Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-30 / 29. szám, kedd

200 bemutató Az 1968-as év a Jubileumok esztendeje. Hogy csak néhányat említsünk: az idén ünnepeljük Csehszlovákia fennállásának 50. évfordulóját, a munkásosztály februári győzelmének 20. évfordulóját, a csehszlovák—szovjet baráti szerződés aláírásának 25. évfordulóját és a csehszlovák filmgyártás megszületésének 70. évfordulóját. E jelentős évfordulók jegyében állították össze a Csehszlovák Film dolgozói a mozik idei programját, de úgy, hogy ugyanakkor módját ejtsék a világ legjobb új filmalkotásai bemutatásának is. Felkerestük Štefan Sedlák elvtársat, a Csehszlovák Film bratislavai vállalata propagandaosztályának vezetőjét és megkértük, válaszoljon kérdéseinkre. • Milyen filmeket mutatnak be a mozik 1968-ban? — Elsősorban arra szeretnénk felhívni az olvasók figyelmét, hogy az Idén a filmszínházakban 200 bemutatót, 200 új programot készítünk elő. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden nap új filmet láthat a közönség. Dehát manapság az már természetes, hogy a filmművészet odaadó rajongól sem néznek meg minden filmet. Ilyen nagy választékból azonban mindenki talál olyat, ami ízlésének a legjobban megfelel. • Elárulná olvasóinknak né' hány kiemelkedő alkotás elmét? — Az "1968-ban bemutatásra kerülő filmek tömegét több alcsoportra oszthatjuk. Lesznek filmek, melyeket az Igényes moziközönség részére a II. elosztási körben hozunk forgalomba, azután a többit a kalandfilmek, bűnügyi és pszichológiai drámák, vígjátékok, látványos alkotások, gyermek- és ifjúsági filmek, dokumentum- és útleíró müvek csoportjába sorolhatjuk. Így például a kiemelkedő, nemzetközi fesztiválokon díjazott filmek közé tartozik az Anna Karenina című szovjet filmalkotás, Tatjana Szamojlovával a címszerepben. Nagy érdeklődés előzi meg a Nem félünk a farkastól című amerikai film műsorra tűzését, Liz Taylorral és Richard Burtonnal a főszerepekben. A kalandos filmek sorában a Nagy vonatrablás című angol film és az ütközet az Ardenekben című amerikai mű ígérkezik különösen szórakoztatónak. A közkedveltségnek örvendő vígjátékok közül elsőnek a 70 mm-es Casanova 70 című olasz film kerül a közönség elé — Bratislavában már játszák — melynek főszerepében Marcello Mastroiannit láthatjuk. Ebben a műfajban többek között Az izgalom és nevetés napjai című alkotás képviseli az amerikai filmgyártást. A látványos filmek közül még szeretném megemlíteni a Háború és béke IV. részét és az Angelica című kétrészes francia filmet, amely biztosan elnyeri a közönség tetszését. • Hogyan szervezik meg az Idén a Dolgozók Filmfesztiválját? — Nem látjuk indokoltnak, hogy változtassunk a DFF eddigi koncepcióján. A közönség már megszokta ezt a nagyvonalú kulturális akciót és megrövidítve érezné magát, ha megfosztanánk tőle. Az idén már a XIX. DFF megrendezésére kerül sor. Lehet, hogy némi módosítást fogunk eszközölni a DFF őszi szakaszának szervezésében, de ez az általános koncepciót nem befolyásolja. S. K. A f a és az ember A svéd ipar-, és népművészeti kiállítás, miután megjárta az USA-t, európai útján Braíttslavába is eljutott. A Nemzeti Galériában választékos ízléssel elrendezett anyag a gazdag hagyományú svéd kultúrát érezteti és sajátos légkört teremt. Szinte hallani véljük lombos erdei fáinak suttogását s fenyvesei gyantás Illata üti meg orrunkat. A tárlat eredeti címe: A fával együtt élni. Az olyan országban, melynek fél területét erdők borítják, nyilvánvaló a közvetlen és szoros kapcsolat a fával, mind az építészetben mind a népművészetben. Ősidőktől fogva vastag fatörzsekből építették boronafalú házaikat az északi vidék lakosai. Később a délről jött civilizáció sem tántorította el őket ettől a természetes és értékes építőanyagtól, amely tartós, jól szigetel és szép. A 19. században egész városok épültek fából, a módos emberek különböző típusú házal, melyeknek faragott erkélyei, tornácai, ablakkeretei változatos ornamenseikkel szabadon teremtő képzeletről szólnak. A ház belső kiképzése ugyancsak fából volt. A tárlat harminc hajlított fa paneljén elhelyezett fényképek és írásos magyarázatok rávilágítanak arra a változásra ls, mely náluk a fa kitermelésében és feldolgozásában az Idők folyamán végbement. A nagy testi erőt igénylő régi módszert gépesítés váltotta fel. A világszerte elterjedt összerakható svéd faházak is jelzik, hogy a régi hagyomány mennyire alkalmazkodik napjaink igényeihez. Gondosan kikísérletezett konstrukció alapján tervezték meg ezeket a korszerű házakat. Néhány múzeumi darabbal ls megismerkedünk, például egy elsüllyedt csatahajó fényképével, melyet háromszáz évig borított a tenger vize. Remekbe készült dekoratív faragásait a valóságban is láthatjuk. Akad még néhány múltbeli faragásos, vagy színes ornamentikával festett háztartási eszköz is: mángorlófa, só-, vaj- és sajttartó, Illetve forma. A mai konyhai és étkező edények zömben kézzel faragottak, funkciósak, egyszerűek, ízlésesek. Az emberhez legközelebb álló bútor erősen képviselt. A svéd Iparművészet tervezte népi hagyományt továbbfejlesztő darabok a ma emberének megfelelően célszerűek, kényelmesek, kitűnő kivitelűek, tartósak és olcsók. A fa természetes struktúrája, erezése szépen érvényesül a formán és felületen. Még véletlenül sem találunk erőszakoltan modern, öncélű megoldású tárgyat. A fiatal formatervezők: Björnstjerne és Lindau L. borókalemezből szétszedhető, változatosan öszszeállítható, színes párnázású szektorbútorai a középiskolák számára készültek, ahol a lakásberendezés is tantárgy. Ezek az ötletes, praktikus darabok közkedveltek lettek a fiatal házasoknál ls. A lakást élénkítő esztergályozott, színes lakkozott gyertyatartók változatosak, és lehiggadt formájúak. Megkapóak és frissek, vidám színűek a napközt gyermekotthonok berendezési darabjai. A játékszerek jó pszichológiai érzékkel tervezettek, az apróságok fantáziáját, igényeit kielégítőek. Az esztétikaiakon kívül a szociális követelményekre ts gondolnak. A látási hibában szenvedő vagy vak gyerekeknek is szórakozást nyújtanak az ügyes plasztikus játékok. A kortól rokkant nyugdíjasok hajlékát testi állapotukhoz alkalmazkodó bútorral rendezik be. Gondos Ipari formatervezésre vallanak a kisded óvók járókái és a sportfelszerelések. A G. Bolin készítette világhírű gitárok hétfajta fából készült egyedi darabok, melyeket nagy elismeréssel fogadnak a szakemberek és zenészek. A fa kifejező lehetőségei a szobrászokat ls vonzza. Nilson Ost szobrász fejszével és vésővel dolgozza meg a göcsörtös borókafenyő törzset, melynek struktúrája megihleti. Erőteljes portrészobrai élettől duzzadnak, egyszerűek és nyersek, mint azok a népi típusok, akik ezeknek a plasztikáknak sugalmazó!. Az egykor nomád, ma már falvakban megtelepedett lappok népművészete is megkapó, ösi hagyományaikat felélesztő fafaragásaik, melyeket rénszarvas csontból való díszítő elemekkel kombinálnak, kedvelt ajándéktárgyak. Befejezésül idézem Artúr Lungvist költő poétikus gondolatát: A fa belsejében óra ketyeg, vagy talán szív dobog? A fában több idő halmozódik fel, mint az emberben, ezért keményebb és tartósabb ls nála. BÄRKÄNY JENÖNÉ Iflllllft Ujjlenyomat helyett hanglenyomat? Lauírance G. Kersta amerikai tudós, a Bell Tele phone Társaság egykori munkatársa, ma az illinoisi egyetem (USA) btoftztka-tanára, olyan berendezést szerkesztett, amely — állítása szerint — tökéletesen megkülönbözteti, és szükség esetén identifikálja az emberi hangokat. Véleménye szerint az emberek azonosságát ugyanúgy meg lehet állapítani hangjuk szerint, mint a világszerte használt ufflenyomatok segítségével. A professzor különleges készüléket, úgynevezett votceprintert, azaz hangidenttftkátort szerkesztett erre a célra. A hanglenyomat mint bírósági bizonyíték A Kersta által készített hanglenyomatot már nem csupán kísérleti és hitelesítési célokra használják, hanem a gyakorlatban — egyebek között bűnügyek kivizsgálásában és törvényszéki tárgyalásokon —is alkalmazzák. Első ízben a New York állambeli Westchester járási bíróságán csaA képen két különböző ember hangfeljegyzését lát jnk. Mind a kettő ugyanazt a szól. az angol „yes" (Igen) szét mondotta. lások kivizsgálásakor fogadták el bizonyítási eszköznek, később a svájci Baselban, ahol a bíróság egy erőszak elkövetését vizsgálta. Az utóbbi esetben Kersta professzor tanúságát meggyőzőnek minősítették és a vádlottat ennek alapján elítélték. A tanúbizonyság annak a magnetofonfeljegyzésnek az elemzését tartalmazta, amelyet a bűntett elkövetésekor rejtett hangfelvevővel rögzítettek. Már ma is számos ország krlminalistái és hangtani szakemberei érdeklődnek Kersta berendezése Iránt. Amikor a professzor a múlt év áprilisában az egyik wlesbadenl értekezleten előadást tartott a tudomány és a rendőrségi technika együttműködéséről, a hallgatók között volt E. G. W. Miilen, az Oj Scotland Yard egyik vezető munkatársa is. Nagy érdeklődést tanúsított a beszámoló iránt a kanadai, a svájci, a francia és a nyugatnémet rendőrség, valamint az Interpol is. A voiceprinter Milyen tulajdonképpen a hangazonosító készülék? A szekrény felső részében magnetofon, alsó felében pedig speciális elektronikus berendezés van, az utóbbi lehetővé teszi a hang optikai feljegyzését, vagyis — Kersta szavai szerint képszerűén kifejezi a kiejtett szavakat. Amennyiben valaki természetes hangján tetszőleges szöveget mond a készülékbe ős ugyanazt a szöveget aztán megváltoztatott hangon mondja el, a hangok reprodukálása közben kitűnik a hangok azonossága. Az elektronikus berendezés ugyanis ugyanúgy „felaprózza" a hangot, mint ahogy a televíziós kamera is pontokra, illetve vonalakra bontja annak a tárgynak a képét, amelyet közvetít. A pontokra bontott hang képe elektronikus impulzusok révén aztán egy forgó hengerre tekeredő tiszta fényérzékeny papírra érkezik s az érzékeny rétegben létrejön a beszélt szavak képe. Ez a hanglenyomat körvonalas, árnyékozott vagy sávozott lehet. Mindhárom spektrogramnak — ez a kép neve — más-más az érvényesülési lehetősége. A berendezés néhány másodperc alatt elkészíti a beszéd spektrogramját. Egy használható hanglenyomatot tlz-húsz spektrogram alapján kap a szakember. Ennek segítségével — az öszszehasonlítás elvének érvényesítésével, — hozzá lehet látni azonosításához. Arra a kérdésre, hogy milyen hosszú ideig tart az a próba, amely kimutatja, hogy a vizsgált feljegyzésben levő hang azonos-a az Ismert felvételen levő hanggal, Kersta professzor így válaszol: „Ez több körülménytől függ. Egyebek között attól, milyen hosszú a rendelkezésünkre álló — összehasonlításra szolgáló — beszélgetés, milyen minőségű a feljegyzés, és attól is, nem változtatla-e meg szándékosan az illető a hangját. Az azonosítás egy napig — dé két hétig is eltarthat." Jaj a