Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)
1968-01-24 / 23. szám, szerda
L apunkban már foglalkoztunk a befejezetlen építkezések problémáival, s ennek egyik vonatkozása szemléltető példája lehet az anyagi érdekeltség visszásságainak. A helyzet gyökere a vállalati és egyéni érdekeltség közötti néhány ellentét. A vállalat szemszögéből az a fontos, hogy minél több munkát végezzenek el koronaértékben, ettől függ a tervteljesítés aránya, s az ezzel Járó prémium. Ellenben ott — „lent" az építkezésen —, ahol a prémium a határidő betartásához fűződik, megtörténhet, hogy a tervet nem teljesítik, viszont az egész vállalat (mert annak sok építkezése van, amelyek többsége megte remtette a szükséges koronaértéket) teljesíti tervét. így a vállalati vezetők kapnak prémiumot, egynémely építkezésen pedig nem kapnak. Ez még nem lenne hiba, mert ilyen esetben a vállalat és a munkások érdekeltsége közti ellentét csak látszólagos. A hiba ott van, hogy a vállalati vezetők, a munka Irányítói és szervezői csupán a globális mutatókban érdekeltek. Ezért hajlamosak rá, hogy célzatosan növeljék a megkezdett építkezések számát, mert azokon könnyebb elérni a tervezett munkák mennyiségét és főleg a koronaértéket. A következmény: egyre több a befejezetlen építkezés, és a befejezésen érdekelt munkás, pallér, építésvezető elégedetlensége. Ha már „felülről" úgy szervezik a munkát, hogy az alapásáson és a nyers építkezés munkáin elég legyen az ember, akkor természetesen a befejezésre váró épületen a munkások jogosan mondják: „Hárman ténfergünk itt, hogyan is készülhetnénk el határidőre?!" A fentebb vázolt esetben a vállalat, illetve a gazdasági vezetők és a munkások anyagi érdekeltsége között ellentét áll fenn: a munkás közvetlenül a befejezésen, a vállalat pedig közvetve a befejezetlen építkezéseken érdekelt. Ilyen esetben aztán a munkás viseli egy fogyatékos érdekeltségi rendszer hibáinak következményeit. Mennyiség és minőség Az ipari üzemekben ugyancsak fellelhető az építkezéseken tapasztalt ellentét, csak más formában. A vállalatok többsége nem érzi az egyéni anyagi érdekeltségi rendszer érvényesítésének szükségét. Mert azok a vállalati vezetők, akiknek e rendszer érvényesítése lenne a feladatuk, ezt nem tartják szükségesnek, mert őket egyénileg nem „szorítja a csizma". A gazdasági vezetők a vállalati Jövedelem alakulásában érdekeltek. A vállalati jövedelem alakulása pedig nemcsak a jó minőségtől és a munkatermelékenység alakulásától függ. A múlt évben tanúi voltunk annak, hogy sok vállalat Igen magas összegeket nyert anélkül, hogy megérdemelte volna. Arspekuláció, adás-vételi „csalafintaságok", a nagykereskedelmi árszabályozás különféle kijátszása, stb. jelentősen növelte a bruttó Jövedelmet, amelyből a munkás ls, a vezető is részesedést kapott. Csakhogy a vezető nagy részesedést, a munkás kis részesedést. Nehogy demagógiával vádoljon az olvasó: nem az a hiba, hogy a vezető nagyobb részesedést kap, — elvégre nagyobb a felelőssége, s ezt meg kell fizetni. A hiba ott van, hogy a munkás keresetében a részesedés csak elenyésző részt képez, keresetének zöme a normatelfesítésből, a minőségi mutatók teljesítésétől függ. Annak azonban, akinek a jó minőség és a jő normateljesítés feltételeit kellene megteremtenie, jövedelme nemcsak ettől, ha nem a bruttó Jövedelmet kialakító mindmegannyi más tényezőtől ls függ, s ennek arányában kevesebbet törődik a munkás számira oly fontos minőségi és normateljesítési feltételekkel. Sajnos, csak kivétel az olyan üzem, mint a illinai Slovena: Itt a minőség már vállalati szinten is „szorítani" kezdte a bruttó jövedelem alakulását, s így radikális módszerhez folyamodtak — átmenetileg megszüntették a mesterek negyedévi jutalmazását és havi prémiumot tűztek ki egyetlen mutatóval: a minőséggel. Az eredmény azonnal megmutatkozott. Mivel a normán jelüli készletekkel sem tudtak boldogulni, a felelős dolgozónak visszamenőleg levonták fele prémiumát, s a következő hónapra teljes prémiumlevonást helyeztek kilátásba. Ha nem Javult volna a helyEgyén — érdekeltség — vállalat zet, az illető elesett volna a negyedévi részesedéstől ls. Három hónap leforgása alatt a készletek 13 millióról 5 millióra apadtak. Természetesen minden dolgozó javára. Munkatermelékenység és létszám Ugyanúgy, mint a minőség és a normateljesítés problémáit, vállalati szinten alig érzik a munkatermelékenység növelésének szükségességét ls. A Kysucké Nové M est o-t csapágygyárban például tavaly egész évben nyitva maradt a kollektív szerződésnek az a része, amely megszabja a munkatermelékenység és a bérnövekedés arányát. Nem bírták ugyanis összeegyeztetni e téren a vállalati és az egyéni érdeket. Eredetileg úgy fogalmazták meg, hogy 1 százalékos bérnövekedést 1,5 százalékos munkatermelékenység növekedés kísér. Azután nagyobb hangsúlyt akartak helyezni a bruttó jövedelemre, és ennek megfelelően módosították az arányt a bruttó Jövedelemből számítva. Még ez sem kerül a kollektív szerződésbe, mert további változtatásokat vártak. Ennyi bonyodalom láttán a munkások elvesztették tájékozódó képességüket saját keresetük kérdésében és nem csoda, ha közönyössé váltak. Amikor azután megjelent a kormányrendelet, amely előírja a munkatermelékenység és a bérek növekedése közti arányt, már nem lehetett a munkások segítségére számítani. !gy a munkatermelékenység növelésének legegyszerűbb módját választották: elbocsátottak 42 embert, megszüntették további dolgozók felvételét. Írjuk viszont a javukra, hogy kizárólag a műszakmulasztőkat és idült norma-nemteljesítőket bocsátottak el. Mint láthattuk, a munkatermelékenység kérdésében a vállalati érdek érvényesült ott, ahol e kérdésben nem teremtettek tdejében rendet. A létszámcsökkentést általában a munkatermelékenység növelése legegyszerűbb módjának tartják. Ez az utóbbi időben nagyon elharapódzott nézet azonban alapjában hibás. Igaz ugyan, hogyha 100 darab valamit tíz ember helyett nyolc ember elkészít egy műszak alatt, akkor nő a munkatermelékenység. De, ha ezt az egyenletet kizárólagosnak tartják —, mint ahogyan annak tartják, sajnos, legtöbb üzemünkben —, akkor elfelejtik, hogy: ha tíz ember egy műszak alatt 100 valami helyett 120 valamit gyárt, akkor is növekedett a munkatermelékenység. Tehát nemcsak létszámcsökkentéssel lehet növelni a munkatermelékenységet. Természetes, hogy nem mondok újat, tudja ezt mindenki. Csakhogy a gyakorlatban a létszámcsökkentés az egyszerűbb mód. Könnyű azt mondani a munkásnak: ha kevesebben lesztek, majd többet kerestek. De az nem igazi Nem akkor keresnek többet, ha kevesebben lesznek, hanem akkor, ha többet és jobbat