Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-08 / 338. szám, péntek

OnDODOOOODO ••••••••••• ÚJ F 1 1 M Í K ••••••••••a ••••••••••• SZEVASZ, VERA! (magyar) Az utóbbi években Magyarországon nagyon megszaporodtak az ifjúsággal kapcsolatos filmek. Voltaképpen nincs ennek semmilyen különösebb oka, hiszen a magyar ifjúság sem okoz több problémát, mint az ifjúság általában, szerte a világon. Persze, ez a probléma sem kicsi, s mindenképpen indokolt, hogy a művészetekben is napirenden szerepeljen. Csak dicséret illeti tehát a magyar filmeseket azért, hogy a kérdéssel kapcsolatban készek az állásfoglalásra, s igyekszenek elősegíteni a felnövekvő nemzedék számos problémájának megoldását. Az ilyen filmek nagy számát azonban mégsem ez magyarázza meg elsősorban. A közelmúltban Magyarországon hosszú vita folyt a mai ifjúságról, s mint bebizonyosodott, a vélemények jócskán különböznek, sokszor homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. Ez a vita sok művészt arra ösztönzött, hogy megpróbálja valószerűen ábrázolni a mai magyar fiatalokat, méghozzá igen közvetlen összefüggésben az őket körülvevő társadalmi valósággal. A vitától ösztönözve tehát, de mintegy válaszképpen — erre a vitára — születtek ezek a filmek, általában pozitív szereplőkként feltüntetve a fiatalokat, s nem egyszer meglepő őszinteséggel ábrázolva a róluk vitatkozó világot. Lényegében a Szevasz, Vera ls ilyen pozitív-őszinte film. Egy tizenhét éves budapesti diáklány ismerkedik benne az élettel, a túlsúlyban tragikus, egysíkúan szürke, de valahogy mégis rokonszenves vidéki hétköznapokkal. Vera (ő a'budapesti diáklány) nem lehet pozitív hős, a megszokott értelemben, hiszen jóformán elejétől végig csak tájékozódik; igyekszik megkülönböztetni az igaz és hamis társadalmi értékeket, emberi visonyokat, a munka, a küzdés értelmét, a tiszta és felületes érzések súlyát. Nem kétséges azonban, hogy ez a szemlélődés, ez az érdeklődés is erény, s feltétlenül a jó, a tiszta mellett való elkötelezettséget ígéri. Ennek a pozitív részrehajlásnak első határozott tanújelét Vera máris képes megadni, amikor visszautasítja Gyurka nem egészen tiszta, nem egészen teljes szerelmét. Herskó János (a rendező) ebben a filmben maximális élethűségre törekedett. Hősei találóan megrajzolt figurák, epizódjai hatásosan megrendezett életképek. Talán csak a lakodalom nyúlik kissé hosszabbra a kelleténél, s itt, valamint Sárközi jellemzésében érezzük az erős hatás keltésére való túlzott törekvést. Kissé soknak tűnik a Vera vakációjának néhány napjába sűrített számos tragikus élmény is. A rendező Vera szemével nézi a világot, tehát a film elsősorban fiataloknak készült. Nem árt azonban, ha azok is megnézik, akik olyan sokat vitatkoznak ezekről a mai fiatalokról, vagyis akik valamiképpen beleszólnak is az életükbe. A Szevasz, Vera című filmben kitűnő és jól ismert színészek mellett (Horváth Teri, Mensáros László, Szirtes Ádám) nem színészekkel is találkozunk: Neményi Mária és Bálint Tamás játssza Vera, illetve Gyurka szerepét. Neményi Mária játéka kellemesen lepett meg, és látszott, hogy tapasztalt rendező irányított. A Szevasz, Vera című film egyik jelenete VÉG NÉLKÜLI ÉJSZAKA (bolgár) Egy Szófia felé robogó vonatba és egyetlen éjszakába sűrített drámai történet. A németek angol repülőgépeket lőttek le, de pilótáik sikeresen földet értek. Menekülni próbálnak, azonban csak egynek sikerül felkapaszkodnia az éppen induló vonatra. A szerelvény tele van német katonákkal és bolgár utasokkal. Az angol pilóta szüntelen halálveszélyben forog, 8 csak a véletlen és a fasisztagyűlölő bolgár embereken múMENEKÜLÉS lik, hogy nem leplezik le. Megmenekülése valósággal reménytelen, s mégis akadnak olyanok, akik kockáztatni mernek. Lélektani dráma akar lenni ez a film, de hiányzik belőle a kellő feszültség, s a történet egyes fordulatai sem meggyőzőek. Sok benne a cselekménytelenség, s ez untatja a nézőt. A témával kapcsolatban, amelyet már annyian feldolgoztak, nem tud újat mondani, holott ez ma már nélkülözhetetlen. (cseh) Ota Hofmannak, a kiváló ifjúsági és gyermekfilmíró novellája illetve forgatókönyve alapján készítette Stépán Skalsky Menekülés című művét. Jelentéktelen kis történet az egész: valaki tüzet okoz egy fészerben, s a gyanú a kilencéves Sasára és két, valamivel idősebb pajtására terelődik. Sa§a a durva Iskolai vallatás után fél hazamenni, hiszen {a bevezető képkockákon nagyon kifejezően láthattuk) otthon sem remélhet nagyobb megértést, pontosabban bizalmat, ugyanis a tűz dolgában ártatlan, összeTONY TOKIÓT KERESI akad egy huligánnal, s a következő két kalandos napot az ő társaságában tölti. Hofman és Skalsk? egyszerű, de kifejező, szemléltető módon mondja el, milyen veszély támadhat abból, ha gyermekkel, fiatallal méltánytalanul bánunk. A kis Saäa még hazavágyik, még őszintén kimondja véleményét, de nem kell hozzá sok, egy-két csalódás, hogy a huligán kilátástalan sorsára jusson. Ifjúsági film a Menekülés, de inkább felnőtteknek szól, mint gyerekeknek vagy fiataloknak. (amerikai) A látványosság, az Izgalmas kalandok, az egzotikum és egy kicsit a manapság (legalábbis Amerikában) divatos amerikai —japán barátság Jegyében készült ez a gyermekfilm. Ogy van komponálva, hogy nemcsak • tíz év körüli gyerekek, hanem a felnőttek is elszórakoznak rajta, amolyan kellemes, gondűző időtöltésképpen. Arthur Lubin rendező rutinosan végezte munkáját, azt kínálja a gyerekeknek, amire vágynak: mesés kalandra, romantikára. Ilyen ls kell. (szól Időszerű közgazdasági kérdések Hogyan alakultak az árak és a bérek Az árak és a bérek alakulása manapság napirendi téma a családokban. Bizony sokszor térünk haza az üzletből azzal a kijelentéssel, hogy „ez is drágább lett", „ennek is felment az ára". A fogyasztó valahogy úgy érzi, hogy az árak lassan, de biztosan egyre szélesebb körben emelkednek. Arról azonban már könnyebben megfeledkezik, hogy a keresetek is nőttek. Nézzük, mit mond a statisztika az árak és a bérek alakulásáról. SZABOTT ÁRAK A szabott árak kategóriájába tartoznak az alapvető közszükségleti cikkek, amelyek a lakosság fogyasztásának nagyobbik részét alkotják. Ezek árszínvonala az első félévben a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 30,3 millió koronával emelkedett. Ez a növekedés csaknem kizárólag az élelmiszerárak változásának a következménye. A tavaly októberi árrendezéskor megváltozott egyes élelmiszercikkek ára. Ennek következtében bizonyos mértékben megváltozott a fogyasztás összetétele is. A legjobb minőségű marha-, sertés- és borjúhúsok fogyasztói árának emelése például azt eredményezte, hogy nagyobb a kereslet a gyengébb minőségű húsok iránt, s általánosan csökken a kimért hús fogyasztása. Az élelmiszerek árának megállapításakor a fogyasztás kívánt összetételváltozását, a mezőgazdasági termelést, valamint a behozatalt veszik figyelembe. Tekintettel a lakosság ésszerű táplálkozására, a jövőben sem kerül sor az állati eredetű élelmiszerek árszintjének módosítására. A kedvezőbb árarányok kialakítása az élelmiszerkínálat növekedésétől függSZABAD ÉS LIMITÁLT ÁRAK A szabad és a limitált árak jelelenleg a kiskereskedelmi forgalom mintegy 13 százalékára vonatkoznak. Az ezekbe a kategóriákba tartozó termékek árszínvonala az év első felében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 44 millió koronával emelkedett. A termelővállalatoknál továbbra is tart a tendencia, hogy a limitált és szabad árak körébe tartozó termékek árát a bruttó jövedelem növelése érdekében emeljék. A termelőknél egy másik negatív irányzat is érvényesül, az, hogy igyekeznek a kevésbé Jövedelmező termékekeket kiiktatni a termelésből, s ezeket jövedelmezőbb termékek gyártásával helyettesíteni. Ennek az a következménye, hogy a választék a fogyasztók igényeihez mérten deformálódik. Egy sor olyan cikk esik ki a forgalomból, amelyek minden nap szükségesek, de mert áruk alacsony, s más cikkekhez viszonyítva kisebb Jövedelmezőséget biztosítanak a vállalatoknak, hát nem gyártják, vagy gyártásukat korlátozzák. AZ ÁRSZÍNVONAL ENYHÉN EMELKEDIK Az új irányítási rendszer elveinek érvényesítésével és az ár közgazdasági szerepével összhangban a kiskereskedelmi árak kétirányú mozgásával kell továbbra is számolni, aminek a reálbérek évi 2—2,5 százalékos emelkedése mellett az árszínvonal csak maximum 1— 1,5 százalékos növekedésével szabad járnia. A kiskereskedelmi árak változtatására a jövőben is sor kerül, de úgy, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével összhangban a lakosság életszínvonala emelkedjen. A kiskereskedelmi árak mozgatásának piacpolitikai okai vannak. Ha például nem akarjuk, hogy egyes — a vállalatok szempontjából nem előnyös — termékek eltűnjenek a piacról, ezek árát bizonyos mértékben fel kell emelni, de más termékek árát le kell szállítani, hogy az általános árszínvonal ne változzon. Ezek a változások elsősorban a szabad és a limitált árak körébe tartozó termékekre vonatkoznak. A KERESETEK ALAKULÁSA A kiskereskedelmi árszínvonal az év kilenc hónapja alatt a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 1,3 százalékkal emelkedett, ami tehát nem több, mint amennyit a párt- és kormányszervek előreláttak. A létfenntartási költségek ilyen emelkedése mellett nem beszélhetünk az életszínvonal általános csökkenéséről, mivel az átlagkeresetek az áraknál gyorsabb ütemben emelkedtek. Az év első kilenc hónapjában a népgazdaság szocialista szektorában a munkabérek 5,1 százalékkal, az iparban 4,5 százalékkal növekedtek. Az árak és a bérek kölcsönös alakulását figyelembe véve a reálbérek az egész népgazdaságban 3,4—4,1 százalékkal, az iparban 2,3—4,4, a költségvetési szervezetekben 5,7—6,3 százalékkal emelkedtek. AMIT AZ ÁTLAG ELTAKAR A globális képen belül persze más a helyzet a tekintetben, hogy a lakosság egyes rétegeinek a jövedelme a létfenntartási költségek növekedéséhez viszonyítva hogyan alakult. Az átlagos adatok nem adnak képet a lakosság egyes rétegei életszínvonalának alakulásáról. A fix fizetésűeknél a reáljövedelem valószínűleg csökkent. Hasonló a helyzet a nyugdíjas családoknál, mivel jövedelmük állandósága mellett a létfenntartási költségek emelkedtek. A létfenntartási költségek alakulásában keletkezett eltérések a lakosság egyes rétegei között pedig a fogyasztás összetételéből adódnak. A nagyobb jövedelmű családokban például többet költenek iparcikkekre és szolgáltatásokra, amelyek ára lényegesen emelkedett. Az egy főre eső kiadás a legmagasabb jövedelmű munkáscsaládokban 201 koronával, alkalmazotti családokban 230 koronával, paraszti családokban 222, nyugdíjas családokban 188 koronával emelkedett, a legalacsonyabb jövedelmű munkás-, alkalmazotti, paraszti és nyugdíjas családokban viszont 43, 40, 20, illetve 5 koronával. A fogyasztók számára szokatlan az áremelkedés. Sok éven át a fordítottjához voltak szokva. Ma azonban más az állam jövedelempolitikája, mint volt 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Engedjük az árszínvonal enyhe emelkedését, de úgy, hogy a keresetek ennél gyorsabban növekedjenek. Ebben az évben ez is történik. Az átlagokat tekintve, úgy tűnik, minden rendben van. A jövőben azonban jobban figyelemmel kell lenni a lakosság egyes rétegeinek életszínvonalakulására is. M. Gf. Szolgáltatások és az illetményadó A szolgáltatások problémájának megoldása központi irányelv. Bővítésük, színvonaluk javítása egyre ismétlődő téma felszólalásokban, vezércikkekben, beszámolókban, határozatokban. Vissza-visszatérő napirendi pont legmagasabb, magas, alacsony és legalacsonyabb szinten. „Privát" beszélgetések témája. A szolgáltatások a nők egyenjogúságának egyik feltétele. Fejlesztésük némely körzetben lehetőséget teremt a munkaerőfölösleg alkalmaztatására. A szolgáltatások kérdése fontos dolog. Ezért sok szó esik róla. Sok? Rengeteg. Ezzel szemben mi az illetményadó? Apró mozzanat, ,Játékszabály'" az új irányítás sokoldalú rendszerében, egy gazdasági ösztönző a létszámnövekedés fékezésére, az extenzív iparfejlesztés akadályozására. A gazdasági vezetők tudomásul vették létezését. Néha szidják. Ez a sokak számára ismeretlen kifejezés, amely százezreknek alig mond valamit, első látásra elhanyagolható semmiségnek tűnhet a központi téma, a sokszor ismételgetett, sőt szajkózott szolgáltatások „magasztos célja" mellett. Pedig ez a ,.kis semmi" egyszerűen feleslegessé teszi a sok szót a szolgáltatásokról. Egy „rendelet", egy „játékszabály" képes meggátolni a szolgáltatások javítására irányuló hatalmas törekvést ... Nézzük a gyakorlatot. J. MokoS mérnök, a zvolenl JNB elnöke a szolgáltatások bővítésének követelménye és az Illetményadó ellentétes irányban ható gyakorlata kapcsán a következő adatokat közli: A szolgáltatások bővítése és javítása csaknem kizárólag a dolgozók számának növelésétől függ, mert olyan tevékenységről van szó, amely még sokáig nem lesz gépesíthető és automatizálható. Ezzel szemben, ha egy helyi ipari vállalat valamely szolgáltatási egységét például 10 dolgozóval akarja bővíteni, akkor kiszámítja: a tíz ember 261 ezer korona bruttó jövedelmet termel meg, viszont a progresszív Illetményadó — ennek feladata éppen a műszaki fejlesztés javára a dolgozók létszáménak korlátozása — ebből 216 000 koronát elvon. Ehhez még hozzá kell adni a leírásokat, a béreket, valamint az egyéb (rezsi-) költségeket is, s kitűnik: 450 000 koronát kellene elosztani ahhoz, hogy a tíz ember 261 ezer korona jövedelmet hozzon létre. 189 ezer korona ráfizetés egy évben. Amikor a helyi iparvállalat mindezt kiszámítja, akkor természetesen azonnal lemond az új szolgáltatási egység létrehozásáról. Ha már a zvoleni járás adatait használjuk fel, hadd említsük meg, hogy a régi és elhanyagolt szolgáltatási hálózat felújításra vár. Üjabb beruházások, újabb emberek alkalmaztatása nélkül még a jelenlegi színvonalat sem lehet sokáig fenntartani. Tehát ahhoz is, hogy semmi se változzék, a jelenlegi áldatlan helyzetben egyre többet kell ráfizetni... Csoda-e ezek után, hogy a helyi ipari vállalatok olyan munkát keresnek, amelynél a sorozatgyártást, a gépesítést alkalmazhatják? Nem csoda ez, s nem is lenne baj. Csakhogy ezek a munkák többnyire csupán nagymegrendelök igényelt elégítik ki — nemzeti vállalatok és intézmények megrendeléseit. A zvoldni járás helyi ipara ezért az 1970-ig szóló tervében előírja a szolgáltatások 5 százalékos bővítését, de ez a növekedés majdnem kizárólag a nemzeti válalatokba és szövetkezetekbe irányuló szállítás. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások növelése, fejlesztése — elenyésző. Márpedig a szolgáltatások kifejezés alatt éppen a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat értjük elsősorban: a cípőjavítástól az antennaszerelésig. Nem szóltunk még a kamatlábról, amely a bővítéshez szükséges beruházásokra felvett kölcsönöket terheli. A zvolenl járás szolgáltatási beruházási tervének megvalósítása a helyi ipart 1970-ig három és félmilliós adósságba verné, s ezen a fejlesztési alapból kiutalt egymillió is csak keveset segítene. A helyi ipar saját erejéből 1977-ig csak adósságai törlesztésére dolgozna ... Akkor inkább lemond a szép tervről. Mindezek után talán világos, hogy a szolgáltatások bővítéséről az illetményadó és a kamatláb kérdése nélkül nem is érdemes beszélni. Ha egy nagyarányú törekvést rendelet gátol — legyen az akármennyire ismeretlen az emberek többsége számára, és akármilyen előnyös más vonatkozásban akkor, hogy úgy mondjuk, „kár a gőzért". Hozhat a JNB, HNB, KNB akár száz határozatot is a szolgáltatások bővítésére, azt saját kárára senki sem fogja megvalósítani. Így a szolgáltatások bővítése csupán szavakban marad fontos kérdés. VILCSEK GÉZA fíiffjg 1967. XII. 5.