Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-09 / 339. szám, szombat

GONDOLATSZILÁNKOK • Jobb két úrnak szolgálni, mint egy szolgának! W. Bruzinszki • Sajnos, a mi vállalatunknál már minden vezető helyet betöltöttek, most már csak szakembereket al­kalmazunk. C. Sedy • Aki áll, könnyen eleshet. Ezért van annyi csúszó­mászó. J. Kolesár • Annyira igazságos, hogy egyetlen funkciót sem mernek rábizni. A. Stubna • Világnézetét jóminőségű bőrkötésben tartja és rendszeresen leporolja. T. Janovic • Leszokott a pirulásról, mert nem akarja, hogy két­színűséggel vádolhassák. M. Popin — A ml Igazgatónk Ádám és Évától kezdi! mindig (SPILKJ) Két férfi beszélget: — Na ifjú férj, hogy ízlik a házasság? — Minden rendben van. Tn­dod, a feleségem egy angyal: minden háztartási munkában segít nekem. • Az előadó a hallgatósághoz: — A statisztika kedves hall­gatóim olyan mint a bikini. Megmutatja azt, amit mindenki ismer és elrejti azt, amit min­denki ismerni szeretnel <ÉÉlÍf§ll mmm mm WM' A tanító az iskolában a pél­daképekről beszél. A gyerekek jelentkeznek: — Az én apám katonatiszt és Hunyadi Jánost választatta példaképül! — Az én apám orvos és Semmelweis Ignác a példaké­pe. A tanító megkérdezi Móric­kát: — Na Móricka, a te édes­apádnak ki a példaképe? — Dugovics Titusz! — ??? — Az én apukám főkönyvelő és azt mondja: ha én lebukom, mindenkit magammal rántokl Viharos éjszaka. A hid karfá­jánál egy férfi bámulja a mély­ben hömpölygő vizet. Aztán ug­rani akar. Egy másik férfi el­kapja. — Ember! Megbolondult?! Érdemes eldobni az életét?! Na, mondjon el mindent, majd meglátja, hogy nem olyan re­ménytelen a helyzet. Tíz perc múlva mindkét férfi leugrott a hídról. * — Mondd miért válnak a Ko­vácsék? — A nő szerelmes lett egy orvosba, a férfi pedig egy szí­nésznőbe. — Szóval tökéletes szerelmi válás!? • Két hetedik osztályos srác beszélget: — Tudod a múlt tanév első felében szerelmes voltam az orosz tanárnőbe ... — Aztán? — Aztán jött a félévi bizo­nyítvány. • Két asszony beszélget: — Tudod, szegény férjem ha­gyatéki ügye annyira kompli­kált, annyi utánjárást igényel, hogy sokszor már azt szeret­ném, bár meg se halt volna! • Két csavargó beszélget Pá­rizsban a hid alatt: — Mit csinálnál, ha találnál 50 millió frankot? — Építtetnék magamnak egy hidat. — ??? — Tudod, mégis más az, ha az ember a saját hídja alatt alszikl — Enyhe narkózist kell al­kalmaznom! A beteg bólint és kihúzza a pénztárcáját. — Hagyja kérem, nálunk nem keil fizetni. — Nem is akarok fizetni, csak gyorsan megszámolom a pénzemet. — Hiába kérem, nem kaptak csöveketI (DIKOBRAZ) .autós- Cík w förfenet Ismeri a jelzést Türelmetlen autós nyomja a dudát a város egyik utcáján keletkezett forgalmi akadály előtt. Egy járókelő oda*megy és rámutat az út melletti jelző­táblára, amelyen pirossal át­húzott duda díszelgett. — Maga nem ismeri ezt a jelzést? — kérdezte az autós­tól. -r Mit képzel maga? Hogyne ismernéml — méltatlankodott az autós. — Azt jelenti, hogy zemeiskola van a közelben. Hibás boiton v Születésnapot ünnepeltek a családban. Az emelkedett han­gulat közepette egyszer csak felfigyeltek a lakás legfiata­labb lakója, a hétéves kisfiú furcsa viselkedésére. Na'gy riadalommal állapítot­ták meg, hogy az ebadta egy óvatlan pillanatban megdézs­málta a likőrös üveget. Az apa megfeledkezett róla, hogy jó néhány pohárka pálin­kát megivott, azonnal autóba tette a kisfiút és orvoshoz In­dult vele. Pechjére útközben megállították a közbiztonsági közegek. Előkerült az ismert ballon, s befújás után színválto­zással jelezte, hogy a vezető alkoholt fogyasztott. — Maga ivott! — hangzott a szigorú megállapítás. — Ugyan kérem, hova* gon­dolnak — tiltakozott az autós egy hirtelen ötlettől vezérelve. — A ballon rossz! — jelentette ki határozottan. — Próbálják csak ki a gyerekkel — mutatott az autó mélyén gubbasztó fiú­ra. A próba megtörtént, s gon­dolhatjuk milyen eredménnyel. Az ellenőrző közegek fejcsó­válva dobták félre a „hibás" ballont, s elnézést kértek a gyanúsításért. (gál) 1967. XII. 9. 11 o CQ O H­—^ < «/> o < o CQ o »— < tn O < < RADIOKALÓZOK A „kalózrádiók" működését betiltó angol törvény a szi­getország partjaitól elűzte az illegális úszó adóállomásokat. Ám az a veszély ls fennáll, hogy egy egész szigetet el fog űzni Angliától. Az Ir-tengerben fekvő 45 kilométer hosszú, 17 kilométer széles és 50 194 lakosú Man szigetről van szó. Az említett törvény ugyanis nemcsak a rádiókalőzokat sújtja kérlelhetetlen szigorral, hanem azokat ls, akik együtt­működnek velük. A kalózrádiók egy kivételével beszüntet­ték működésüket. Ez az egy, a Caroline amerikai reklámok hirdetéséből tartja fenn magát, s Man sziget lakóinak ro­konszenvét és támogatását élvezi. A szigetnek érdekes történelmi múltja és különleges sta­tútuma van. Valaha egy viking királyság központja volt, és 923 óta saját paralamenttel büszkélkedhetett. Man szi­get ősi joga, hogy átveheti Anglia törvSnyeit, de ez nem kötelessége. Most ez az ősi parlament elvetette a kalózrá­diók ellen hozott brit törvényt. Lépése azzal magyarázható, hogy a sziget idegenforgalomból él, s a Caroline kalózadó saját érdekében is díjtalan reklámot csinál a szigetnek. Ha a Caroline beszüntetné adását, megszűnne a turisták özön­lése. Miután a brit belügyminisztérium elrendelte, hogy Man szigeten is hajtsák végre az említett törvényt, a sziget la­kossága nagyon felháborodott. Egy időben kompromisszum­ban reménykedtek, de most készek az ENSZ-hez fordulni orvoslásért. Man sziget most arra törekszik, hogy társul domínium státusát nyerje el. /Stern/ o CQ o < I/) o < > — Apúúúúl Mikor Jön már végre a Donald-ka­csa?! — Hiába, régebben a férjiak sokkal férfiasab­bak voltaki (Die Welt) KET NYELV HARCA Algír utcáin az útjelző táblákon gyakran látható áthúzott francia nyelvű szöveg, melyet arabbal cseréltek ki. Bár a sajtóban, a rádióban, a központi utcákon még dominál a francia nyelv, az arab anyanyelv már kezd gyökeret ver­ni a főváros közéletében. Az arab nyelv általános bevezetése azonban nagy ellen­állásba ütközik. Ennek fő oka az, hogy az arab értelmisé­giek közül kevesen ismerik tökéletesen anyanyelvüket, s így nem tudnák azt terjeszteni a helyi tájnyelveken beszélő la­kosság körében. Az arab értelmiségiek többsége azért ellenzi az arab nyelv bevezetését, mert szerintük nem képes halad­ni a modern tudomány fejlődésével, nehézkes és archaikus. Mellesleg attól tartanak ezek a franciául beszélő arabok, hogy az arab nyelv terjedése folytán elvesztik pozícióikat a közigazgatásban és az oktatási rendszerben. Ettől azon­ban nem kell félniük, mert Algéria jelenleg szakember­hiánnyal küszködik. IAl-Ahram) TARZAN LEJÖTT A HEGYEKBŐL Törökországban egy Időben nagyon elterjedt a Tarzan­divat. Nagyvárosok környékét emberi ábrázatukból kivetkő­zött hordák lepték el. Egészséges fiatalok megszálltált az erdőket és a hegyeket, szikláról sziklára fáról fára ugrál­tak s tigrisek hiányában juhászkutyákkal viaskodtak. Lát­ványosságnak számítottak külföldi turisták számára, és baksisért fitogtatták „művészetüket". Tarzan azonban ki­szorult a vetítővászonról, szerepét James Bond, a szuper­kém vette át, így a török Tarzanok kénytelenek voltaik visszatérni a városokba és biztos állás után nézni. Egy Tarzan azonban továbbra is ottrekedt a Bursa kör­nyéki hegyekben. Niazi Ertan volt ökölvívó kudarcot vallott a ringben, ezért báránybőrt öltött és tőrrel felfegyverezve a hegyekbe vonult tarzánosdit játszani. Török lapokban gyak­ran jelentek meg riportok Ertan kalandjairól. Az éhség, a hideg, az élelem hiánya azonban őt ls megviselte. Eszé­be jutott még kedvesének ígérete, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhagy tarzáni életmódjával. Lejött a hegyekből, s egyenesen a rendőrségre tartott. A rendőrség beérte azzal, hogy igéretét vették: soha többé nem fog vágy­ni Tarzan babéraira, s munkát keres. [Sarifov — Negyei ja/ MIÉRT SZAKADTAK EL EGYMÁSTÓL A FÖLDRÉSZEK? A Föld kontinenseit szárazföldnek nevezzük. A tudósok azonban egyre inkább hajlanak arra a felfogásra, hogy a földrészek úgy sodródnak, mint jéghegyek az óceáno­kon. Már Humboldtnak feltűnt, hogy Dél-Amerika keleti partja és Afrika nyugati partja olyan pontosan kiegészíti egy­mást, mint a gyermekek összerakósdi-játékának részel. Alf­red Wegener ezt ki is mondta. Wegener nemcsak Afrika és Amerika, hanem Ausztrália, India és az Antarktisz körvonalait óriáskontinenssé illesz-, tette össze, mintha azok egy széttépett újság darabkái vol­nának. Wegener véleménye szerint ezek a földrészek egykor egyetlen szuperkontinest alkottak. A hatalmas földrész azután szétrepedt és darabjai sokezer kilométerre sodródtak egymástól. Más kutatók az Atlanti-óceán mindkét oldalán a geológiai struktúrák messzemenő azonosságát fedezték fel. A struk­túrák, amelyek az egyik földrész partján véget érnek, az óceán túlsó oldalán pontosan a megfelelő helyen folyta­tódnak. A földrészek mozgását az elmélet legtöbb híve szerint az a mechanizmus okozza, amelyre /. Tuzo WiZson profesz­szor, kanadai geofizikus utalt. Wilson feltételezi, hogy több száz kilométer kiterjedésű áramlatok izzóvá és folyékony^ nyá vált kőzeteket szállítottak a földkéreg alatt. Hatvanmillió esztendeje a lávaáramlatok új változata in­dult meg a Föld méhében, Afrika elszakadt Indiától, Auszt­rália pedig az Antarktisztől. India végül az ázsiai földrész­hez csapódott. Ezen a becsapódási helyen emelkedik a Hi­malájai (Frankfurter Rundschau!.

Next

/
Thumbnails
Contents