termelnek. És ez nem mindegy. Az olyan érveléssel, amely szerint a nagyobb keresetek a létszámtól függnek, csak ott operálhatnak, ahol elhanyagolják a műszaki fejlesztést, a munkatermelékenységnövelést, ahol rossz minőségű árut gyártanak, amelyből nem kell több (ilyenkor valóban ráfizetéses több dolgozót alka! maznl), ahol nem tudják eladni az árut. A létszámcsökkentés Ismét csak vállalati érdekeket tükröz: globálisan alakuljon ki a tervezett arány. Túlórák Könnyű ráismerni az olyan vállalatokra, amelyek a műszaki fejlesztés helyett létszám manipulációval akarják „meg menteni" a munkatermelékenység kérdését. Ezek azok az üzemek, amelyekben a 288-as kor mányrendelet érvényre juttatá sa óta ugrásszerűen megnövekedett a túlórák száma. Az iparban általában megnőtt a munkások bérének „mozgó" része, az, amely többek között a mun katermelékenység növelésétől függ, vagyis ettől kellene függ nie. Ez a denivellizálás előrehaladásának, kedvező folyamatnak tűnhet. Csalóka kép! Szó sincs denivellizálásról. Elég bepillantani a bérelszámolásba és kitűnik: a mukások bérének mozgó része majdnem kizárólag túlórákból tevődik. Szó sincs módosított érdekeltségi rendszerről. Egyszerűen elbocsátottak néhány embert, hogy „kijöjjön" a munkatermelékenység arányszáma, de nem korszerűsítettek, nem módosítottak a munkaszervezésen, nem csökkentették a munkaráfordítást. Így hát nem maradt más hátra, mint túlórázni. S így bebizonyították dolgozóiknak: valóban többet keresnek, amióta keve sebben vannak. Csak elfelejtették hozzátenni: többet keresnek, de túlórában. Természetesen említhetünk Jó példát ls. Sajnos előre kell bocsájtani, hogy ismét kivételről van szó. A Ladecl Cementgyárban egy év alatt 106 ezer koronát fizettek ki túlórákért, s tavaly már csak 39 ezret. Nagyszerű eredményi Hogyan érték el? Egyszerűen: növelték a mestert alapot. Egy-egy gyors munkáért a mester ma már célprémiumot Ir ki, ezt jobban megfizetheti, mint azelőtt, s így nem csoda, hogy a gyors munkák zöme munkaidő alatt elkészül. A külön díjazás segítségével 4,5 százalékról 1,9 százalékra sikerül csökkenteni a túlórák számát. De tízezer koronával töb bet kellett kifizetni a munkásoknak. Ez is még jóval kevesebb, mint a túlórákra áldozott 106 ezer. Ami fennmarad, a műszaki fejlesztést szolgálja. Így helyes, s így érvényesül a személyes anyagi érdekeltség, nő a munkatermelékenység, s a műszaki fejlesztés sem marad el. Ugyanakkor érvényesül a vállalati érdekeltség ls. Ez az eset, amikor a vállalati és egyéni érdek összhangba került. Hasonló jó példát tapasztalunk a preveneci Tatra Bútorgyárban, ahol 13 milliós termelésnövelést értek el kizárólag műszaki fejlesztéssel, túlórák nélkül. • • • Csupán néhány jelenséget ismertettünk a vállalat és az egyén közötti sokoldalú viszony ellentmondásai közül. E néhány mozzanat arról tanúskodik, hogy az egyéni és a társadalmi érdek összhangba hozása terén az új irányítás gyakorlatában előrehaladást tapasztalhatunk. Hiszen a munkatermelékenység, a minőség, a befejezett építkezések stb. a munkások egyéni érdeke is, s egyben társadalmi érdek. Vállalati szinten azonban bizonyos eltolódás jött létre, olyan mozzanatok tapasztalhatók az érdekeltségben, amelyek a munkás érdekével ellentétes irányvételre „ösztönzik" a gazdasági vezetőket. S hogy ez társadalomellenes irányvétel Is egyben, azt tanúsítja a középszlovákiai kerületből vett példa: míg a vállalatok döntő többsége Jóval túlszárnyalta a bruttó Jövedelem tervét, kitűnő eredmé nyeket mutat ki, addig a kiskereskedelem árukészlete 80 millió koronával a tervezett szint alatt maradt. Tehát „minden jól megy, csak az áru kevés". VILCSEK GÉZA Í • * , Ä P R OH I R D E T E S ADAS VÉTEL ALLAS • Eladó SKODA-440 generáljavltás után .Cím: Kiss Viliam, B a J č 51, okr. Komárno. 0-073 M A Galántai Járási Iparvállalat (Okresný priemyselný podnik, Galanta) azonnal alkalmaz 1 építész-technikust. Feltételek: Építőipari középiskola és 5 éves gyakorlat. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. ÜF-055 S) A bratislaval Dimitrov Vegyiüzem azonnal alkalmaz 18 és 50 év között: Mázolókat — betanításra ls. Órabér (betanítás után) 8—9,— korona. Munkásokat a vegyiüzembe. Havi fizetés a beosztás szerint 1500—> 2000 korona. Tolatúkat — betanításra is — átlagkereset btto 1700 korona. RakodAmnnkásokat. Kereset btto 2000 koronáig. Pálya-karbantartókat. Kereset btto 1500 koronáig. Kőműveseket és ácsokat. Kereset teljesítménybérben 2200 korona. Építkezési segédmunkásokat. Kereset teljesítménybérben 1800 korona. Villanyszerelőket, lakatosokat, szereifiket. Kereset btto 1.900 koronáig. Takarítónőket. A férfiak számára munkásszállók. 42 órás munkahét. Jelentkezni lehet a következő címen: Chemické závody J. Dlmltrova v Bratislave, osobné oddelenie. ÜF-077 Q ISMERKEDÉS • 33 éves leány hozzáillő élettársat keres. Jelige: Piros rózsa. 0-072 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen, drága feleségemet, Ambrus Lfiszlónét szUl. Jasszus Rozáliát utolsó útjára elkísérték, virággal és részvétnyilvánításukkal igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat. Ambrus László és a gyászoló család. 0-074 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen drága fiúnkat és testvérünket, Farkas Pétert utolsó útjára az lllésházl temetőbe elkísérték, virággal és részvétükkel Igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat. A gyászoló család. Ü-071 VEGYES • Szakember sportpályák karbantartását vállalja. Cím a hird. irodában. 0-084 A legfőbb ideje f hogy gondoskodjék a gépkocsi hűtőberendezésének fagy elleni védelméről. Hűtőjét a FRIDEXSPECIAL védi a legmegbízhatóbban. a FRIDEX-SPECIAL ideális fagyálló, a korróziót meggátló hűtőfolyadék. A FRIDEX-SPECIAL kapható a drogériákban és a Mototechna n. v. üzleteiben. OF-013/1 háziasszony büszkesége a szép ágynemű. Mutatós a mintás damaszt ágyhuzat. A pamut és a len évek múltán sem veszít szépségéből. Válasszon tehát tetszése szerint A „fehér hetek" jó alkalom a bevásárlásra. ŰF-04J SKLÁRSKE STROJE Bratislava - Petržalka, Kopčianska 15 azonnal alkalmaz esztergályosokat, marósokat, horizontál marósokat, hegesztökei, sík- és gömbcsiszolókat. A szakképzettség nélküli jelentkezőket betanitjuk, és szakipari képesítést nyerhetnek. Alkalmazunk továbbá: üzemi őröket, segédmunkásokat, valamint technológusokat és konstruktőröket a T 9-11 kategóriába. Nőtleneknek a munkásszállóban biztosítunk lakást, családos jelentkezők bekapcsolódhatnak az üzemi lakásépítésbe és 1969-ben lakáshoz juthatnak. Érdeklődni lehet személyesen, írásban, vagy telefonon a személyzeti osztályon. Telefon: 536-71-72, 505-18. ÚF-023