Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-28 / 298. szám, szombat

Olésezett az SZNT pénzügyi bizottsága Az amerikaiak tegnap több ízben bombázták Hanoi elővárosát A szabadságharcosok 9 helikoptert semmisítették meg Hanoi (CTK) — Az araerikai légierő tegnap több Ízben tá­madta Hanoi Gta Lam nevű elő­városát, ahol a nemzetközi pol­gári repülőtér van. Az első tá­madásra helyi idő szerint rö­viddel 8 óra után került sor. A fővárosban rögtön légiriadót rendeltek el, és megfigyelők szerint nem érte találat a repü­lőteret. A második támadásra 11 órakor került sor. Az elővá­ros fölött vastag füstfelhők szálltak. A támadás körülbelül húsz percig tartott. Harmadszor röviddel 16 óra után jelentek meg ismét az amerikai kalóz­gépek Hanoi felett. )e!entések szerint a demok­ratikus Vietnam légelhárító üte­gei tegnap 6 amerikai gépet lőt­tek le. Az elmúlt három nap fo­lyamán összesen 29 amerikai kalózgépet semmisítettek meg. Találat érte az amerikaiak A—4 Skyhawk típusú repülőgé­pét amelyet John Sydney McCain őrnagy, John S. McCain tengernagynak, az Európában állomásozó amerikai tengeri flotta főparancsnokának fia ve­zetett. A VDK néphadseregének katonái fogságba ejtették a ne­ves amerikai repülőtisztet. A CTK tudósítójának hanoi je­lentése szerint sem a csütörtö­ki, sem a tegnapi Hanoi elleni amerikai támadás során egyet­len ott tartózkodó csehszlovák állampolgárt sem ért sérülés. A dél-vietnami harcterekről érkezett jelentés szerint újabb összecsapásokra került sor a szabadságharcosok és a száraz­földi amerikai egységek között. A szabadságharcosok sikeres támadást intéztek a dél-vietna­mi konnánycsapatok állásai el­len is. A Felszabadulás hírügy­nökség jelentése szerint október 8-tól 15-ig a dél-vietnami sza­badságharcosok Vinh Long és My Tho tartományokban össze­sen kilenc amerikai helikoptert semmisítettek meg. Humphrey, az Egyesült Álla­mok alelnöke tegnap Washing­tonból Saigonba utazott, hogy Johnson elnök képviseletében kedden részt vegyen Ngueyen Van Thieu dél-vietnami elnök ünnepélyes beiktatásán. Drágaság az USA-ban New York (CTK) — Az Egye­sült Államokban a létfenntartá­si költségek októberben to­vábbi 0,2 százalékkal nőttek. Megdrágult a ruházkodás, a la­kás, a közlekedés és az egész­ségügyi gondoskodás. Ezzel szemben az élelmiszerárak ára 1 százalékkal csökkent. Az árindex mutatója október­ben 117,7 volt. Vagyis ugyanaz az áru, amely 1959-ben 100 dol­lárért volt beszerezhető, 1967 októberében már 117,70 dollár­ba került. Míg a bérek az utóbbi egy év alatt 2,5 százalékkal, addig a létfenntartási költségek 2,6 százalékkal emelkedtek. Közös piaci megegyezés A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÁRÁRÓL Bratislava (CTK) — A Szlo­vák Nemzeti Tanács pénzügyi és költségvetési bizottsága teg­napi ülésén megtárgyalta a Szlovák Nemzeti Tanács és az általa közvetlenül Irányított szervezetek költségvetésének javaslatát az 1968. évre, s ér­tékelte a beruházások eszközlé­sének eddigi eredményeit. Hitelnyújtás Prága (CTK) — Az Állami Takarékpénztár az elmúlt két esztendő folyamán 3000 eset­ben nyújtott hitelt a nemzeti bizottságoknak 430 millió koro­na összegben. Az Idén nyújtott hitelekből 124 millió korona a lakosság­nak nyújtott fizetett szolgálta­tások kibővítésére, 20 millió korona a helyi termelés fejlesz­tésére, 162 millió korona pe­dig az országos jelentőségű akciók pénzelésére esik. A hitel iránt a legnagyobb ér­deklődést az észak-csehországi nemzeti bizottságok tanúsítot­ták — több mint 70 millió ko­rona hitelt vettek fel. A leg­szerényebbnek Prága főváros bizonyult, amely mindössze egy kölcsönt vett fel 100 000 koro­na összegben. Az engedélyezett hitelekből a nemzeti bizottságok az idén csaknem 152 millió koronát merítettek. Az Állami Takarékpénztár nyújtotta, kölcsönök iránt a tár­sadalmi szervezetek körében is nő az érdeklődés. 302 köl­csönt vettek fel 7 782 000 koro­na összegben. Napirenden a szakosítás Tegnap ülésezett az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizott­ságának mezőgazdasági szakbi­zottsága, amely egyebeken kí­vül foglalkozott a trebiäovi já­rás mezőgazdasági termelése fejlesztésének tervjavaslatával, különös tekintettel a termelés szakosításának, koncentrálásá­nak elmélyítésére. A javasolt és jóváhagyott In­tézkedések megvalósítása jelen­tős gazdasági eredmények eléré­sét feltételezi. Az 1967-es évhez viszonyítva 1970-ig a bruttó ter­melés egy hektár mezőgazdasá­gi földterületre számítva 19,2, az árutermelés 25,1 százalékkal, a bruttó jövedelem 22,2, a tisz­ta jövedelem pedig 62,6 száza­lékkal növekszik. —k A bizottság a továbbiakban foglalkozott az árak elemzésé­vel is, s jóváhagyta az SZNT pénzügyi és költségvetési bi­zottsága hatáskörének kibővíté­sét az árak ellenőrzésének te­rén. Ugyancsak módosította az SZNT Pénzügyi Megbízotti Hi­vatalának hatáskörét. KÖZÉLET Fogadás (CTK) — Antonín Novotny köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta dr. M. G. Candaut, az Egészségügyi Világ szervezet főigazgatóját. A foga­dáson jelen volt dr. Josef Ploj­har egészségügyi miniszter és Ladislav Nóvák, a köztársasági elnöki iroda vezetője. Kitüntetés (CTK) — Micha! Chudík, a CSKP Központi Bizottsága el nökségének tagja tegnap átnyúj totta a Munkaérdemrendet Emil Chlebecnek, a Szlovák Nemzeti Tanács erdő- és vízgazdálkodási megbízottja helyettesének. Emil Chlebecet köztársasá gunk elnöke tüntette ki 50. szü leténapja alkalmából a pártban, a közéleti funkciókban és a szo­cializmus építése terén végzett áldozatos munkájáért. RÖVIDEN •it A Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség -hattagú küldött­sége Zdenék Fierlingerrel, a CSSZBSZ Központi Bizottsága el­nökével az élen a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának ünnepségeire ma este Moszkvába utazik. •tr Dr. Alois Neuman igazság­ügy-miniszter tegnap fogadta a szovjet katonai , ügyészküldött­séget, melyet Nyikolaj Fjodoro­vlcs Csisztyakov altábornagy, a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósá­ga katonai kollégiumának elnö­ke vezet. •A A Rudolf Barsaj vezette moszkvai kamarazenekar kép­viselőit a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség bratislavai szlovákiai bizottságán tegnap fogadta Gustáv Cech, a szövet­ség szlovákiai bizottságának tit­kára és dr. Vladimír Horák, a kulturális-nevelési osztály ve­zetője. A moszkvai zenekar Bratisla­vában a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évforduló­ja megünneplésének alkalmából lép fel. Közel-keleti események Zuajen szíriai miniszterelnök Algírban Bumedien algériai kormányfővel az arab világ, főként a Közel-Kelet helyzeté­ről tárgyalt. A héten a szíriai küldöttség már a harmadik arab küldöttség volt, amely az algériai kormánnyal tárgyalt. Kairóban bejelentették, hogy az EAK-nak elegendő kőolaj­készlete van, s jelenleg nem szükségesek rendkívüli intézke­dések. A készletekből még so­káig tudják fedezni a hazai szükségletet. A szuezi kőolajfinomltók többségében már eloltották a tüzet. Nasszer elnök elismerő­leg nyilatkozott a tűzoltók hő­siességéről. A kőolajfinomítók alkalmazottai utasítást kaptak, hogy lépjenek munkába. Szovjet hajók, köztük két tengeralattjáró és egy torpédo­romboló, csoportja érkezett tegnap Alexandria egyiptomi kikötőbe. A lakosság lelkesen fogadta az udvariassági látoga­tásra érkezett szovjet hajókat. Az ENSZ-közgyülés bizottságai folytatják munkájukat New York (CTK) — Az ENSZ­közgyülés politikai bizottsága folytatja a latin-amerikai atom­mentes övezet létesítéséről fo­lyó vitát. Lord Caradon brit kül­dött elsőként szólalt fel, és han­goztatta, hogy országa helyesli és aláírja egy Ilyen atommen­tes övezet létesítéséről szóló egyezményt. A különleges politikai bizott­ság megkezdte a dél-afrikai ap­partheid politika vitáját. Az al­gériai küldött az appartheldot a palesztinai kérdéshez hasonlí­totta, és mindkettőt „az euró­pai terjeszkedő gyarmatosítás" példájaként említette. Borsónyi Imre magyar küldött követelte, hogy az ENSZ ítélje el azokat az országokat is, amelyek ke­reskedelmi kapcsolatot tarta­nak fenn Dél-Afrikával, és ka­tonailag is segítik azt. Az ügyrendi bizottság még nem fejezte be a rhodesiai kér­dés megvitatását. A jogi albizottság javaslatot tett, hogy márciusban nemzet­közi konferenciát rendezzenek Bécsben a szerződési jog meg­vitatásáról. Végül a szociális bizottság befejezte a vallási gyűlölet valamennyi formája megszüntetésével foglalkozó vi­tát. Luxemburg (CTK) — Az Eu­rópai Közös Piac földművelés­ügyi miniszterei pénteken reg­gel megállapodtak a főbb mező­gazdasági termékek 1968—69. évi árában. A kompromisszu­mos megegyezés — eleget téve a francia követelésnek — lehe­tővé teszi a gabonaárak jelentős emelését, bár a tagállamok kép­viselői igyekeztek az áremelést legalább csökkenteni, mivel csu­pán Franciaország termel ga­bonát kivitelre, míg a közös piaci társai Importtal fedezik szükségletüket. A legutóbbi jelentések beszá­molnak arról, hogy a tanácsko­zás befejező szakaszában létre­jött a cukoregyezmény, amely az egyes tagállamok számára 1975-ig meghatározza a terme­lés mennyiségét. E szerint az NSZK 1750 000 tonna, Francia­ország 2 400 000 tonna, Olaszor­szág 1230 000 tonna, Hollandia 550 000 tonna, Belgium és Lu­xemburg pedig együtt 550 000 tonna cukrot gyárthat évenként. A brit kormány elhatározta, hogy felvétele érdekében meg­yáltoztatja eddigi taktikáját, és a Franciaországra gyakorolt nyomás helyett a többi tagálla­mok diplomáciai megnyerésére törekszik, remélve, hogy ezek támogatják majd a francia partnerrel szemben a brit érde­keket. A vörös szakszervezetek megalakulásának előzményei A 45 év előtti forradalmi események Csehszlovákiában már az el­ső világháborút követő évek­ben is nagy népszerűségnek ör­vendtek a szakszervezetek, amelyeknek soraiban a munká­sok mintegy 50 százaléka tö­mörült tettrekész és jogait megvédeni tudó erővé. Túlnyo­mó többségük lépett be a szo­ciáldemokrata szakszervezetek­be, amelyeknekTlányítása — a tagság általában radikális