Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-09 / 309. szám, csütörtök

« N EVELŐK FÓR UM A Közösségi embert neveljünk! BEVEZETŐKÉNT hadd Idézzük Makarenkót: „Nevelésünk feladata lényegében abban fill, hogy közösségi embert nevelJünkl". Tisztán kell látni: a közösségi nevelés nem egyik területe a nevelésnek — dinamikus kölcsönhatásban van a nevelés egészét, egységét biztosító különféle nevelési komponensekkel. A közösségi nevelés feladatainak megoldása nélkül nem lehet sző a többi nevelési folyamat tökéletes megoldásáról sem. Nagyon nehéz — a sző nemesebb értelmezésében — emberré válni, illetve annak maradni! Tudjuk, hogy az önzés, a sunyiság, irigység, lenézés, fegyelmezetlenség, hanyagság stb. nem méltó az emberhez. S mégis hányunknak van ilyen tulajdonsága. Pedig létrejöttük, megszilárdulásuk, jellembeli tulajdonsággá válásuk rajtunk múlik: szülőkön, pedagógusokon, felnőtteken. A megoldás a laikus számára egyszerűnek tűnik: meg kell szüntetni a közönyt, az érdektelenséget, az önzést, a hanyagságot stb., illetve akadályozzuk meg ezek kialakulását. Ez így, elvben igaz, gyakorlati megvalósítása azonban nagyon nehéz. A közösségi ember kialakítása hosszadalmas folyamat, s minden esetben az iskolán, a pedagóguson, s nem utolsósorban a szülőkön múlik, sikerül-e a gyermekben létrehozni a közösségi szellemet. Nem véletlenül emlegetjük a pedagógus és a szülő felelősségét egyaránt, hiszen amellett, hogy elsősorban az iskola hivatott elvégezni a kollektív ember nevelését, a szülő nagymértékben fékezheti, ronthatja vagy elősegítheti a pedagógus munkáját. SOKAT VITÁZHATNÁNK arról, hogy a közösségi nevelés elveit hol kell, Illetve hol lehet a gyakorlatban megvalósítani: a tanítási órán vagy az Iskolán kívüli nevelésben. Mi amellett, hogy nem tagadjuk a tanítási óra adta lehetőségeket, Inkább az Iskolán kívüli munkát tartjuk megfelelőbbnek. A közösségi érzés, a kollektív szellem kialakulásához kétségkívül a tevékenység (elsősorban a munkatevékenység! biztosítja a legjobb feltételeket. A nevelés természetesen ezen a területen is fokozatos. Kisgyermek korban, sőt még óvodás korban sem beszélhetünk közösségről. Az ilyen korú gyermekeknél, ha meg ls figyelhetünk bizonyos csoportosulási tendenciát, hiányzanak a közösség legfontosabb ismérvei: a közös cél, a közös feladat. Még az első osztályban is laza szálak kötik őket egymáshoz, nem tudnak közös életet élni. De a közösségi élet felé vezető úton már ebben az Időszakban meg lehet tenni az első lépéseket. A gyermek természetszerűleg Intenziven tevékenykedik, Játszik már az Iskolás kor előtt ls. A nevelő kihasználva a gyermek Ilyen irányú hajlamalt — amint erre megvannak a lehetőségek —, szorgalmazza a kollektív Jellegű játékokat. A szülőnek ugyanezt kell tennie. Helytelenül cselekszik az, aki félve a barátok, a Játszótársak esetleges rossz hatásától, elszigeteli gyermekét, egyedüli Játszásra kényszeríti. Márpedig a társakat a játékszerek tömegével sem lehet pótolni. A közösségre nevelés egyik leghatékonyabb eszköze a munkára nevelés. Ugyanis a közös életnek a munka ad értelmet. Az Iskola egyrészt ilyen céllal szervezi a politechnikai oktatást, a különféle brigádokat, az iskola, az osztály érdekében végzett különböző munkákat. A SZÜLŐ IS SOKAT TEHET e téren. Kisgyermek kortól kezdve számtalan lehetőség adódik a munka megszerettetésére, értékének felismerésére, az egyénnek a többi családtag érdekében kifejtett munkája jelentőségének érzékeltetésére. Gondolunk Itt az önkiszolgálásra való szoktatásra, korhoz, gyermekhez mért apró feladatok (portörlés, virágok gondozása, segítés a ház körül) elvégzésére. Minden gyermek — ha erre megfelelő módon kérik, utasítják — örömmel viszi anyjának a papucsot, apjának az újságot, egy pohár vizet stb. Ne fosszuk meg ettől az örömtől. Iskolás