Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-25 / 295. szám, szerda

s:ís 5; HALÁSZKOLHOZ a Balti-tenger partján A tallini ki­kötő daruerde­jét magunk mögött hagy­tuk, s a Balti­tenger sötétkék vize föl-fölbuk­kant a nyírfák között. Talán húsz kilométer­nyi utat sem tettünk meg, amikor az előt­tünk futó be­tonút a Finn­öböl egyik fes­töien szép fél­szigetére ka­nyarodott. Már messziről lát­tuk, hogy nem település az, amely felé ven­déglátóink vit­i tek, s a kife­; szített hálók, valamint a ví­zen ringó ha­lászbárkák kö­i vetkeztetni en­! gedtek arra, mi az itt lakó em­berek foglalko­zása. A fehér nyírfák között ! korszerű épü­jjggg g letek jelentek I sagg. ä ; meg, s az egyik pljgHHt:': |i egyemeletes la­postetejű ház előtt megálltunk. Viimsi község tengerparti te­lepülés —, S. M. Kirovról elne­vezett kolhozának irodája előtt találtuk magunkat. Ezt az épü­letet bejárata fölé erősített cégtábla is elárulta. Hellen­u r m elvtárs kísérőnk, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Földművelésügyi Minisztériu­mának dolgozója bemutatott bennünket K u u 1 kolhozelnök­nek, aki tovább invitált ben­nünket. Nálunk odahaza sem tenger, sem pedig halászkolhoz nincs, azon melegében a hajók iránt kezdtünk érdeklődni. Megtud­tuk, hogy a halászkolhoznak negyvennyolc motoros halász­hajója van. Egy-egy hajó négy napig van kinn a tengeren, az­után pedig a hat főből álló munkacsoport két napig pihen. Az S. M. Kirov Kolhoz közpon­ti irodáján rádióállomás tartja az összeköttetést, az olykor ha­ragos tenger hullámaival vias­kodó halászok és a kikötő kö­zött. A tengeren levők nemcsak halásznak, hanem figyelemmel kísérik a halak húzását ls, és erről hírt adnak a központ­nak, hogy a kihajózó brigádok már eszerint irányítsák hajói­kat. Ha valaki itt a Balti-tenge­ren a halászoknak Igen rosz­szat akar kívánni, akkor a déli szelet emlegeti. Ugyanis amikor déli szél fúj, a halak nem mu­tatkoznak. Kuul elnök elmon­dotta, hogy az elmúlt évben negyvenezer mázsa halat sike­rült hálóba keríteniük. A fogás te ve évről évre emelkedik, s előreláthatóan 1970-ben hetven­négyezer mázsát fog elérni. Ek­kor a kolhoz Jövedelme évi tíz­millió rubel körül lesz. A kolhoz taglétszáma ezer­egyszázötven ember, persze eb­ből csak kilencszázán állanak aktív munkaviszonyban, a töb­biek nyugdíjasok. A dolgozók közül kétszázhúszan halászat­tal foglalkoznak, háromszázan pedig halfeldolgozással. A töb­biek a prémesállattenyésztő farmon a növénytermesztésben és egyéb helyeken foglalatos­kodnak. Munka van elég, mert például hajókat is építenek. Amikor ott Jártunk, éppen egy kilencven lóerős Diesel-motoros halászhajó ünnepélyes vízrebo­csátására készülődtek. Az asz­talosműhelyben negyvenen dol­goznak, s ugyancsak ennyien a gépészeti műhelyben, de a befejezésre kerülő új műhely­ben már százhúszan kapnak munkát. A napi átlagkereset 1966-ban 3,80 rubel volt (kb. 38 korona), ez évben pedig a napi kereset 4,38 rubelre emelkedett. Meg kell említeni, hogy a tartalék­alapokra a Jövedelem 27 szá­zalékát adják, ami azután le­hetővé teszi a bővített újrater­melést és a jövedelem fokozó­dását. Ogy mutatkozik, hogy ez Idén százkilencvenezer rubel terven felüli jövedelemmel zár­ják az évi gazdasági mérleget. Egyébként Jövedelmük 26 szá­zalékát a halászat adja, 42 szá­zalékát a gyári halfeldolgozás és konzerválás, a többit pedig a farm. Még mielőtt megtekintettük volna a konzervkészítés gyár­tási folyamatának egyes szaka­szait, megtudtuk, hogy hat-hét millió rubel évi jövedelemmel számolnak a konzervgyártás­ból, mihelyt az épülőben levő új gyár megkezdi munkáját. A különböző építkezéseken egyéb­ként saját tervezőik elképzelé­sei szerint, saját épltőbrigád­jaik dolgoznak, tehát egyálta­lán nem függnek más építési szervezettől. A 1 a k ü 1 a Kaljo, a konzerv­gyár vezetője kalauzolt végig bennünket az öt halfüstölő részlegen. Az apró halakat hosszú fém rudacskákra tűzde­lik, majd vasállványokon he­lyezik el. Innen a füstölőbe ke­rülnek, ahol lassú füstölésnek vetik alá az eleinte ezüstösen csillogó halakat, hasonlókép­pen mint nálunk a házikolbászt. A füstölőből az aranybarnára változott hal átkerül a konzerv­töltő részlegre. Figyeltük, ho­gyan töltik a leányok a kon­zervdobozokat. Beszélgetés köz­ben megtudtuk, hogy a leányok már többször voltak tanulmány­úton Belgiumban, Finnország­ban, Norvégiában, Görögország­ban, sőt egynéhányan Indiában is. Évente száznegyven alkalma­zottnak fizeti a kolhoz az üdü­lés költségeit. Tanulmányútra azok mehetnek, akik munkafel­adatalkat jól teljesítik. A tanul­mányúton töltött időt nem szá­mítják le a szabadság idejéből. A szabadság egyébként tíz munkaév után hat nap, később azután emelkedik tizennyolc, huszonnégy napra. Akik üdülés­re mennek, azoknak az üzem ötven rubel zsebpénzt ad, a költségeket pedig teljes mér­tékben fedezi. Akik tanulmány­útra mennek, zsebpénzként na­ponta két-három rubelt kapnak, azonkívül szintén íizemileg fe­dezik az összes költségeiket. Ebben az évben egy munkacso­port a Távol-Keletre ment ta­nulmányútra, négy munkacso­port pedig a Kárpátokba és más üdülőhelyekre. A konzervgyári dolgozók át­lagos havi keresete százhar­mincegy rubel. Azok, akik mun­katervüket túlteljesítik, alapfi­zetésük ötven százalékáig ter­jedő többletkeresethez juthat­nak. A kolhoztagok gyerekel ingyen kapnak ebédet és isko­lai szereket. Ha felnőnek és községükön kívül tanulnak, ak­kor az étkezési díjat utánuk küldik. A kolhoznak saját pio­nírtábora van. Ami a sportot illeti, ebben igen kitűnik a vitmsi kolhoz. A kerületen belül ugyanis az első helyen áll. Az országos vándorzászlót már négy éve nem engedik ki a kezükből. A Színvonalas tankönyvkiadás Lügus Ene ügyesen tölti a kon zervdobozokat könnyű atlétikában és a labda­rúgásban szintén jeleskednek. Egy-egy munkabrigádnak saját klubhelyisége van, ahol aszta­liteniszt játszanak, vagy pedig kultúrtevékenységgel foglalkoz­nak. A kolhoznak van egy al­kalmazottja, aki havonta száz­negyven rubelért a sporttevé­kenységet szervezi és irányltja. A sporttevékenységben és a kulturális munkában állandó fejlődés tapasztalható, szintúgy mint a kolhoz gazdasági gya­rapodásában. KUCSERA SZILÁRD Mint azt a Bansiká Bystrica-i pedagóguskonferencia is iga­zolja, a csehszlovákiai nevelés­ügy fokozódó igényű és haté­konyságú eszmei és szatkmai neveléssel készül a Nagy Ok­tóber félszázados jubileumának megünneplésére. Az is Október szellemének győzelmét hirdeti, hogy a csehszlovákiai nevelés­ügy keretében a nemzetiségi iskolaügy lépést tart a cseh és szlovák pedagógiai fejlődéssel, ami a tankönyvkiadás és ellá­tás terén is visszatükröződik. Ma már köztudomású, hogy a csehszlovákiai magyar tan­könyvek tartalmilag és grafi­kailag egyaránt színvonalasak, igen sok tankönyv a magyar nyelvterület élvonalát képvise­li és kiállításukról elismerően nyilatkoznak a baráti szom­szédállamok szakemberei. Is­mert tény az is, hogy jó néhány tankönyvünk a határokon túlra is eljutott és honossá vált Magyarország és Jugoszlávia nemzetiségi iskoláiban. Csak most tudatosítjuk, hogy a ha­zai nemzetiségi iskolaügy fej­lődésében először került sor arra, hogy az alapiskolák vo­natkozásában teljes tankönyv­ellátottságról beszélhetünk és e mögött nem marad el a tan­könyveket kísérő módszertani segédkönyvek, szaktantárgyi vezérkönyvek kiadása sem. A differenciált oktatás segítségére Az alapiskolák teljes tan­könyvellátottsága a zenei ne­velés sorozatának utolsó köny­veivel befejeződött. További feladat marad az utánnyomás biztosítása 1970-ig, amikor majd sor kerül az alap- és kö­zépiskolák koncepciójának kor­szerűsítésére és ezzel együtt bizonyos tankönyvek megre­formálására. A pedagógiai ki­adó az Idén tizennégy után­nyomással biztosította a tan­könyvalap felfrissítését és egy­úttal 7 új segédtankönyvet bo­csátott kl, főleg a fokozódó belső differenciált oktatás se­gítségére. Ezek közül már az iskolákban van a Kirakó című elmés, képes betű- és szójáték, amely az ABC Olvasókönyv mi­nőségi átvételét biztosítja a gyermeki öntevékenység foko­zásával. Ugyancsak megkapták iskoláink második osztályai az Olvasókönyvhöz készült gya­korlókönyvecskét és «lég ebben az Iskolaévben kézhezkapják az Anyanyelvünkhöz összeállí­tott színes gyakorlat- és fel­adatkártyákat. A 3—S osztá­lyok is megkapták az Olvasó­könyvekhez készült gyakorló­könyvecskét és néhány hóna­pon belül a nyelvkönyvekhez igazodó színes grafikájú fel­adatkártyák is eljutnak hozzá­juk. Nem szükséges hangsú­lyoznunk, hogy e gyakorlat és feladatgyűjtemények nagy könnyebbséget jelentenek főleg az osztatlan Iskolák számára, ahol lehetővé teszik az eddigi­nél magasabb színvonalú cso­portos oktatást. Hasonló fel­adat és gyakorlatgyűjtemények Jelennek meg a szlovák nyelv­oktatás és a számtantanítás erősítésére is. Oj középiskolai tankönyvek Az alapiskolai tankönyvellá­tottság előnyös helyzete tette lehetővé azt, hogy a kiadó ere­jét az új középiskolai tan­könyvek ütemtervének ösz­pontosítására fordítsa. Ezt az erőfeszítést az idei kiadás húsz tankönyve igazolja, közöttük a fóliakötéses Magyar nyelv 1— 3, amely minden nyelvtani érettségi tételt összefoglal. A magyar Irodalom eddigi rosz­szul olvasható szkriptumai he­lyett megjelent a gazdagon il­lusztrált Irodalomtörténet és Szöveggyűjtemény-sorozat első fecskéje a középiskolák első osztályai számára, és nyomdá­ban van már a második osz­tály számára készülő színvona­las munka is. Ezeken kívül kö­zépiskolásaink érdeklődéssel forgatják már a Szlovák nyelv 1. című új könyvet, amely kí­sérleti, élő nyelvkönyv, mert részbeni programozottságával új húrokat penget a szlovák nyelv hagyományos módszerta­nában. Kizárólag a magyar kö­zépiskolák számára készült — szlovák pedagógusok és irodal­márok bevonásával — a Szlo­vák Irodalom 1. kötete. Szöveg­válogatásával célszerűségi el­veket követ és támogatja az új alapokra helyezett nyelvokta­tást. Érdeklődést keltenek a reáltárgyak új tankönyvei ls, amelyek gazdagon illusztrált kivitelben a tudományos mű­szaki forradalom gyakorlatköz­pontúságának szellemében íród­tak és elérik a legjobb euró­pai színvonalat. Tekintettel arra, hogy a má­sodik osztályban bevezetett új tantárgyak számára még nin­csenek új hazai tankönyvek, Magyarországról hozták be a gimnáziumok számára készült Lenárt-féle programozott Pszi­chológiát, és a régebbi Logi­ka-tankönyv átdolgozott kiadá­sát. Néhány héten belül ezek ls az iskolákban lesznek. Velük együtt jönnek az Angol nyelv 1. és a Francia nyelv 1. című tankönyvek is a budapesti Tan­könyvkiadó produkciójából, amelyek tudvalevőleg a legkor­szerűbb idegen nyelvoktatási módszerek szerint készültek. A szakiskolák tanulói sem mostohagyerekek Az Idén már megjelentek a szakközépiskolások számára a Technológia 1. (gépészet), Technológia 2. (gépészet), La­boratóriumi gyakorlatok 4. cí­mű új, összállaml jellegű tan­könyvek és már novemberben megjelenik az Elektromossági mérések 2—3. (gépészet) is. Ezenkívül remény van arra is, hogy az elektrotechnikai, gé­pészeti, kohászati, építészeti szakközépiskolák számára Ma­gyarországról behozott szak­könyvek a budapesti Műszaki Kiadóval kötött egyezmény alapján az eddiginél nagyobb mennyiségben kerülnek isko­láinkba. A szaktanlntézetek és ta­nonciskolák számára kiadott tankönyvek palettája is igen változatos. A Magyar nyelv, Szlovák nyelv című általános tankönyvek mellett (amelyeket ezen Iskolák sajátos szükség­letei alapján állítottak össze) megjelent a Technológia l. (vasbeton) Technológia 3., Anyagismeret 1—2. (építők), A kereskedelem gazdaságtana és Az eladás tehnikája, vala­mint egy pszichológiai szak­könyv, amely segédeszköz a szolgáltatások dolgozóinak ne­veléséhez. Ám még nagyobb koordiná­cióra van szükség az illetékes kiadók között, hogy a szakkö­zépiskolák tankönyvellátása mielőbb elérje az általános is­kolák színvonalát. Viszont az is szükséges, hogy az egyes szak­középiskolák igazgatói a kö­Sicei elektrotechnikai és gépé­szeti szakközépiskola vezetői­nek példáját követve maguk sürgessék az e téren mutatko­zó hiányok pótlását tanköny­vek kiadására, behozatalára vonatkozó javaslat formájában. Az óvónőképzők általános szakkönyvekkel való ellátása is jelentősen Javult. Az elmúlt év folyamán forgalomba került gyermekpszichológiai, nevelés­pszichológiai, gyermekegészség­tani tankönyveket módszertani segédkönyvek és más pedagógiai művek egészítik kl, amelyek köziil óvónőink körében ls érdeklő­désre tarthat számot a Játékok az óvodában című munka, és a rövidesen megjelenő Nevelő­munka az óvodában és a böl­csődében c. programtervezet és az Óvodai nevelés módszer­tana is. A pedagógiai kiadó az előbbi évek hagyományainak megfele­lően céltudatosan egészíti ki a tanítói könyvtárakat, amelyek az utóbbi Időben Magyarország­ról behozatott szakirodalommal is gazdagodtak. Az idén kiegé­szíti állományukat a „Pedagó­giai kutatás és pedagógiai nap­ló", „Korszerű segédeszközök és szaktantermek", „Az úttörő­szervezet hatása a diákközös­ség kialakítására", stb., kiad­ványok. A pedagógiai kiadvá­nyok népszerűségére jellemző, hogy a múlt években kiadott műveket teljesen kiárusították és komoly kereslet mutatkozik a Helyesírási gyakorlatok című' módszertani kiadvány, nem ke­vésbé a szülők számára meg­jelentetett Gyermekünk elsős lesz című publikáció újranyo­mása Iránt. Végül a napokban jelent meg Monoszlóy Dezső a Tetovált angyalok című kisre­génye, amely sajátos módón érzékelteti a „javítóintézetek" neveltjeinek világát. A tankönyvkiadás mindig egyik minőségi mutatója volt a művelődés fejlődésének, az Is­kolaügy előrehaladásának. A csehszlovákiai magyar iskolák tankönyvellátása is mércéje an­nak az útnak, amelyet Október szellemében haladó iskolapoli­tikánk megtett. HEIMLER LÄSZLÖ Figyelmeztető ad »a tok Mit mutat a cigány polgárok tavalyi összeírása A cigánykérdés rendezése egyre sürgetőbben előtérbe ke­rül. A múlt év végén megtar­tott összeírás alapján hazánk­ban 221 ezer cigánypolgár él, ebből 56 ezer a csehországi ke­rületekben, 165 ezer Szlovákiá­ban. Csehszlovákiában tehát minden ezer polgár közül 5,7, Szlovákiában 37 cigány. A legtöbb cigánypolgár (88 ezer) a kelet-szlovákiai kerü­letben él, ahol 1000 lakosra 73 Jut. A nyugat-szlovákiai kerü­letben számuk meghaladja a 42 ezret, míg a közép-szlovákiai. w 3 • A bratislavai főpályaudvar a villanyvezetékek szövedékében. (Dubovskf — CTK felv.) kerületben a 34 ezret. Az észak­csehországi kerületben 18 ez­ren, az észak-morvaországiban pedig 11 ezren élnek. A rimaszombati járásban ezer lakosra 125, a rozsnyóiban 101, a ko§iceiben 93, a poprádiban 82 cigánypolgár jut, míg a Dolnf Kubínlban csak kettő. Ebből a statisztikából is lát­ható, hogy egyes járásokban a kérdés rendezése Igen nagy erőfeszítést igényel. Az összeírás érdekessége, hogy a cigányok nagy százalé­kát a nők és a fiatalok teszik ki. A cigánypolgároknak több mint 45 százaléka 15 éven aluli fiatal, mlg hazánk lakosainak csupán a 25 százaléka. Egy ci­gánycsalődnak átlag 6,4 tagja van, mlg az országos átlag kö­rülbelül 4 családtag. Az emlí­tett 221 ezer főből 30,4 szá­zalék már nem él péróban és családfenntartóik állandó mun­kaviszonyban vannak, gyerme­keik Iskolába járnak. További negyvenhét százalékuknak csa­ládfenntartói bár dolgoznak, de életmódjuk csaknem a régi. Mintegy 7000 elmaradott család van még, amely élősködésből tartja fenn magát. A statisztika, amely a tava­lyi összeírás alapján készült, további Intézkedéseket tesz le­hetővé a cigánykérdés alapos, megfontolt rendezése érdeké­ben. —né— 1967. X. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents