Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)
1967-12-06 / 336. szám, szerda
N emrégiben az egyik járási párttltkára-al a mezőgazdasági üzemek önállóságáról és egyenjogúságáról beszélgettünk. Arról folyt köztünk a szó, hogyan érvényesül az új gazdaságirányítási rendszerben az EFSZ-ek önállósága, és hogyan valósul meg a szövetkezetek egyenlősége partnereikkel, de legfőképp az állami felvásárló vállalatokkal szemben. A két fogalmat, az önállóságot és az egyenjogúságot össze kellett kapcsolnunk, mert beszélhetünk-e például önállóságról, ha nem érvényesül az egyenjogúság? Nyilvánvaló, hogy nem. Beszélgetésünkön a hangsúly az egyenjogúságon volt. Azt mondja a járási párttitkár: „Az egyenjogúságot nem lehet elvonatkoztatni az adott helyzettől, azoktól a konkrét emberektől, akik kapcsolataikban az egyenjogúságot megvalósítják, kifejezésre juttatják. A szövetkezetek és az állami felvásárló vállalatok közti egyenjogúság? Ez túlságosan is globális megfogalmazás. Én a kérdést így teszem föl: melyik szövetkezetről, melyik elnökről van szó? Mert az elvek, a jogszabályok ellenére is másként érvényesül az egyenjogúság X-nél (a járás legjobb szövetkezete elnökének a nevét említi), és megint másként Znél (gyenge szövetkezet közepes elnökkel)". Elgondolkoztatóan tanulságos, a lényegre tapintó megállapítás ez. Mert nem kevesebbről, van szó, mint arról, hogy elveket, előírásokat, szabályokat emberek valósítanak meg, és a megvalósítás hogyanja nemcsak a körülményeken, hanem jelentős , mértékben ezen emberek adottságain, képességein múlik. Az a helyzet, ho.gy jogilag ugyan két szervezet, — hogy a kilndulóponttul szolgáló példánál maradjunk —, a szövetkezet és az állami felvásárló vállalat kerül kapcsolatba egymással. Ám több mint naivitás volna olyasmit képzelni, hogy a két szervezet üljön le a tárgyalóasztalhoz és teremtsen kapcsolatokat egymással. Mindenki tudja, hogy ez niem így történik, hanem úgy, hogy a két szervezet képviselői, rendszerint a vezetői tárgyalnak egymással és bonyolítják le ügyleteiket, megállapodásokat kötnek, szerződéseket Írnak alá. Ez esetben pedig valóban jelentős szerepet játszik az egyenjogúság érvényesítésében: kinek ki a partnere. Milyen képességekkel, milyen ismeretekkel rendelkezik. Milyen ismerője nemcsak a törvényes rendelkezéseknek, előírásoknak és az ezek megszabta lehetőségeknek, hanem a tárgyalt kérdéseknek is. Különösképpen nagy jelentősége van mindezen és még sok más tulajdonsúgnak és képességnek most, az új gazdaságirányítási rendszerben, mivel megnőtt a vállalatok önállósága, mentesültek a sokféle ezt szinte minden ember a bőrén, illetve a zsebén érzi — még mindig a gazdaságilag erősebb fél akarata és ennek következtében az ő érdekei érvényesülnek. A cikkünk elején említett példa, a kinek ki a partnere, az érem másik oldalát nézve, szintén a fenntebb mondottakat igazolja. Mert nagyon találó a jellemzés, hogy a partner képességei, adottságai, a tárgyalt kérdésben való jártasság el nem hanyagolható tényezői az egyenjogúság érvényesítésének. Ez pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a megkötöttségtől, s tevékenységüket többé-kevésbé maguk határozzák meg. M indez így rendben is lenne, és jók az elvek is, amelyek a gazdasági szervezetek közti kapcsolatokat szabályozzák, meghatározzák. Csakhogy nagyon jól tudjuk, mint oly sok más esetben, sajnos, e téren is az egyébként helyes elvek gyakorlati megvalósításuk során gyakran eltorzulnak. Egyfelől azért, mert érvényesítésüknek még nincsenek meg a kedvező feltételei, másfelől pedig azért, mert a régi, a megszokott még nagyon is érezteti hatását. Mert hiába írják elő jogszabályok a gazdasági szervezetek közti egyenjogúságot, ha konkurrencia hiányában a monopolhelyzet nem változik, aminek következtében a gyengébbek kiszolgáltatottsága továbbra is fennáll. Akkor viszont lehet-e egyenjogúságról beszélni, ha a kapcsolatokat az erős és a gyenge viszonylata szabja meg? Találóan jellemezte a helyzetet az egyik csallóközi szövetkezet elnöke, mondván: „Az önállóság és az egyenjogúság mikéntjét és mértékét a gazdasági erősség határozza meg." Sajnos ez így van. S ez nem szórványos jelenség, mert így van a népgazdaság többi ágában is. A szállító-átvevő, a kooperációs, a termelő-fogyasztó kapcsolatairól van sző, amelyekben — Ottfelejtették őket Emlékszik ar kedves olvasó Laurel és Hardy . régesrégi filmjére, amelyben a két jó barát soványabblkát egy szuronyroham alkalmából ottfelejtették az őrségen, s ő híven kötelességéhez még évekkel a •háború befejezte után is rendületlenül őrizte az elhagyatott lövészárkot? Filmkomédiában nevettető volt az ottfelejtett őr. De a valóságban... őszintén szólva, a valóságban is nevettető. Mégha 1 egész friss, idei történet is: A százévesnél is öregebb Somoskőújfalu—Fülek vasútvonal 138.8 kilométerénél országút keresztezi a vágányokat. Emberemlékezet óta bakterház áll itt, amelyben három sorompókezelő váltogatja egymást a szolgálatban, hogy vonat közeledtével leeressze a sorompókat. Ki tudja hány gépkocsivezető életét mentették meg a hosszú évek során? Jó és szükséges volt a munkájuk. Csakhogy Időközben az út és a vasútvonal kereszteződését másképp oldották meg: felüljárót építettek a vágányok fölé és így az autók zavartalanul roboghatnak Ide-oda a száguldó vonatok fölött. Október elején a közúti felüljárót át is adták rendeltetésének, a sorompók felé vezető utat egyik oldalán felásták, hogy használhatatlanná tegyék. A sorompók feleslegessé váltak. De ottmaradtak. A rimaszombati pályakarbantartási részlegen látták, hogy a három sorompókezelő pontosan a szolgálati szabályzat szerint végzi tovább rendületlenül a munkáját. Jön a vonat — le a sorompóval, elmegy a vonat — föl a sorompóval. Forgatják, tekerik szorgalmasan a forgattyút, csörög a lánc, recseg az öreg sorompőrúd. De működik. Pontosan és rendületlenül. Mert „a szabál az szabál." Az öreg, megszűntetett úton senki sem jár, a gépkocsik viáman robognak a lezárt sorompók fölött. De az ottfelejtett három ember rendületlenül kitart. Visszavonulási parancs nem jött — a kék hadsereg katonája pedig parancs nélkül nem futamodik meg. Igaz, a pályakarbafntartásl igazgatóság táviratilag kérte a Keleti Vasút igazgatóságától az őrhely felszámolását, de a távirat elkallódhatott. Sürgették. Válasz újra nem jött. Hja, a vasúton nem csinálhat mindenki amit akar, ott ilyen lényeges intézkedésre utasítás kell. De utasítás nem jött... Végül, a rimaszombati pályakarbantartási vezetőség döntött: utasítás ide, utasítás oda, kinevettetni mégsem hagyják magukat. És a sorompókezelői állomást a 138.8 kilométeren önhatalmúlag felszámolták. Nincs többé. Pedig beh szép, felelősségmentes állás lehetett az ... Most csak attól tartok, nehogy megbüntessék a rimaszombaftiakat jogkörük önkényes megsértése miatt. Mert, sajnos, ott, ahol „a szabál az szabál" a józan ész néha önkényes fegyelemsértést jelent. Nemcsak a vasúton. VILCSEK GÉZA gazdasági vezető képzettsége, rátermettsége nemcsak a vállalat, az üzem irányításában döntő jelentőségű, hanem más vonatkozásokban is. De a „kinek ki a partneré"-ben az érem másik oldala azt igazolja, hogy a szövetkezet csak az erő pozíciójából tudja kikényszeríteni egyenjogúságát az állami felvásárló válalattal szemben. Akkor pedig azt kell megállapítani, hogy ezek szerint a gyengébb szövetkezeteknél még mindig nem érvényesül az egyenjogúság, mint ahogy a „gyenge szövetkezet közepes elnökkel" példája is ezt az állítást támasztja alá. K áros jelenségek ezek, s éppen ezért megbékélni velük nem szabad. Nem lehet megoldásnak elfogadni azt az elvet, hogy ha majd gazdaságilag megerősödnek a gyengébb üzemek, akkor már nem lehet majd velük sem packázni, és érvényt szerezhetnek az egyenjogúság érvényesítésének. Viszont célravezető lenne, hogy a sokféle irányító és ellenőrző szerv rendszeres ellenőrzés alá venné azt is, hogyan érvényesül a gyakorlatban a vállalatok és üzemek egymás közti kapcsolatában az egyenjogúság elve. Annál is inkább ezt kell tenni, mivel az erős és a gyenge közti kapcsolatban az erő pozíciójának az érvényesítése jogtalan előnyök kikényszerítéséhez vezet. S ezek megengedhetetlen módszerek. BÁTKY LÁSZLÓ Meggyorsítják a családi házak építését A kniet szlovákiai kerületben „felújított" kis téglagyárak ez idén több mint 600 családi ház építésére elegendő téglát s egyéb építőanyagot állítottak elő. jóllehet többnyire csak májusban, sőt néhol a nyár végén kezdték meg a termelést, decemberig már több mint 12 millió téglát szállítottak az egyéni építtetőknek. Az újból való Szembe helyezés során néhol furcsa esetek is előfordultak. Visszavettek olyan gépeket, amelyeket egy évvel ezelőtt potom áron mint lémbuiiadékot adtak el. A kelet-szlovákiai kerületben ez idén 17 kis téglagyárat, 16 különleges — idomtéglát gyártó — kisüzemet, 9 kőbányát, betonépttlelelemek gyártására alkalmas 15 üzemet és 30 kavicsbányát helyeztek iizembe. Az említett 12 millió tégla szállításáról tőleg szol gáltatóttzemek gondoskodtak, például a preiovi mintegy 2 millió téglát, a Spisské Vlacliy i pedig másfél milliót szállított. A Kosice melletti sacal üzem a Kelet-szlovákiai Vasmű nagyolvasztóinak salakjából készít idomtéglát. A kelet-szlovákiai kerületben Ismét megnyílt, illetve létesített üzemek a jövő évben kb. 20 millió téglát szállíthatnak a családi házak építtetőinek. ( —) Hogyan tovább? A Signál x-5 harcjáték sikeresen véget ért. A rendezvénynek mintegy 150 540 résztvevője volt. A résztvevők hetven százaléka 12— 14 év közötti fiatal. A statisztika szerint 7449 felnőtt is elősegítette a harcjáték sikerét, s ezzel elmélyítette a fiatal és az idősebb nemzedék kapcsolatát. Nagy jelentőségű az a tény is, hogy a játék keretében a fiatalok honvédelmi nevelésben részesültek. A sikerek láttán felmerül a kérdés: hogyan tovább? Annál Is inkább, mivel az egyes járásokban az irányító törzskarok megmaradtak. Célravezető tehát a harcjáték tapasztalatait tovább kamatoztatni. Ezért csak örömmel fogadhatjuk, hogy a, CSISZ szorgalmazza a harcjáték folytatását. A készülő új harcjáték a „Signál P-20" elnevezést viseli majd és két évig tartana. Az ideitől abban is eltér majd, hogy részt vehetnek benne a 8—11 év közötti gyerekek A pazinoki „Sas"-raj is részt vett a Signál X-5 harcjátékban. Felvételünkön a fiatalok, Jozef Vesely tizedes segítségével, térkép alapján tájékozódnak. Több mint 150 ezer fiatal vett részt a „Signál X-5" harcjátékban 9 „P-20" a láthatáron is. Tartalmát és feladatait differenciálnák a korosztályok szerint. A rendezvény ismét országos pionírtalálkozőval ér véget, amelyet a szervezet megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendeznek meg. Mérlegelik a „Signál P-20" harcjáték kereteinek kiszélesítésével nemzetközi jellegének megalapozását is. Az egyes járások baráti kapcsolatba lépnének külföldi fiatalokkal, kicserélnék tapasztalataikat és később küldöttségek cserelátogatásaira is sor kerülne. Most már csak a rajtra várunk abban a meggyőződésben, hogy az új harcjáték ismét megfelelő visszhangra talál mind a fiatalok, mind a felnőttek sorában. — né — A CALEX UJ UTJAI Alig három hónap múlva megkezdődnek Grenobleban a téli olimpiai játékok. Lázas ütemben építik az ugrósáncokat, a lelátókat és a versenypályákat. Képünkön: Épül az a lelátó, amelyen töb bek közfttt De Gaulle francia elnök is helyet foglal majd a téli olimpiai játékok megnyitásának napján. (AFP—CTK felv.J kyja már csaknem valamennyi modern lakásban van kisebb-nagyobb hűtőszekrény. Ennek ellenére, még mindig nagyobb a kereslet irántuk, mint a kínálat. Az aranyosmaróti CALEX-gyár évente közel kétszázezret készít belőlük, ezeknek azonban egyharmada kivitelre kerül. A piac hiánytalan ellátottságát a hűtőszekrények behozatala sem tudja fedezni, ezért indokolt a CALEX azon törekvése, hogy a következő években még több, tökéletesebb, és egyben vonzóbb hűtőberendezéseket kínálhasson a vásárlóközönségnek. Az üzletekben kapható hűtőszekrényeket többé-kevésbé Ismerjük. Tudjuk azt is, hogy a CALEX-nek pillanatnyilag nincsenek értékesítési nehézségei, ezért inkább a jövőben várható új gyártmányok iránt érdeklődtünk Ivan Góts mérnöknél, a gyár műszaki-fejlesztési osztályvezetőjénél. — Célszerűnek tartatnám, ha elöljáróban tájékoztatnák olvasóikat, hogy gyárunk a háztartási hűtőszekrényeken kívül úgynevezett közepes nagyságú — főleg a vendéglátóipar, az üzletek stb., számára szolgáló — hűtőberendezéseket is készít. Bár a vásárlóközönség körében gyártmányaink közkedveltek, és meg vannak velük elégedve, Jó előre gondolnunk kell a jövőre, ha lépést akarunk tartani a világszínvonallal. A külföldi hasonló gyártmányokkal való összehasonlításból kitűnik, hogy a mi hűtőszekrényeink hasznos tartalma a külső méretekhez viszonyítva jóval kisebb, mint mondjuk a Siemens, a BBC, az Atlas vagy egyéb márkájú gyártmányoknál. Ismerjük ennek a nemkívánatos körülménynek az okait is: a külföldi gyártók jobb minőségű szigetelőanyagokat, főleg poliuretánt használnak, amely 30—40 százalékkal vékonyabb szigetelőréteget szolgáltat. A jövőben mi is számolunk Ilyen, vagy hasonló műanyagok bevezetésével, ezenkívül új gyártási programot dolgoztunk ki. A következő években üj típusú, 100, 120 és 230 literes hűtőszekrényeket fogunk gyártani. Modern, nagy fordulatszámú kompresszort alkalmazunk bennük, amely a mainál kétszerte nagyobb fordulatszámmal fog működni. További előnye, hogy lényegesen könnyebb lesz, mint st mai (súlya 14 kg-ról 8 kilóra csökken). Újdonság lesz a szigetelés tökéletesítése, a mágneses gumik alkalmazása, valamint az új páralecsapatő is. H a össze akarnánk hasonlítani a hazai és a külföldi hasonló kategóriájú hűtőszekrényeket, a CALEX gyártmányainál szembetűnő az alacsony áramfogyasztás (külföldön ez a körülmény, persze, nem esik különösebben latba, ott olcsóbb az áram). Egyébként a jövőben — a bérházak kis méretű lakásait és az éléskamra hiányát szem előtt tartva, továbbá az élelmezésnek a tartósított ételekre való fokozottabb átállításával számolva — a minimálisan 230 literes hűtőszekrényeknek jósolunk legnagyobb közkedveltséget. Az aranyosmaróti CALEX három éve gyártja a büfék, önkiszolgálók, söntések, élelmiszerboltok számára az egységesített sorozatú, építőszekrény rendszerben készülő hűtőpultokat. Ezek minősége is vetekszik a világszínvonallal. A jövőben — a vállalat ígérete szerint — még jobb minőségű, nagyobb teljesítményű és szebb külsejű gyártmányokkal lepik meg a vásárlókat. Nagy érdeme van ebben egyebek között a százta'gú fejlesztési osztály tevékenységének, továbbá a gyártmányok formatervezésére fordított Igényességnek, és nem utolsósorban a piackutatásnak is. A CALEX dolgozói jól isme" rik a vásárlóközönséget. Tudják, hogy a hűtőszekrényeket nagyobbrészt a nők vásárolják, akiknél nem annyira a műszaki jellemzők, vagy az ár játszik szerepet, mint inkább a külső, a belső elrendezés, a külső díszítés stb. Ezért ebből a szempontból is Igyekeznek eleget tunni a keresletnek. (dósa)
