Új Szó, 1968. január (21. évfolyam, 1-30. szám)

1968-01-19 / 18. szám, péntek

ELINTÉZTÜK MEGJAVÍTOTTÁK AZ UTAKAT A múlt év végén a bratislavai Cibuľová utca és környéke útjainak rossz állapotára hívta fel a figyelmünket Sz. I. olvasónk. Az utakat a városi melegvízvezeték építkezéseihez anyagot szállító teherautók tették járhatatlanná. Bíráló cikkünket továbbítottuk a Západoslovenské energetické závody n. p. vállalatihoz, amely kissé megkésve, de közölte szerkesztőségünkkel, hogy intézkedtek. Mégpedig úgy, hogy a megjavított utakkal olvasónk is elégedett. A dábravkai Ipari Üveggyárban — melyet a közelmúltban helyeztek iizembe — e napokban állították tel az elsfi gépsort, amellyel 25 mm es és nagyobb átmérőjű üvegcsöveket készíthetnek. (K. Clch — CTK — felv.) Nagyobb segítség a többgyermekes családoknak Az utóbbi években a gyakorlat cáfolhatatlanul feltárta, hogy szociális gondoskodásunk a többgyermekes családokról — bárévente 18 milliárd koronát fordítunk erre a célra — mind elégtelenebbé válik. Egyszerű számítások igazolják, hogy az ilyen családok döntő többségében jóval kisebb az egy főre eső jövedelem és ennek folytán az életszínvonal is alacsonyabb, mint a gyermektelen családokban. Következményében ez kedvezőtlenül kihatott és kihat a népszaporulatra is. Ez az évek óta tapasztalható kedvezőtlen fejlődési folyamat arra késztette Illetékes kormányszerveinket, hogy pártunk decemberi központi bizottsági ülésének irányelvei szellemében megkíséreljék az égetővé váló kérdés rendezését. A baj felismerése és orvoslásának szándéka sajnos olyan időszakba esik, amikor a rendkívül nagy anyagi ráfordítást követelő intézkedések megvalósítását gátolja az ország cseppet sem rózsás gazdasági helyzete. A terveken és az elképzeléseken mégis dolgoznak a szakemberek, sőt mi több — bár ez a munka távolról sem ért véget — kiszivárgott néhány közérdekű információ is. Elsősorban megtudtuk, hogy a többgyermekes családok fokozott megsegítésének komplex programfát — a lehetőségeknek megfelelően — két szakaszban hajtjuk végre. A második szakasz feltehetően csak 1970 után veszi kezdetét, örvendetes azonban, hogy már az első szakaszban, sőt ebben az esztendőben is várható egy-két alapvető fontosságú intézkedés. Ide tartozik főleg az anyasági szabadság meghosszabbítása négy héttel, úgyhogy összesen 26 hetes lesz. Nem kevésbé fontos, hogy e szabadság tartama alatt a mamák az eddiginél nagyobb betegsegélyzől juttatásban részesülnek. Ezzel szemben valószínűleg csak 1970 után számolhatunk egy oly fajta intézkedéssel, amilyet nemrégen Magyarországon vezettek be. Lényege, hogy a mamák az anyasági szabadság letelte után is otthon maradhatnak, gyermeküket 3 éves korig nevelhetik és az államtól ennek fejében havi 600 forintot kapnak. Ez nálunk is nagy könnyítést jelentene, hiszen a bölcsődék, óvodák stb. hálózatának a szükségletnek megfelelő kiépítése ettől sokkal költségesebb program. Éppen ezért feltesszük a kérdést: Vajon nem lenne-e lehetséges és érdemes közelebb hozni az ilyen intézkedés valóra váltásának dátumát? Továbbá tekintetbe jön a családi pótlék juttatásának módosítása. Eddigi formájában ugyanis kétségtelenül vannak furcsaságok, logikátlanságok. Így például az úgynevezett kétlaki dolgozók csak részben, az egyénileg gazdálkodó földművesek és a kisiparosok egyáltalában nem kapják meg ezt a juttatást. Arról már nem ls beszélünk, hogy az egyenlősdi szellemének megfelelően a családi pótlék a családfő keresetének növekedésével arányosan csökken. Az új elképzelések számolnak az ilyen megkülönböztetett eljárás feloldásával. Más szóval, erre a pótlékra minden gyermekes család jogot formálhatna. Ezen túlmenően a juttatás öszszegét a második gyerektől kezdve, de főleg a harmadik és a negyedik gyermeknél jelentősen emelnék. Ez ésszerűnek tűnik, csak ügyelni kell majd arra, hogy ezzel az intézkedéssel ne éljenek vissza egyes élősködő elemek, például a munkakerülő cigányok. Különben a fenti módosítás feltétele, hogy egyidejűleg változtassunk a béradó levonásának eddigi módján is. Egyelőre szó van arról, hogy a jövőben a béradónak nem lenne a gyermekek számától függően négy fokozata, hanem csak egy, amely lényegében megfelelne az egygyermekes családfők jelenlegi béradójának. Nagyon kényes probléma ez, amely megfontoltságot, körültekintést követel. Véleményünk szerint megoldása csak akkor járhat sikerrel, ha az illetékesek világosan felmérik: célunk a többgyermekes családok megsegítése, anélkül, hogy ennek kárát látnák más rétegek. GALY IVAN E heti kérdésünk MIT TENNE 0 ha lakhelyén a nemzeti bizottság elnöke lenne? Olvasóink válaszaikat 1968. január 24-én, azaz szerdán délig juttassák el szerkesztőségünkbe. Tüntessék fel nevüket és lakhelyüket. Az Ön vá'oszát is várjuk! Múlt heti kérdéseinkre! — bár ezeket példaként közöltük — több olvasónk válaszolt. Ezek közül az alábbiakat közöljük: MIT TENNÉK 0 ho a Sportkán 200 000 koronát nyernék? Három fiam van. Adnék belőle mindegyiknek, valamit eltennék belőle magamnak, hogy hatvanéves koromban lenne mihez nyúlnom. A többit pedig —, amennyiben községünkben nincs megfelelő üzlethelyiség (a bolt a tűzoltószertárban van) — odaadnám egy úf bolt építésére, hogy a lakóknak lenne a mai kornak megfelelő, egészséges üzlethelyisége .... MATYI JOZEF, Rad, terebesi járás Először is egy csuklós autóbuszt vennék, amelyben nem lennének deresek az ülések és fűteni lehetne, hogy a munkába járók jól éreznék magukat. Csináltatnék olyan orvosi rendelőt, amely hat négyzetméternél nagyobb lenne, és fűteni is lehetne. Harmadszor: privát orvoshoz mennék, akit nem köt a terv s aki olyan orvosságot írna elő, — megvenném saját pénzemért — ami gyógyítana is. Hát kérem, ha tudnám, hogy minderre elegendő pénzt nyernék, akkor abból a 3.80 koronás órabéremből, amiért dolgozom — sportkáznék is. NÉMETH IZABELLA, Udvard A közelmúltban női fehérneműt vásároltam. A belsefébe varrt gyári szalagocskáról le volt vágva az ára. Nos: ha a Sportkán nagyobb összeget nyernék, és ráadásul kereskedelmi ellenőr lennék — összegyűfteném a hasonló árucikkeket. Mi a véleményük: sikerülne felvásárolnom egy kiállításra valót, és vafon számíthatnék a közönség érdeklődésére? GYÖR1 SAROLTA, Szepsi Ha a Sportkán nagyobb összeget nyernék, tovább „haboznék", mert borbély vagyok. MEIDLIK KALMAN, Párkány-Nána ÚTLEVELET A modern népvándorlás korát éljük. Nyáron, de nemcsak akkor, az emberek százezrével utaznak külföldre. Rokoni látogatásra és üdülésre, idegen tájak és emberek megismerésére egyaránt. Többnyire a szocialista tábor országaiba, de mind nagyobb számban nyugati államokba ls. Valósággá ért az, ami még néhány éve elképzelhetetlen volt. És ez így van rendjén, hiszen az embereknek ezzel egy természetes vágyuk teljesül, be. A külföldreutazás hovatovább mindinkább csak pénzkérdés. Nem vitás, hogy 1968-ban még többen határozzák AKAR? el magukat más országok felkeresésére. Tisztában kell lennünk tehát egy január 1-től érvénybelépett új Intézkedéssel, amely megkönnyíti a szándék tetté váltását. Valószínűleg m índen érdeklődő örömmel fogadja, hogy ezentúl egy nem ls oly régen még ritkaságnak számító okirattal, útlevéllel Indulhat el világot látni. A Kerületi Ütlevél- és Vámhivatal ugyanis az új rendelkezések értelmében már nem adja kl a személyazonossági Igazolványok külföldi utazásra feljogosító betétlapjait, hanem kizárólag csak útlevelet. Kivételként betétlappal utazhatnak a 18 éven aluli fiatalok, továbbá azok, akiknek célja Románia. Fontos megjegyzés: az eddig kiadott, érvényes betétlapok továbbra is felhasználhatóak. Aki tehát magánútlevelet akar kiváltani, az töltse kl az említett hivatal űrlapját, szerezzen be előírt kivitelben két fényképet és mellékeljen egy tízkoronás okmánybélyeget. Semmi más nem kell, csak az útlevél elkészítéséért fizet még 10 koronát. Egy dolog azonban fontos: az érdeklődő siessen, mert a tavaszi és a nyári hónapokban sokan jönnek erre a gondolatra és elhúzódhat az ügyIntézés. (8- »•) Ez is garázdaság Nemrégen a Pelsőe—Murány-i vonalon