Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-04 / 304. szám, szombat

K

irgizia 1917 előtt fehér folt »olt a gazdasági térképen. A termelőerők évszázados elmaradottsága akadályozta a természet kincseinek kiaknázását, noha Mengyelejev periódusos táblázatának valamennyi elemét fellelhették a hegyek mélyén. A völgyek remek éghajlata, a napfény és meleg, a hatalmas alpesi és szubalpesi legelök állattenyésztésnek és földművelésnek egyaránt kedveztek. A nomád állattenyésztés és földmüvelés azonban vajmikevés eredménnyel járt. Az Októberi Forradalom után teljesen megváltozott a hegyi táj képe. A többi testvéri szocialista nép segítségével új iparágak alakultak ki, gyökeresen átalakult a mezőgazdaság is. Kirgizia ma fejlett népgazdasággal rendelkezik. Termékeivel a szovjetország határain túl is több mint ötven országban találkozhatunk, igy például Indiában, az EAK-ban, Indonéziában, Törökországban, Iránban, Angliában, Ausztriában, Belgiumban ... A köztársaság gépeket és műszereket, színesfémet, mezőgazdasági gépeket és élelmiszeripari termékeket exportál. Kirgiziában mintegy ötezer iparvállalatot, köztük 700 nagyüzemet tartanak számon. Népgazdaságának jelentős ága a szénbányászat. Ma gépek - szénkombájnok, villamos vontatók, szénrakodók és egyéb berendezések végzik a nehéz munkát. A szén mellett kőolajat és földgázt is fejtenek. Régebben ismeretlen volt a fémipar és a gépgyártás. '4a igen magas műszaki színvonal jellemzi az itt készült forgácsoló gépeket, nagy teljesítőképességű sajtolókat, automata gépsorokat, mezőgazdasági gépeket, fizikai műszereket, villanymozdonyokat, villamosipari, valamint technológiai berendezéseket. 1965-ben Kirgíziában 2 milliárd 300 millió kilowattóra villamos energiát fejlesztettek. A vizi energiatartalékok évi 15 milliárd 200 millió kilowattóra áram fejlesztését teszik lehetővé. A Narin, a Kekomeren, a Szumaszir, a Kara-darja és a Csu hegyi folyók sziklás és mély medre igen alkalmas vizi erőmüvek létesítésére. Az utóbbi években üzembe helyezték az alamedini vizierőmű-rendszer és a 180 ezer kilowatt teljesítőképességű ucs-kurgoni vizi erőmüvet. Már a frunzei hőerőmű is áramot szolgáltat. A Narin folyón épül a tektoguli vizi lépcső, amely a maga nemében KözépÁzsia egyik legnagyobb létesítménye. Zárógátja több mint 230 méter magas és a Narin folyó vizét egy 19 milliárd 300 millió köbméter befogadóképességű vízgyűjtőbe tereli. A 12 millió kilowatt kapacitású erőmű Üzbegisztánnak, Tádzsikisztánnak és Kazahsztánnak is szolgáltat energiát. Nagy ütemben fejlődik Kirgizia könynyűipara is. Hatalmas gyapotfeldolgozók épülnek, amelyek jórészt exportra fognak termelni. Az osi selyemgyár 1965ben nyolc és fél millió méter selymet készített. Termel a fésüsgyapjúszövetgyár, és a kenderfonógyár, a kötöttárugyár, a hatalmas készruha- és cipőgyárak stb. A húsfeldolgozó kombinátok 1965ben több mint 68 tonna húsárut és 9 tonna kolbászféleséget dolgoztak fel. A mezőgazdaság fejlesztésében is jelentős eredményeket értünk el. Az állattenyésztés legfőbb ágazata a juhtenyésztés. 1965 végén kb. 8 millió 300 ezer volt a juhállomány, hatmillióval nagyobb, mint 1915ben. Ugyanakkor a szarvasmarha-állomány 855 ezer volt. Hires az alatausii szarvasmarha- és az új kirgiz lófajta. A növénytermesztésben a gabona- és szőlőtermesztés, valamint a kertésiet dominál. A jelenlegi ötéves tervben tovább fejlődnek egyes iparágok: a színesfémkohászat, az elektrotechnikai, könnyű- és élemiszeripar. Az ipari termelés volumene 1,6-szeresére emelkedik. Megkezdi a termelést a Majli-Szajszk-i hatalmas izzólámpagyár, az osi pamutkombinát, egy felsökötöttárugyár, üveggyár stb. Elkezdik az első közép-ázsiai gyapotcellulózgyár építését. A kirovi vízgyűjtő, az Alamedin és az Iszfar folyók torkolatvidékének szabályozása a földek hatékonyabb kihasználását szolgálja. Olyan csatornarendszer létesül, amely újabb 60 ezer hektár szántó- és 260 ezer hektár legelő öntözését biztosítja. Az új ötéves terv feladatai magasabb szintre emelik a köztársaság termelőerőit, még jobb feltételeket teremtenek a nép anyagi és kulturális élet színvonalának emeléséhez. KAIP OTORBAIEV, a Kirgiz SZSZSZK Tudományos Akadémiájának levelező tagja. Nyári legelő az Isszik-kui tónál E. Vilcsinszkij felvétele 50 éves a szovjet hatalom * — v , .,-. .. ... A kaindai cukoigyár szirupföző tartályai) A frunzei kötöttárugyár bejárata Csehszlovákia szállította A mélyben lenn rohanva zúf^gott a Narin folyó, mintha mély kútba zárta volna a magas hegyek keskeny szorosa. A víz felett keskeny sávban kéklett csak az ég. Fenn a magasban mozdulatlannak tűnt a keringő sas ... Aztán mintha perbe szállnának a fenséges madárral, a szinte fölösleges sziklákra felkapaszkodtak a föld fiai. — Alpinisták? — fordultunk egy fiatal emberhez, aki mellettünk figyelte a hegymászókat. — Ugyan dehogy — felelt mosolyogva, majd 6 kérdezett: — Hogyan tetszik a folyó? — Túlságosan vad — válaszoltunk. — Éppen az a jó. Nagy erő van benne. De sebaj

r majd meghódol a Narin. Itt épül fel az erőmű. — jó, de mit keresnek itt az alpinisták? — Ugyan, nem alpinisták ezek, vasbetonszerelök mint jómagam. — Ezzel be is mutatkozott: — Leonyid Karenkin a nevem. Aztán elmesélte, hogyan született ez az új fogalom: vasbetonszerelő-hegymászó. Közép-Ázsia legmagasabban fekvő erőmüvének építése Toktogulban vasútépítéssel kezdődött. Sok millió köbméter sziklát kellett megmozgatni a hegyek meredélyein. Ilyen magasban dolgozni nem könnyű feladat. Lehetetlen megmozdulni, ha valaki nem ismeri a hegyeket, különösen a görgeteges vidéket. Egyetlen kiút kínálkozott, össze kellett szedni a bátor és erős fiúkat, és meg kellett tanítani őket, hogyan dolgozzanak a hegyekben. leonyid Karenkin az elsők L- között jelentkezett, így rábízták, hogy szervezze meg a sziklamászók brigádját. De se a brigádvezető, se a többiek nem ismerték az alpinista tudományt, a hegyek pedig nem szeretik az avatatlanokat. A köztársaság sportszervezeteinek tanácsához fordultak nehézségeikkel. A toktogull építkezésre Vlagyimir Akszjonovot, Kirgizia egyik legkiválóbb alpinistáját küldték. AkszjQnov aztán iskolapadba ültette tanítványait: megtanította őket arra, hogyan kell magukat és egymást biztosítani, hogyan lehet felfelé haladni a sziklák alig észrevehető kiszögelléselre támaszkodva, beszélt az alpinisták 41v/ baráti és egymást segítő kötelességeiről ... Karenkin brigádjának minden tagja letette a vizsgát a hegymászás tudományából... Akszjonov kiküldetése is lejárt, ideje volt hazatérnie. De megszerette ezeket a bátor ftúkat, magát az építkezést és úgy határozott — marad. Feleségét és kisfiát is átköltöztette Kara-kul faluba, ő maga pedig beiratkozott a műegyetem levelező fakultására. Karenkin brigádja ma lényegében vasbetonszerelők, betonozók, robbantók, fúrók és gépkezelők jól képzett csapata. Csaknem valamennyien minősített sportolók. Az ügyes gépkezelők — Szujar Fattajev és Ebazir Karafev — a látszatra nehézkes, súlyos gépeket szinte cirkuszt mutatványokra kényszerítik. „Megtanították" bulldózereiket, hogy a csaknem 50 fokos meredek sziklákon dolgozzanak. willst! £

z van ma. De az elején meg kellett szelídíteni az omladékos hegyeket. Az állandóan legördülő sziklák sok gondot okoztak az építőknek, míg kiismerték a veszélyes helyeket, ahonnan bármely pillanatban megindulhat a kőomlás. Ogy döntöttek, hogy robbantani kell. Dönteni róla egyszerű, megvalósítani annál nehezebb. Az embereknek fel kell vinniük a lyukfúrógépeket, de ezekkel még a földön is nehezen boldogulnak, ott ts állandóan ki akarnak ugrani a kézből. Hol van hát a kiút? A furatokat függesztett állványon kell elkészítenil így történt. Aztán felvitték a 6 tonna robbanóanyagot és robbantottak. Az omladékos hegyeket azonban még igy sem sikerült megszelídíteni. Még mindig maradtak sziklák, ahova nem tudtak felfutni, s onnan továbbra is zúdult a sziklagörgeteg. A sziklamászók elkeseredtek: „mennyi erőlködés — semmiért". Az építőket aztán a tüzérség segítette ki —, leágyúzta a makacs sziklákat, s így megszűnt a hegyomlás veszélye. Át kellett vinni az egyik partról a másikra a bulldózereket, traktorokat, de a Narin fölött nincs híd. Kazbek Hurijev mérnöknek eszébe futott a híres brigád, amely egész felszerelését drótkötelek segítségével szállította át a másik partra. Meghívta Kerikint és a két bulldozervezetőt — Karejevet és Fattajevet. Tanácskoztak, számításokat végeztek, aztán a sziklamászók áthúzták és megerősítették a folyómeder felett a drótköteleket, és a zúgó Narin fölött átúszott a levegőben egyik bulldozer a másik után, aztán a traktorok és más gépek ...