hangutánzóknak és a ha.sbeszélöknek „Amennyiben gyakorlott ember kezeli a hangazonosító berendezést, a felnőtt ember hangja — bármilyen nyelven beszéljen is — Identifikálható" — állítja Kersta és hozzáteszi: „A megbízhatóság foka 99 százalékos. Az egyszázalékos bizonytalanság csak akkor jön számításba, ha a feljegyzés nem kielégítő minőségű." Dr. Oscar Tosi, a michingani egyetem hangés halláskutató laboratóriumának főnöke, aki részletesen tanulmányozta Kersta módszerét, kijelentette: „Elenyésző annak lehetősége, hogy két beszélő embernek pontosan azonos alofonikus spektrográfiai képlete legyen, mivel ezt a képletet a garat, a száj, az orr nagysága és kölcsönös arányuk, továbbá az ajkak, a szájpadlás, a nyelv mozgási módja stb. határozza meg." Ez a megállapítás is az új módszer megalapozottsága mellett szól, amelyet egyébként számos gyakorlati próba is igazolt. A Columbia Broadcasting System társaság egy televíziós program előkészítése során három hangszalagot küldött Kerstának. Az egyiken Walter Cronkit hírmagyarázó hangja volt, a többieken két más ember hangja. Kerstának meg kellett határoznia, melyik szalag tartalmazza Cronkit hangját. A feladatot maradéktalanul teljesítette. Egy más alkalommal eljuttatták hozzá az Elliot Reid ismert hangutánzó hangját tartalmazó szalagot, aki sikeresen utánozta az elhunyt Kennedy elnök hangját. Kersta nehézség nélkül megkülönböztette, melyik Kennedy és melyik Reid hangja. Hasonló eredménnyel végződött a Shari Levis hasbeszélő hangjával végzett próba is. Kersta professzor kötelességének tartja, hogy a bűnüldözés szolgálatába állítsa berendezését, ámde szívesebben venné, ha az orvostudományi kivizsgálásokra szolgálhatna. „Számos lehetőség nyílik ezen a téren" — mondotta. „Ezen az úton fel lehetne jegyezni például a szívverést és egyéb biológiai hangokat. Természetesen a gépipar is használhatná a készüléket: feljegyezhetné a gép mozgó részelnek a hangját és Ily módon a normától való minimális eltéréseket ls megállapíthatná ..." Az ellenzék Kétségtelen, minden ember hangja sajátos és úgyszólván páratlan. Ennek ellenére számos kiváló tudós nem ért egyet azzal az állítással, hogy a hanglenyomat pótolhatja az ujjlenyomatot, illetve az utóbbival egyenértékű. Dr. Adrián Fourcin, ismert angol szakember például ezt vallja: „A ujjak végén látható bőrfodorrajzok mintái már az embrionális állapotban létrejönnek. A gyermek növekedése közben növekszik ugyan a méretük, alakjuk azonban nem. A hangok részben jellegzetesek ugyan az egyes emberekre, ámde arra a nyelvre, esetleg tájszólásra is, amelyen beszélünk. Azok a tényezők, amelyek lényegében konstánsak, mint például a garatüreg hossza, túlságosan nagyok ahhoz, hogy megbízható alapot szolgáltassanak a részletes össszehasonlítás számára..." A hanglenyomat tehát megszületett. Milyen lesz a sorsa és érvényesülése? Ez elsősorban a további kutatásoktól, kísérletektől és megbízhatóságának bebizonyításától függ. A. H. Műbillentyűk és a vérkeringés Napjainkban a szívműtét olyan mindennapos beavatkozás az e célra berendezett intézetekben, mint másutt a vakbélműtét. Igen gyakori főleg a műanyag szívbillentyű alkalmazása a beteg ún. kéthegyű billentyűjének a pótlására. Legtöbb páciens jól elviseli a műbillentyűt, másoknál viszont — ez ideig tisztázatlan okokból — komoly komplikációk következnek be. A New Jersey állambeli (USA) South Plainfield városban két főiskola összefogott erővel vizsgálja ezt a kérdést. A probléma megoldása a becslések szerint öt évet vesz Igénybe. A képen a műbillentyűn át áramló vér mérésére szolgáló berendezés.