Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-25 / 295. szám, szerda

s:ís

5; HALÁSZKOLHOZ a Balti-tenger partján A tallini kikötő daruerdejét magunk mögött hagytuk, s a Baltitenger sötétkék vize föl-fölbukkant a nyírfák között. Talán húsz kilométernyi utat sem tettünk meg, amikor az előttünk futó betonút a Finnöböl egyik festöien szép félszigetére kanyarodott. Már messziről láttuk, hogy nem település az, amely felé vendéglátóink viti tek, s a kife; szített hálók, valamint a vízen ringó halászbárkák köi vetkeztetni en! gedtek arra, mi az itt lakó emberek foglalkozása. A fehér nyírfák között ! korszerű épüjjggg g letek jelentek I sagg. ä ; meg, s az egyik pljgHHt:': |i egyemeletes lapostetejű ház előtt megálltunk. Viimsi község tengerparti település —, S. M. Kirovról elnevezett kolhozának irodája előtt találtuk magunkat. Ezt az épületet bejárata fölé erősített cégtábla is elárulta. Hellenu r m elvtárs kísérőnk, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Földművelésügyi Minisztériumának dolgozója bemutatott bennünket K u u 1 kolhozelnöknek, aki tovább invitált bennünket. Nálunk odahaza sem tenger, sem pedig halászkolhoz nincs, azon melegében a hajók iránt kezdtünk érdeklődni. Megtudtuk, hogy a halászkolhoznak negyvennyolc motoros halászhajója van. Egy-egy hajó négy napig van kinn a tengeren, azután pedig a hat főből álló munkacsoport két napig pihen. Az S. M. Kirov Kolhoz központi irodáján rádióállomás tartja az összeköttetést, az olykor haragos tenger hullámaival viaskodó halászok és a kikötő között. A tengeren levők nemcsak halásznak, hanem figyelemmel kísérik a halak húzását ls, és erről hírt adnak a központnak, hogy a kihajózó brigádok már eszerint irányítsák hajóikat. Ha valaki itt a Balti-tengeren a halászoknak Igen roszszat akar kívánni, akkor a déli szelet emlegeti. Ugyanis amikor déli szél fúj, a halak nem mutatkoznak. Kuul elnök elmondotta, hogy az elmúlt évben negyvenezer mázsa halat sikerült hálóba keríteniük. A fogás te ve évről évre emelkedik, s előreláthatóan 1970-ben hetvennégyezer mázsát fog elérni. Ekkor a kolhoz Jövedelme évi tízmillió rubel körül lesz. A kolhoz taglétszáma ezeregyszázötven ember, persze ebből csak kilencszázán állanak aktív munkaviszonyban, a többiek nyugdíjasok. A dolgozók közül kétszázhúszan halászattal foglalkoznak, háromszázan pedig halfeldolgozással. A többiek a prémesállattenyésztő farmon a növénytermesztésben és egyéb helyeken foglalatoskodnak. Munka van elég, mert például hajókat is építenek. Amikor ott Jártunk, éppen egy kilencven lóerős Diesel-motoros halászhajó ünnepélyes vízrebocsátására készülődtek. Az asztalosműhelyben negyvenen dolgoznak, s ugyancsak ennyien a gépészeti műhelyben, de a befejezésre kerülő új műhelyben már százhúszan kapnak munkát. A napi átlagkereset 1966-ban 3,80 rubel volt (kb. 38 korona), ez évben pedig a napi kereset 4,38 rubelre emelkedett. Meg kell említeni, hogy a tartalékalapokra a Jövedelem 27 százalékát adják, ami azután lehetővé teszi a bővített újratermelést és a jövedelem fokozódását. Ogy mutatkozik, hogy ez Idén százkilencvenezer rubel terven felüli jövedelemmel zárják az évi gazdasági mérleget. Egyébként Jövedelmük 26 százalékát a halászat adja, 42 százalékát a gyári halfeldolgozás és konzerválás, a többit pedig a farm. Még mielőtt megtekintettük volna a konzervkészítés gyártási folyamatának egyes szakaszait, megtudtuk, hogy hat-hét millió rubel évi jövedelemmel számolnak a konzervgyártásból, mihelyt az épülőben levő új gyár megkezdi munkáját. A különböző építkezéseken egyébként saját tervezőik elképzelései szerint, saját épltőbrigádjaik dolgoznak, tehát egyáltalán nem függnek más építési szervezettől. A 1 a k ü 1 a Kaljo, a konzervgyár vezetője kalauzolt végig bennünket az öt halfüstölő részlegen. Az apró halakat hosszú fém rudacskákra tűzdelik, majd vasállványokon helyezik el. Innen a füstölőbe kerülnek, ahol lassú füstölésnek vetik alá az eleinte ezüstösen csillogó halakat, hasonlóképpen mint nálunk a házikolbászt. A füstölőből az aranybarnára változott hal átkerül a konzervtöltő részlegre. Figyeltük, hogyan töltik a leányok a konzervdobozokat. Beszélgetés közben megtudtuk, hogy a leányok már többször voltak tanulmányúton Belgiumban, Finnországban, Norvégiában, Görögországban, sőt egynéhányan Indiában is. Évente száznegyven alkalmazottnak fizeti a kolhoz az üdülés költségeit. Tanulmányútra azok mehetnek, akik munkafeladatalkat jól teljesítik. A tanulmányúton töltött időt nem számítják le a szabadság idejéből. A szabadság egyébként tíz munkaév után hat nap, később azután emelkedik tizennyolc, huszonnégy napra. Akik üdülésre mennek, azoknak az üzem ötven rubel zsebpénzt ad, a költségeket pedig teljes mértékben fedezi. Akik tanulmányútra mennek, zsebpénzként naponta két-három rubelt kapnak, azonkívül szintén íizemileg fedezik az összes költségeiket. Ebben az évben egy munkacsoport a Távol-Keletre ment tanulmányútra, négy munkacsoport pedig a Kárpátokba és más üdülőhelyekre. A konzervgyári dolgozók átlagos havi keresete százharmincegy rubel. Azok, akik munkatervüket túlteljesítik, alapfizetésük ötven százalékáig terjedő többletkeresethez juthatnak. A kolhoztagok gyerekel ingyen kapnak ebédet és iskolai szereket. Ha felnőnek és községükön kívül tanulnak, akkor az étkezési díjat utánuk küldik. A kolhoznak saját pionírtábora van. Ami a sportot illeti, ebben igen kitűnik a vitmsi kolhoz. A kerületen belül ugyanis az első helyen áll. Az országos vándorzászlót már négy éve nem engedik ki a kezükből. A Színvonalas tankönyvkiadás Lügus Ene ügyesen tölti a kon zervdobozokat könnyű atlétikában és a labdarúgásban szintén jeleskednek. Egy-egy munkabrigádnak saját klubhelyisége van, ahol asztaliteniszt játszanak, vagy pedig kultúrtevékenységgel foglalkoznak. A kolhoznak van egy alkalmazottja, aki havonta száznegyven rubelért a sporttevékenységet szervezi és irányltja. A sporttevékenységben és a kulturális munkában állandó fejlődés tapasztalható, szintúgy mint a kolhoz gazdasági gyarapodásában. KUCSERA SZILÁRD Mint azt a Bansiká Bystrica-i pedagóguskonferencia is igazolja, a csehszlovákiai nevelésügy fokozódó igényű és hatékonyságú eszmei és szatkmai neveléssel készül a Nagy Október félszázados jubileumának megünneplésére. Az is Október szellemének győzelmét hirdeti, hogy a csehszlovákiai nevelésügy keretében a nemzetiségi iskolaügy lépést tart a cseh és szlovák pedagógiai fejlődéssel, ami a tankönyvkiadás és ellátás terén is visszatükröződik. Ma már köztudomású, hogy a csehszlovákiai magyar tankönyvek tartalmilag és grafikailag egyaránt színvonalasak, igen sok tankönyv a magyar nyelvterület élvonalát képviseli és kiállításukról elismerően nyilatkoznak a baráti szomszédállamok szakemberei. Ismert tény az is, hogy jó néhány tankönyvünk a határokon túlra is eljutott és honossá vált Magyarország és Jugoszlávia nemzetiségi iskoláiban. Csak most tudatosítjuk, hogy a hazai nemzetiségi iskolaügy fejlődésében először került sor arra, hogy az alapiskolák vonatkozásában teljes tankönyvellátottságról beszélhetünk és e mögött nem marad el a tankönyveket kísérő módszertani segédkönyvek, szaktantárgyi vezérkönyvek kiadása sem. A differenciált oktatás segítségére Az alapiskolák teljes tankönyvellátottsága a zenei nevelés sorozatának utolsó könyveivel befejeződött. További feladat marad az utánnyomás biztosítása 1970-ig, amikor majd sor kerül az alap- és középiskolák koncepciójának korszerűsítésére és ezzel együtt bizonyos tankönyvek megreformálására. A pedagógiai kiadó az Idén tizennégy utánnyomással biztosította a tankönyvalap felfrissítését és egyúttal 7 új segédtankönyvet bocsátott kl, főleg a fokozódó belső differenciált oktatás segítségére. Ezek közül már az iskolákban van a Kirakó című elmés, képes betű- és szójáték, amely az ABC Olvasókönyv minőségi átvételét biztosítja a gyermeki öntevékenység fokozásával. Ugyancsak megkapták iskoláink második osztályai az Olvasókönyvhöz készült gyakorlókönyvecskét és «lég ebben az Iskolaévben kézhezkapják az Anyanyelvünkhöz összeállított színes gyakorlat- és feladatkártyákat. A 3—S osztályok is megkapták az Olvasókönyvekhez készült gyakorlókönyvecskét és néhány hónapon belül a nyelvkönyvekhez igazodó színes grafikájú feladatkártyák is eljutnak hozzájuk. Nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy e gyakorlat és feladatgyűjtemények nagy könnyebbséget jelentenek főleg az osztatlan Iskolák számára, ahol lehetővé teszik az eddiginél magasabb színvonalú csoportos oktatást. Hasonló feladat és gyakorlatgyűjtemények Jelennek meg a szlovák nyelvoktatás és a számtantanítás erősítésére is. Oj középiskolai tankönyvek Az alapiskolai tankönyvellátottság előnyös helyzete tette lehetővé azt, hogy a kiadó erejét az új középiskolai tankönyvek ütemtervének öszpontosítására fordítsa. Ezt az erőfeszítést az idei kiadás húsz tankönyve igazolja, közöttük a fóliakötéses Magyar nyelv 1— 3, amely minden nyelvtani érettségi tételt összefoglal. A magyar Irodalom eddigi roszszul olvasható szkriptumai helyett megjelent a gazdagon illusztrált Irodalomtörténet és Szöveggyűjtemény-sorozat első fecskéje a középiskolák első osztályai számára, és nyomdában van már a második osztály számára készülő színvonalas munka is. Ezeken kívül középiskolásaink érdeklődéssel forgatják már a Szlovák nyelv 1. című új könyvet, amely kísérleti, élő nyelvkönyv, mert részbeni programozottságával új húrokat penget a szlovák nyelv hagyományos módszertanában. Kizárólag a magyar középiskolák számára készült — szlovák pedagógusok és irodalmárok bevonásával — a Szlovák Irodalom 1. kötete. Szövegválogatásával célszerűségi elveket követ és támogatja az új alapokra helyezett nyelvoktatást. Érdeklődést keltenek a reáltárgyak új tankönyvei ls, amelyek gazdagon illusztrált kivitelben a tudományos műszaki forradalom gyakorlatközpontúságának szellemében íródtak és elérik a legjobb európai színvonalat. Tekintettel arra, hogy a második osztályban bevezetett új tantárgyak számára még nincsenek új hazai tankönyvek, Magyarországról hozták be a gimnáziumok számára készült Lenárt-féle programozott Pszichológiát, és a régebbi Logika-tankönyv átdolgozott kiadását. Néhány héten belül ezek ls az iskolákban lesznek. Velük együtt jönnek az Angol nyelv 1. és a Francia nyelv 1. című tankönyvek is a budapesti Tankönyvkiadó produkciójából, amelyek tudvalevőleg a legkorszerűbb idegen nyelvoktatási módszerek szerint készültek. A szakiskolák tanulói sem mostohagyerekek Az Idén már megjelentek a szakközépiskolások számára a Technológia 1. (gépészet), Technológia 2. (gépészet), Laboratóriumi gyakorlatok 4. című új, összállaml jellegű tankönyvek és már novemberben megjelenik az Elektromossági mérések 2—3. (gépészet) is. Ezenkívül remény van arra is, hogy az elektrotechnikai, gépészeti, kohászati, építészeti szakközépiskolák számára Magyarországról behozott szakkönyvek a budapesti Műszaki Kiadóval kötött egyezmény alapján az eddiginél nagyobb mennyiségben kerülnek iskoláinkba. A szaktanlntézetek és tanonciskolák számára kiadott tankönyvek palettája is igen változatos. A Magyar nyelv, Szlovák nyelv című általános tankönyvek mellett (amelyeket ezen Iskolák sajátos szükségletei alapján állítottak össze) megjelent a Technológia l. (vasbeton) Technológia 3., Anyagismeret 1—2. (építők), A kereskedelem gazdaságtana és Az eladás tehnikája, valamint egy pszichológiai szakkönyv, amely segédeszköz a szolgáltatások dolgozóinak neveléséhez. Ám még nagyobb koordinációra van szükség az illetékes kiadók között, hogy a szakközépiskolák tankönyvellátása mielőbb elérje az általános iskolák színvonalát. Viszont az is szükséges, hogy az egyes szakközépiskolák igazgatói a köSicei elektrotechnikai és gépészeti szakközépiskola vezetőinek példáját követve maguk sürgessék az e téren mutatkozó hiányok pótlását tankönyvek kiadására, behozatalára vonatkozó javaslat formájában. Az óvónőképzők általános szakkönyvekkel való ellátása is jelentősen Javult. Az elmúlt év folyamán forgalomba került gyermekpszichológiai, neveléspszichológiai, gyermekegészségtani tankönyveket módszertani segédkönyvek és más pedagógiai művek egészítik kl, amelyek köziil óvónőink körében ls érdeklődésre tarthat számot a Játékok az óvodában című munka, és a rövidesen megjelenő Nevelőmunka az óvodában és a bölcsődében c. programtervezet és az Óvodai nevelés módszertana is. A pedagógiai kiadó az előbbi évek hagyományainak megfelelően céltudatosan egészíti ki a tanítói könyvtárakat, amelyek az utóbbi Időben Magyarországról behozatott szakirodalommal is gazdagodtak. Az idén kiegészíti állományukat a „Pedagógiai kutatás és pedagógiai napló", „Korszerű segédeszközök és szaktantermek", „Az úttörőszervezet hatása a diákközösség kialakítására", stb., kiadványok. A pedagógiai kiadványok népszerűségére jellemző, hogy a múlt években kiadott műveket teljesen kiárusították és komoly kereslet mutatkozik a Helyesírási gyakorlatok című' módszertani kiadvány, nem kevésbé a szülők számára megjelentetett Gyermekünk elsős lesz című publikáció újranyomása Iránt. Végül a napokban jelent meg Monoszlóy Dezső a Tetovált angyalok című kisregénye, amely sajátos módón érzékelteti a „javítóintézetek" neveltjeinek világát. A tankönyvkiadás mindig egyik minőségi mutatója volt a művelődés fejlődésének, az Iskolaügy előrehaladásának. A csehszlovákiai magyar iskolák tankönyvellátása is mércéje annak az útnak, amelyet Október szellemében haladó iskolapolitikánk megtett. HEIMLER LÄSZLÖ Figyelmeztető ad »a tok Mit mutat a cigány polgárok tavalyi összeírása A cigánykérdés rendezése egyre sürgetőbben előtérbe kerül. A múlt év végén megtartott összeírás alapján hazánkban 221 ezer cigánypolgár él, ebből 56 ezer a csehországi kerületekben, 165 ezer Szlovákiában. Csehszlovákiában tehát minden ezer polgár közül 5,7, Szlovákiában 37 cigány. A legtöbb cigánypolgár (88 ezer) a kelet-szlovákiai kerületben él, ahol 1000 lakosra 73 Jut. A nyugat-szlovákiai kerületben számuk meghaladja a 42 ezret, míg a közép-szlovákiai. w 3 • A bratislavai főpályaudvar a villanyvezetékek szövedékében. (Dubovskf — CTK felv.) kerületben a 34 ezret. Az északcsehországi kerületben 18 ezren, az észak-morvaországiban pedig 11 ezren élnek. A rimaszombati járásban ezer lakosra 125, a rozsnyóiban 101, a ko§iceiben 93, a poprádiban 82 cigánypolgár jut, míg a Dolnf Kubínlban csak kettő. Ebből a statisztikából is látható, hogy egyes járásokban a kérdés rendezése Igen nagy erőfeszítést igényel. Az összeírás érdekessége, hogy a cigányok nagy százalékát a nők és a fiatalok teszik ki. A cigánypolgároknak több mint 45 százaléka 15 éven aluli fiatal, mlg hazánk lakosainak csupán a 25 százaléka. Egy cigánycsalődnak átlag 6,4 tagja van, mlg az országos átlag körülbelül 4 családtag. Az említett 221 ezer főből 30,4 százalék már nem él péróban és családfenntartóik állandó munkaviszonyban vannak, gyermekeik Iskolába járnak. További negyvenhét százalékuknak családfenntartói bár dolgoznak, de életmódjuk csaknem a régi. Mintegy 7000 elmaradott család van még, amely élősködésből tartja fenn magát. A statisztika, amely a tavalyi összeírás alapján készült, további Intézkedéseket tesz lehetővé a cigánykérdés alapos, megfontolt rendezése érdekében. —né— 1967. X. 25.