Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-26 / 25. szám, péntek

Aiäri • DARWIN UNOKAÖCCSE ELŐADÁSRA KÉSZÜL 1888 tavaszán a londoni újságok hírt adtak arról, hogy Párizsban rendőrségi személyazonossági hivatal létesttlt, és ennek igazgatójává Alphonse Bertillont, az antropometriának nevezett, testmérték-nyilvántartáson alapuló azonosítási módszer feltalálóját nevezték ki. Az angol tudományos körök érdeklődését felkeltette ez a hír, és a Royal Instltutlon nevű társaság megszokott pénteki összejöveteleinek egyikét Bertillon módszerének akarta szentelni. Előadónak a híres Darwin unokaöccsét, Sir Francis Galtont hívta meg. Ez az orvostant végzett idős világutazó már három évtizede folytatott antropológiai kutatásokat, előbb Dél-Afrikában a bennszülöttek között, majd Angliában, ahol a testi és szellemi képesség öröklődését vizsgálta és ezzel kapcsolatban természetesen méréseket is végzett. Joggal tartották tehát elismert szakember-nek az antropometriában ls. Galton alapos ember volt. Ellátogatott Bertillonhoz, de ezután, visszaemlékezve arra, hogy évekkel azelőtt a Nature című természettudományi folyóiratban egy volt indiai gyarmati hivatalnok valamilyen skót orvossal egy teljesen más azonosítási módszerről vitázott, tájékoztatta magát erről a felfedezésről ls. Amikor megkapta a folyóirat szerkesztőségétől a felvilágosítást, felkereste William Herschelt, aki az ujjlenyomat azonosság-bizonyító erejét felfedezte, és megismerkedett két évtizedes indiai kutatómunkájának eredményeivel. Galton elfogulatlanságát dicséri, hogy bár eddigi tudományos munkássága Inkább Bertillonéval volt rokon, azonnal felismerte, hogy a kriminalisztikai azonosítás területén Herschel ujjlenyomatmódszere sokkal jelentősebb, mint a Párizsban bevezetett módszer. A Royal Institution összejövetelén a megállapodás szerint az antropometriáról tartott előadást, de nem felejtette el megemlíteni, hogy van még egy figyelmet érdemlő azonosítási módszer. • PURKYNÉ CSEH ORVOS ÉS AZ UJJKÉPEK Ettől a naptól kezdve a hatvanhat éves tudós már csak egy kutatási területnek, az ujjlenyomatok vizsgálatának szentelte idejét. Mivel Herschel ujjnyomgyűjteménye elegendő bizonyítékot nyújtott arra, hogy az ujjhegy papilláris vonalképel az ember egész életén át változatlanok maradnak, teljesen a vonalminták osztályozására fordította figyelmét. Tanulmányi célra az ujjlenyomatokról nagyított fényképfelvételeket készített és három év leforgása alatt tekintélyes gyűjteményre tett szert. Felállított egy számtani képletet is, mely szerint 64 milliárd az egyhez annak a valószínűsége, hogy két embernek mind a tíz ujjáról vett lenyomata megegyezzék. Ez gyakorlatilag kizárta két azonos ujjlenyomatú ember létezését. Galton tudta, az ujjlenyomat csak akkor válhat azonosítási eszközzé, ha sikerül az ujjképek vonalmintáit ügy rendszerezni, hogy ez nyilvántartásra alkalmas osztályzást tegyen lehetővé. Az orvosi irodalmat tanulmányozva meglepődve szerzett tudomást arról, hogy 1823-ban a prágai Ján E. Purkyné, a fiziológia és patológia professzora Commentatio de examine phystologico organl visus et systematis cutanei című művében kísérletet tett a vonalminták osztályozására. Purkyné több ismétlődő alapmintát állapított meg — csigavonalakat, elipsztseket, köröket, kettős örvényeket, ferde vonalakat. Galtonnak az ujjlenyomatok vizsgálatánál feltűnt, hogy a papilláris vonalak az esetek többségében háromszögalakú mintát képeznek. Erre a Jellegzetességre kísérelte meg felépíteni osztályozási rendszerét. Négy alapmintát különböztetett meg: háromszög nélkül, háromszög balra, háromszög jobbra, több háromszög. Később e négy alapmintát így keresztelte el: ívek, hurkok balra, hurkok jobbra, örvények. Egy ujjlenyomat vételénél tehát a nyllvántartólap e négy csoport valamelyikébe kerülne, a tlz ujj lenyomata 1,048570 kombinációs lehetőséget jelentene. Bár mindez még távolról sem jelentette a probléma gyakorlati megoldását, 1891-ben kutatásainak eredményéről cikket Irt a Nature című folyóiratba, majd egy évvel később könyvet adott ki Fingerprints (Ujjlenyomatok) címmel. • „HASFELMETSZŐ JACK" REFORMOKRA KÉNYSZERÍTI A YARDOT 1888. augusztus 6-án Whltechapel londoni negyedben elmetszett torokkal feküdt egy harmincötéves utcalány, Martha Turner holtteste az esthomályba burkolt utca kövezetén. A következő három hónapban még öt utcalányt találtak meggyilkolva — átvágott torokkal és felmetszett hassal: augusztus 31-én Ann Nlcholls, szeptember 8-án Annié Chapman, szeptember 30-án Elizabeth Strtde és Katherlne Eddowes, november 9-én Mary Kelly volt az áldozat. A borzalmas gyilkosságsorozat, melynek ismeretlen tettesét a londoni sajtó ,Jiasfelmetsző fack"-nek keresztelte el, rettegésben tartotta az angol főváros lakosságát. Bár a Scotland Yard valamennyi detektlvje éjjel-nappal csak „hasfelmetsző Jack" bűncselekményeivel foglalkozott, a gyilkost nem sikerült kinyomozni. A fel nem derített bűnügyek nagy száma egy újabbal gyarapodott — a közvélemény számára azonban ezzel betelt a pohár, és hatásosabb módszerek bevezetését követelte a Scotland Yard munkájában. • ANGLIA NEM TUD DÖNTENI A KÉT MÓDSZER KÖZÖTT Több befolyásos személy a francia rendőrség sikereivel érvelve követelte Bertillon azonosítási módszerének bevezetését, és idézte a párizsi lapokat, melyek azzal hivalkodtak, hogy a „hasfelmetsző Jack" Párizsban nem garázdálkodhatott volna heteken keresztül büntetlenül. 1893-ban végre Asquith belügyi államtitkár már-már hajlandónak mutatkozott a Bertillon-módszer bevezetésére, de ekkor véletlenül kezébe került Galton műve az ujjlenyomatokról. Ezért úgy határozott, hogy szakértől bizottságot nevez ki a két módszer tanulmányozására és megítélésére. A bizottság, melyet a belügyi államtitkárság, a fegyházfelügyelőség és a Scotland Yard egy-egy képviselője alkotott, először Galton laboratóriumába látogatott el. Az ujjlenyomatvétellel történő azonosítás egyszerűsége nagy hatást keltett bennük, az egyetlen hiba az volt, hogy Galtonnak még mindig nem sikerült részleteiben kidolgozni az osztályozás ós nyilvántartás rendszerét. A Bertillonnál tett látogatás kételyeket ébresztett a gyakorlatias angolokban, túl bonyolultnak tartották, és a Scotland Yard főfelügyelője Így Jellemezte: Bertillon munkássága inkább elméleti, mint gyakorlati jellegül A szakértőbizottság hosszas habozás után a két módszer keverékéből álló kompromisszumos javaslatot nyújtott be, és így az antropometrla és a daktlloszkópia között a végső döntés későbbi időre maradt. (kgy) (Következik: DÉL-AMERIKA MEGELŰZI EURÓPÁT) Neves emberek tett. Természetesnek, Istentől elrendeltnek tartotta a földesurak hatalmát, és alattvalóik alárendeltségét, ugyanakkor hangoztatta, hogy az urak, a „A NAGY LELEK ff Vannak neves emberek, politikusok, tudósok, bölcsek, akik korukban egy ország, egy nemzet jelképévé válnak. Ilyen volt a maga korában MOHANDASZ KARAMCSAND GANDHI indiai politikus ts. Politikus volt, de nem a szó szürke hétköznapi értelmében. Tudós, gondolkodó volt, s mint Ilyen politizált, s a szó legigazabb értelmében a nemzet vez ére lett. INDIAI TOLSZTOJ Gandhi gudzserátl kereskedő családban született. Gudzserátl nemzetiségű, hindu vallású volt, s a kereskedelmet, uzsorát kezében tartó banta kasztból származott. Apja az önállóságra vágyó nemzeti burzsoázia előkelő köreihez tartozott, s egy időben miniszteri tisztséget töltött be Radzskot fejedelemségben. Az ifjú Gandhi jogi tanulmányokat végzett Londonban. Utána jogtanácsos lett egy dél-afrikai angol kereskedelmi cégnél. Dél-Afrikában, a faji gyűlölet melegágyában kezdődött Gandhi politikussá érése. Dél-afrikai élete jó gyakorlati lecke volt számára. Itt találkozott először szervezett indiai mozgalommal. Dél-Afrika kereskedelmében nagy pozíciókat hódítottak meg hindu üzletemberek, viszont lealázó, csaló szerződések alapján ezerszámra hozattak Dél-Afrikába olcsó indiai munkaerőt. E szerencsétlenek sorsa megdöbbentette Gandhit, s ez adta meg az első lökést, hogy nemzete felvirágoztatásán munkálkodjék. A fiatal Gandhi dél-afrikai szolgálati éveiben eszmélt rá, hogy nemzete érdekeit hivatott szolgálni. Nem volt ez nacionalista elkötelezettség, inkább a születő Indiai burzsoáziának ezt a követelését fejezte ki, hogy több jogot csikarjon ki magának az angol gyarmattartóktól. Gandhi életére és politikai elveire mély hatást gyakorolt az ősi ázsiai vallási filozófia, amelyet általa átformálva ma gandhizmusként emlegetünk. Mi a lényege? Elveti az erőszakot, a társadalmi igazságért vívott harc módjának az erőszakról való lemondást, az engedelmesség megtagadását, a passzív ellenállást, a békés tüntetéseket, az éhségsztrájkot stb. ismeri el. Gandhi politikai elveinek rendszere a gyarmattartók elleni harcban tartalmazott ugyan több pozitív vonást (például a tömegszolidaritást ) ám a munkásmozgalom szempontjából számos negatív vonása is volt. Elsősorban osztálybékét hirdegazdagok legyenek védnökei, protektorát a szegényeknek, legyen atya-fiúi viszony köztük. Ebből az elvből kiindulva elvetette az aktív társadalmi küzdelmet. A tömegmozgalmak közül csak a gyarmati hatóságok elleni csendes tüntetéseket, éhségsztrájkot stb. fogadta el. Gandhi nem tudott felülkerekedni a vallási előítéleteken, s ezért a kasztrendszert magát természettől elrendeltnek, igazságosnak • ismerte el, csak a kasztok közötti béke mellett agitált. Gandhi politikai elveiben lényeges mozzanat a modern civilizáció elvetése. Gandhi az ipar diktatúráját emlegeti, a gépekben látja a munkások legnagyobb ellenségét. Az első világháború után érett fejjel Irta: „Nem az angolok kormányozzák Indiát, hanem a modern ctviltzáctó a maga vasútjaival, távíróival, telefonjaival, találmányaival. Ezek mind a sátán eszközei.. A REALIZMUS ÚTJÁN Gandhi téves nézeteinek gyökere a hindu vallási filozófiában keresendő. A maga bonyolult filozófiájával akarta kivezetni az indiai népet az elnyomásból. Az indiai Nemzeti Kongresszus Párt Gandhi filozófiai elveit követve harcolt az önállóságért. Ám már a harmincas években látszott, hogy az indiai nemzeti burzsoázia különböző érdekcsoportjai visszaélnek Gandhi tanaival, a maguk érdekeit helyezik előtérbe, s mindaz, amit Gandhi az erőszakról való lemondásról, az öntökéletesedésről mondott, számukra maszlag, mellyel a legalsó társadalmi rétegek forradalmasodását akarják megakadályozni. Gandhi ezért 1934ben le ls köszönt vezető párttlsztségérőL Visszavonult, de a maga módján tovább küzdött nemzete függetlenségéért. A második világháború után ez a nap is felvirradt. Ujjongott az egész ország, csak Gandhi volt szomorú. 1948. Január 26-án a következőket Irta: „Ez a nap a függetlenség napja. Amíg a függetlenségért harcoltunk, amelyet eddig nem láttunk és nem ismertünk, helyes volt az ünneplés. De most? Megismertük a függetlenséget, és csalódás fogott el minket. Legaláb ls engem ..." Gandhi kitartóan ragaszkodott a maga neves, de Idealista eszményeihez, s mivel látta, hogy az Indiai burzsoázia nem az 6 életművét akarja megvalósítani, elfordult tőle. Az ország fő veszélyét a hindu—muzulmán vallást megosztottságban látta, amiben felismerte az angolok művét. A két nagy vallási felekezet összebékltésén, India egységének megőrzésén munkálkodott, balsejtelmektől gyötörve, amikor 1948. január 30-án 17 órakor a kertjében ájtatoskodó Gandhit az ultrareakciós Hindu Mahasabha szervezet fanatikus híve, Nathuram Godse megölte. Mint utólag kiderült, a Nemzeti Kongresszus vezetői közül többen tudtak a Gandhi ellen tervezett merényletről. Pontos jelentése volt róla Patelnek, az akkori belügyminiszternek. Mégsem akadályozták meg. Nyilván útjukban volt az akkor mér 79 éves Gandhi. Gandhi gyilkosa megbűnhődött, de cinkosai Idő előtt kiszabadultak a börnötből és magas pártfogóik Jóvoltából szépen elhelyezkedtek. Az indiai nép szenvedései közepette ma ls Idézi Gandhi emlékét, azét a férfiúét, aki megannyi önmegtagadással, önzetlenül szolgálta nemzetét, és akit a nép a Mahatma, azaz „nagy lélek , a „nemzet atyja" névvel tüntetett kl. LÖRINCZ LASZLO Košicén szovjet professzort avattak tiszteletbeli doktorrá Tegnap a košicei Technika Házában ünnepélyes ülést tartott a košicei Műszaki Főiskola tudományos tanácsa, melyen átadták az 58 éves Vlagyimir Ivanovics Javojszkij professzornak, a műszaki tudományok doktorának, a moszkvai Acél- és öntvényipari Műszaki Főiskola igazgatójának a műszaki tudományok tiszteletbeli doktora elmet. V. I. Javojszkij professzor több évtizedes tudományos kutatómunkája világszerte Ismert. Személyes érdeme, hogy a moszkvai és a košicei főiskola néhány éve baráti kapcsolatot tart fenn, melynek keretében értékes együttműködés alakult ki a két iskola tudományos dolgozói és diákjai között. (k.) • CSIBA LAJOS, BRATISLAVA örülünk, hogy szívesen olvassa a Család-otthon rovatot, jónak tailálja a recept-eket s a leírásuk alapján készített préssajt ls ízlett önnek. Kérésének szívesen teszünk eleget és még a tél folyamán közlünk disznótoros recepteket is. Reméljük ezekkel is elégedett lesz. • H. M. BRATISLAVA Levelében kérdezi, mit tegyen, hogy a bőrén mutatkozó barna foltok eltűnjenek. Kezelőorvosától kérje, hogy utalja bőrgyógyászhoz. Látatlanban ugyanis szakember sem adhat tanácsot. • ZLIECHOVSKA MÁRIA, FÜLEK Levelében kért Boldogfa szlovák nevét. A galántai járásnak ezt a községét szlovákul Boldog nak hívják. • TOMORI JÁNOS, ÁGCSERNYÖ Köszönjük az Cj Szó január S-i számában közölt hírünkhöz fűzött megjegyzését. Valóban téves volt a tájékoztatás. A fagyási sebeket szenvedett két gyermeket nem a bodrogszerdahelyl, hanem a szepsi kórházba szállították. A fala nevét is hibásan közöltük, mert helyesen Drienovec, nem pedig Drienovce. • TÖBBEKNEK! Ismételten vissza kell térnünk a névtelen levelek problémájára. Most, hogy a Szerkesztői üzenetekben is válaszolunk olvasóinknak, igen megszaporodtak a névtelen levelek. Félreértés ne essék: Mi tekintetbe vesszük egyes levélíróink kérését, hogy válaszunkat ne a nevük feltüntetésével, hanem csak a megadott jeligére közöljük. Ezzel szemben a névtelenül beküldött leveleket ebben a rovatunkban sem válaszoljuk meg. • NÉMETH IZABELLA, UDVARD A lapunk Január 19-i számában megjelent „Nagyobb segítség a többgyermekes családodnak" című kommentárunk alapján kifejezésre Juttatja agályát, hogy vajon nem károsulnak-e meg a több gyermekes családfenntartók, ha a jövőben a béradónak nem lenne a gyermekek számától függően négy fokozata, hanem csak egy, amely lényegében megfelelne az egygyermekes családfő Jelenlegi béradójának". Ismét előrebocsátjuk, hogy csak elképzelésekről, módosulható javaslatokról van szó. Aggodalomra azonban így sincs oka, mivel a fenti intézkedésnek velejárója lenne a családi pótlék jelentős emelése a második gyerektől kezdve. Az emelés csakis oly arányú lehetne, hogy a többgyermekes családfők ezen ne veszítsenek, hanem nyerjenek. Ez különben világosan kiolvasható kérdéses kommentárunkból Is. • CSUTOR TIBOR, VEREKNYE. Észrevétele helyes. Ezentúl az „így tippelünk" fejléc alatt feltüntetjük, melyik fogadási hétről van szó. • PATAKY RUDOLF, SZENC. Az említett cikk (február 12.— szóm, a Külföld labdarúgása) valóban hibásan hét csapatról tesz említést, de a felsorolásban — már helyesen — csupán a továbbjutott hat szerepel. Szíves elnézését kérjük.