Új Szó, 1967. december (20. évfolyam, 331-359. szám)

1967-12-29 / 357. szám, péntek

rn IDŐSZERŰ KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEK Wj ÉRTÉK VAGY KÁR? A befejezetlen építkezések száma továbbra is növekszik Az újságíró egyik legnehezebb feladata, hogy olyan építővállalatot találjon, amely nem teljesíti tervét. Minden vállalatban olyan megkapó és dicséretre méltó azámrengeteggel fogadnak, hogy csupa magasztaló kifejezés fut töle az ember tollába. Az egyoldalúság hibájának elkerülése végett megkérdezzük a beruházókat, az építővállalatok megrendelőit is az eredmények felől. Itt már kétféle válasszal találkozunk aszerint, milyen közel van a megrendelt építkezés átadásának határideje. Ott, ahol a megrendelt objektumot csak nemrég kezdték építeni, vagy a befejezés még a tervek szerint is messze van, ott rendszerint derülátó a beruházó ls: az eredményt a beruházásra szánt öszszey merítésének arányából számítja ki, s ebből többnyire kitűnik, hogy minden rendben van. „Ennyi értékű munkát kellett elvégezni, ennyi értékű munkát elvégeztek". A Banská Bystrica-i új kórház építkezésén például még semmit sem kellett volna elvégezni, a talajmunkákon azonban már több százezer korona értékű mű jött létre. A derülátó válaszok száma azonban a határidő közeledtével egyenes arányban csökken. De mivel megkezdett építkezés több van, mint befejezett, a derűlátásra több az alkalom. Az öszszegezés is a derülátóknak ad igazat: az elvégzett munkák értéke mindenképpen nagyobb a tervezettnél. Szinte hihetetlen, hogy a beruházások terén mégis súlyos lemaradás van. Pedig van. Csakhogy az építőmunkák értékbeni kimutatása — vállalati szinten — eltakarja őket. Az új irányítás gyakorlatában is (mint a régiben) a terv tárgyi teljesítése a háttérbe szorul a globális terv teljesítése mögé. Az értékmutatók és a tárgyi mutatók nem fedik egymást, s ebből ered a csalfa látszat. A magyarázat aránylag egyszerű: a milliós öszszegek impozáns számadata nem szól arról, hogy befejezett, vagy megkezdett építkezésről van-e szó. A földmunkák éppúgy milliókba kerülnek, mint az utolsó simítások és az ablakajtó szerelés. Tervteljesítés az alapásás is, a téglarakás is, s a kulcsátadás is. Az épltővállalat szempontjából úgyszólván mindegy, miért számolja el a milliókat. De nem egészen mindegy: a befejező munkákhoz több anyag, több szakember (iparos, akikből nincs elég), nagyobb munkaráfordítás kell, a földmunkákhoz pedig csak sok nagy teljesítményű gép. A nagy teljesítményű kotrógépek és földgyaluk gyorsabban és könnyebben „tornászszák fel" a megfelelő munkaértéket, de — földmunkákon. Csoda e ezek után, hogy aránytalanul több a megkezdett, mint a befejezett építkezés? A fent vázolt gyakorlat kedvezőtlen hatása már évtizedek óta kisért, s nyilván számoltak vele a gazdaságirányítás tervezői és szervezői. Léteznek természetesen gazdasági ösztönzők és anyagi érdekeltség. Az Állami Bank például a határidő be nem tartásáért növelheti a kamatlábat, vagy szélsőséges esetben meg is vonhatja a hitelt. Hogy milyen csekély hatással van ez a fennálló helyzetre, azt az alábbi adatok mutatják. A Banská Bystrica-i járásban például 11 építkezéstől teljesen megvonták a hitelt, de tovább építik őket, persze lassacskán. Ugyanennek a járásnak a vendéglátóipara összes beruházásainak csupán 53 százalékát építi a megszabott kamatlábbal járó hitelből, a többit a lemaradás miatt 12 százalékos kamattal terhelt kölcsönből. A középszlovákiai központilag irányított ipari vállalatok hét építkezését terheli a határidők be nem tartásáért kimért magasabb kamat. Ugyanebben a kerületben a helyi ipar idén háromnegyed év alatt 598 építkezésbe kezdett 720 millió korona értékben, ám a befejezett építkezések száma csupán 338, s értékük 263 millió korona. Csupán ebben a kerületben 1080 a befejezetlen építkezések száma, s ezek 5 milliárd 277 millió koronát képviselnek. A befejezetlen építkezések száma 70-nel nőtt háromnegyed év alatt. Ám a felsorolt adatok is pusztán számok. E számok mögött látnunk kell a határidőre be nem fejezett építkezésekből származó népgazdasági veszteségeket is. A hnúsfai pékség befejezésének eltolódása évi 6558 tonna kenyér megsütését teszi lehetetlenné, a bytőlcai formatéglagyár évi 10 900 téglaegységet nem készít el, a Zilinai epoxid szűrőanyaggyár 6000 négyzetméter epoxidot nem adhat a népgazdaságnak, mert egyszerűen nem lett kész az üzem. Háromnegyed év alatt közel 70 százalékra teljesítették a közép-szlovákiai kerületben a beruházások évi tervét — értékben. Tehát nagy volt az építési tempó, jó a tervteljesítés. Viszont a befejezések tervét csupán 45,1 százalékra teljesítették. Az utolsó három hónap alatt közel két milliárd korona értékű termelőegységet kellett volna átadni. Ekkora feladat teljesítése negyed év alatt lehetetlenség. Negyed milliárd korona értékű befejezési munka ezért „átcsúszik" 1968-ra. Ez a terv 7,1 százalékaI Nem csekélység. Tehát növekszik a befejezetlen építkezések száma. Az anyagi ösztönzés, a nagyobb kamatláb stb. ellenére! Miért? Mert az építkezések terve értékben az építkezések gyorsabb bejejezése nélkül is teljesíthető. Mert az építővállalatot nem sújtja az a kár, amely a kapacitások késedelmes üzembe helyezésével a népgazdaságot sújtja. Negyed milliárd értékű müvet egy kerületben „csúsztatnak", de ez csak a népgazdaságnak „fáj", az (és persze a fogyasztó) érzi az el nem készült gyártmányok hiányát. A jelenlegi érdekeltségi rendszer nem kapcsolja eléggé egy be a népgazdasági érdeket az építővállalatok érdekével. Ott, ahol ötmilliárd fekszik a befejezetlen építkezésekben, az építővállalatok ötmilliárd értéket elvégzett munkaként könyvelhetnek el, s ugyanezt az ötmilliárdot a népgazdaság ellenkezőleg, a hiány, a veszteség listájára kénytelen írni. A befejezetlen építkezés tehát érték az építővállalatnak, s kár a népgazdaságnak. Ez az egyenetlenség a helyzet rosszabbodására ösztönöz. VILCSEK GÉZA Az elektronikus számítógépek a mezőgazdaság szolgálatában A mezőgazdasági termelés növelésének egyik döntő tényezője a legmegfelelőbb vetésforgó bevezetése a kenyérgabona és azon takarmánynövények termesztése érdekében, amelyek a helyi adottságoknak megfelelően a legtöbb takarmányegységet és emészthető fehérjét biztosítják egységnyi mezőgazdasági földterületről. Napjainkban a mezőgazdasági üzemek a vetésforgó összeállítását majdnem kizárólag csak a „józan észre" és a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak tapasztalataira támaszkodva végzik. Az optimális vetésforgó elkészítését az egyes mezőgazdasági üzemekben tudományosan az ún. lineáris programozás és az eiektronikus számítógépek segítségével lehet elvégezni. A vetésforgó optimalizálása több szempontból végezhető. Például a maximális keményítőegység elérésére, vagy a maximális fehérjetermelés elérésére. Jelenleg nagyon fontos törekedni a maximális fehérjemennyiség kitermelésére az adott területről. Ha a vetésforgót a fehérje maximális mennyiségének a kitermelése érdekében akarjuk összeállítani, az egyes lépések a következőképpen végezhetők) 1. A kiinduláshoz szükséges adatok megállapíthatók az állami tervből, illetve a megkötött szerződésekből, valamint a tagok önellátásából eredő feladatok alapján. A vetésterületeket és a hektárhozamokat tartalmazza a mezőgazdasági üzem éves terve. Az egyes növények keményítőértékének hozamát és a fehérjék hozamát 1 hektár területről az adott mezőgazdasági üzem viszonyai között könnyen hozzáférhető táblázatok alapján számíthatjuk ki. 2. Az elektronikus számítógéppel meghatározott vetésforgó realitása nagymértékben attól függ, hogyan sikerült az üzem dolgozóinak megfogalmazni az agrotechnikai és közdazdasági feltételeket. Miről van itt szó? Ki kell fejezni azokat a feltételeket, melyeket az optimális vetésforgóval szemben is támasztunk. Például egy 500 hektár területtel rendelkező mezőgazdasági üzemben nem termeszthetünk 400 hektár tavaszi keveréket még akkor sem, ha megfelelő másodnövénynek a beiktatásával ez nyújtana a legtöbb fehérjét 1 hektár területről. Agrotechnikai és szervezési okokból mondjuk legfeljebb 30 hektáron termelhetünk tavaszi keveréket. Ezt a követelményt tehát úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a tavaszi keverék vetésterülete ne haladja túl a 30 hektárt. Hasonlóképpen kell megfogalmazni minden feltételt, melyet az optimális vetésforgóval szemben támasztunk. Például a munkaerőszükségletre vonatkozóan azt, hogy a napi munkanormák száma az optimális vetésforgó bevezetésével sem legyen több, mint a jelenlegi vetésforgó mellett. 3. A kiindulási táblázat öszszeállítása előtt tisztázni kell, milyen céllal akarjuk meghatározni az optimális vetésforgót. Az elektronikus számítógép kiszámltja azt az optimális vetésforgót, amelynél az üzem a legnagyobb pénzbevételt biztosíthatja, amelynél az adott területről a legtöbb keményítőértéket termelheti kl stb. Az így elkészített táblázat küldendő be a számítóközpontba, hogy az elektronikus számítógép kiszámítsa az optimális vetésforgót a választott fő cél, mondjuk a maximális fehérjetermelés szempontjából az adott területről. 4. Az elektronikus számítógép a kívánt adatokat kinyomtatja és ezt küldik vissza a mezőgazdasági üzemnek. A mezőgazdasági üzemben szükséges ezen adatokat elemezni, feldolgozni. A kiinduló táblázat alapján könnyen eldönthető, melyik növényből mennyit ajánlatos termelni az adott feltételek mellett, hogy a fehérjetermelés a maximális értéket érje el. 5. A döntés abban áll, hogy a mezőgazdasági üzem dolgozói elhatározzák, hogy a vetésforgójukat teljesen a kiszámított értékek alapján vezetik be, vagy némi módosítást eszközölnek rajta, azaz elkészítik a szuboptimális variációkat. Mi értelme van az ilyen optimális vetésforgó kiszámításának? Véleményem szerint igen nagy a jelentősége. Egy általam feldolgozott esetben például a hagyományos takarmányvetésforgónál 794,4 métermázsa, míg az elektronikus számítógéppel megállapított optimális vetésforgó bevezetésével 1031 métermázsa fehérje termelhető ugyanazon területről. Az elektronikus számítógép felhasználása tehát 236 métermázsa fehérjetöbbletet jelent az adott szövetkezetnek évente, nem egészen 1000 korona „befektetésért", amit a számítóközpontnak kell fizetni a számítás elvégzéséért. Jő lenne, ha a mezőgazdaságunk előtt álló feladatok megoldása érdekében kihasználnánk az elektronikus számítógépek által nyújtható segítséget, és minél több mezőgazdasági üzemben — főleg a takarmány termesztésére — kiszámítanánk az optimális vetésforgót. KÖTELES GÁBOR, mérnök • •••••••••• ••••••••••• Ú I FILM £ K ••••••••••• ••••••••••• Családi vihar Hynek Bocan fenti című filmje Vladimír Páral azonos című novellája alapján készült. BoCannak ez a második önálló filmalkotása, amelyben mind a szerkezeti felépítést, mind a mondanivalót és végkicsengést illetően hű marad Páral könyvéhez, amely könyörtelenül, minden kendőzéstől mentesen, a maga teljes sivárságában mutatja be a ma kispolgárának életét. Bocan keserű pirulát nyelet le a nézővel. Egy ma nagyon elterjedt, tipikus életsémát állít fel, amelyben körforgásszerűen ugyanazok a mozdulatok, szavait és szokások ismétlmlnek, s mindez mintha egy varázskörben történne, a körből kilépni, a szokásokon változtatni lehetetlen. Legfeljebb a szereplők változnak, de ez mit sem segít a lényegen, mert ezek az emberek a kispolgári jólét imádói, anélkül, hogy legkevésbé is érdekelné őket az élet értelme, erkölcsi, gondolati, művészi értékei, hogy igyekeznének egy kissé mélyebb emberi kapcsolatokat teremteni maguk között. A film szavak helyett a legjellegzetesebb akciók kihangsúlyozásával húzza alá az ilyen életforma hiábavalóságát. Fanyar humor és jó adag irónia fűszerezi a cselekményben nem dús történetet. A siker az őszinte, nyílt, gátlástalan hangvétel mellett a szereplők szerencsés megválogatásának is köszönhető. Balszerencsés nap A szovjet filmgyártás az utóbbi időben egyre észrevehetőbben a mindennapi élet felé fordul, elhagyja a stilizált, konstruált történeteket és a mában, az egyszerű emberek életében keresi a témát. Ezt igazolja Jurij Jegorov rendező is, amikor Balszerencsés nap című komédiájában a mai szovjet fiatalok életét mutatja be, abban keresi a komikus elemeket. Mozaikszerűen pereg le előttünk a főiskolás Nyikita egy napja, találkozásai, örömei és problémái. Csak sajnálhatjuk, hogy ez a próbálkozás nem járt olyan sikerrel, mint megérdemelte volna. A rendező nem tudott a dolgok mélyére világítani, végig a felszínen mozog. Az egyes helyzetek minden törekvése ellenére mesterkélten hatnak és valahogy a figurákból kimaradt a közvetlenség, ami pedig áltálában oly jellemző a fiatalokra. Nyikita Mihalkov tehetségesen alakítja a főiskolás Nyikitát, sőt azzal a benyomással távozunk a moziból, hogy adottságai jóval többre teszik képessé, csupán a forgatókönyv gátolja. Isztambuli kalandor Szélesvásznú, látványos, szlues filmre vette fel Anthony Isasi az isztambuli kalandor izgalmas, néhol képtelen történetét. Egy amerikai atomtudós elrablása és az érte lefizetett egymillió dollár váltságdíj körül folyik a hajsza. A film hőse, a fiatal kalandor Tony Maecenas, aki nyilván nem kizárólagosan becsületes úton szerzett jövedelméből él. Tény, hogy nem Ismeri a félelmet és nem retten vissza semmilyen veszélytől. Az amerikai atomtudós kiszabadítása érdekében Tonynak három fronton is harcolnia kell: azok ellen, akik a tudóst elrabolták és most titkos helyen fogva tartják, azok ellen, akik mindent elkövetnek, hogy a tudóst világuralmi terveik megvalósítása érdekében megszerezzék, és a török rendőrség ellen, mert azok tisztában vannak vele, hogy Tony és bandája nem tartozik éppen a törvénytisztelők közé. Persze Tony — ahogy az már egy rendes kalandorhoz illik, — minden akadályt leküzd, minden verekedésből és lövöldözésből sértetlenül kerül ki. övé a győzelem, természetesen a szerelemben ls. Tony szerepét Horst Buchholz alakítja. Aranyásók Arkansasban Még egy nyugatnémet film kerül e napokban a mozik műsorára, méghozzá western, a műfaj minden kellékével ellátva. Egy indián arannyal fizet a kocsmában s ez az arany megszédíti a városka s a környék egész lakosságát. Felkerekednek és megindulnak, az arany délibábja csábítja őket. Így kezdődik a film, amelyben fehérek és indiánok harca, becsületesek és gonosztevők küzdelme, lövöldözés a mulatóban és az aranyásók szekerei között, na meg a gyönyörű farmerlány és a csinos, jó szándékú farmerlegény tiszta szerelme szórakoztatja a nézőt. Minden úgy történik, ahogy egy ilyen cowboy filmben történnie kell. A nézőtől senki sem vár többet, csak annyit, hogy türelmesen végignézze a filmet, gondolkodni felette teljesen felesleges. A film érdekessége, hogy a barrandovi filmstúdióban készült. A külső felvételeket sem a jugoszláv hegyekben, hanem Prága közelében, a Berounka völgyében forgatták. A film operatőrje is hazai művész, Stallich, a díszleteket Ján Zázvorka tervezte. A színészek között örömmel fedeztük fel Mary szerepében Olga Schoberovát, valamint Jaroslav Rozsivalt és Jan DivlSt. A rendező Paul Martin, a nyugatnémet filmgyártás jeles egyénisége. (s. k.) josef Somr kiváló alakítást nyújt a Családi vihar című filmben. Nyikita Mihalkov a Balszerencsés nap fiatal hőse