Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-30 / 29. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOVJETU NI UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. január 30. Kedd 0 XXI. évfolyam, 29. szám £ Ára 40 fillér Hogyan gazdálkodtunk? Jelentés népgazdaságunk 1967. évi fejlődéséről rAz 1967. évben további lépést tettünk előre népgazdaságunk megszilárdulása felé. Folytató­dott a társadalmi termelés gyors növekedése, amelynek alapján továbbra is javítani le­hetett a népgazdaság növekvő szükségleteit és a lakosság életszínvonalának emelkedését. Ä hatékony tényezők tökélete­sebb kihasználása lehetővé tet­te, hogy az 1966. évhez viszo­nyítva mintegy 8 százalékkal növeltük a nemzeti jövedelmet A gazdasági fejlődés üteme egészben véve gyorsabb volt, mint amilyet az 1967. évre szó­ló állami terv előirányzott. Az ipari termelés 7,1 száza­lékkal növekedett, az építőipa­ri munkák terjedelme 9,3 szá­zalékkal volt nagyobb. Továb­bi kedvező körülmény, hogy a mezőgazdasági termelés növe­kedése is mintegy 3,5 százalék kai több volt, mint az 1966. évi. 1967. január l-től gyakorlati­lag egész népgazdaságunkban bevezettük az új irányítási rendszert. Az 1967. évi gyakor­lati alkalmazása csupán kezde­te annak a hosszú lejáratú fo lyamatriak, amelyben még nem érvényesülhettek a pozitív ered­mények a népgazdaság vala­mennyi területén. Az új felté­telek közötti közgazdasági irá nyitás ugyanis igényes felada­tokat tűzött valamennyi gazda­sági szerv elé. Az új gazdaságirányítási rendszer érvényesülésének fel­tételeit a CSKP Központi Bi­zottságának májusi ülésén el­fogadott határozatok határoz­ták meg. Az 1967. évi gazdasá­gi fejlődés bebizonyította, hogy a termelés legkedvezőbb növe­lését biztosító belső tényezők és korábban felhalmozott tar­talékok mind hatékonyabb hasznosítása, továbbá az állam megfontolt korlátozó politiká­ja, az adott eszközök beruházá­si célokra való felhasználása kérdésében, valamint a vállala­tok üzemeltetését Illetően, ezenkívül a népgazdaságnak felvirágoztatása szempontjából effektív termelési ágazatok tá­mogatását, s így népgazdasá­gunk és a lakosság szükségle­teinek kielégítését célzó intéz­kedések ezentúl is a gazdasági egyensúly helyreállítását szol­gálja. Ennek a gazdasági politiká­nak a megvalósítása és a vál­lalati terv célkitűzéseinek a biztosítása érdekében a kor­mány az 1967. év folyamán számos konkrét intézkedést fo­ganatosított. Ezek az intézke­dések konkrétan befolyásolták a fejlődést, különösen a mun­katermelékenység növekedését, továbbá a külkereskedelem vi­szonyát illetően. Az állóalapokból eredő fel­halmozódás egészben véve az 1966. évi szinten maradt. A korlátozó intézkedések követ­keztében a beruházások terje­delme kb. 2,6 százalékkal nö­vekedett. A befejezetlen építke­zések arányszámának kedvezőt­len növekedése ugyan meg­szűnt, ám nem értük el ennek az arányszámnak tervezett csökkentését. Egészben véve 78 ezer lakást fejeztünk be, azaz háromezerrel kevesebbet, a tervben előírtnál. A készletek az egész népgaz­daságban kb. 11—12 milliárd koronával, azaz — a tervvel szemben kb. 9 milliárddal nö­vekedtek. A lakosság személyi fogyasz­tása -—( az 1966. évhez viszo­nyítva — összehasonlítható árakban kb. 4 százalékkal nö­vekedett. Az életszínvonal emelkedését a lakosság pénz­bevételeinek gyors növekedése befolyásolta. Különösen az át­lagbérek, amelyek 5 százalék­kal növekedtek. A reálbér gya korlatilag — a múlt évihez vi­szonyítva kb. 3,5 százalékkal növekedett. A lakosság fokozott vásárló­ereje nagy igényeket támasz­tott a piac ellátásával szemben, ahol különösen az ipari gyárt­mányok választékát és minősé gót, valamint a közszolgáltaié sokat illetően még sok a kí vánni való. A népesedés fejlődésével kapcsolatban az 1967. évben több negatív irányzat észlel hető: tartósan fokozódik a nyugdíjas korban levő szemé­lyek száma és ugyanakkor 5 ezrelékre csökkent a lakosság természetes szaporulata. A külkereskedelmi forgalom 2 százalékkal fokozódott, itt ls azonban a szocialista orszá gokkal szemben fokozódtak az aktívák, ugyanakkor a tőkés­országok felé irányuló kivite lünk nem növekedett olyan mértékben, mint a behozata iunk. Az 1967. évben Szlovákia ipa­ri fejlődése 10,1 százalékkal, az építőipari munkák terjedelme pedig 9,2 százalékkal növeke dett, annak ellenére, hogy itt — a bázis kihasználása szem­pontjából -r— nem sikerült el­érni olyan kedvező pénzügyi eredményeket, mint országos viszonylatban. A vállalatok gazdasági ered­ményeinek érdeméből az álla­mi költségvetés — az előirány­zottal szemben — mintegy 2 milliárd koronával többet ka­pott, és a dolgozók jutalmazási alapja ls megközelítően 2 mil­liárd koronával bővült. IPAR Az ipar bruttó termelése az 1986. évihez viszonyítva 7,1 szá­zalékkal növekedett. Meggyorsult a gépipari termelés (10,4 száza lékkai), a vegyiparé (10,2 szá­zalékkal), az építőanyagiparé (10 százalékkal), ugyanakkor a tii zelöanyag- és ércfejlesztésben korlátoztuk a termelést. Az ipari vállalatok és értéke sítési szervezetek értékesítése 6,1 százalékkal növekedett. A vég értékesítés 6,2 százalékkal volt nagyobb, amiből a beruházási cé­lokra szolgáló gépekre és beren­dezésekre 0,8 százalék, a belke­reskedelemre 5,1 százalék és a ki­vitelre 9,8 százalék esett. Az év második felében — a kormány intézkedései és részben a gaz­dasági eszközök érvényesítése ré­vén — sikerült hiánytalanul biz­tosítani a szállításokat a belföldi piac és a kivitel számára. A gazdasági ösztönzők érvényesí­tése az ú] gazdaságirányítás ke­retében lelassította az ipari üze­mekben a dolgozók számának nö­vekedését, és egyúttal hozzájárult az anyagi és egyéb költségek vi­szonylagos megtakarításához, va­lamint a jövedelem nagyfokú nö­vekedéséhez. Az ipari dolgozók átlagbére kb. 1690 korona volt. A munkaterme­lékenység az ipari vállalatokban a múlt évihez viszonyítva 6 szá­zalékkal növekedett, vagyis — az 1966. évihez viszonyítva — az ipari termelés növekedésének 85 százalékát a munkatermelékeny­ség fedezte. A t tt z e 1 ő a n y a g 1 p a r b a n a széntermelés szakaszán a kíná­lat nagyobb a keresletnél, és egy­re fokozódik az igény a cseppfo­lyós és gáznemű tüzelőanyagok iránt. Itt az 1967. évben különö­sen a munkatermelékenység gyors fokozása, a foglalkoztatottság csökkenése és az anyagi költsé­geken való megtakarítás volt a kedvező fejlődés jellemzője. Ezenfelül ebben az iparágban csökkentették a beruházások terje­delmét és korlátozták a befeje zetlen építkezések számát. A villamos energia f e J­lesztése teljes egészében ki elégítette a szükségletet. Mintegy 38,6 milliárd kWó villamos ener­giát fejlesztettünk, vagyis 5,9 szá zalékkal többet, mint 1966-ban; a vízerőművek ebből 3,7 milliárd kilowattórát, azaz 10,7 százalékot szolgáltattak. Ami a kohóipari gyártmá­nyokkal való ellátást illeti, ez általában kielégítő volt. Foko­zódott a lemezek részaránya a hengerelt acéltermékekből, ugyanakkor a vékony lemezek gyártása 17,5 százalókkal, a vastag lemezeké 20,7 százalék­kal növekedett. A vegyipar fejlődése lehető vé tette a szállításoknak 9,5 százalékkal való növelését (a belföldi piac számára 22,4 szá­zalékkal, a kivitel számára 8,3 százalékkal és a termelői fo gyasztás számára 9,4 százalék kai többet szállított a vegy ipar). Ennek ellenére hiányos­ságok vannak a belföldi piac ellátása terén, főleg ami az egyes gumiabroncsokat, PVC és gumipadló burkolófóliákat, festőanyagokat és egyes papír ipari gyártmányokat illeti. A termelés itt elsősorban a műanyagok termelésére (22,1 százalék), a műkaucsuk (15 százalék), a műszálak 31,9 szá­zalék), autó-gumiabroncsok (20,5 százalék) és újságpapír (9,3 százalék) gyártásának a bővítésére összpontosul. Az építőanyagok termelése az 1966. évhez viszonyítva 11 szá zalékkal növekedett (a belke reskedelem 1,1 százalékkal töb bet kapott belőlük). Mégis csu­pán a nem égetett falazó anya­gok és építőelemek mennyisé­ge elégítette ki a népgazdaság szükségleteit. A gépipari termelés az 1967. évben megtartotta magas növe kedési (10,4 százalékos) irá nyát. Ennek az iparágnak a növekedését 71 százalékban a munkatermelékenység fokozása eredményezte. Átlagon felüli ütemben fej lődött az elektronika, a sze­mély- és teherautók gyártása az építőipari és útépítő gépek, egyes szerszámgépek, textilipa­ri gépek, sok alkatrész és szá mos közszükségleti fémáru gyártása. A gépipari gyártmányok ér tékesítése az 1966. évihez vi szonyítva 9,8 százalékkal növe­kedett. A beruházásokhoz szük­séges gépek és berendezések szállításai egészben véve kielé­gítették az egyes népgazdasági ágak követelményeit. A megelőző évhez viszonyít­va a közszükségleti ipar ter­melése 5,2 százalékkal növeke­dett (a belkereskedelem számá­ra 4,8 százalékkal, az export számára 12 százalékkal). A termelés azokon a szaka­szokon növekedett gyorsabban, amelyek hazai nyersanyagokat dolgoznak fel. Azonban a hazai fogyasztók keresletét sem tud­ta hiánytalanul fedezni, különö sen ami a teszil ruhákat, egyes bútorféleségeket stb. illeti. Az élelmiszeripari gyártmá­nyokkal való ellátás — a mező­gazdasági termelés kedvező fej­lődése eredményeképpen — fo­(Folytatás a 4. oldalon) O Dubček elvtárs Moszkvában Moszkva •— Az SZKP Kfe­pontl Bizottságának meghívásá­ra tegnap rövid- baráti látoga­tásra Moszkvába érkezett Ale­xander Dubček, a CSKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. A prágai repülőtéren Vladi­mír Koucký, a CSKP Központi Bizottságának titkára és Oldfich Kaderka, a CSKP Központi Bi­zottsága nemzetközi osztályá­nak vezetője búcsúztatta Dub­ček elvtársat. Ott volt Ivan Iva­novics Udalcov, a Szovjetunió prágai ügyvivője és a nagykö­vetség több más dolgozója is. A vnukovói repülőtéren Ale­xander Dubček elvtárs fogadá­sára megjelent Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Nylkolaf Podgorníj, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, /. V. Kapito­nov, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára, Andrej Gromt­ko, a Szovjetunió külügyminisz­tere, K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság nemzetközi osztályának helyet­tes vezetője. A fogadáson részt vett Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió prágai nagykövete és Oldfich Pavlovský, Csehszlovákia moszk­vai nagykövete és a nagykövet­ség dolgozói. (CTK) KNDK ] Diplomáciai tanácskozások a Pueblo kémhajó ügyében 0 Washington: Nem hajlandó cserére # Koszigin sajtó­értekezlete 0 Harci készenlétben a thaiföldi hadsereg 0 Amerikai légi erősítések Ázsiába New York — Az ENSZ Bizton­sági Tanácsának tagjai vasár­nap magánjellegű