Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-24 / 23. szám, szerda

L apunkban már foglalkoz­tunk a befejezetlen épít­kezések problémáival, s ennek egyik vonatkozása szemléltető példája lehet az anyagi érde­keltség visszásságainak. A hely­zet gyökere a vállalati és egyé­ni érdekeltség közötti néhány ellentét. A vállalat szemszögé­ből az a fontos, hogy minél több munkát végezzenek el ko­ronaértékben, ettől függ a terv­teljesítés aránya, s az ezzel Já­ró prémium. Ellenben ott — „lent" az építkezésen —, ahol a prémium a határidő betartásá­hoz fűződik, megtörténhet, hogy a tervet nem teljesítik, viszont az egész válla­lat (mert annak sok építkezése van, amelyek többsége megte remtette a szük­séges koronaér­téket) teljesíti tervét. így a vállalati veze­tők kapnak prémiumot, egy­némely építke­zésen pedig nem kapnak. Ez még nem lenne hi­ba, mert ilyen esetben a vál­lalat és a munkások érdekelt­sége közti ellentét csak látszó­lagos. A hiba ott van, hogy a vállalati vezetők, a munka Irá­nyítói és szervezői csupán a globális mutatókban érdekeltek. Ezért hajlamosak rá, hogy cél­zatosan növeljék a meg­kezdett építkezések számát, mert azokon könnyebb elérni a tervezett munkák mennyiségét és főleg a koronaértéket. A kö­vetkezmény: egyre több a befe­jezetlen építkezés, és a befeje­zésen érdekelt munkás, pallér, építésvezető elégedetlensége. Ha már „felülről" úgy szerve­zik a munkát, hogy az alap­ásáson és a nyers építkezés munkáin elég legyen az ember, akkor természetesen a befeje­zésre váró épületen a munká­sok jogosan mondják: „Hár­man ténfergünk itt, hogyan is készülhetnénk el határidőre?!" A fentebb vázolt esetben a vállalat, illetve a gazdasági ve­zetők és a munkások anyagi ér­dekeltsége között ellentét áll fenn: a munkás közvetlenül a befejezésen, a vállalat pedig közvetve a befejezetlen építke­zéseken érdekelt. Ilyen esetben aztán a munkás viseli egy fo­gyatékos érdekeltségi rendszer hibáinak következményeit. Mennyiség és minőség Az ipari üzemekben ugyan­csak fellelhető az építkezéseken tapasztalt ellentét, csak más formában. A vállalatok többsé­ge nem érzi az egyéni anyagi érdekeltségi rendszer érvényesí­tésének szükségét. Mert azok a vállalati vezetők, akiknek e rendszer érvényesítése lenne a feladatuk, ezt nem tartják szük­ségesnek, mert őket egyénileg nem „szorítja a csizma". A gaz­dasági vezetők a vállalati Jö­vedelem alakulásában érdekel­tek. A vállalati jövedelem ala­kulása pedig nemcsak a jó mi­nőségtől és a munkatermelé­kenység alakulásától függ. A múlt évben tanúi voltunk annak, hogy sok vállalat Igen magas összegeket nyert anélkül, hogy megérdemelte volna. Arspeku­láció, adás-vételi „csalafintasá­gok", a nagykereskedelmi ár­szabályozás különféle kijátszá­sa, stb. jelentősen növelte a brut­tó Jövedelmet, amelyből a mun­kás ls, a vezető is részesedést kapott. Csakhogy a vezető nagy részesedést, a munkás kis ré­szesedést. Nehogy demagógiával vádoljon az olvasó: nem az a hiba, hogy a vezető nagyobb ré­szesedést kap, — elvégre na­gyobb a felelőssége, s ezt meg kell fizetni. A hiba ott van, hogy a munkás keresetében a részesedés csak elenyésző részt képez, keresetének zöme a nor­matelfesítésből, a minőségi mu­tatók teljesítésétől függ. An­nak azonban, akinek a jó minő­ség és a jő normateljesítés fel­tételeit kellene megteremtenie, jövedelme nemcsak ettől, ha nem a bruttó Jövedelmet kiala­kító mindmegannyi más ténye­zőtől ls függ, s ennek arányá­ban kevesebbet törődik a mun­kás számira oly fontos minősé­gi és normateljesítési feltéte­lekkel. Sajnos, csak kivétel az olyan üzem, mint a illinai Slo­vena: Itt a minőség már válla­lati szinten is „szorítani" kezdte a bruttó jövedelem alakulását, s így radikális módszerhez fo­lyamodtak — átmenetileg meg­szüntették a mesterek negyed­évi jutalmazását és havi prémiu­mot tűztek ki egyetlen mutató­val: a minőséggel. Az eredmény azonnal megmutatkozott. Mivel a normán jelüli készletekkel sem tudtak boldogulni, a fele­lős dolgozónak visszamenőleg levonták fele prémiumát, s a következő hónapra teljes pré­miumlevonást helyeztek kilátás­ba. Ha nem Javult volna a hely­Egyén — érdekeltség — vállalat zet, az illető elesett volna a ne­gyedévi részesedéstől ls. Három hónap leforgása alatt a készle­tek 13 millióról 5 millióra apad­tak. Természetesen minden dol­gozó javára. Munkatermelékenység és létszám Ugyanúgy, mint a minőség és a normateljesítés problémáit, vállalati szinten alig érzik a munkatermelékenység növelé­sének szükségességét ls. A Ky­sucké Nové M est o-t csapágy­gyárban például tavaly egész évben nyitva maradt a kollektív szerződésnek az a része, amely megszabja a munkatermelé­kenység és a bérnövekedés arányát. Nem bírták ugyanis összeegyeztetni e téren a vál­lalati és az egyéni érdeket. Ere­detileg úgy fogalmazták meg, hogy 1 százalékos bérnöveke­dést 1,5 százalékos munkater­melékenység növekedés kísér. Azután nagyobb hangsúlyt akartak helyezni a bruttó jöve­delemre, és ennek megfelelően módosították az arányt a brut­tó Jövedelemből számítva. Még ez sem kerül a kollektív szer­ződésbe, mert további változta­tásokat vártak. Ennyi bonyoda­lom láttán a munkások elvesz­tették tájékozódó képességüket saját keresetük kérdésében és nem csoda, ha közönyössé vál­tak. Amikor azután megjelent a kormányrendelet, amely előírja a munkatermelékenység és a bérek növekedése közti arányt, már nem lehetett a munkások segítségére számítani. !gy a munkatermelékenység növelésé­nek legegyszerűbb módját vá­lasztották: elbocsátottak 42 embert, megszüntették további dolgozók felvételét. Írjuk vi­szont a javukra, hogy kizárólag a műszakmulasztőkat és idült norma-nemteljesítőket bocsátot­tak el. Mint láthattuk, a munkater­melékenység kérdésében a vál­lalati érdek érvényesült ott, ahol e kérdésben nem teremtet­tek tdejében rendet. A létszám­csökkentést általában a munka­termelékenység növelése leg­egyszerűbb módjának tartják. Ez az utóbbi időben nagyon el­harapódzott nézet azonban alap­jában hibás. Igaz ugyan, hogy­ha 100 darab valamit tíz ember helyett nyolc ember elkészít egy műszak alatt, akkor nő a munkatermelékenység. De, ha ezt az egyenletet kizáróla­gosnak tartják —, mint aho­gyan annak tartják, sajnos, legtöbb üzemünkben —, akkor elfelejtik, hogy: ha tíz ember egy műszak alatt 100 valami helyett 120 valamit gyárt, akkor is növekedett a munkatermelé­kenység. Tehát nemcsak lét­számcsökkentéssel lehet növel­ni a munkatermelékenységet. Természetes, hogy nem mondok újat, tudja ezt mindenki. Csak­hogy a gyakorlatban a létszám­csökkentés az egyszerűbb mód. Könnyű azt mondani a mun­kásnak: ha kevesebben lesz­tek, majd többet kerestek. De az nem igazi Nem akkor keres­nek többet, ha kevesebben lesz­nek, hanem akkor, ha többet és jobbat termelnek. És ez nem mindegy. Az olyan érveléssel, amely szerint a nagyobb kere­setek a létszámtól függnek, csak ott operálhatnak, ahol el­hanyagolják a műszaki fejlesz­tést, a munkatermelékenység­növelést, ahol rossz minőségű árut gyártanak, amelyből nem kell több (ilyenkor valóban rá­fizetéses több dolgozót alka! maznl), ahol nem tudják eladni az árut. A létszámcsökkentés Ismét csak vállalati érdekeket tükröz: globálisan alakuljon ki a tervezett arány. Túlórák Könnyű ráismerni az olyan vállalatokra, amelyek a műsza­ki fejlesztés helyett létszám manipulációval akarják „meg menteni" a munkatermelékeny­ség kérdését. Ezek azok az üze­mek, amelyekben a 288-as kor mányrendelet érvényre juttatá sa óta ugrásszerűen megnöveke­dett a túlórák száma. Az ipar­ban általában megnőtt a mun­kások bérének „mozgó" része, az, amely többek között a mun katermelékenység növelésétől függ, vagyis ettől kellene függ nie. Ez a denivellizálás előreha­ladásának, kedvező folyamat­nak tűnhet. Csalóka kép! Szó sincs denivellizálásról. Elég be­pillantani a bérelszámolásba és kitűnik: a mukások bérének mozgó része majdnem kizárólag túlórákból tevődik. Szó sincs módosított érdekeltségi rend­szerről. Egyszerűen elbocsátot­tak néhány embert, hogy „ki­jöjjön" a munkatermelékenység arányszáma, de nem korszerű­sítettek, nem módosítottak a munkaszervezésen, nem csök­kentették a munkaráfordítást. Így hát nem maradt más hátra, mint túlórázni. S így bebizonyí­tották dolgozóiknak: valóban többet keresnek, amióta keve sebben vannak. Csak elfelejtet­ték hozzátenni: többet keres­nek, de túlórában. Természetesen említhetünk Jó példát ls. Sajnos előre kell bo­csájtani, hogy ismét kivételről van szó. A Ladecl Cementgyár­ban egy év alatt 106 ezer koro­nát fizettek ki túlórákért, s ta­valy már csak 39 ezret. Nagy­szerű eredményi Hogyan érték el? Egyszerűen: növelték a mes­tert alapot. Egy-egy gyors mun­káért a mester ma már célpré­miumot Ir ki, ezt jobban megfi­zetheti, mint azelőtt, s így nem csoda, hogy a gyors munkák zö­me munkaidő alatt elkészül. A külön díjazás segítségével 4,5 százalékról 1,9 százalékra sike­rül csökkenteni a túlórák szá­mát. De tízezer koronával töb bet kellett kifizetni a munká­soknak. Ez is még jóval keve­sebb, mint a túlórákra áldozott 106 ezer. Ami fennmarad, a mű­szaki fejlesztést szolgálja. Így helyes, s így érvényesül a sze­mélyes anyagi érdekeltség, nő a munkatermelékenység, s a műszaki fejlesztés sem marad el. Ugyanakkor érvényesül a vállalati érdekeltség ls. Ez az eset, amikor a vállalati és egyé­ni érdek összhangba került. Ha­sonló jó példát tapasztalunk a preveneci Tatra Bútorgyárban, ahol 13 milliós termelésnövelést értek el kizárólag műszaki fej­lesztéssel, túlórák nélkül. • • • Csupán néhány jelenséget is­mertettünk a vállalat és az egyén közötti sokoldalú viszony ellentmondásai közül. E néhány mozzanat arról tanúskodik, hogy az egyéni és a társadalmi érdek összhangba hozása terén az új irányítás gyakorlatában előrehaladást tapasztalhatunk. Hiszen a munkatermelékenység, a minőség, a befejezett építke­zések stb. a munkások egyéni érdeke is, s egyben társadalmi érdek. Vállalati szinten azonban bizonyos eltolódás jött létre, olyan mozzanatok tapasztalha­tók az érdekeltségben, amelyek a munkás érdekével ellentétes irányvételre „ösztönzik" a gaz­dasági vezetőket. S hogy ez tár­sadalomellenes irányvétel Is egyben, azt tanúsítja a közép­szlovákiai kerületből vett példa: míg a vállalatok döntő többsége Jóval túlszárnyalta a bruttó Jö­vedelem tervét, kitűnő eredmé nyeket mutat ki, addig a kiske­reskedelem árukészlete 80 mil­lió koronával a tervezett szint alatt maradt. Tehát „minden jól megy, csak az áru kevés". VILCSEK GÉZA Í • * , Ä P R OH I R D E T E S ADAS VÉTEL ALLAS • Eladó SKODA-440 generáljavl­tás után .Cím: Kiss Viliam, B a J č 51, okr. Komárno. 0-073 M A Galántai Járási Iparvállalat (Okresný priemyselný podnik, Ga­lanta) azonnal alkalmaz 1 építész-technikust. Feltételek: Építőipari középiskola és 5 éves gyakorlat. Jelentkezni le­het a vállalat személyzeti osztá­lyán. ÜF-055 S) A bratislaval Dimitrov Vegyi­üzem azonnal alkalmaz 18 és 50 év között: Mázolókat — betanításra ls. Óra­bér (betanítás után) 8—9,— ko­rona. Munkásokat a vegyiüzembe. Havi fizetés a beosztás szerint 1500—> 2000 korona. Tolatúkat — betanításra is — át­lagkereset btto 1700 korona. RakodAmnnkásokat. Kereset btto 2000 koronáig. Pálya-karbantartókat. Kereset btto 1500 koronáig. Kőműveseket és ácsokat. Kereset teljesítménybérben 2200 korona. Építkezési segédmunkásokat. Ke­reset teljesítménybérben 1800 ko­rona. Villanyszerelőket, lakatosokat, szereifiket. Kereset btto 1.900 koro­náig. Takarítónőket. A férfiak számára munkásszállók. 42 órás munkahét. Jelentkezni le­het a következő címen: Chemické závody J. Dlmltrova v Bratislave, osobné oddelenie. ÜF-077 Q ISMERKEDÉS • 33 éves leány hozzáillő élet­társat keres. Jelige: Piros rózsa. 0-072 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen, drága feleségemet, Ambrus Lfiszlónét szUl. Jasszus Rozáliát utolsó útjára elkísérték, virággal és részvétnyilvánításukkal igye­keztek enyhíteni fájdalmunkat. Ambrus László és a gyászoló család. 0-074 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen drága fiúnkat és testvérünket, Farkas Pétert utolsó útjára az lllésházl temető­be elkísérték, virággal és részvé­tükkel Igyekeztek enyhíteni fáj­dalmunkat. A gyászoló család. Ü-071 VEGYES • Szakember sportpályák kar­bantartását vállalja. Cím a hird. irodában. 0-084 A legfőbb ideje f hogy gondoskodjék a gépkocsi hűtőberendezé­sének fagy elleni védelméről. Hűtőjét a FRIDEX­SPECIAL védi a legmegbízhatóbban. a FRIDEX-SPECIAL ideális fagyálló, a korróziót meggátló hűtőfolyadék. A FRIDEX-SPECIAL kapható a drogériákban és a Mototechna n. v. üzleteiben. OF-013/1 háziasszony büszkesége a szép ágynemű. Mutatós a mintás damaszt ágyhuzat. A pamut és a len évek múltán sem veszít szépsé­géből. Válasszon tehát tetszése szerint A „fehér hetek" jó alka­lom a bevásárlásra. ŰF-04J SKLÁRSKE STROJE Bratislava - Petržalka, Kopčianska 15 azonnal alkalmaz esztergályosokat, marósokat, horizontál maróso­kat, hegesztökei, sík- és gömbcsiszolókat. A szak­képzettség nélküli jelentkezőket betanitjuk, és szakipari képesítést nyerhetnek. Alkalmazunk to­vábbá: üzemi őröket, segédmunkásokat, valamint technológusokat és konstruktőröket a T 9-11 kategóriába. Nőtleneknek a munkásszállóban biztosítunk lakást, családos jelentkezők bekapcsolódhatnak az üzemi lakásépítésbe és 1969-ben lakáshoz juthatnak. Érdeklődni lehet személyesen, írásban, vagy telefonon a személyzeti osztályon. Telefon: 536-71-72, 505-18. ÚF-023

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents