Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-10 / 280. szám, kedd

hi új évad első sikeres bemutatója A bratislavai Szlovák Nemze ti Színház operaegyüttese az új évad első bemutatójaként Umberto Giordano, nálunk kevésbé Ismert olasz zeneszerző André Chénier című legjelentősebb művét vitte színre. Umberto Giordano nevét rendszerint Mascagni, Leoncavallo és Puccini nevével együtt emlegetik és ezzel lényegében el is mondtunk mindent Giordano zenéjének stílusjellegéről. Legsikerültebb operáját, az André Chéniert 1896-ban mutatták be, abban az időben, amikor az olasz opera verizmusának (naturalista irányzat) úttörő művei — Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzó című műve már nagy sikereket aratott otthon és külföldön egyaránt. E művek főleg az új zenei nyelvezetet illetően tartós hatással voltak Giordanóra. Giordano verizmusa azonban sokkal józanabb, lágyabb és finomabb, mint a Parasztbecsület és a Bajazzó naturalista hangja. Az André Chénier a forradalommal rokonszenvező fiatal költő tragikus szerelmén kerusztül akarja megrajzolni a nagy francia forradalom légkörét. A fentebb említett művektől Chénier nemcsak a témaválasztást illetően tér el, hanem abban is, hogy drámailag csendesebb, nemesebb, líraibb alkotás. Űgy tűnik azonban, hogy a lírai elem helyenkénti fölénye ellentétbe kerül a hősi témával, ami talán több patetikus, dramatikus tónust igényelne. A kompozíciós felépítés szemszögéből Gtordani operája bizonyos mértékben kompromisszum. A szerző művében amellett, hogy összefüggő szimfónikus áradatú zenei drámára törekedett, zárt zeneszámokat is alkalmazott. S mint ahogyan egy valódi olaszhoz illik, remek áriákat, duetteket és kórusszámokat iktatott be, amelyek ragyogóan ha/igszerelt zenekari alátámasztással igen hatásosak. Meglepő az opera dallamgazdagsága. A Chénier dallama jól énekelhető, mindenütt a tág kantiléna dominál, csak helyenként kissé túllépi a jó ízlés mértékét, mintha kifejezetten olcsó népszerűségre törekedne. A három főszereplő számára a szerző hálás dalbetéteket szerzett, e szerepek alakítói bemutathatják hangjuk és technikai felkészültségük minden árnyalatát. Az opera partitúrája egészében tapasztalt színházi emberre vall. A mű rendkívül hatásos, bár nélkülözi a verizmus igazi mestereinek magával ragadó belső erejét és szenvedélyességét. Az André Chénier betanítása — Miroslav Fischer rendező, Viktor Málék karnagy, Ondrej Lénárd kórusmester és Pavol Mária Gábor képzőművész munkája — sikeresnek mondható. Főleg Málak zenei betanítása figyelemre méltő. Gondosan kidolgozott minden zenei frázist, s érzéssel tolmácsolja még a kísérő jellegű részleteket is. A zenekar hibamentesen játszott és jelentős kifejező erővel bírt. A telt, meleg hang, a verizmusra jellemző vontatott, emelkedett hangszínezés, a pontos ritmikai kontúrok, a hangszercsoportok kiegyensúlyozottsága és a brilliáns kifejező készség Málék betanításának legértékesebb devizája. Ondrej Lenard ugyancsak sikerrel végezte a számos kórusbetét betanítását, bár helyenként a ritmusban pontatlanság és a kifejező erőben némi szürkeség volt tapasztalható. Ezúttal Miroslav Fischer rendezésében sem fedezhető fel erősebb kilengés. Elsősorban megmaradt a stlluskeretben és idegen elemek alkalmazásával nem törte szét a mű egységét, ahogyan az nála máskor előfordul. Jól eltalálta az opera stílusjellegét, sajátosságát, a legegyszerűbb színpadi-rendezői eljárásokat és eszközöket alkalmazta s éppen ezek mutatkoztak a leghatásosabbaknak. Élénk színészi akciókkal sikerült szerencsésen áthidalni a statikusabb helyeket, mértékkel Jellemezte a kort, s környezetet, ős helyzeteket, jelentős figyelmet fordított a főszereplőkre, melyeknek alakítóiból kihozta a maximumot. Nagy segítséget Jelentett a rendezőnek P. Gábor ez alkalommal klasszicisztikusan monumentális, horizontálisan osztott díszlete. Az Andre Chénier bemutatójának sikere nagymértékben a főszereplők érdeme, akik fölényesen birkóztak meg Giordanonak az éneklés szempontjából hálás, ám kiváló hangot és énektechnikát igénylő müvével. ŰJból bebizonyosodott, hogy az olasz operák felelnek meg a mi énekeseinknek a legjobban, ezekben nyújtanak kiváló alakítást. Az első helyen a címszerepet alakító Imrich Jakubeket kell megemlítenünk. Semmivel sem maradt adósa feladatának, kihasznált minden lehetőséget mint énekes s mint szfnész egyaránt. Az őt alternáló Jtfl Záhradníőek talán még nála ls nagyobb odaadással és szenvedélylyel énekli szerepét, de színészi teljesítménye valamivel egysíkúbb. A női főszerepet Elena Kittnárová alakítja. Egy évvel ezelőtt került a Nemzeti Színházhoz és ez az alakítása is igazolja, milyen nyereség a bratislavai operaegyüttes számára. A központi kettőshöz hasonló kiváló alakítást nyújt BohuS Hanák, illetve Jura] Martvotí a forradalmár Gerard figurájában. Hanák teljesítménye fényesebb, szemnek és fülnek vonzóbb, míg Martvoíí szerényebb eszközökkel mélyebbre Jut az alak belső bonyolult világának feltárásában. Vonzó téma, megfelelő zenei feldolgozásban, dallamgazdaság és sikerült rendezés kezeskedik arről, hogy az André Chénier minden valószínűség szerint népszerű lesz a legszélesebb közönség körében is. Kétséget kizáróan legalább olyan figyelmet érdemel, mint a múlt évben bemutatott Nabucco. A. G. Carlo Zecchi Bratislavában Carlo Zecchi, a kiváló olasz karmester a bratislavai hangverseqyközönség kedvencei kőző tartozik. Minden hangversenyét üdítő élményként őrizzük emlékezetünkben. Vendégszereplése ezúttal müsorösszeállftásában is a derű Jegyében zajlott le. Már az első programszámban, Domenico Cimarosa II matrlmonio segreto (Titkos házasság) című vlgoperájának nyitányában mintha friss szól söpört volna át a pódiumon, Zecchi felvillanyozó karmesteri egyénisége eltüntetett a zenekarban minden megszokottságot. Haydn ritkán hallott 96-os számú D-dúr szimfóniájának előadását (negyedik a „Londoniak" sorában) talán a műsor fénypontjának nevezhetjük. Zecchi gyökeréig feltárta a szimfónia haydni sajátosságait, érvényre juttatta szellemes, friss zenei nyelvezetét, dallamvilágának szívhez szóló, kissé naiv érzelmességét. Zecchi kivételes színérzékkel rendelkezik és rendkívül érzékenyen reagál a részletek apró finomságaira. Haydn tolmácsolásában nem sikkadt el semmi, semmi sem maradt rejtve vagy észtevétlenül, a Haydn muzsika legapróbb aranyszemcséje is napvilágra került. Szünet után az olasz maestro szivárványszínekben csillogó Mozart tolmácsolásában gyönyörködtünk (Mozart C-dúr szimfónia K. 200). A műsort Mozart Hat német táncának (K 509) elragadó előadása zárta be. Carlo gecchi eredeti művészegyéniség. Külsőleg szerény és szeretetre méltó, megnyerő mosolyával olyan, mint egy Jósá gos családapa. De a lelke izzó muzsikuslélek. Karmesteri keze külön érdekesség. Vezénylési technikája egyéni és változatos, az átélés hevében nem riad vissza a legváratlanabb gesztusoktól, hogy zenei akaratát maradéktalanul kifejezze és átvigye a zenekar művészeire. Ezúttal kézmozdulataival Jóformán táncolt a karmesteri emelvényen. játékos, humoros, arany kedélyű muzsikálása ellenállhatatlanul hatott és derűs, boldog mosolyt csalt az arcokra. Filharmonikusaink is készségesen követték gyújtó temperamentumát és örömmel alávetették magukat a lényéből áradó „mosolygó kényszernek". HAVAS MÁRTA A BESZELŐ ATOMOK A heidelbergi egyetem hallgatói a Frankfurt felé vezető autópálya mentén néhány bokrot vágtak ki és zsákmányukkal a laboratóriumba vonultak. Cselekedetük nem diákcsiny volt, hanem meglepő eredménnyel végződő tudományos munka. A bokrokból néhány sértetlen darab gesztet vágtak ki és ellenőrzés mellett elégették. A hallgatóknak valamennyi égő anyag fontos alkatelemére, a szénre volt szükségük. A szén vizsgálata néhány napig tartott és a következő eredménnyel végződött: a vizsgált bokrok C—14 tartalom alapján végzett kormeghatározás során azt állapították meg, hogy a bokrok 3200 évesek, plusz vagy mínusz 180 év eltéréssel. Téyedés lenne? Természetesen az eredmény értelmetlen volt. A bokrok a valóságban mindössze néhány évesek lehettek. Ezek szerint a már sokszorosan bevált meghatározási módszer hamis eredményt adott? A kísérlet eredményével mégis nagyon meg voltak elégedve. Igazolta ugyanis azt a feltevést, hogy az autópályák melletti levegő nemcsak kizárólag a szabad természet friss levegőjéből állt, hanem tekintélyes részben az autók kipufogócsöveiből származott. Mi köze van a kipufogó gázoknak a kormeghatározáshoz? A növények a szenet a környező levegőből veszik fel, éspedig túlnyomórészben az úgynevezett inaktív C—12 és C—13 szénatomokat, amelyek azonban az atmoszférában keletkező kozmikus sugárzás következtében, igen kis mennyiségben, de mégis tartalmaznak C—14 radioaktív izotópokat isi A növények által tartalmazott C—14 arányából következtetni lehet azok életkorára. A szabad levegőn a C—14 és az inaktív szén viszonya konstans marad. A C—14 egy része állandóan bomlik. Ezer C—14 atomból ötezer év elteltével már csak ötszáz marad, vagyis a fele. További 5000 év után pedig már csak 250 atom, vagyis a felének a fele. Ezt a számot nevezzük felezési időnek. A természetben azonban a bomló atomok újből pótlódnak és Így egyensúlyi helyzet áll elő. A növényekben lekötött szén azonban az Idők folyamán veszít C—14 tartalmából. Igen érzékeny mérőműszerekkel lehet csak megállapítani, hogy még mennyi C—14 radioaktív izotóp van Jelen. A radioaktív szén Jelenlétét sugárzásból lehet észlelni. A Telefunken vállalat mérnökei olyan sugárzásmérő készüléket fejlesztettek ki, amellyel az igen kis nyomokban jelenlevő C—14 tartalmat is meg lehet állapítani. A régészeti leletek korát 20 000 évig visszamenőleg tudták megállapítani. De térjünk vissza a bokrokhoz! Ezek a benzin elégése révén keletkező kipufogó gázokból szenet vettek fel éspedig olyan szenet, amely több millió éves volt. Ezért volt „hamis" az eredmény .. . Anyagvizsgálat és sugárzásvédelem A tricium hidrogénizotóp sugárzásából azt lehet megállapítani, hogy egy borosüveg tartalma ténylegesen tízéves vagy csak egyéves. Az urán kimutatja a kőzetek évmilliárdokat számláló korát. Egyik tudós, amikor a sugárzásszámláló ketyegéséről kérdezték, ezt a következőképpen fejezte ki: „Minden kőben és minden bokorban óra van elrejtve. Az óra azonban olyan halkan ketyeg, hogy igen hatásos műszerekre van szükségünk ahhoz, hogy ezt a ketyegést fülünkkel érzékelni tudjuk." A sugárzásmérő készülékeket nemcsak a vegyészet, a biológia, a gyógyászat és a fizika területén végzett tudományos kutatásokhoz használják fel értékes segédeszközként, hanem az iparban is alkalmazzák gyártásellenőrzáshez, roncsolásinentes anyagvizsgálathoz. Azt a tényt, hogy milyen csekély a felhasznált sugárzás mennyisége és milyen érzékeny maga a készülék, az egyik afrikai egyetemen a sugárzásmérési hely bemutatásakor igazolták. Az előadó a közeit építkezés helyéről téglát hozatott be. Amikor a téglát a mérőfej alá tartotta, az impulzusok valóságos dobpergése hallatszott a hangszóróban. Igen kis mennyiségben ugyanis a természetben mindenütt van Jelen radioaktivitás. A mérőműszerek azonban ma már olyan érzékenyek, hogy a vizsgálatoknál veszélytelenül kis mennyiségű sugárzást lehet használni. > * TT A KGST moszkvai harmincemeleíes székháza rövidesen elnyeri végleges külsőjét. A lengyel „Mosztosztal" vállalat dolgozói most szerelik a számtalan alumínium ablakkeretet, amelyet Lengyelország szállított. A speciálisan edzett ablaküveget a szaratovi üveggyár készítette. A kép azt szemlélteti, miként közlekednek a lengyel szerelők különleges felvonó segítségével akár százméteres magasságba. RÍZTERMELÖ BAKTÉRIUMOK A Brigham-Young egyetem (Kalifornia, USA) tudósai alapvető felfedezésre jutottak. Ércmeddőhányók vízlevezetőiben, melyet a csőd előtt álló Kennecot Copper Corporation bányatársaság rézbányáinak területén vizsgáltak meg, két olyan baktériumfajtát találtak, melyek sejtjeik felépítéséhez csak a levegő széndioxid tartalmát használták fel, és semmilyen szerves anyagot nem igényelnek! Az első bacilus kétvegyérté' kű vasat háromvegyértékűvé oxidál, míg a második a vegyileg kötött ként szulfiodokká és a savgyököt kénsavvá oxidálja. A felfedezés alapján a Kennecot rézbánya-társaság vegyészei lehetségesnek tartják, hogy a meddőbányákban levő csekély réztartalmat, mely mintegy 0,8 százaléknyi lehet, a baktériumok segítségével kinyerhetik. Meggondolásuk abból indul ki, hogy mindkét baktériumfajta egyaránt az ércben jelenlevő kéneskövet (ferroszulfid) kénsavvá és ferrotriszulfáttá oxidálja. A két anyag a lefolyócsatornában felgyülemlő rézszulfid iszapban vegyi reakciót idéz elő, a rézszulfid átváltozik az oxidációval vízben oldódó rézszulfáttá, amit a lefolyó vízből viszonylag könnyen ki lehet választani. Az első kísérletek ugyan igazolták az elgondolás helyességét, de a vegyi reakciók lefolyása igen lassú, ezért nem gazdaságos az eljárás. Fárasztó és -hosszadalmas munkával Zimmerleg, Wilson és Prather vegyészeknek sikerült olyan baktériumtörzseket kitenyészteni, amelyek a rézzel kapcsolatban nagyobb alkalmazkodóképességet mutattak és így a reakciósebesség lényegesen meggyorsult. Az első ilyen berendezés, amely a közben szabadalmazott eljárást a gyakorlatban alkalmazza, már napi 4 tonna rezet szolgáltat. Különleges tenyésztésű bacilustörzsek alkalmazásával ez az eljárás már cink, molibdén, titán és egyéb fémek visszanyerésének gyakorlatában is kipróbálásra került teljes eredménnyel. Sötétben is „lát" a lézer-kamera Sötétben is „látó" televíziós kamerát fejlesztett ki két mérnök, Martin J. Fenton és William F. Matthews. A sötét helyiségben levő tárgyak vagy személyek olyan élesen Jelennek meg a képernyőn, mintha fényszóró fényében állnának! A folyamat azonban mégsem teljesen fény nélkül megy végbe. A szükséges megvilágítást a tv-felvevőkamerára csatolt lézer-készülék ceruzavékony sugara szolgáltatja. A sugár villámgyorsan tapogatja le az adott optikai mezőt. A sugár fényerőssége azonban olyan kicsi, hogy a fényképezett személy semmit sem érzékel belőle! A folyamat egyes szakaszai a következők: a lézer-készülék által kibocsátott fényt két forgó tükör veri vissza a kamerába és másodpercenként hatvanszor világítják meg a kamera nézőmezejét. A kamera közelében levő tárgyak vagy személyek lézerből eredő fényt vernek vissza. Ezeket a visszavert impulzusokat „elektronikus szem", fotoelektron-sokszorozó regisztrálja, s az impulzusokat hagyományos televízióvevőre adja tovább. Emellett a képcsőnek úgy kell a fotocellákkal „szinkronozva" lennie, hogy a katódsugárcső elektron-letapogató sugara „együtt fusson" a televízió-felvevőkamera letapogató lézer-sugarával. A leírt rendszerben héliummal és neonnal töltött üveglézert használnak. A kísérleti készülékeknél a lézersugár kamerától mért hatótávolsága hozzávetőlegesen 9 métert tesz ki. Megfelelő műszaki változásokkal azonban lényegesen növelni lehetne a hatótávolságot 1 :: • :: : ISKl^n A dániai Odensebeu nemrégiben mutatták be az első hazai összecsukható kerékpárt. Az összecsukást a keret alsó részén levő csukló teszi lehetővé.