik el a trenCíni ruhagyár üzlete, amely 150 koronáért árusítja. Amikor a szoknya mint újdonság jelent meg és nagy keletje vőlt, akkor mindenütt egyformán 280 koronáért árusították. A Dunaj áruház elsősorban divatújdonságokra berendezkedett nagyüzlet. Érdeke tehát, hogy ettől a ma már nem olyan divatos cikktől minél előbb megszabaduljon, mert jönnek egyéb dlvatújdonságok. Ezért adja a legolcsóbban, konkurrálva a többi üzlettel. Erre meg is van a lehetősége, mert nagyüzlet lévén, széles választékkal rendelkezik, és a divatújdonságok árából akkora tartalékalapot képez, amelyből az ilyen jelentős árcsökkentést is fedezni tudja. A kisebb üzleteknek ezen a téren kisebbek a lehetőségeik. Azt várják, hogy a Dunajban a szoknya fogyjon el, s akkor a vevők hozzájuk fordulnak. Még mindig ketten maradnak. Most már csak az a kérdés, mekkora a kereslet, és milyen mennyisége van a szoknyából az egyiknek és milyen a másiknak, s eszerint alakul majd tovább az ára. A PIACI HELYZET SZERINT Az induló ár rendszerint egyforma, de Itt is vannak eltérések. Említettük az orkánkabátot: Bratislavában 300 korona az üzletekben, Hradec Královén 400. Ez azért van, mert Bratislavában az orkánok már nem keresettek, sok van belőlük. Sok van belőlük főleg azért, mert Bratislavának nagy az idegenforgalma: sok a bécsi solk az orkánkabát. (A vám előírások lehetővé teszik, hogy egy orkánkabátot be lehet hozni). S ha a bécsiek mondjuk 300 koronáért adják, akkor az üzletekben sem lehet több 300 koronánál. Más a helyzet Hradec Královén, ahol nincs ekkora idegenforgalom, tehát annyi orkánkabát sem. A mák a nyugat-szlovákiai kerületben 32 korona, az ászakcsehországi kerületben 35. Ez a különbség is természetes, hiszen ha a nyugat-szlovákiai kerületben több mák termett, mint az észak-csehországiban, s innen odaszállítani nem érdemes, miért ne legyen itt 32, ott meg 35 korona) Konkrét példát nem tudunk felhozni, de bizonyára más cikknéil pedig fordított a helyzet. NEM OLYAN NAGY VESZEDELEM Az árak tehát időben és térben különböznek egymástól, mégpedig sok esetben egész szűk térben és időben (teszilszoknya ára Bratislavában). Ezzel kapcsolatban hallottam olyan ellenvetést egyes vevőktől, hogy miért csinálják ezt, hiszen a vásárlásra úgy is soík időt kell szentelni, s most még többet, hiszen körül kell futni az üzleteket, hogy a legolcsóbban vásárolhassunk. Nem olyan nagy veszedelem ez, kedves vevók, csak mindig ez a bajunk legyen a kereskedelemmel. Inkább azt tapasztaljuk, hogy valahol olcsóbban kaphatok, mint azt, hogy mindenütt egyforma az ár, de egyformán magas. A teszilszoknya esetében 90 koronáért Igazán megéri, hogy végigfussam az üzleteket, ha két Órát ls Igénybe vesz. (Hol keresek ma két óra alatt 90 koronát!). A PIAC DENIVELLIZÁLÓDASA Az áringadozásokkal tehát ml történik? Az, hogy az áruforgalomnak azon a területén, ahol a szabad és limitált árképzés érvényesül, az árak rugalmasan alkalmazkodnak a piaci helyzethez, a kereslet-kínálat alakulása szabja meg az árakat, mégpedig meghatározott térben és időben. A régi irányítási rendszerben merev árképzés érvényesült az áruforgalom minden területén. Mindennek az árát központilag szabták meg, s amint ezt ábránk mutatja, az ár mereven párhuzamos volt az értékkel. Az ár most is ilyen párhuzamos az értékkel, de a párhuzamosság nem eleve megmerevített vonal, hanem olyan vonal, amely az árnak az érték körüli ingadozásával alakul ki úgy, hogy eleinte az ár meghaladja az értéket, később pedig az érték alá süllyed. Az áringadozás egybeesik a keresetek rétegeződésével. Vannak akkora keresetek, amelyek elbírják a 280 koronás induló árat. Amikor a keresletet ezen a szinten kielégítik, akkor az árnak csökkenie kell, hogy az áru tovább fogyjon. Az ár eléri a közép kereseti szintet, az áru itt is kielégíti a vásárlók bizonyos körét, s ha marad belőle, akkor még alacsonyabb áron eljut a legalacsonyabb szintű keresetekig. Így alakul ki az áru átlagára, az értékkel párhuzamos vonal. így valósul meg az, ami után annyira óhajtoztunk: a kínálat a fogyasztóképes kereslethez igazodik. Így lesz egyensúlyban a kínálat a kereslettel. így lesz sokszínűbb a piac, így denivellizálódik a piac, ami nélkül nincs értelme a keresetek denivellizálódásának sem. TERMELÉSI MONOPÓLIUM Igen ám, de ne ringassuk magunkat illúziókban. A rugalmasság még nagyon szűk területre