korban már komolyabb, nehezebb feladatokat ls kaphat. A többgyermekes családban lehetőség van a munkamegosztásra is. Így már itt, a család keretei között kidomborodhat, jelentőséget kaphat az egymásra utaltság, az összetartás, a másik munkájának megbecsülése. (Pl. a lakás kitakarítását fel lehet osztani két három gyermek között, pontosan meghatározott egyéni feladatokat osztva kl.) S még valamit: ne szidjuk a munkát a gyermek előtt, ne akarjunk mindennap a munka temetésére menni, s ne mondjuk, ha iskolás fiunk vagy lányunk egy készülő brigádról szól, „na ... már megint..."! A közösségi élet egyik fontos ismérve a közös cél, a közös feladat. A pedagógus úgy szervezi a tanulók iskolai, illetve iskolán kívüli elfoglaltságát, hogy tevékenységük Ilyen jelleget kapjon. A szülő kötelessége, hogy támogassa ezt, buzdítsa gyermekét, ha a közösség érdekében bármilyen mellékesnek, apróságnak tűnő, vagy éppen erőmegfeszítést kívánó munkát végez. A családban is van e téren tennivaló. A jól szervezett családban mindig vannak közös célok s ezt öszsze lehet hangolni a gyermek érdekeivel. Értelmet, célt kell adni a gyermek otthoni munkájának is, hogy lássa, mi célból végzi el az adott feladatot. A KOLLEKTIVIZMUS kialakulásához nélkülözhetetlen a rendszeresség, a megfelelő napirend, s annak következetes betartása, A közösségi életben az egyéni érdekeket a közösség érdekei alá kell helyezni. Nem az egyéniség feloldásáról, megsemmisüléséről van szó, csupán az egoizmus, az individualizmus megfékezéséről. Az egyéni képességek, hajlamok — ezt a tapasztalatok bizonyítják — éppen a megfelelően szervezett közösségben bontakozhatnak ki, érvényesülhetnek a maguk teljességében. A közösség szerkezeti felépítése, Intézményei, önkormányzata elengedhetetlen feltételei, mutatói egy közösségnek. A szülőknek ezt tudatosítaniuk kell, s nem szabad akadályozni gyermeküket a tisztségvállalásban, és megengedhetetlen arra biztatni őket, hogy Ignorálják a közösséget, a választmányok határozatait. Fegyelem nélkül nincs közösségi élet. Az igazi fegyelem nem külsőség, hanem meghatározott magatartás. A közösség, ha érdekei úgy kívánják fegyelmezheti, büntetheti tagjait. Ez jelentős nevelési eszköz lehet, ha megfontolt, józanul elbírált büntetésről van szó. Egyre azonban ügyelni kell: a büntetettnek nem szabad azt éreznie, mintha a közösség kizárta volna a soraiból. A közösségen kívüliség érzése közel áll a törvényen kívüliség érzéséhez, ez pedig veszélyes állapot. Sajnos nagyon sok szülő, ha megróják, megbüntetik gyermekét, azt személyes sértésnek veszi, felháborodik, panaszra megy, ahelyett, hogy segítené gyermekében tudatosítani elkövetett vétkét, jobb belátásra bírná, segítené feloldani az egyén és a közösség között keletkezett konfliktust. Pedig ezt kívánná a gyermek érdeke, még a szülő önérzete ellenére is. BEFEJEZÉSÜL hangsúlyozzuk: a helyes közösségi viszony kialakulása sokban függ a pozitív személyiségtulajdonságoktól. E tulajdonságokat a szülő alapozza meg. Kezdetben szoktatással, később tudatosítással, s ami a legfontosabb — személyes példaadással! (K.) • A SZLOVÁK KAMARAZENEKAR tegnap Bratislavából egyhetes vendégszereplésre utazott a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol Suchofí, Mozart, Vivaldi. Bach és Corellt müveivel fog fellépni. ezek Cokáig tartott, míg a bratls«lavai Ligetfaluban megtaláltam a keresett címet. Az Uzsocka utca iránt érdeklődtem, ilyen utcáról a megkérdezettek közül azonban senki sem tudott. Végül az egyik őslakos igazított útba: — Menjen ki az oroszvári útra, onnan nyílik. A nevezett utcát azért kerestem, mert itt lakik Reinel János, Ligetfalu kulturális életének egyik legjobb Ismerője. Nála érdeklődtem, igaz-e, hogy a fiatalok Ligetfalun Bél Mátyásról elnevezett ifjúsági klubot alakítottak. Reinel János