Új Szó, 1967. november ( 20. évfolyam, 301-330. szám)

1967-11-25 / 325. szám, szombat

1 1967. A színészt beszállítják az el megyógyintézetbe. Állandóan színdarabokat olvas és amikor már egyet sem talál a kórház könyvtárában — az ápoló átadja neki a telefonkönyvet. Egy Idő múlva megkérdezi a beteget: — Na, hogy tetszik a darab? — Nem tudom. Egyelőre még csak a szereposztásnál tartok. — Kérem... ott még maradt egy levél. ? . h ; — Tudja, utasítást kaptunk felülről, hogy a hársfa-sétány helyett létesítsünk nyírfa-sétányt! (V. Szolovjev) Az óvóda előtt várakozó nagyon dundi férfihoz odalép egy hölgy: — Bocsánat uram, szintén gyereket vár? A dundi lenéz a saját jólápolt pocakjára és sértődötten válaazol: — Nem kérem, ez a sok sörtől van! £ Ifjú asszony a férjéhez: — A gyerek nem akar aludni. Talán énekeljek neki valamit? — Tégy még egy kísérletet. És ha az sem sikerül, akkor is próbáld Inkább jő szóval. Nem kell mindjárt drasztikus eszközöket alkalmazni! — Uram, igaz, hogy ön az egyik fülére süket? — Igaz. — Érdekes ... nem is látni magán! — öregem, képzelj el magadnak egy méter legfinomabb szövetet potom negyven koronáért! — Micsoda?! Hol kapható?! — Sehol! Azért mondom, hogy képzeld el magadnak! — Segítség, az elmegyógyintézetből megszökött egy bolond! — Hogy nézett ki? — Alacsony, idősebb férfi, 120 kilós! — Hogy lehet egy alacsony idősebb férfi 120 kilós? — Mondom, hogy bolond! •h Két barátnő beszélget: — Megfigyelted, hogy Gizi az utóbbi hetekben megöregedett és megcsunyult?! — De még mennyire megcsúnyult! Űröm látni! — Mi történt a férjével aszszonyom? Már két hete nem jár huszonegyezni! — A férjem meghalt! — Jaj de örülök: Attól féltem, hogy valamiért megsértődött! Egy amerikai milliomos dicsekszik a barátjának: — Nemrég építtettem egy villát, három fürdőmedencével. — Miért hárommal? — Az egyik a hideg medence, a másik a meleg medence... ; — Ezt sejtettem, de mire való a harmadik? — A harmadikban nincs víz. Néiiány barátom ugyanis egyáltalán nem tud úszni. ir Csapnivalóan rossz színházi előadás. Az első felvonás után a közönség kiabál, fütyül, csak a hires kritikus tapsol kitartóan. A szomszédja megszólítja: — Mondja uram, megbolondult? Kiknek tapsol? — Azoknak, akik fütyülnek! ir Levél érkezett az egyik napilap szerkesztőségébe: „Tizenkilenc éves lány vagyok. Vasárnap éjfél után két órakor értem haza és anyám nagyon öszszeszidott. Valami rosszat követtem el?" Válasz: „Próbáljon visszaemlékezni!" RÉGI MAGYAR KOZMONDASOK * A reménységet se hóra ne fektesd, se nádra ne támaszd. * Mire szükséged nincs, egy pénzt is sok érte. * Nem mind tudós, kinek pápaszem az orrán. * Nem mindenkor édesgyökér a szerelem. — Nem próbálnád meg egyszer mégis inkább — kézzel? // Ozeledik decemK ber ötödike és ' én újra Jolánra gondolok. Egy éve őrzöm magamban emlékét és sóhajtozom szeplős homloka után, reménytelenül. Most egy éve történt. A hentesnél sorba álltam amikor megláttam Jolánt. Ö is velős csontra várt. Szó szót követett, mire a pulthoz értünk a velős csont ugyan elfogyott, de nyakig voltunk a szerelemben. Aztán egy boldog hét következett. Naponta találkoztunk vagy a hentesnél vagy a tejcsarnokban. Néha megengedte, hogy megfogjam balkezének kisujját, de én nehezen elégedtem meg ennyivel, többre vágytam. Jolán türelemre intett, Rómeót hozva fel élő példáként, aki eleinte színkor verte le két huligán a sarki villanyégőt). Bátorságot vettem és a Malom utca sarkán átöleltem Jolánt. A feje hátraEmlék tén csak az erkély alatt pengette a bendzsót és nem rontott ajtóstól a házba. Végre aztán elérkezett a nagy pillanat. December ötödike volt, huszonkét óra öt perc. Színházból jöttünk, a hangulat kitűnő volt, a világítás megfelelő. (Éppen akhanyatlott, még egy tized másodperc és élcsattan az első csók. De a következő pillanatban Jolán felordított. — Oristen

I Eg az Vrbán torony! Kibontakozott a karjaimból és rohant haza felkölteni a papáját, aki szintén tüzo CQ O »— < t/j o < o CQ O < to O < —j > < — Es én rááldoztam életem leg- *0 szebb éveitl CQ • ••-.•" o oltó volt. Futottam utána, kértem, könyörögtem, hogy maradjon, eloltják azt a fater nélkül is egy rövid félóra alatt és mi folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk. De nem hallgatott rám. Különben neki lett igaza. Azóta ha az Urbán torony csonka tetejére nézek vagy ha tűzoltót hoz utamba a balsors, Jolánra gondolok, aki azóta nem jelentkezett, és átkozom a villanytelep transzformátorát, amely tán éppen akkor kezdett szikrázni, amikor arra a legkevésbé sem volt szükség, VAJÁNYI BÉLA < lO O < KÖNNYŰ LÁBON NEHÉZ ÉLNI Linda Farmer érvényesülésre vágyó diáklány első útja New Yorkban a varietébe vezetett. Egészen elbűvölték a csillogó ruhájú táncosnők, és fejébe vette, hogy feltétlenül tagja lesz a Sister Rockettes együttesnek. A virginiai hamptoni középiskolában sportrajongó volt, győzött egy szépségversenyen és szép lább? büszkélkedhetett, sztepptánccal fellépett az Elks Clubban. Az Iskola elvégzése után 17 éves korában bejutott a Sister Rockettes együttesbe, s elmondhatta: „Végre feltörtem!" Linda Farmer nemrégen — két év tapasztalatai után — 49 Rockettes-tagot és 28 balett-táncost vezetett sztrájkba, amely megmutatta, hogy a táncosnők csillogó élete nem valami rózsás. A varietéművészek szövetségébe tömörült lányok 40 százalékos fizetésemelést követelnek a következő három évre, viszont az igazgatóság csak 15 százalékos emelést kínál. A táncosnők az első évben jelenleg heti 99 dollárt keresnek, vagyis 26 dollárral kevesebbet, mint a Music Hall legrosszabbul fizetett kulisszatologatója. A Music Hallban évente bemutatott kilenc új fantasztikus kompozíciót 120 órán át díjtalanul kell próbálniuk. Huszonegy napon ét naponta egymás után négyszer lépnek fel, aztán hat szabadnapjuk van. De akkor is kéznél kell lenniük, hogy szükség esetén beugorhassanak. Barátaik különleges Jelzést használnak, ha telefonálnak nekik. (Kétszer csengetnek, leteszik a kagylót, aztán újra tárcsáznak, hogy figyelmeztessék őket, nem a Music Hallból üzennek nekik.) Linda Farmer és a többiek egyszobás lakásban laknak, s évente 400 dollárt költenek festékre (80 dollárt csak hamis szempillákra). Hosszú a munkaidejük, ritkán randevúzhatnak. Legnépszerűbb olvasmányuk „Egy nő intelligens kalauza férfivadászaton". Az előadások közötti 90 perces szüneteket egy táncosnő túl rövideknek tartja arra, hogy valami fontos dolgot csinálhasson, és túl hosszúaknak arra, hogy semmit se csináljon. Igy aztán a lányok vagy alszanak, vagy felhólyagzott lábukat ápolják, vagy pihentetik megerőltetett bokájukat. (TIMES) HAVASI ASSZONY? Roger Patterson és Bob Gimlin yacumai (».Vashington állam) tudósok azt állítják, hogy az észak-kaliforniai vadonban végzett kutatásaik során furcsa lényt fedeztek fel, amelyet „havasi asszonynak" neveztek el. Eurekátől 120 kilométerrel északra a kanadai Vancouverbe vezető úton Két méter magas, különös lényre figyeltek fel. Az óriási élőlény óriási nyomokat hagyott maga után a földben, melyeknek lenyomatait most a British Columbia University antropológusai vizsgálják. Patterson és Gimlin közölte, hogy az állítólagos „óriásasszony" nem nagyon ijedt meg, amikor megpillantotta őiket, s a folyó mentén távozott. A tudósok becslése szerint a „havasi asszony" 150—180 kilogramm súlyú lehetett. (Avantl) GURKHÁK A nepáli gurkhák két évszázadon át leereszkedtek az indiai síkságokra, hegy vagy az indiai uralkodók egykori hadseregében, vagy az angol—indiai hadseregben, most pedig Nagy-Britannia és India hadseregében vállaljanak szolgálatot. Nepál bejelentette, hogy véget vet a gurkhák toborzásának, mert ez rossz fényt vet az ország szuverenitására. A terv életébe léptetésére egyelőre még nincsenek konkrét határozatok. A gurkhák idegen hadseregekbe toborzásának hirtelen megszűnése ugyanis gazdasági bajokat okozhat. A nepáli kormány fiimek és egyéb propaganda-eszközök segítségével igyekszik meggyőzni a lakosságot, hogy maradjon otthon s foglalkozzék az ország gazdasági fejlődését elősegítő munkával. A gurkhák többnyire állattenyésztő vidékekről származnak. Munkaszeretőek, napi 12 órát is dolgoznak. A fárasztó hétköznapok után csak vallási ünnepnapokon pihennek. A katonai szolgálat és a nyugdíj mintegy hárommillió nepáli hegylakónak nyújt létfenntartást. A gurkháknak általában zöbb feleségük és családjuk van, s eltartásuk súlyos terhet lelent számukra. A gurkha katonák Nepál láthatatlan exportcikkét alkotják, az ország nagy valutaforrásául szolgálnák. Mintegy 26 millió nepáli rúpia bevétel', jelentenek. A gurkha katonák roborzása az angol—indiai hadseregbe 13J 5-ben kezdődött, annak az egyezménynek alapján, ameyet Nepál és a Kelet-indiai Társaság csapatainak háborúja után kötöttek. A toborzás jelenleg háromoldalú megállapodás alapján történik, melyhez India függetlenségének kiKiáltása után Nepál is csatlakozott. Ez a megállapodás olyan korlátozó cikkelyeket tartalmaz, hogy Nepál vagy más nem fegyveres hindu közösségek elleni hadi cselekmények során gurkha katonákat nem szabad bevetni. A kelet-nepáliak többsége az angol, a nyugatiaké az indiai hadseregbe lép be. Léteznek cserkészalakulatok is, amelyek a gurkhák gyermekeit katonai szolgálatra készítik elő. Jelenleg kísérletek történnek, hogy a leszerelt katonákat hasznos munkával foglalkoztassák a falvakban. Nepál az építészetben, az egészségügy terén stb. használhatja fel a gurkháknak a katonai szolgálatban szerzett ismereteit, (Far Eastern Economic Review, Hongkong) MI TÖRTÉNT AZ IDŐJÁRÁSSAL? Az Egyesült Államokban inkább szabályszerű, mint kivételes jelenséggé váltak a természeti csapások. Nebrascában egy hét alatt több mint száz szélvihar pusztított, középnyugaton fantasztikus áradások romboltak, egyes aszályos vidékeken szűnni nem akaró égszakadások okoztak bajokat. Történt-e valami az észak-amerikai időjárási rendszerrel? Megváltozott-e földrész éghajlata? A meteorológusok azt mondják, hogy igen. Murray Mitchell klimatológus szerint a Föld hőmérséklete 1940 óta fokozatosan lassan csökken. Előtte ötven évvel a Föld éppen olyan lassan melegedett fel. Az átlagos hőmérsékletben észlelt eltérés jelentéktelen: mindössze negyed- vagy fél Celsius-fok. Mitchell a Föld lehűlésével magyarázza az északkeleti államokat sujtő szárazságot. Mitchell szerint télen több hó és hideghullám lesz, megvastagszik a sarki lóg, nehézzé válik a sarkvidéki hajó(United States News and World Report, Washingtoni