az egyik esti szerelvényen utaztam. A vasúti kocsi azonban nem volt kivilágítva. A kalauz, aki szintén csak zseblámpája segítségével ellenőrizhette jegyeinket, hiába igyekezett a bajon segíteni. Egyetlen villanykörte sem volt a kocsiban, sőt még a kapcsolók is le voltak szerelve. Akadnak ugyanis olyanok, akik nem becsülve a közös vagyont, kárt okoznak és kellemetlen helyzetbe juttatják a becsületes dolgozókat. De miért kapcsolnak ilyen hibás kocsit a szerelvényhez? MAJQR JÁNOS, Lice Várják meg a tavaszt? Állandóan azt hangoztatjuk, hogy legdrágább kincsünk az ember. Sajnos, a nagylégi iskolában ennek a jelszónak nincs sok látszatja. A tanulók kabátban, meggémberedett tagokkal ülnek a padokban és fáznak. Pedig csak a központi fűtést kellene megjavítani. Ogy látszik, az erre illetékesek meleg, fűtött irodákban ülnek, mert kérésünk eddig süket fülekre talált. A NAGYLÉGI SZÜLÖK Aránytalanul magas szállítási díj Örömmel fogadtam sok-sok asszonytársammal együtt, hogy olcsóbb lett a propán-bután gáz. Nem is filléres árcsökkenésről van szó. Már csak 21 koronát tizetünk 31 korona helyett a palackért. De miért olyan drága még mindig a szállítási költség? Miért kell még 12 koronát fizetnünk, ha elhozzák? A díjat a KNB 1962/27. számú rendelete szabta meg. A 12 koronás Illeték 1962-ben talán még reális volt, de azóta már nagyon sok a gáztűzhely. Ogy érzem, ezzel a problémával most újból foglalkozni kellene. JUHASZ JANOSNÉ, örös Kötelesség-e avagy sem? Rendszeres olvasója vagyok az Dj Szó nak. Az utóbbi időben azonban nem kapjuk naponta kézhez. A vasárnapi számot is csak hétfőn kézbesítik, holott a postát szállító autó vasárnap elhozza a napilapokat is. Am a kézbesítőnő a szomszédos Kural községben lakik. Szeretném tudni, mikor változtatnak ezen a helyzeten az illetékesek, vagy a kézbesítőnek nem kötelessége a lapok időben való kihordása? KASSAI ARPÄD, HNB elnök. Kéty Furcsa álláspont tíz izsapi vendéglőben és élelmiszerboltban — bár a hőmérő jóval a nulla alatt van — kénytelenek fűtetlen helyiségben dolgozni. A JEDNOTA dunaszerdahelyi járási igazgatóságának gazdasági osztálya nem hajlandó nekünk tüzelőt kiutalni. Azzal utasítják el kérésünket, hogy a múlt évben többet tüzeltünk el az előírt 15 mázsánáljlj. Ilyen feltételek mellett nem tudjuk feladatunkat ellátni, hiszen nemcsak a saját, hanem vendégeink egészségét is veszélyeztetjük. ABRAHAM GIZELLA, a vendéglő, és SÜKE MAGDOLNA, az élelmiszerbolt vezetője, 1ZSAP Poprádi munkaerőkerítők Losoncon A törvény mindenki számára törvény! A munkatörvénykönyv 25. §-a kimondja, hogy az üzemek csak olyan dolgozókat vehetnek fel munkaviszonyba, akik kétséget kizárólag felmutatják és igazolják, hogy előző munkaadójukkal megszüntették a munkaviszonyt. Akadnak azonban olyan üzemek és egyes igazgatók, akik a törvény e rendelkezésére fittyet hánynak és munkaviszony ide — munkaviszony oda — elorozzák más üzemek dolgozóit. Ä poprádi Magasépítő n. v. üzeméről van szó, amelynek képviselője egyszerűen megjelent üzemünkben, bár semmiféle engedélye nem volt sem a JNB-től, sem a KNB-től a munkaerők toborzására. Ennek ellenére elcsalogatta a losonci járási építővállalat hat kőművesét és egy segédmunkását. Az említett nemzeti vállalat Igazgatója kijelentette dolgozóinknak, hogy nincs szüksége semmitéle munkaviszony felbontásra, ő úgy is tudja alkalmazni őket. Hogy milyen kereseti lehetőségeket ígért dolgozóinknak, az most talán lényegtelen. Tény, hogy dolgozóinkat a törvényt tudatosan megsértve elorozta és alkalmazza. Valaki azt mondhatná, hogy megérdemeljük, ha tétlenül tűrjük az ilyesmit. Pedig ml már minden tőIUnk telhetőt megtettünk: panaszt emeltünk a losonci és a poprádi JNB munkaügyi osztályán, kérelemmel fordultunk a poprádi járási ügyészséghez az ügy j kivizsgálása iránt. Az eredmény? Teljesen negatív. Nincs bűncselekmény, vádat nem j emelhetünk, különben már négy ilyen panasz érkezett más üzemektől is. Tehát még- . is lehet büntetlenül megszegni a törvényt? J DEDÁK SÁNDOR, losonci OSP