kedvesen fogadott. Kérdésemre határozottan mondta: — A tavasszal alakult. A fiatalok lelkesen dolgoznak. Nemrégen gyűlést tartottak. Az őszi-téli teendőket tárgyalták meg. Szép tervet dolgoztak ki. Tájékoztatóm elmondta azt is, hogy a terv mire vonatkozik: — A fiatalok tánctanfolyamot szerveztek, és rövidesen Ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Sok információt véltem kapni a jövőre vonatkozó munkára is, a beszélgetés fonalát mégis más irányba tereltem. Arról érdeklődtem, mi indította a fiatalokat arra, hogy Bél Mátyást válasszák névadónak. — Bél Mátyásra — mondotta Reinel János — azért esett a választás, mert a XVIII. század európai hírű tudósa 1719-től egészen az 1749-ben bekövetkezett haláláig Pozsonyban élt és dolgozott. — Ligetfalunak milyen közvetlen kapcsolata fűződik Bél Mátyáshoz? — Bél Mátyás életének a története még megírásra vár. Én csak annyit mondhatok, hogy a jeles gondolkodónak a városunkhoz fűződő kapcsolatáról Igen sokat mond az a puszta tény, hogy mintegy három évtizeden keresztül munkálkodott itt. Sírja már nincs meg, síremlékét a városi múzeumbun azonban még ma is őrzik. Az ifjúsági klubokban dolgozó fiatalok a legtöbb helyen a haladó kultúra nagyjait választják példaképnek. Aki ismeri Bél Mátyás életét és munkásságát, nyugodtan állíthatja, hogy a ligetfalusi fiatalok méltóbb névadót aligha választhattak volna. De vajon a klubba tömörült mintegy 50 —90 tizenhat-tizennyolc éves fiatal mi mást tud Bél Mátyásról azon túl, hogy nagy tudós volt és a haladás ügyét szolgálta? R

einel János után fiatalokkal, a klub tagjaival beszélgettem. Kérdéseimre ilyen válaszokat kaptam: — Szótárakat, földrajz- és történelemkönyveket jelentetett meg . . . — Latinul írt, de egyformán Tetszenek fiatalok jól tudott magyarul, szlovákul és németül... — A humanizmust hirdette... — Támogatta Rákóczi szabadságharcát ... — Szerette a szegényeket... — Az elnyomás ellen küzdött ... Mindez igaz. Bél Mátyás életének és munkásságának azonban olyan jellemzője ls van, amelyet a fiatalok ugyan említettek, de amely az ifjúsági klub munkájának a meghatározója lehetne. A félig szlovák, félig magyar származású Bél Mátyás következetesen küzdött a népek testvériségéért, egyformán tisztelte és szerette a németeket, a szlovákokat és a magyarokat. A nyelvi tarkaságot dicsőségnek tekintette, büszke volt arra, hogy több nyelven beszélt és egyformán segítette a környezetében élő népeket. Magatartására jellemző, hogy a németek számára magyar, a magyarok számára német nyelvtant szerkesztett és az ő támogatásával és előszavával Jelent meg az akkori idők egyik jelentős szlovák nyelvtankönyve ls... — Azzal még nem foglalkoztatok — kérdeztem később a fiataloktól —, hogy Bél Mátyás hagyatékát hogyan őrizhetnétek meg a legjobban? — Mire gondol? — Arra, hogy Bél Mátyást nemcsak azért kell tisztelni, mert Jeles tudós és író volt, hanem azért ls, mert kitűnő példáját mutatta annak, hogyan kell becsülni a tisztességes embereket, bármilyen nemzetiségűek is azok. — Ez anélkül is feladatunk, hogy beszélnénk róla ... Ö

rültem a határozott kijelentésnek. Jólesett hallani, hogy a fiatalok a nemzetek és a nemzetiségek barátságát természetesnek és magától értetődőnek tartják. Véleményemet mégis elmondtam: — Ligetfalun, ahol ma is szlovákok, németek és magyarok élnek közösen, a Bél Mátyás Ifjúsági Klub akkor lesz méltó a névadóhoz, ha munkásságával a közeledést, a népek barátságát, egymás kulturális értékeinek a megismertetését fogja szolgálni. — Erre vonatkozóan már szintén megvan a konkrét tervünk — kaptam a tájékoztatást. — A tél folyamán meghívjuk környezetünkbe Ján Smreket és dr. Csanda Sándort, hogy elbeszélgessenek velünk a csehszlovák—magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok kérdéséről és történetéről. A későbbiek folyamán rendszeresítjük az öszszejöveteleket és népszerűsíteni fogjuk az itt élő népek kulturális értékelt... Tervünk között szerepel az ls, hogy felkutatjuk és összegyűjtjük a Bél Mátyáshoz fűződő irodalmi ős történeti emlékeket. Az anyagból az író halálának kétszázadik évfordulója alkalmából kiállítást rendezünk. A fiatalok tudnak arról, hogy Bél Mátyás több műve még kiadatlan. — A művelődéstörténeti szempontból mindkét nép számára egyaránt értékes irodalmi hagyaték megjelentetése az akadémiák feladata. Ml arra szeretnénk felkérni az irodalomtörténészeket, hogy a közelgő jubileum tiszteletére valaki írja meg Bél Mátyás életrajzát. A ligetfalusi Ifjúsági klubban a munka még csak a kezdet kezdeténél tart. A tagság Jelenleg társasjátékokat, könyveket, folyóiratokat, lemezjátszót és magnetofont vásárol. A termet igyekszik meghitté, barátságossá varázsolni. Baranyovszky Lajos, Hegedűs Márta, Sebők Ágota és a többlek — középiskolások, Ipari tanulók, munkásfiatalok — azonban nincsenek magukra hagyva. A fiatalok törekvését mind a szülők, mind a helyi szervek megértéssel fogadják és támogatják. A

beszélgetés után gyalog indultam el. A gyümölcs illatú őszben jó érzéssel bandukoltam Ligetfalu kacskaringós utcáin. Tetszett az a fiatalság, amelyikkel találkoztam. BALÁZS BÉLA A budapesti Operettszínház Bratislavába készül Sokan mondják, az operett világa soha sem múlik el, hogy olyan műfajról van szó, amely mindig visszhangra talál az egész világon. Ml az oka e nagy népszerűségnek? Talán a romantika, a vidámság, az elegancia — vagy mindezek együtt? Ha ezt nehéz volna ls eldönteni, az azonban tény, hogy a magyar operett népszerűsége, „charme"-ja különös helyet foglal el az operett-műfajban és ezt a világon mindenütt elismerik. A magyar operett útja rendkívül színes és gazdag. Hagyományait közönségünk éppen úgy ismeri, mint a nagyvilág. A földkerekség minden operettszínházának műsorán ott vannak a magyar operettszerzők — Lehár Ferenc, Jacobi Viktor, Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Lajtai Lajos és még sok más magyar komponista társuk — művei. A világ ezernyi rádiója állandóan sugározza számaikat, melyek egy emberöltő óta kedvencei a zenében derűt, vidámságot, érzelmet és humort kereső beláthatatlan nagy közönségnek. Az operett-műfaj Magyarországon a Népszínház és a Király Színház után a Fővárosi Operettszínházban talált otthonra ős ez a színház ls akkor vált a műfaj Igazi otthonává, amikor 1949-ben új „mecénása", az állam, a dolgozó nép lett. A Fővárosi Operettszínház hagyományokban és eredményekben gazdag múlt után az 1964/65-ös évadtól kezdődően kibővítette feladatait és az új utakat kereső, modern musical műfajával kiegészült a színházi feladatköre, műsora. A hagyományos nagyoperett szokásos formáitól eltérő, iazz-ra és széles skálájú táncra épülő, új zenés Játékot ls programjába Iktatta. Brecht—

Weil Koldusoperája, továbbá az Espresso Bongo és az Irma, te édes, a Csókol] meg, Katám, valamint a Jó éjt, Bessy, és különösen az 1968. februárjában bemutatott My Fair Lady sikeres előadásai mutatják, hogy ezt a műfajt ls továbbfejleszti és fejlődésének lehetőséget biztosit. Az együttes az elmúlt néhány év alatt Moszkvától Olaszországon keresztül Athénig aratta sikereit. Európa számos nagy városában többször is fellépett és az egyes városokba újabb és úiabb meghívásokat kapott. Az együttesben szerepelnek a magyar operettszínház legnépszerűbb művészei. Többek között Latabár Kálmán és fia, ifj. Latabár Kálmán, Rátonyl Róbert, Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi, Zentay Anna, Hadlcs László Dómján Mária, és még sokan mások. A színház tagsága bízik abban, hogy a november 16— 19-én bemutatásra kerülő darabok Ismét meghódítják Bratislava és környéke közönségét. Dr. NYÁRI LÁSZLÓ, az Operettszínház igazgatója