tanácskozá­sokat folytattak a KNDK fel­ségvizein feltartóztatott Pueblo amerikai kémhajó ügyében. Mo­rozov, a Szovjetunió ENSZ-kül­döttségének vezetője Goldberg amerikai küldöttel tanácskozott. Morozov ezt kővetően a tudósí­tóknak kijelentette, hogy „ru­tinjellegű megbeszélésről volt szó". Az UPI szerint a vasárnapi nem hivatalos tanácskozásokon szóba került az a lehetőség is, hogy U Thant ENSZ-főtitkárt vagy más „semleges diploma­tát" bíznak meg közvetítéssel a Pueblo-ügyben. Szóba került a KNDK képviselőjének esetleges meghívása is, hogy a Biztonsági Tanács ülésén fejtse ki állás­pontját az amerikai kémhajó el­fogatásáról. A Reuter szerint a magánjel­legű tanácskozások is megerő­sítették, hogy a Biztonsági Ta­nács tagjai között komoly véle­ményeltérések mutatkoznak a Pueblo-ügy megítélésében, mivel az ügy olyan bonyolult, hogy gyors megoldásra aligha lehet számítani. Hétfőn reggel is folytatódtak New Yorkban a Biztonsági Ta­nács tagjainak magánjellegű ta­nácskozásai. Megfigyelők sze­rint a nyugati küldöttek „a köz­vetítés" gondolata mellett tör­nek lándzsát. Ezzel kapcsolat­ban szóba került az a kanadai terv is, amely szerint közvetítőt küldenének Pjöngjangba, hogy tárgyaljon a kémhajó és legény­sége kiadatásáról. Mint ismere­tes, e gondolatot elsősorban In­gatieff kanadai nagykövet szor­galmazza. A Reuter szerint azonban e tervet nemcsak a Szovjetunió, hanem számos el nem kötelezett ország is ellen­zi. ENSZ-körökben a Biztonsági Tanács tegnap esti ülésének el­napolását emlegették. Közben az Egyesült Államok folytatja katonai előkészületeit. Az amerikai légierő több alaku­latát harci készenléti állapotba helyezték. A Japánban állomá­sozó amerikai légierők parancs­noksága a japán közlekedésügyi minisztérium tudomására hozta: az Egyesült Államok fenntartja magának a Kyushu szigetén le­vő Itanke légikikötő kizáróla­gos használati jogát. A koreai partok közelében levő repülőtér az amerikai-japán katonai szerződés aláírása óta áll ame­rikai ellenőrzés alatt. A Canberra amerikai cirkáló több más hajó kíséretében kifu­tott a Tokió melletti Yokozuka . támaszpontról és Korea felé in­dult. A Japán sajtó arról is be­számol, hogy a Yorktown ame­rikai repülőgép-anyahajó a viet­nami vizekről a koreai partok felé vette útját. Hírügynökségi jelentések sze­rint készültségbe helyezték a thaiföldi fegyveres erőket. A thaiföldi miniszterelnök közöl­te: utasította az ország fegyve­res erőit, hogy a Pueblo-válság miatt legyenek „akciókészen". (Folytatás a 2. oldalon) INDIA ] Gandhi—Koszigin megbeszélés m f m f : f m m | 5"w Koszigin szovjet és Indira Gandhi indiai miniszterelnök baráti kézfogása. Delhi — Hétfőn Delhiben folytatódtak Koszigin szovjet kormányfő és Indira Gandhi miniszterelnök megbeszélései. A tárgyalásokon szóba kerültek a két országot kölcsönösen ér­deklő nemzetközi kérdések, és megvitatták a Szovjetunió és India kapcsolatainak fejleszté­sét. A két kormányfő megállapo­dott abban, hogy a külpolitikai együttműködés fejlesztésének érdekében a két ország külügy­miniszterei a jövőben rendsze­resen konzultálnak, és elmélyül az együttműködés a két ország tervezési hivatalai között is. Koszigin és Gandhi minisz­terelnökök foglalkoztak a kínai kormány politikájával és a szovjet—indiai gazdasági kap­csolatokkal. Koszigin hétfőn reggel fo­gadta Deszai indiai miniszter­elnök-helyettest és pénzügymi­nisztert, s megbeszéléseket folytatott vele. A fogadásra De­szai kérésére került sor. (CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents