Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-04 / 3. szám, csütörtök

Szlovákia iparosításának megvalósítói BESZÉLGETÉS JOZEF BEHUNČtK MÉRNÖKKEL, AZ IPARI ÉPÍTKEZÉSEK SZAKÁGAZATI IGAZGATÓSÁGÁNAK VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL. A szocialista társadalmat építő hazánkban a rohamos fejlődés korszakát éli Szlovákia, ahol nagyon jelentős ipari üzemek épülnek. Az építkezések zömének megvalósítását közel harmadik esztendeje a KeletSzlovákia metropolisában székelő Ipart Építkezések szakágazati igazgatósága irányítja. Hogy milyen eredménnyel, arról Jozef Béhunčík mérnök, vezérigazgató nyilatkozott munkatársunknak. © Miért éppen Kelet-Szlovákiában létesült a szakágazati igazgatóság, ás milyen építőipari vállalatok munkáját irányítja? — A szakágazati igazgatóságunk irányítása alá öt építővállalat tartozik: a košicei Kohóépítő Vállalat, a humenné! Chemkostav, továbbá a bratislavai Priemstav, Stavoindustría és Termostav. Közel harmincezer embert foglalkoztatnak és egész Szlovákia területén fontos ipari üzemeket, hatalmas mezőgazdasági raktárakat, ipari lakótelepeket stb. építenek. Szlovákia Iparosítása terén figyelemre méltó feladatok valósulnak meg Kelet-Szlovákiában. Tudvalevő, a gigantikus Kelet-szlovákiai Vasmű legfontosabb épületeit kezdettől fogva a Kohóépítő Vállalat építi, amely ezenkívül például a Szlovák Magnezitművek jolsvai és Iubeníki új üzemét, Košicén pedig az új egyetemi kórházat, továbbá áruházakat, húsfeldolgozó üzemet és egyéb ipari létesítményeket épít. A humennéi Chemkostav már másfél évtizede elsősorban vegyi- és gépipari üzemek, iskolák és lakótelepek építésével foglalkozik. Nevéhez fűződik a strážskéi .Chemko vegyipari kombinát, a humennéi Chemlon, a sninal Vihorlat, a Prakovcei és a Medzilaborcei gépgyár, a Sefiovcei Fémmegmunkáló üzem, a Michalovcel Malátagyár, a Hencovcel Pernyebetongyár, a széles nyomtávú vasút épületei és a legnagyobb építkezés: a vaJánl hőerőmű. A többi három építővállalat is jelentős részt vállal Kelet-Szlovákia Iparosításából. Ügy vélem, ez a felsorolás éppen elegendő választ ad arra, miért éppen Košicén van a szakágazati igazgatósé gunk. © Szlovákiai viszonylatban hogyan veszik ki részüket vállalataik az ipari építkezésekből? — Vállalataink kivitelezik Szlovákia területén az ipari építkezések csaknem nyolcvan százalékát. A már említett fontosabb kelet-szlovákiai építkezéseken kívül mi építjük például a lévai pamutipari kombinátot, a párkányi cellulóz- és papírgyárat, a füleki Kovosmaltot, a piešťanyt és rožňovi Teslát, a ladcei cementgyárat stb. O Milyen eredménnyel teljesítik feladataikat az egyes vállalatok? — Évről évre sikeresebben. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy szakágazati igazgatóságunk megalakulásától, tehát 1965. április 1-től kezdve bevezettük és érvényesítjük a tökéletesített gazdaságirányítás alapelveit, ami kedvezően befolyásolja gazdasági eredményeinket: Jelentősen meggyorsult az önköltségek csökkentésének az üteme, évenként átlagosan 5 százalékos megtakarítást sikerült elérnünk. Régebben problémáink voltak a munkaerőtoborzás terén. Ma ezt már gyakorlatilag nem ismerjük. Állandósítottuk a munkakollektívákat, s ezáltal javul a munka minősége is. Sikerült csökkentenünk a befejezetlen építkezések számát, és rövidebb határidőkben adjuk át a létesítményeket. 1965-ben például egy húszmillió korona értéket képviselő építkezés hatvan hónapot vett igénybe. Számításaink szerint — az általunk már érvényesített és még megvalósítandó intézkedéseket követően — egy ilyen építkezés kivitelezése rövidesen csak 33 hónapig tarthat; a hatvanmillió koronás építkezések határidejét ugyanakkor hetvenről negyvenhat hónapra csökkentjük. Mindezek eléréséhez nagymértékben hozzájárult a vállalataink között megvalósított jó együttműködés és a szakosítás. A külföldi tapasztalatok is az ilyen szervezés helyességét bizonyítják ... O Emlithetne erre vonatkozóan valamilyen konkrét példát? — A Chemkostav, amely hátáridő előtt befejezte a vajánl hőerőmű építését, tizennyolc hónap alatt felépíti a közel félmilliárd korona értéket képviselő humennéi Chemlon műfonalgyárat. A Priemstav rövid idő alatt befejezi a párkányi Dechtochema üzemet, a Stavoindustría hat hónappal lerövidíti Ladceban a cementgyár építését, a Kohóépítő Vállalat egy évvel rövidebb idő alatt felépiti a Kelet-szlovákiai Vasmű harmadik nagyolvasztóját, mint annak Idején a második nagyolvasztót ... O Hogyan értékelhető a műit évi tervteljesítés? '—- Szakágazati igazgatóságunk vállalatai húsz nappal a határidő előtt teljesítették a múlt évi feladatokat, és csaknem 2 milliárd 230 millió korona értékű munkát végeztek el. O Feltehetően ismerik már az idei feladataikat... — Nemcsak az idei, hanem az 1970-ig terjedő időszak terveit is ismerik már vállalataink dolgozói. Az ezekből eredő tennivalókat aprólékosan kidolgozott akcióprogramba foglaltuk, és folyamatosan ismertetjük az illetékes dolgozókkal. Vállalataink 7 milliárd 700 millió korona értékű munkát végeznek el 1970-ig. Az idén megvalósításra váró, konkretizált munkafeladatok értéke megközelíJozef Behunčík mérnök, az Ipari Építkezések vezérigazgatója. ti a 2,5 milliárd koronát. Terveink szerint 1970-lg a bruttó termelés 16,8, a munkatermelékenység 14, a dolgozók átlagkeresete pedig 9,5 százalékkal növekszik... O Milyen fontosabb építkezést fejeznek be ebben az évben és a következő esztendőkben? — Százötvenhárom építkezést fejezünk be, köztük a trnavai Skloplast üzemet, a Szlovák Magnezitművek jolsvai üzemének rotációs kemencéit, a Kelet-szlovákiai Vasmű második kokszolóját, a párkányi cellulóz- és papírgyárat, továbbá kilenc toronyraktárt, illetve takarmánykeverőt. 1969-ben a fontosabb építkezések között fog szerepelni a košicei távfűtőközpont, a Kelet-szlovákiai Vasmű harmadik nagyolvasztója, a Szlovák Magnezitművek új Iubeníki üzeme hatodik részlegének befejezése, 19 toronyraktár, a ľrebišovi Cukorgyár felújítása, a Humennéi Téglagyár, a Dunaszerdahelyi Cukorgyár, a Košicei Húsfeldolgozó Kombinát, valamint a strážskéi Chemko vegyipari kombinát kibővítése. 1970-ben további nyolc toronyraktár, a lévai pamutipari kombinát, a Kelet-szlovákiai Vasmű második központi vasércátrakodója, a Košicei Pórobetongyár felépítése szerepel majd vállalataink tervében. © Egyre többet hallani arról, hogy Vajánban egy második hőerőmű, Čierna nad Tisou közelében pedig modern terményátrakodó építésére kerül sor Ezekről valóban szó van, felépítésük időpontjáról azonban még nem döntöttek. Ez részben vállalataink kapacitásától is függ. Szívesen felépítjük a második hőerőművet, hiszen ezen a téren már jó tapasztalataink vannak, és a Dobra község melletti terményátrakodó építéséhez ls örömmel hozzálátunk — amennyiben megbíznak minket ezzel a munkával... KULIK GELLÉRT A košicei Kohóépítő Vállalat egyik legnagyobb alkotása: a Kelet-szlovákiai Vasmű nagyolvasztója. TERVEN FELÜL EGYMILLIÓ! A rimaszombati Járási Iparvállalat dolgozói a tervezettnél 10 nappal hamarabb zárták le a tavalyi évet. Az évi exporttervet már december 20-án teljesítették, három nappal később pedig 100 százalékra teljesítették a termelési tervet. A vállalat dolgozói az év végéig még egymillió korona értékű árut állítottak elő. Az új évben tovább bővül a termelés. A fémmegmunkáló részleg a Detvai Gépgyárral és a breznói Vasgyárral együttműködve a HON 52 típusú rakodógéphez baggerkanalat és a takarmánykeverő berendezésekhez fémvázat is fognak gyártani. KOVÁCS ZOLTÁN KONGRESSZUS ELŐTTI SZÁMVETÉS 1 Elismerésre méltó eredmények Befejeződtek az Eg'-jk/, földművesszövetkezetek járási konferenciái, melyeken értékelték az utóbbi négy esztendő eredményeit. Nem vitás, hogy az előző kongresszus óta minden járásban számottevő eredmények bizonyítják a fejlődést. Nem kivétel a komáromi járás sem, ahol 1965-ben az árviz szinte felmérhetetlen károkat okozott. Érdemes néhány mondatban megemlékezni arról, hogy a járás — a nagy természeti csapás ellenére — honnan küzdötte fel magát a mai szintre. Bizonyítsanak az adatok Nem volt könnyű az út, az árvíz után több ezer hektár föld elmocsarasodott, ezenkívül a járás területén sok a homokos, kavicsos talaj, s ezeken bizony nem könnyű nagy terméshozamot elérni. És mégis arról adhatunk számot, hogy a létfontosságú búzának a négy év előtti 24,3 mázsáról 35,5 mázsára sikerült a hektárhozamát növelni. A legkeresettebb ipari növényét, a cukorrépáét pedig 208 mázsáról 312,8 mázsára. Ezek a számok kommentár nélkül meggyőznek bennünket arról, hogy az utóbbi négy évben a komáromi járás gazdasága megállta a helyét, s eredményeivel az élenjárók közé sorakozott fel. Ez a jelentős haladás elsősorban a szakkáderek~fejlődésének az eredménye. Nem csekélység, hogy a mostoha természeti viszonyok ellenére nagy terméseredményeket értek el a gazdaságok. A búza 35,5 mázsás hektárhbzamát úgy érték el, hogy az élenjárók 180— 250 kiló műtrágyát (tiszta tápértékben számítva) használtak fel hektáronként, és az N:P:K arányt a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazták. Igaz, az eddigi eredményekkel még így sem elégedettek, mert hiszen a takarmányalapban még az idén is hiány mutatkozik, bár e téren és ezzel összefüggésben az állattenyésztési termékek termelése terén ls sokat javult a helyzet. A négy esztendő alatt a tehenenkénti fejési átlag 494 literrel emelkedett. S vannak már olyan tejtermelésre szakosított gazdaságok — mint a nemesócsai, a lakszakállasi, a szilasi, az izsai, a bogyai stb. —, ahol egy tehén évi tejhozama 3000—3300 liter között mozog. A hústermelésben ls szép eredmények mutatkoznak. A hízómarha napi súlygyarapodása már eléri a 83 dekás átlagot, s ez 17 dekával több a négy év előttinél. A sertéseknél 14 dekával emelkedett, azaz 49 dekát tesz ki a napi súlygyarapodás, s nem csoda tehát, ha ilyen termelési eredmények mellett a járás már 214 kiló húst ad el hektáronként. Még fokozható a termelés Külön fejezetet érdemel a malacnevelés eredményessége. Egy-egy kocától 3,4 malaccal többet választottak el, mint 1964-ben, s így az évi elválasztási átlag 15 darab. Akadnak azonban olyan gazdaságok Is, ahol kocánként még mindig csak 11 a szaporulat. Huszonhét mezőgazdasági üzemben viszont már bevezették a korai elválasztás módszerét, s ennek révén kétévenként ötszöri malacoztatást érnek el. Ez az eljárás több szempontból ls előnyös: kevesebb kocára van szükség, a^rövid szoptatási idő alatt kisebb az anyasertés súlycsökkenése, és a nagyobb szaporulat mellett olcsóbb a malacnevelés. A komáromi járás a legnagyobb fejlődést azonban a tojástermelésben érte el. Az árvíz után 9 gazdaságban összpontosították a tyúkokat, ezek termelik az értékesített 23,5 millió tojásnak a 95 százalékát. Míg 1964-ben tyúkonként 133 darab volt a tojáshozam, addig 1967-ben már elérték a 180 darabot. A búcsi szövetkezetben 161-ről 220-ra, a zöldállási szövetkezetben 165-ről 220-ra, a perbetei szövetkezetben 117-ről 210-re emelkedett az egy tyúkra eső évi tojáshozam, de lehetne még több olyan gazdaságot ls felsorolni, ahol hasonló módon növekedett a tojáshozam. Kiváltképpen a NichChick tyúkfajta tartása kifizetődő, mivel ezeknek az átlagos tojáshozama évi 230 darab, s az egy tojásra jutó takarmányfogyasztás 22 dekát tesz ki. Gazdaságos a baromfihús-termelés is, mivel egy kiló hús termeléséhez csak 2,55 kiló takarmány szükséges. Erősödnek a szövetkezetek Bár egyik-másik szövetkezetben még akad behozni való, mégis elmondhatjuk, — mint ahogy az adatok is bizonyítják —, hogy a komáromi járásban is sokat fejlődtek a mezőgazdasági üzemek, és ami a legfontosabb, gazdaságilag is megerősödtek. Az alapokba 33 millió 544 000 koronával (100 százalékos növekedés) többet juttattak a négy év előttinél. Az állóeszközök értékét viszont 32,1 százalékkal növelték. A tagság jövedelme 124 millió 127 ezer koronáról 166 millió 419 ezer koronára nőtt, s a munkaegység átlagos értéke (az előzetes számítások szerint) már 21,53 koronát tesz ki. Az alapok és az állóeszközök ugrásszerű gyarapodása, valamint az egy tagra jutó, közel 55 000 korona értékű évi termelés fényes bizonyítéka a lendületes előrehaladásnak. A járás szövetkezetei célul tűzték ki, hogy a szakosítás és az összpontosítás továbbfejlesztésével, valamint a tudomány és et technika vívmányainak alkalmazásával még kiválóbb terméseredményeket érnek el. így például 1970-ig a mezőgazdasági termelést 14,1 százalékkal, a piaci termelést 9,1 százalékkal kívánják növelni, s ezzel a tagság jövedelmének 10.9 százalék.os emelkedését akarják elérni. Éhhez arzonban szükség van arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak majd a nagyhozamú árpa, kukorica és a korai burgonya vetésterületének a bővítésére. Egyelőre azonban még sok gondot okoz a

1 vetőmag beszerzése, ebben viszont a járás vezetői sem lehetnek segítségükre, hiszen a nemesítés nem tőlük függ. A többtermelés kerékkötője Különösen a nagyhozamú kukoricafajta vetőmagban mutatkozik hiány. Ezt Retkes Lajos, a búcsi szövetkezet elnöke is szóvá tette, aki elmondta, hogy hovatovább nem lesz érdemes kukoricát termeszteni, mert az önköltsége nagy, és kisebb hozarmú, mint a búza. Pedig a vetőmag beszerzésére volna lehetőség, ha a gazdaságok a külföldre eladott termékeikért járó összeg bizonyos részét megkapnák. Magyarországon és Jugoszláviában már nemesítettek olyan fajtákat, amelyeknek hozama kétszeresen is meghaladja a mi fajtáinkét Az sem szolgálja a többtermelés ügyét — jegyezte meg Retkes elvtárs, hogy tavaly 16, az idén meg 8 vagon zöldséget tettünk komposztba, és a szerződésileg lekötött 800 malacot sem vették át tőlünk. Most aztán nem tudják,. hogy ki fog takarmányt biztosítani a részükre. Bakula Ladislav, a marcellházai szövetkezet gépesítője viszont a gépek minőségét kifogásolta. A vontatott gépek váza olyan gyenge, hogy csak merevítők hozzáhegesztésével használhatók. A traktorfülke nem fűthető, a gépek javítása sem kielégítő, messze vannak egymástól a műhelyek, az alkatrészellátás sem felel meg a követelményeknek, mozgóraktárra lenne szükség. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a komáromihoz hasonlóan, a járási konferenciákon mindenütt feltárták a termelés további fokozásának jelenlegi akadályait, s ezeket az észrevételeket továbbítják majd a küszöbönálló VII. kongresszusna

k" BENYUS JÓZSEF