korlátozódik, a szabad árképzés az áruforgalomnak mindössze 8—10 százalékára terjed ki. De a legnagyobb akadály az, hogy a kereskedelemben verseny van kibontakozóban, a termelők viszont monopolhelyzetben vannak. Az értékesítési verseny termelési monopólium mellett pedig nem sokat ér. Nem, mert a kereskedelmi szervezetek versenyeznek a termelővállalatok árujáért, s nem a termelők a kereskedelem kegyeiért, megrendeléseiőrt. A cikkben tárgyalt jelenségek pozitívuma ma még csak az, hogy a kínálat összetételében alkalmazkodik rugalmasabban a kereslethez, de a kereskedelem nem tud még kellő nyomást gyakorolni a termelőkre abban az Irányban, hogy mind az árszínvonal, mind a választék és minőség tekintetében a fogyasztók érdekelnek védelmezője lehessen. MÉSZÁROS GYÖRGY APRÓHIRDETÉS A L L A S j 1 • A STAVBA kisipari szövetkezet Komáromban vállal festő- és mázolómunkát a legrövidebb határidőre. Cím: Stavba, výrobné družstvo, Komárno, Robotnícka ätvrť XVIII. ulica. OF-091 • A bratislavai Dimitrov Vegyitizem azonnal alkalmaz 18 és 50 év között: Mázolókat — betanításra Is. Órabér (betanítás után) 8—9,— korona. Munkásokat a vegyiüzemba. Havi fizetés a beosztás szerint 1500— 2000 korona. Tolatókat — betanításra ls — átlagkereset btto 1700 korona. Rakodómunkásokat. Kereset btto 2000 koronáig. Pálya-karbantartókat. Kereset btto 1500 koronáig. Kőműveseket és ácsokat. Kereset teljesítménybérben 2200 korona. Építkezési segédmunkásokat. Kereset teljesítménybérben 1800 korona. Villanyszerelőket. lakatosokat, szerelőket. Kereset btto 1900 koronáig. Takarítónőket. A férfiak számára munkásszállók. 42 órás munkahét, jelentkezni lehet a következő címen. Chemické závody J. Dimltrova v Bratislave, osobné oddelenie. OF-077 • A Bratislavai Építővállalat azonnal alkalmaz: — kőműveseket, — tetőfedőket, — szobafestőket, — szerelőket, — segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a következő címen: Bratislavský stavebný podnik, n. p., Bratislava, Ondavská ul. č. 3, I. emelet 143-as ajtó. ÜF-090 • Szakmai képzettséggel rendelkező TV- és rádiójavítót felveszünk. Cím: Komunálne služby mesta Kolárovo. ÜF-094 o szép ágynemű. Mutatós a mintás damaszt ágyhuzat A pamut és a len évek múltán sem veszít szépségéből. Válasszon tehát tetszése szerint. A „fehér hetek" jó alkalom a bevásárlásra. ADASVÉTEL • Kétszobás ház eladó. Magegyezünk. Malý Biel h. sz. 14. Ú -097. ISMERKEDÉS • Megismerkednék házasság céljából. 28—34 év közötti szerény növel. Jelige. Tavasz. 0-100 • 25/165 önhibáján kívül elvált tanítónő, megismerkedne hozzáillő fiatalemberrel 30 éves korig. Jelige: Fényképcsere. 0-101 • Ü-033 „Farsang" jeligére. 37, éves elvált asszony megismerkedne Önnel, jelige: Várom. Ú-104 • 63 éves özvegyember vagyok, ezúton keresek magamhoz Illő 80 év körüli nőt. Jelige: Szomorú a magány. 0-105 • 20/178 katona szeretne megismerkedni lányokkal 19 éves korig. Fényképpel előnyben. Jelige: Komárom és Érsekújvár. 0-108 VEGYES • Szakember új sportpályák építését és javítását vállalja. Cím a hirdetőirodában. Ú-098 • Idősebb asszonyt keresünk kisgyermek gondozására. Teljes ellátás, kölcsönös megegyezés. Jelige: Családtag. 0-102 • Szoknyaberakáshoz szükséges kellékeket, sablonokat eladok. Kívánságra megtanítom pliszíroznl. • Vennék „Tainbour" hímzőgépet. Molnár Béla, Filakovo, Gottwaldova 32. 0-103 Hirdessen Ön is az ÚJ SZÓ-ban ÚF-041 A dolgozók nyugdíjbiztosítási! 1968. január 1-től az Állami Biztosító megkezdte a DOLGOZÓK NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSÁT. EZ az önkéntes biztosítás új formája, amely kiegészíti a szociális társadalombiztosítási járadékokat, éspedig: az öregségi, az özvegyi és az árvasági járadékot. Az önkéntes biztosításból származó igények: az öregségi járadékhoz fizetendő alapjáradék, a rokkantsági járadékhoz fizetendő, átmeneti jellegű járadék, a hátramaradt hozzátartozóknak fizetendő, vagyis az özvegyi és árvasági járadékot kiegészítő járadék. A DOLGOZÓK NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSÁT az Állami Biztosító nemcsak egyének, hanem gazdasági szervezetek részére is lehetővé teszi, melyek az alkalmazottaik helyett is befizethetik a biztosítási illetéket. A dolgozók nyugdíjbiztosításáról részletes felvilágosítást nyújt az r Állami Biztosító ÜF-040 ÁRINGADOZÁSOK 26o . ' 490 - 1So. - ÄFTIZÍNVONM. - FRTFTT • 100 &AUMA& háziasszony büszkesége jj