Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-08 / 278. szám, vasárnap

(Z JVxiyif (9Ataäe% kvánUlája A Kornyilo v-f éle összeesküvés után A NAGY OKTÓBERI SZOCIA­LISTA FORRADALOM győzelmé­nek 50. évfordulóján is külön­féle szempontok és nézetek me­rülnek fel e történelmi esemény előkészítésével és lefolyásával kapcsolatban. Hogy olvasóink közelebbről megismerkedjenek a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat megelőző napokkal, minden héten foglalkozni fo­gunk azokkal az eseményekkel, amelyek döntő módon befolyá­solták a forradalom lezajlását. Leninnek az áprilisi tézisek­ben kidolgozott elméletét, amely szerint a februári bur­zsoá demokratikus forradalom békés úton szocialista forra­dalommá fejlődik, 1917 júniusá­ban a kettős hatalom megszű­nése után már nem lehetett megvalósítani. A szovjetek ugyanis a mensevikek és az eszerek politikájának követ­keztében elvesztették reális ha­talmukat, és az ideiglenes kor­mány kivívta egyeduralmát. A politikai helyzet alapvető meg­változása a szocialista forra­dalom győzelméért vívott harc új taktikájának kidolgozását követelte meg. Ez a feladat a VI. pártkongresszusra hárult, amely 1917 júliusának végén és augusztusának elején ülése­zett. A kialakult helyzet alap­ján a VI. kongresszus vissza­vonta a „Minden hatalmat a szovjeteknek" jelszót. Ebben az esetben nem arról volt szó, hogy a szovjeteket, mint a pro­letariátus államhatalmi, forra­dalmi szerveit elvetik, hanem csupán ideiglenesen vonták vissza e jelszót, hogy ne támo­gassák az akkori szovjeteket, amelyek a burzsoá kormány függvényévé váltak. Ezért a VI. kongresszus a proletariátust a fegyveres felkelés előkészítésé­re irányította. E kongresszus fontos határozatai közé tarto­zik azonban az is, amely Ismé­telten hangsúlyozza a proleta­riátus és a szegény parasztság szövetségét, mint a szocialista forradalom győzelmének nélkü­lözhetetlen feltételét. A BURZSOÁZIA, amely meg­szerezte az egyeduralmat, erő­sen készült a nyílt ellenforra­dalmi diktatúra bevezetésére az országban. Törekvése két irá­nyú volt: egyrészt folytatni az ipar szétzüllesztését, fokozni a spekulációt és a zűrzavart, s kiéheztetni a tömegeket. Más­részt katonai diktatúra beveze­tésére törekedett, amelynek célja a forradalom letörése és a cári uralom felújítása lett volna. Ez a feladat Kornilov cári tábornokra, a hadsereg fő­parancsnokára hárult volna, aki augusztus végén valóban meg­kezdte az ellenforradalmi ösz­szeesküvést azzal, hogy kato­nai egységeket küldött a forra­dalmi Pétervár ellen. Igen bo­nyolult helyzet alakult ki. Kor­nyilov Pétervár felé vonult, hogy legyőzze az ottani forra­dalmi erőket, ugyanakkor meg­fossza hatalmától az ideigle­nes kormányt, amely azonban Kornyilovval paktált. A bolse­vik párt harcra szólította a tö­megeket Kornyllov ellen és ugyanakkor leleplezte az Ide­iglenes kormányt, és annak eszer-mensevik segítőtársai politikáját. A bolsevik párt megszervezte Pétervár védelmét és felszámolta a Kornyilov-fé­le összeesküvést. A burzsoáziá­nak ez a kísérlete tehát meg­hiúsult. A Kornyilov-féle össze­esküvés azonban megváltoztat­ta a szovjetekben uralkodó helyzetet is. Számos szovjet ak­tívan részt vett a Kornyilov hí­vei elleni harcban, s újból a tömegek forradalmi aktivizálá­sának eszköze lett. Bekövetke­zett a szovjetek bolsevizálásá­nak folyamata. A párt ezért új­ból a szovjetekre összpontosí­totta figyelmét. A „Minden ha­talmat a szovjeteknek" jelszó ebben az időben teljesen más tartalmat kapott, mint a júliusi események előtt. Ezúttal a fegy­veres felkelés előkészítésének jelszava lett. A KORNYILOV-F£LE ÖSSZE­ESKÜVÉS után lényegesen meg­változott a helyzet. Az ország­ban forradalmi helyzet alakult ki. A munkásosztály többsége a bolsevik pártot követte, a bol­selvikok által vezetett proleta­riátus lett a forradalom ereje. Lényegesen megváltozott a pa­rasztmozgalom jellege is, amely felkelésbe nőtt át. A hadse­regben is új harci formák szü­lettek. A katonák nem voltak hajlandók többé folytatni a háborút. A hadseregben megnö­vekedett a bolsevikok befolyá­sa, s itt is a felkelés kitörése fenyegetett. Megváltozott az el­nyomott nemzetek mozgalmá nak jellege is. A dolgozók egy­re inkább internacionális ala­pon kezdtek tömörülni. A burzsoázia azonoan min­den észközzel a forradalom le­törésére és saját politikai ural­mának megszilárdítására töre­kedett. Megkísérelte az ország­ban a polgári parlamentariz­mus bevezetését, s ezzel azt a látszatot kelteni, hogy hajlan­dó a demokratikus átalakítások megvalósítására. 1917. szeptem­oer elsején Orutzországot köz­társasággá kiáltották ki, és az ország igazgatására Kerenszkij­jel az élen ö! miniszterből ál­ló direktórium alakult. Szep­tember 14-én összehívták az úgynevezett Demokratikus Ta­nácskozást, amely megalakítot­ta az Előparlamentet, s ezt megbízták az új kormány meg­alakításával. Kerenszkij szep­tember 25-én a kadettek rész­vételével megalakította az új, harmadik koalíciós kormányt. A burzsoázia mindenáron menteni igyekezett uralmát. Er­ről tanúskodik az a tény is, hogy az ideiglenes kormány óriási területi engedmények árán, sőt Pétervárnak a néme­tek számára való átengedése árán ls hajlandó lett volna kü­lön békét kötni, csakhogy sza­bad kezet kapjon a forradalom elleni harcra. AZ ORSZÁGBAN így valóban forradalmi helyzet alakult ki. A tömegek nem voltak hajlan­dók többé régi módon élni, és az uralkodó osztályok nem vol­tak már képesek régi módon uralkodni. Oroszország számára ebből a helyzetből az egyedüli kivezető út a burzsoá kormány megdöntése és a proletárius diktatúrájának bevezetése volt. Dr. JAN SKOVRAN MEGJELENT A PARTÉLET 20. SZÁMA A lap vezércikke a pártellen­őrzés hatékonyságával foglalko­zik. Pavel Hron elvtárs, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke elsősor­ban azt hangsúlyozza, hogy a feladatok rendes nyilvántartása nélkül teljesítésüket nem ellen­őrizhetjük és nem értékelhet­jük. A gyűlések és más akciók résztvevőinek észrevételeit ugyanúgy nyilván kell tartani, mint a jelenlétüket. A felszóla­lóknak válaszolni kell kérdé­seikre. A szerző bővebben fog­lalkozik a népi ellenőrző bizott­ságok pártirányításának problé­máival. A „Nevezetes évfordulók esz­tendeje" című írás tárgya a Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása. „Tudnunk kell, — szögezi le a cikkíró, — hogy Csehszlovákia megalakítása nemcsak a nagyhatalmak, vagy a külföldi, illetve hazai cseh­szlovák élpolitikusok szűk cso­portja politikai kombinációinak a műve volt, hanem elsősorban a csehek, meg a szlovákok nem­zeti felszabadító mozgalmának s a néptömegek hatalmas hábo­rúellenes és szociális megmoz­dulásainak az eredménye." Több cikk foglalkozik az új gazdaságirányítással, az üzemi pártszervezetek és a gazdasági vezetőség kapcsolataival. E té­mához foglal állást Ivan Mosn? mérnök, a Slovnaft üzemi párt­bizottságának elnöke. „A párt­szervezet és a vállalat koncep­ciója" című írásában. (cs) Hasznos tanácsok 9 HA A SZALMAKALAPOT HOSSZABB IDEIG VISELJÜK, ajánlatos kitisztítani. Fejtsük le róla a szalagot, keféljük le róla a port, azután dúsnedvű citrommal jól kenjük be, és szórjunk rá bőven kénport, s tiszta kefével alaposan keféljük át, majd szórjuk le róla a ként. A vastagabb fonatú, nem túl érzékeny strandkalapokat szap­panos vízzel is átkefélhetjük. Ha szükséges, tisztítás után húzzuk formára! • HA A HÜS sülés közben hosszabb idő után is nagyon kemény, 1—2 kanál ecettel lo­csoljuk meg. • HA A SÜTEMÉNY alja megégett, óvatosan reszeljük le. • HA A TEJSZÍN nem verő­dik habbá, újra hűtsük le, s az alját szűrjük le. ® HA A CSOKOLÁDÉKRÉM hígra sikerült, a szükségnek megfelelően több vagy kevesebb reszelt kakaóskekssze! sűríthet­jük. • HA A HŰS- VAGY CSONT­LEVESNEK nincs szép, átlátszó színe, egy kevés olajon pirít­sunk reszelt sárgarépát, öntsük a levesbe, forraljuk fel, majd szűrjük át. • HA NEM TUDJUK ellen­őrizni, hogy a vásárolt tej friss-e, forraláskor tegyünk be­le egy kevés cukrot vagy egy késhegyni szódabikarbónát, hogy össze ne menjen. • HA A PÖRKÖLT vagy a jjecsenye leve kissé leégett, meghámozott, csíkokra vágott nyers burgonyát tegyünk bele, ez magába veszi az égett Ízt. • HA A PUDING túl kemény­re sikerült, s a teteje mélyen megrepedezett, öntsük vissza az edénybe, és egy kevés tejjel felhígítva, újra főzzük át. © HOGY A TEA kellemes ízű és illatú legyen, ne főzzük, ha­nem forró vízzel öntsük le, ós 5 percig hagyjuk állni fogyasz­tás előtt. © HA A TEJ KISSÉ LEKOZ­MÄSODOTT vagy a takarmányo­zás miatt kissé átütő szaga van, ezt úgy vehetjük el, hogy alu­mínium lábasban a szükségnek megfelelő mennyiségű kristály­cukrot pirítunk, s ha szép vilá­gos barna, ráöntjük a tejet és az egészet felforraljuk. DIVAT A fekete és a sötét színek az uralkodók az őszi és téli szezonban. Épnek a hírnek az erősebb termetűek és a teltkarcsúak bizonyára örülnek majd. Hiszen tudjuk, hogy a fekete és a sötét anyag látszólag nagyon hatásosan kar­csúsítja az alakot. A híres pári­zsi divattervezők is úgyszólván egyhangúlag a fekete színre szavaztak. Ennek a színnek mintegy természetes kiegészítő­je a fehér. Úgyszólván minden fekete és sötét modellen képvi­selve van a fehér szín. A ruha viselőjének korától függően több vagy kevesebb a fehér dísz. Üjra nagyon divatosak a különféle fehér gallérok: piké, puplin, csipke stb., továbbá a kézelők, fehér nyakkendők, ing­mellszerű betétek, nyak- és mellfodrok, a fehér rózsák és egyéb virágdíszek. Természete­sen nagy szerepe van a téli di­vatban a sötét színek miatt a fehér gyöngynek, dlsztűnek s a különböző ezüst ötvös divaték­szernek is. Képünkön egyenes vonalú ru­hát láthatnak, fehér gallérral, kézelővel és kettős nyakkendő­vel. A ruha készülhet fekete vagy sötétszürke teszilből, eset­leg vékoiiy gyapjúszövetből. A fehér kiegészítőket pikéből varrhatjuk. A képen látható gallér és nyakkendő helyett díszíthetjük a ruhát keskeny csipkéből varrott, bubigalléros mellfodorral is. Az összeállítás alkalmi ruhaszerövé varázsolja az öltözéket. HÁZTARTÁS KARFIOLPÖRKÖLT 1 kg karfiolt rózsáira szét­szedünk, megmossuk, 6 dkg zsíron egy középnagyságú, ap­róra vagdalt vöröshagymát megfonnyasztunk, pirospapriká­val megszórjuk, beletesszük a karfiolt, megsózzuk, és egy ke­vés vlz hozzáadásával puhára pároljuk. Rizs- vagy burgonya­körettel tálaljuk. KARFIOLTEKERCS 5 dkg zsírból vagy vajból, 8 dkg liszttel, Vz liter tejjel sű­rű fehér mártást készítünk, SZÉPSÉGÁPOLÁS Gjfajta szépség­ápoló szereket ho zott fogalomba a ha­zai kozmetikai ipar. A tizenkétféle FYTO kozmetikai szer komplett összeállí­tásban jelent meg: arcvizet, arctejet és különféle krémeket tartalmaz. Felhívjuk olvasóink figyelmét a gyógynövény-kivo­natokból készült azulénes kozmetikai gyártmányokra. Ilyen többek között a kamillakivonatból készült azulén bőr­tej, amely nagyon jól megnyugtatja a bőrt. Különösen a pattanásokra és ek­cémára hajlamos bőrűeknek ajánljuk. A gabonacsíra-kivo­natból gyártott, fél­zsíros krém Bi-, B2­és Bö-vitamint tartal­maz, és nagyon táp­láló. A benne elő­forduló PP faktor a bőr anyagcseréjét szabályozza. Az azu­lénes arcvíz, arcte] és krémek rendsze­res használatával még a legelhanya­goltabb arcbőrt is széppé tehetjük. A cég gyártmányai közül nagyon jelen­tős továbbá a komló­kivonatos kozmeti­kai szer és a sárga­répaléve! készült arctej, amely a bőr­mirigyek tevékeny­ségét serkenti. Az új kozmetikai gyártmányokat min­dig az előírás sze­rint használjuk. Ter­mészetesen kielégítő eredményt csak ak­kor érhetünk el, ha rendszeresen hasz­nálunk egy-egy szé­pítőszert. megsózzuk, és kihűtjük. Majd adunk hozzá 3 tojássárgáját, és könnyedén elkeverjük a 3 tojás keményre vert habjával. Közép­nagyságú, megzsírozott,, liszttel meghintett tepsibe öntjük, egyenletesen elkenjük, és forró sütőben 20 percig sütjük. Ha kész, deszkára kiborítjuk, és rá­kenjük a közben elkészített kar­fiolos tölteléket, és összecsa­varjuk, mint a piskótatekercset. Tálalás előtt még kb. 5 percre a sütőbe tesszük. Hosszú tálon szeletekre vágjuk, tejföllel meg­locsoljuk, a tetejét részéit sajt­tal behintjük, és így tálaljuk. KARFIOLTÖLTELÉK: 60 dkg kar­fiolt megfőzünk, 1—2 kanál tej­föllel összekeverjük, adunk hozzá 1—2 kanál reszelt sajtot, és tetszés szerint megsózzuk. A karfioltekercset előételnek tá­lalhatjuk. KARFIOLOS PALACSINTA A szokásos módon palacsinta­tésztát készítünk, de nem éde­sítjük meg, hanem kissé meg­sózzuk. Vékony palacsintákat sütünk belőle, és a következő töltelékkel megtöltjük: Egy szép nagy fej karfiolt sós vízben megfőzünk, majd leszűr­jük, azután vajon egy kevés ap­róra vagdalt vöröshagymát pi­rítunk, rádobjuk az apróbb da­rabokra szétszedett karfiolt, megsózzuk kissé, és 2—3 elha­bart tojást öntünk rá. A vajon egyenletesen elkeverjük, s köz­ben a nagyobb karfioldarabokat a fakanállal kisebbre darabol­juk. Ha kellőképpen megsűrű­södött, megtöltjük vele a pala­csintákat, és reszelt sajttal meg­hintve tálaljuk. LAKÁS hosszabbíthatjuk, azaz megtoldhatjuk az össze­állítást, még egy munkalap és szekrényke fel­szerelésével. A MODERN KISLAKÁSBA további bútordara­bok beállítása valóságos probléma. Pedig a csa­ládtagok számának szaporodásával ez is évről évre szükségessé' válik. Először a kiságyat kell elhelyeznünk a szobában, később pedig az Isko­lás gyerekek részére kell gondoskodnunk meg­felelő asztalról, ahol a leckéjüket írhatják, raj­zolhatnak, tanulhatnak. Ezenkívül egy kis szek­rénykére is szükségük van a könyvek, tansze­rek részére. Továbbá ülőalkalmatosság is kell. Hogy ezek a bútordarabok minél kevesebb helyet foglaljanak el a lakásban, azt ajánljuk olvasóinknak, készítsék el házilag (vagy csinál­tassák meg) a képünkön látható összeállítást. Az egész tulajdonképpen egy ügyes állványból és az erre erősített munkalapból, valaniint két­polcos szekrénykéből áll. Amint a képen láthat­ják, a két-két lécből álló tartón több lyuk van a deszkalap beerősítésére. Ez nagyon ügyes megoldás, mert ahogy nő a gyerek, mindig a szükségnek megfelelő magasságban tudjuk el­helyezni a munkalapot. A polcot a lap fölött helyezzük el, ezzel is helyet takarítunk meg a szobában. A polc bal oldali alsó részéhez erő­síthetjük a lámpát, így megfelelő irányból kap­ja a fényt a gyermek az íráskor, olvasáskor. Ha két iskolás gyermekünk van, a képen lát­ható módon (szaggatott vonallal jelölve) meg-

Next

/
Thumbnails
Contents