beál­lítottsága ellenére — jobbolda­liak kezében volt. Közismert tény, hogy a Csehszlovák Szo­ciáldemokrata Párt politikailag legfejlettebb tagjai hovatovább a Kommunista Internacionálé forradalmi elveihez ragaszkod­tak, a párt által befolyásolt szakszervezetek munkásmozgal­munkban gyakorlatilag mégis a reformizmus elveit támogatták. Ez pedig lényegében oda ve­zetett, hogy a Csehszlovák Szakszervezetek Szövetségének vezetősége utasításainak értel­mében a szakszervezeteknek po­litikai kérdésekben „semleges" magatartást kellett tanúsíta­niuk. A Csehszlovák Szakszerveze­tek Szövetsége keveset törő­dött a munkástömegek szociá­lis követelményeivel, és általá­ban csak elenyésző eredménye­ket ért el a bérek emeléséért, s az árdrágítás, a munkanélkü­liség stb. ellen folytatott küz­delemben. Ennek következtében már 1920-ban mind nagyobb méreteket öltött a munkástö­megek elégedetlensége, ami különösen Szlovákiában jutott kifejezésre. Így például az 1920 szeptemberében Vrútkyban meg­tartott szakszervezeti konferen­cián részt vevő baloldali funk­cionáriusok már teljes határo­zottsággal léptek fel a harma­dik internacionálé programja mellett. Az 1920 decemberében lezaj­lott általános sztrájk folyamán a napnál ls fényesebben bebi­zonyosodott, kit és mit szolgál a szakszervezetek „semleges­ségét" hangoztató politika. A szakszervezetek jobboldali ve­zetői ugyanis akkor minden tő­lük telhetőt megtettek, hogy féken tartsák s gyöngítsék a sztrájkban harcosan fellépő proletariátus forradalmi erejét. Az általános, országos sztrájk lelkesítő hatása azonban ké­sőbb is megnyilvánult, főkép­pen 1921 márciusában a mező­és erdőgazdasági munkások kongresszusán, amely megcá­folhatatlanul bebizonyította a baloldali oppozíció felülkereke­dését. Ezt a szakszervezeti mozgalmon belüli fejlődési fo­lyamatot az 1921 májusában megalakult kommunista párt is erőteljesen támogatta, és szakszervezeteink forradalmi ellenzékét a Moszkvában 1921 júniusában megalapított Vörös Szakszervezeti Internacionálé soraiba Irányította. Most már el kellett dönteni, hogy a szak­szervezetek milyen célokat kö­vessenek: az osztályharc erő­teljes támogatását vagy a meg­alkuvást, illetve azt, hogy to­vábbra is a reformisták irányí­tásával támogatják azt a po­litikát, melynek célja a bur­zsoáziával való osztályegyütt­működés volt. Ám a jobbolda­liak az 1921 októberében Jihla­ván és Brnóban megtartott szakszervezeti konferenciákon s a ruSomberoki konferencián is vereséget szenvedtek, majd a mezőgazdasági, a faipari és az építőipari munkások szak­szervezeti kongresszusai léptek fel igen határozottan a Vörös Szakszervezeti Internacionálé elvei mellett. A dolgozók tömegeinek nyo­mására a Csehszlovák Szakszer­vezetek Szövetsége kénytelen­kelletlen beleegyezését adta ahhoz, hogy 1922 Januárjában rendezzék meg a szakszerveze­tek országos kongresszusát. A kongresszusra tett előkészüle­tek idején azonban egymást követték a szakszervezetek re­formista vezetőinek kommunis­taellenes kirohanásai. Ebben a robbanásig feszült légkörben még jobban elmérge­sedett a helyzet, amikor a Csehszlovák Kommunista Párt akkori vezetőségének szélsősé­gesen baloldali csoportja Jílek, Bolen és Houser vezetésével külön vörös szakszervezet meg­alakítását követelte. A Vörös Szakszervezeti Internacionálé vezetősége azonban tekintélye teljes súlyával elutasította ezeket a szektás Irányzatokat, jóllehet a szakszervezetek tag­jainak'többsége is a Vörös Szakszervezeti Internacionálé elvei mellett foglalt állást, a szektás irányzatok mégis erő­sen befolyásolták a Csehszlovák Szakszervezetek Szövetsége kongresszusára tett előkészü­leteket. A reformista vezetők csalással s különféle mesterke­désekkel a szavazatok többsé­gét kapták a kongresszuson, ahol szakszervezeti titkárok, szakszervezeti lapok szerkesz­tői és „más megbízható embe­rek" voltak a hangadók, mivel a mező- és erdőgazdasági dol­gozók el sem küldhették kép­viselőiket a kongresszusra. így azután tulajdonképpen már elő­re eldőlt, milyen lesz a kong­resszus eredménye. A küldöt­tek közül 339-en az Amszterda­mi Internacionálé mellett, 227­en a Vörös Szakszervezeti In­ternacionálé mellett szavaztak. Ez az eredmény azonban sem­miképpen sem fejezte ki a szakszervezetek forradalmi és reformista csoportjainak erő­arányát. A Vörös Szakszerve­zeti Internacionálé hívei a CSKP határozata értelmében kijelen­tették, hogy bár elfogadják a többség döntését, azonban nem mondanak le a szakszervezeti politika forradalmi elvei pro­pagálásának jogáról. Ez gya­korlatilag 1922 februárjában és márciusában ls bebizonyoso­dott, amikor ls a fém- a textil­es a bőripari munkások konfe­renciája félreérthetetlenül fog­lalt állást a Vörös Szakszerve­zeti Internacionálé politikája mellett. Miután a reformista szakszer­vezeti központ nemcsak egyé­neket — kommunistákat — ha­nem egész szakszervezeti cso­portokat sőt szövetségeket ki­zárt a Csehszlovák Szakszerve­zetek Szövetségéből, az ellen­zéki csoportok Brnóban 1922. június 27-én megtartott kong­resszusukon ennek ellenére mégis hangsúlyozták, hogy — tekintet nélkül a nemzetiségi és a politikai hovatartozásra — meg kell szilárdítani a szak­szervezeti mozgalom egységét. Ezzel az elvvel teljesen egyet­értett a szlovákiai és a kárpát­ukrajnai szakszervezetek Vrút­kyban 1922. Július 2-án meg­tartott konferenciája ls. Prágá­ban 1922. augusztus 18-án sor került az említett kizárt szak­szervezeti szövetségek vezetői­nek konferenciájára, amely rendkívüli szakszervezeti kong­resszus megtartását javasolta. A szakszervezetek rendkívüli, 1922. október 26—29-én megtar­tott kongresszusán 249 küldött 322 491 tagot — a Csehszlovák Szakszervezetek Szövetségi forradalmi ellenzékének és a német központi szakszervezeti bizottságnak tagjait — képvi­selte. Ezen a kongresszuson döntő módon befolyásolta a hangulatot a Csehszlovák Szak­szervezetek Szövetsége Közpon­ti Tanácsának levele, amely­ben kijelentette, hogy nem haj­landó tárgyalni a kizárt szak­szervezeti szövetségekkel és csoportokkal, vagyis a forra­dalmi ellenzékkel. A rendkívüli kongresszuson részt vevő kül­döttek ezt a magatartást elí­télték és túlnyomó többségük az önálló forradalmi szakszer­vezeti központ létesítése mel­lett foglalt állást. Jóllehet a rendkívüli országos kongresz­szust a szakszervezeti mozga­lom egysége felújításának ér­dekében hívták egybe, vég­eredményben a kongresszus a Nemzetközi Általános Szakszer­vezeti Szövetség alakuló kong­resszusa volt. A Nemzetközi Általános Szakszervezeti Szö­vetség rövidesen felvételét kér­te a Vörös Szakszervezeti In­ternacionáléba. DR. F. TOMEK <967. X. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents