Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)
1967-10-26 / 296. szám, csütörtök
Időszerű közgazdasági kerdesek Technikai halódás és gazdasági növekedés A technikai fejlődés a fejlett országokban a gazdasági növekedés döntő tényezője. A találmányok és felfedezések, a gépek, műszerek és berendezések gyártásának fejlődése, ezek magasabb paraméterei, valamint a termelési folyamat jobb megszervezése jelenti a műszaki fejlődést. A technikai haladás azonban nem hat közvetlenül a gazdasági növekedésre, mint önálló tényező, hanem mindig csak a termelés tényezőinek (munkaerők és termelőeszközök) fejlődésén keresztül. Az utóbbi évtizedekben megváltozott a műszaki fejlődés jellege. A múlt században általában a céltudatos embert tevékenységtől függetlenül ment végbe. Ebben a században a helyzet más. Az egyszerű ötleteknek ugyan megvan ma ls a jelentőségük, azonban egyre kisebb a szerepük. A technikai fejlődést ma, a tudományos és műszaki forradalom küszöbén egyre inkább a piacon megjelenő termelőeszközök, valamint a bérek és az árak közötti arány, a szakképzett munkaerők újratermelési költségei, a tudomány, a kutatás és a fejlesztés költségei határozzák meg. Az árak és bérek szerepe A termelőeszközök ára és a bérek közötti arány — tekintettel a túlsúlyban dlrektív jellegű gazdaságirányításra — a műszaki fejlődés ösztönzésében nem játszott lényeges szerepet. Az új technika árát mesterségesen emelték, a bérek pedig a termelőeszközök árához viszonyítva alacsonyak voltak. Ennek következtében a vállalatok nem voltak érdekelve abban, hogy az emberi munkát gépekkel s általában technikával helyettesítsék. Helytelenül határozták meg az új technika árát, ennek eredményeként a népgazdaság sok területén nagyon alacsony a műszaki színvonal. Ez a műszaki fejlődés hatékonyságának csökkenéséhez vezetett. Az Irányítás megváltoztatása megköveteli a termelőeszközök árképzésének megváltoztatását is úgy hogy az árak érdekeltté tegyék a termelőket az új technika alkalmazásában. A műszaki fejlődés, a technikai vívmányok bevezetése a gyakorlatba függ a szakképzett munkaerők újratermelési költségeitől is. Nyugaton ezeket a költségeket „Human capital"-nak (emberi tőkének) nevezik. Ide tartoznak az egészségügyre fordított költségek, — főleg azok a kiadások, amelyek az átlagos életkor meghosszabbítását, a lakosság fizikai képességeinek fokozását szolgálják —, a szakképzettség növelésének költségei közvetlen a termelésben (beleértve az Iparltanuló-képzés költségeit), az Iskolai oktatásra és az oktatási segédeszközökre fordított kiadások, a munkaerők áthelyezésének költségei, valamint a fizetetlen szolgáltatások állami dotációi stb. Ezekben a kiadásokban kifejezésre Jut, hogy csak az egészséges, művelt és kulturált ember képes jobbat alkotni, tudja az új, korszerű, nagyon bonyolult technikát alkalmazni, tehát többet is tud termelni. A szocialista és a tőkésországokban végzett kutatások ezt a feltételezést alátámasztják. E. F. Denison amerikai közgazdász szerint az Egyesült Államok nemzeti Jövedelme 1960-ban 18 százalékkal alacsonyabb lett volna, ha a szakképzettség összetetele az 1930as év szintjén marad. Hasonló megállapításra jutott Sztrumilln szovjet tudós is, aki többek között ktszámította, hogy 1960-ban a Szovjetunió 146,6 milliárdos nemzeti jövedelmének megalkotásához 33,7 milliárd rubel értékkel (23 százalékkal) Járult hozzá a dolgozók magasabb szakképzettsége, noha a művelődés költségei csak 10,3 milliárd rubelt tettek kl. Kovács János magyar közgazdász ennél ls tovább megy, mert nemcsak arra mutat rá, hogy az emberekbe befektetett töke mennyivel járul hozzá a nemzeti Jövedelem növekedéséhez, hanem azt is vizsgálja, mekkora vesztesége lehet a népgazdaságnak abból, ha nem használja ki a szakképzett munkaerőket. A kutatás és fejlesztés költségei A termelőeszközök ára és a bérek közötti arány elsősorban a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazására hat kl. Ugyanilyen fontos azonban a műszaki fejlődésnek az a stádiuma is, amikor az új technikát alkotják. Ebből a szempontból döntő Jelentősége van a tudománynak, a kutatásnak, a fejlesztésnek s természetesen magának a termelési gyakorlatnak ls. Az újítást javaslatokkal, amelyek nagyobbára a termelési tapasztalatok, és a gyakorlat alapján keletkeznek, most nem foglalkozhatunk. Vizsgáljuk meg hát, mi köze a tudományra, a kutatásra és a fejlesztésre fordított kiadásoknak a gazdasági növekedéshez. A közgazdasági elemzések eléggé meggyőzően bizonyítják, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével együtt növekednek a kutatási és fejlesztési költségek ls. Angliában ezek a költségek 1955-ben a nemzeti Jövedelemnek 1,7 százalékát tették kl, 1964-ben pedig 2,9 százalékát, az NSZK-ban 0,8, illetve 1,8 százalékát, az Egyesült Államokban 1,4, illetve 3,8 százalékát. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy minél nagyobb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, annál nagyobb hányada fordítható a kutatás és a fejlesztés finanszírozására. Nagyon fontos kérdés, vajon a kutatási és fejlesztési költségek növelik-e a nemzeti JöveduiipHi? Annak ellenire, hogy 6 költségeknek a hatását a gazdasági növekedésre nagyon nehéz lemérni, történtek erre bizonyos kísérletek. Egyes közgazdasági vizsgálatokból megállapítható, hogy minél nagyobbak a kutatási és fejlesztési költségek, annál jobban kihasználják a társadalmi munka forrásait: a munkaerőket és a termelési alapokat. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy a műszaki fejlődés következtében, amely éppen a kutatásra és a fejlesztésre fordított költségektől függ, csökken a különbség a tudományos kutatásba és a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésébe fektetett költségek között. F. H. Fleck svájci közgazdász arra a megállapításra Jutott, hogy Svájcban 8 év telik el a kutatás megkezdésétől addig, amíg az eredményt a termelésbe bevezetik. V. S. Szominszkij szovjet közgazdász szerint a kutatástermelés ciklus átfutási ideje a Szovjetunióban 2—12 év, az Egyesült Államokban átlagban 3 év. Végezetül le keli szögeznünk, hogy a kutatási és fejlesztési költségeknek nem akármilyen növelése viszi előre a műszaki fejlődést. A költségek más-más eredményt hoznak attól függően, mit kutatunk, mit fejlesztünk, milyen eljárással, milyen emberekkel, milyen körülmények között és milyen területeken. Különösen fontos ezt szem előtt tartani akkora és olyan gazdasági potenciállal (iparral, mezőgazdasággal, nyersanyagbázissal) rendelkező országnak, mint hazánk. RUDOLF KRC, a közgazdaságtudományok kandidátusa r Érdektelenség vagy tehetetlenség ? AZ IDÉN ÁLTALÁBAN Jó zöldség-- és gyümölcstermés volt. Az időjárás kedvezett, nagyra nőttek a vetemények, a fák roskadoztak terhük alatt. Egy-egy fajta zöldségből vagy gyümölcsből Igazán annyi termett, hogy a termelők sokszor nem tudták, mit kezdjenek vele. Jelentős mennyiség tönkre is ment. Legkirívóbb példa volt nyáron a barack. Most majdnem ugyanaz a helyzet az almával. Kicsit több termett, és már baj van. Az almatermő vidékeken a termés nagy része elrothad. Hogyan lehetséges az, hogy ha valamiből több van, annak tönkre kell menni? Egyszer a baracknak, másszor az almának. Ásf emberek azt mondják, hogy akkor legalább ne hozzunk be. A gyümölcs esetében nem mondhatjuk, hogy ne hozzunk be. Behozunk és be ls fogunk hozni bizonyos mennyiségű gyümölcsöt minden évben. Erre 1970-ig szerződésünk van az illető országokkal. Lekötöttük, hogy évente mennyi és milyen fajta gyümölcsöt hozunk be. Ha nálunk valamelyik évben jobb ls a termés, nem mondhatjuk le a szerződött mennyiség behozatalát. Nem mondhatjuk a szerződő félnek, hogy most tartsd meg magadnak, majd kérjük, ha kell. (Csak hazai viszonylatban fordulhat elő — sajnos —, hogy a szerződést valamelyik fél megszegi.) A lekötött mennyiséget el kell fogadnunk, ha pillanatnyilag nincs is rá szükségünk, a szállító országnak pedig kötelessége akkor ls leszállítani, ha neki is kellene. Nem állunk azonban úgy, hogy jó termés esetén a lekötött mennyiségre nincs szükségünk. Az egy főre eső zöldségés gyümölcsfogyasztásunk eléggé alacsony, a gyümölcs ára pedig viszonylag magas. Ha a behozatal mellett akármilyen sok is terem, csak helyi fölöslegek keletkezhetnek, amit ha elosztanánk az ország területére, senki sem mondhatná, minek ennyi gyümölcs, hanem megfordítva, azt mondanák, még mindig kevés. A nyáron Dél-Szlovákiában sok volt a barack, de nem tudom, a liptói gyerek látott-e belőle egyet ls. Most Itt van az alma. Pelsőc és Királyhelmec környékén például annyi van, hogy tönkre megy, de sok helyütt nincs, vagy ha van, meg kell gondolni, hogy egy kilót vegyek, vagy vehetek-e kettőt, mert drága. NEM A BEHOZATAL TEHÁT A PROBLÉMA, hanem az, hogy rendet csináljunk otthon, hogy megmentsük a jó termést. A kereskedelemnek, a felhasználóknak úgy látszik nem tetszik, ha valamiből kicsit több van. Nem beszélhetik kl magukat arra, hogy nincs. Mert ugye, ahol nincs, ott az Isten sem vehet, nemhogy a ml kereskedelmünk. Tehetetlenség ez vagy érdektelenség? Vagy úgy van a mi kereskedelmünkkel, felhasználóinkkal, de termelőinkkel is, hogy a megszokottságtól még nem tudnak nagyobbat és frissebben lépni? Pedig most már léphetnek akkorát, amekkorát csak akarnak, vagyis a termelők elvihetik eladni zöldségüket, gyümölcsüket akármilyen messzire. A kereskedelem viszont akármilyen messze elmehet vásárolni, s az egyik ls, meg a másik is ezt olyan gyorsan teheti, ahogyan csak bírja. Igen ám, de annak idején meddig tartott megszervezni, míg a barackból pár vagonnal szállítottak olyan vidékekre is, ahol ritkán látják ezt a gyümölcsöt, vagy míg több almát Juttattak az üzletekbei REMÉLJÜK, JÖVŰRE, ha megint olyan Jó termés lesz zöldségből és gyümölcsből, mint az idén, nem kell majd újra visszatérni ehhez a problémához. A termelők és a felhasználók okuljanak a hibáikból. Készüljenek föl minden termés betakarítására, ne legyen baj, ha sok terem, mert úgysem olyan sok az, hogy ne lenne rá szükségünk. Az az ő dolguk, hogy a kötetlenebb kereskedelmi kapcsolatokban hogyan kell rugalmasabban mozogni. A fogyasztók csak azt követelik meg, hogy biztosítsák számukra a zöldséget és gyümölcsöt a kívánt mennyiségben, minőségben és árban. MÉSZÁROS GYÖRGY • ALKALMAZUNK: Z mestert vasmegtnunkáláshoz fizetési osztály T 9. 5 mestert a termelésben fizetési osztály I 9, 4 mösMkvezetö technikust fizetési osztály T 10, 2 laboránst — laboránsnőt fizetési osztály T 7—8. Iskolai végzettség: építőipari középiskola, vagy lőlskola. 2 könyvelöt — könyveiőnftt középfokú kereskedelmi végzettséggel. 20 betonozó munkást. Jelentkezni lehet: ZÁVODY IN2INIERSKEJ A PRIEMYSELNEJ PREFABRIKÄCIE n. p. Rovlnka címen. ŰF-1054 • A Nagyidal Állami gazdaság pályázatot hirdet gazdaság-vezetői állásra. Feltételek: Mezőgazdasági főiskolai végzettség, 5 éves gyakorlattal, vagy pedig mezőgazdasági középiskolai végzettség 10 éves gyakorlattal. Fizetési feltételek: 1650 — 2250 korona. Belépési határidő 1968. Január 1, Családi lakást legkésőbb 3 hónapon belül biztosítunk. A kérdőívvel és életrajzzal ellátott kérvényeke-t kérjük a következő címre küldeni. Státny majetok, n. p., Vefká Ida, okres KoSiee, podnikové rladltelstvo. ÚF-1051 VEGYES • Lakást keresünk Dunaszerdahelyen vagy közelében, Idősebb házaspárnál ls, akik velünk lak. hatnának gyerek nincs. Jelige: Sürgős. O-1052 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Köszönetet mondunk mindazoknak, akik részt vettek fiunk, PÁL GYULA építészmérnök temetésén Ipolyságon. Külön köszönjük a rimaszombati és tornaijai résztvevőknek. A gyászoló család. Ű-1040 Minden háziasszony tudja, hogy a fehérneműt időnként szappannal kell mosni! A szappan zsiradéktartalma selymessé, simává varázsolja a fehérneműt. A legjobb szappan, mosó- és áztatószerek kivá- a lasztásában segítenek a £ DROGERIE szaküzletek szakemberei. aütokosmetika MINÉL ELŐBB használják a MOTOROSOK a FRIDEX-SPECIAL nevű gyártmányt ANNAL JOBBAN védik a hűtőt a korróziótól és rongálódástól. A FRIDEX-SPECIAL tökéletesen véd a korróziótól, hűtő és fagyálló keverék. Használja egész esztendőbenI A FRIDEX-SPECIAL kapható a drogériákban, a MOTOTECHNA n. p. üzleteiben és a benzinállomásokon. Kocsijával nem lesz baj, ha hűti a FRIDEX-SPECIAL! PF-WI IEL Hideg időben az emberi szervezetnek több kalóriára van szüksége, ezért az ételek elkészítéséhez használja a kiváló minőségű ÍZESÍTETT MAJONÉZT Gyártja a Kelet-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemek n. v. Kosice. Kapható az élelmiszer- és zöldségüzletekben. ÚF-988 1987. X. 25.