Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-24 / 294. szám, kedd

Új elvek az alkotóversenyben ISMERETES, hogy az egykor évente megrendezett Ifjúsági alkotóversenyt 1965-'J1 új el­nevezéssel (Az ifjúság ós a dol­gozók alkotóversenye) és két­éves időtartammal rendezik meg. Az alkotóversenyek új for­májának a bevezetését a hajrá­munka elkerülése, és a jobb felkészülés tette szükségessé. Az Időn záródó első kétéves al­kotőverseny már eddig is sok új színnel gazdagította a ha­gyományos kulturális vetélke­dőt. A sikerben nagy része van annak, hogy az új versenyrend elegendő időt biztosított mind a rendezőknek, mind a szer­vezőknek ahhoz, hogy a ver­senyt célszerűen rendezzék meg, és a lehetőségeket a múlt­hoz viszonyítva jobban kihasz­nálják. Előfordultak sajnos fo­gyatékosságok ls. A kétéves ve­télkedő gyengéje, hogy nem minden esetben veszi figyelem­be az egyes művészeti ágak szükségleteit és érdekeit. Az elmúlt időszak tapaszta­lata alapján a szervezők jelen­leg a versenyek 1970-ig tartó szabályalt dolgozzák kl. Az új irányelvek a jövőben nagyobb gondot fordítanak a versenyzők sajátosságaira. A szervezők ab­ból indulnak ki, hogy a verse­nyek során ne csak a verseny­zők kora, hanem a művészi színvonal ls mérlegre kerüljön. Az Ifjúság és a dolgozók al­kotóversenye új évfolyamainak az értékelése során a gyerekek esetében elsősorban a pedagó­giai kritériumokat, a felnőttek esetében viszont a versenyző egész évi kulturális munkáját veszik figyelembe. A többszintű fordulóból álló új versenyrend az eddiginél jobban szem előtt tartja majd a szervezők és a versenyzők érdekeit is. Az irányelvek tökéletesítése azt a célt szolgálja, hogy egyen­súlyt teremtsen a rendezvé­nyek között, és kedvező felté­teleket biztosítson a gyengébb együttesek felléptetéséhez, ós az új együttesek adottságainak a kihasználásához. Abban az esetben, ha valamelyik járásban nincsenek meg a feltételek a szemle, Illetve a verseny meg­rendezéséhez, az új irányelv le­hetővé teszi, hogy a rendez­vényt több járás közösen szer­vezze meg. A jövőben lehető­ség nyílik arra is, hogy ha va­lamelyik művészeti ág számára nem rendeznek járási versenyt, a benevezettek — ha megfele­lő szinvonalat érnek el — köz­vetlenül a kerületi versenyre kerülhessenek. (b) Kulturális si a terebesi já VAN MIVEL DICSEKEDNI. A közelmúlt években a terebesi járásban több mint 30 új mű­velődési otthon épült. Ezenkí­vül számos szövetkezeti és üze­. ml klub fejt kl tartalmas és sokrétű kulturális munkát. Jól dolgoznak a népkönyvtárak is, amelyek szintén népszerűek, és amelyek körültekintő munkával segítik a lakosság szellemi szükségletelnek a kielégítését. A népművelési formák közül az irodalmi estek a legelterjedteb­bek, sikeresek a népi akadé­miák, az Ismeretterjesztő előadá­sok és a kulturális vetélke­dők is. A csehszlovákiai magyar Írók, akik szerzői esteken számol­nak be életükről és az iroda­lom problémáiról, rendszeré­sen ellátogatnak a járás fal­vaiba, városaiba. És járt már e vidéken Veres Péter, Illyés Gyula, Lengyel József, Németh László, Benjámin László, Váci Mihály, Dobozy Imre, Radó György és több más neves ma­gyarországi író, akik szintén si­került szerzői esteket tartot­tak. A járás magyarlakta fal­vai közül 33-ban a színjátszó­együttesek, 15-ben & tánccso­portok, 4-ben az énekkarok 10­beo pedig a tánczenekarok munkáját övezi siker. Alkalmi esztrádegyüttes úgyszólván mindegyik faluban van. Honis­mereti kör jelenleg Királyhel­mecen, Nagykaposon, Nagyszel' kerek rásban mecen és Nagytárkányban mű­ködik. Az elmúlt Időszakban a ki­lencéves iskolák mindegyike szervezett népi akadémiát. A tantestületek és a szülői mun­kaközösségek által közösen tar­tott összejöveteleken az ifjúság és a nevelés problémáiról és a családi élet időszerű kérdései­ről hangzottak el előadások. Szülői népi akadémiákat — bő­vített tárgykörrel — «ez idén is több iskola mellett szerveznek. Mezőgazdasági akadémia jelen­leg a Nagykaposl Mezőgazda­sági Technikum és a Leleszi Mezőgazdasági Iskola mellett működik. A járás falvaiban jelenleg a mozik üzemeltetése okoz gon­dot. Mivel a lakosság a televí­zió műsorát nézi, a vetítések Iránt a legtöbb helyen Igen ki­csi az érdeklődés. A kérdést úgy oldják meg, hogy jobban megválogatják a bemutatásra kerülő filmeket és az eddiginél jobban népszerűsítik az előadá­sokat. A kultúra támogatásáért a kisgéresl, a szentesi, a szirén­falvai, a nagyszelmecl, a pó­lyán!, a leleszi, a bési, a mok­csakerészl, az Iskei, az abarai, a csicseri, a karposkelecsényi és a nagykaposi szövetkezeteket illeti dicséret. Ezek tagsága mind anyagilag példamutatóan segíti a járás kulturális életé­nek a felvirágoztatását. (zsa) És beírta nevét.. H e Jerosztratosz elmerengve ült karosszékében, s mi­közben tobb kezének mutató­ujával az orrát piszkálta, azon gondolkozott, hogy vajon kik gyárthatják a virágzó ógörög társadalom legújabb politikai vicceit. Mert ezekből már egy tucat forgott a nép száján. Számos hipotézist állított fel, de még mielőtt bármelyiket bő­vebben elemezhette volna, a szomszéd szobában felhangzott felesége rekedtes hangja, s az vtssszatérítette őt a sivár hét­köznapok prózai valóságába. — Már igazán csinálhatnál valami nagyot — mondta. — Nézd meg Pitagorasz milyen sokra vitte egy mondattal; hogy á négyzet plusz bé négyzet egyenlő cé négyzettel, s Archt­médesz ls megcsinálta karrier­jét azzal a csavarral meg a vlz­bemártott testtel. Csak te, te nem tudsz rájönni semmireI Herosztratosz nem szólt sem­mit, bár agyát vérhullám ön­tötte el. Nem akarta provokál­ni feleségét, kt már napok óta az egyhangúan lepergett évek­re, s a közelgő elmúlásra gon­dolva azon rágódott, hogyan is tudott ilyen lehetetlen alakhoz feleségül menni, ki soha sem­mire se fogja vinníl Hm. Könnyen mondhatja az asszony, hogy valamire vinnie kellene! De vajon hogyan? Már sokat töprengett ezen, de nem jutott eszébe semmi okos dolog. Nekt nem esett férges alma az orrára, mint ahogy az nyolc­száz évvel később történt New­tonnal, aki aztán felfedezte a gravitáció törvényét! A villany­égőt sem találhatta fel, hisz az elektromos áram még ismeret­len volt. A luest ugyan ismerte, de az istenek csapásának tar­totta, s így eszébe se futott a Wassermann-féle reakció kidol­gozása. Már-már lemondott arról, hogy valamire vigye, ismét visszatért a politikai viccek elemzéséhez, mikor újból fel­hangzott a rekedtes hang: — Látod, Hippokratész ls be­írta nevét az emberiség törté­netébe. De te... — Hallgass, te kígyó! — rob­bant kt Herosztratoszból az utóbbi napok felgyülemlett te­hetetlen dühe. Es ebben a pillanatban, mint a villám cikázott át agyán a gondolat. Egy kicsit várt, majd mintha ml sem történt volna közöttük, nyugodtan így szólt: — Na jó. Beírom én is. Es másnap felgyújtotta Arte­mis istennő templomát... GYÖRGY ELEK Éflilllft Mottó: A világstatisztika adatai ijesztőek: 150 évvel ez­előtt az emberiségnek mindössze 3 százaléka lakott vá­rosokban, ma pedig már a Föld össznépességének 35 százaléka városlakó. A VÁROS ÉS AZ EMBER A város olyan szerkezet, amely — minden más hasonló szerkezettől eltérően — eseten­ként más-más építőkövekből épül fel. Ez azonban nem a legnagyobb különbség, csak kö­vetkezmény. A döntő eltérés abban a viszonyban van, amely a város esetében az ember és az általa épített szerkezet kö­zött kialakul. Az automatika tudományában külön elmélet foglalkozik az ember és a gép viszonyával. Pontos számítások döntik el, hogy egy adott műszaki problé­ma megoldásában melyik mű­veletet célszerű emberre bízni, s hol állítható munkába gép, milyen módon közölheti az em­ber az automatával parancsait, s hogyan ellenőrizheti legcél­szerűbben az utasítások végre­hajtását. A városok esetében felborul­nak ezek az elméletek. A rend­szer és az ember kapcsolata merőben más Jelleget ölt. A gé­pet tervező mérnök csak élet­telen alkatrészek összekapcso­lásáról Intézkedik, de aki új közlekedési útvonalat Jelöl kl, nemcsak városrészek, hanem élő emberek között is kapcso­latot létesít. Az új lakótelep építője belenyúl a szerkezet üzemmenetébe. A várossejt ke­letkezését megérzi a közleke­dés, a villany-, a gáz- és a víz­művek automatizmusa, de a várost munkájukkal fenntartó polgárok egészsége, életmódja, beosztása is. Nehéz lenne esetenként pon­tosan meghatározni, hogy a bo­nyolult kölcsönhatások melyik szakaszában kezeli az ember élettelen gépként városát, mi­kor válik ugyanolyan szerves részévé, mint az általa épített mesterséges létesítmények, s végül: melyek azok a folyama­tok, amelyek kizárólag ember és ember között zajlanak le, míg a város csak hátteret nyújt hozzájuk. AZ EMBER ÉS A VÁROS Az egészséges város megal­kotása nem kizárólag a műsza­ki berendezések pontos össze­hangolásán áll vagy bukik. A szükséges technikai alapok nél­kül nem építhető fel, ezek azonban csak alapok. Minden kor városképét pon­tosan meghatározza — a kor műszaki színvonalán kívül — az emberi kapcsolatok formá­ja, a társadalmi rend ls. A feu­dális korban elsatnyultak az antik metropolisok, a kapitaliz­mus pedig szétvetette és ren­detlen épülethalmazzá változ­tatta a középkor védőfalak kö­zé zárt, bájos kisvárosalt. A napjainkban végbemenő urba­nlzálódás a technikai fejlődés egyenes következménye, de egészséges mederbe csak ott terelhető, ahol a társadalmi rend ls megfelel a műszaki színvonalnak. Hogy a városszervezet gördü­lékenyen működjék, ahhoz a településnek is, a szervezetnek is teljes egészében összehan­éghajlatú vidékeinek „eredmé­nyei mögött... Mindez azonban nem változ­tat a városi „felhalmozódás" folyamatán. A mozik, a pazar fényben fürdő utcák, a nagy lehetőséget kínáló városi for* gatag egyre több vidéki és kis­városi lakost csal a metropolis­ba. A fejlődő városok növeke­désük során szinte önálló élet­re kelnek, csaknem úgy visel­kednek, mint az élő organiz­musok. A ma épült városon — bármilyen gondosan elemezte ls tervezője jövőbeli funkcióit — néhány év múlva a tervező szándékától eltérő változások figyelhetők meg. A moszkvai KGST-palota, jobbra a Kalinyin úti új lakóházak. goltan, terv szerint kell kiala­kulnia. Egyetlen nyomorne­gyed sem bonthatja meg a vá­rosképet, a közlekedés- és a te­lefonhálózatot, az orvosi és az áruellátást. Az ultramodern fel­hőkarcolók szomszédságában éktelenkedő kényszerszállások nemcsak esztétikai szempontból rínak ki környezetükből, hanem veszélyeztetik a közigazgatás menetét is. Példa erre a mesés környe­zetben épült San Francisco. A város magja a legigényesebbek kívánalmait ls kielégíti, a vil­lanegyedekben tiszta levegő és csend van, a kikötővel való összeköttetés példás. De a he­gyek oldalára felkapaszkodó viskók lakói még vízhez sem jutnak; a városból kell felci­pelniük. Csatornáról, közvilágí­tásról szó sincs ebben a ne­gyedben, annál több a bűnözés, amely a Jómódú negyedek la­kóinak vagyonát is veszélyez­teti. A nyomornegyed a Járvá­nyos betegségek fészke ls, s a kórokozók vagyoni helyzetre való tekintet nélkül húzódnak át az elegáns villákba. Az Ilyen város nem tekinthe­tő egészségesnek. Valószínűleg San Francisco városatyáinak munkáját sem könnyíti meg, hogy a bűnesetek száma éven­te átlagosan 5 százalékkal nő, s az sem, hogy a szép, gazdag város öngyilkossági statisztiká­ja semmivel sem marad le Amerika szegényebb, rosszabb A technika minden ágának az a célja, hogy az ember szol­gálatára bírja a természet erőit. A várostervezés tudomá­nya előtt ma az a feladat áll, hogy az ember saját alkotá» sát — a várost — az ember igényeihez Idomítsa. Nem en­gedheti, hogy vaktában növe­kedjék, s rosszindulatú daga­natot alkosson az ország tes­tén, de azt sem, hogy egyszerű automata gépezetként, sorozat­gyártásban készüljenek elemei. A jól tervezett város harmoni­kusan Illeszkedik környezetébe, s alkalmazkodik a környezet változásaihoz. A nyugati közgazdászok ar­ra számítanak, hogy 2000-re a fejlett államok népességének 90 százaléka lesz városlakó. Mi úgy véljük, hogy a szocialista országok csaknem valamennyi dolgozója részesülhet addigra a városi életforma előnyeiben. A távolabbi jövő államában pedig alig lesznek falvak. Népes me­zőgazdasági gócok létesülnek majd, amelyek korszerű, gé­peikkel, automatáikkal hatal­mas területeket művelnek meg, helikopterekről vetnek, perme­teznek. Néhány különleges ki­vételtől eltekintve a kisebb te­lepülések felszívódnak majd a nagyobbakba. A várostervezők tehát nem az elenyésző kisebbség gond­jaival foglalkoznak, hanem az egész emberiség civilizációjá­nak kereteit alakítják ki. Több szovjet kutatóintézet közreműködésével szerkesztették meg a képen látható különleges légzőkamrákat. Tudományosan megalapozott berendezésről van szó, amely egyrészt gyógykeze­lési célokat szolgál, másrészt a betegségek megelőzésében is nagy jelentősége van. Közismert dolog, hogy a levegő összetételének áldásos hatása lehet azokra a páciensekre, akik szívbajban, az érrendszer zavaraiban, tüdőbajban szenvednek, vagy akiknek Idegrendszerében következtek be elváltozások. A kamrákban 20—30 percet töltenek a kezeltek, miközben a tetszés szerint be­vezetett „tengeri", vagy „ózondús erdei" levegőt lélegeznek. flj RENDSZERŰ ISKOLATELEYiZId A francia Thomson-Houston gyár új rendszerű, Polyvlslo ne­vű iskolatelevlzió berendezésé­nek újdonsága, hogy 59 cm-es képernyője a tanterem meny­nyezetére van erősítve. A tanu­lók az autók visszapillantójá­hoz hasonló, csuklósan állítha­tó tükörből szemlélhetik az adásokat. Egy készüléket átlag 15 tanuló nézhet. Ez az elhelyezés többféle előnnyel jár. A tanulók mindig a legkedvezőbb távolságból látják a képet, egyikük sem ta­karhatja el a másik kilátását A kép nézése nem akadályozza meg őket könyveik, illetve a tábla, vagy az előadó szemlélé­sében. Az ls előnyös, hogy a tanu­lók nem nyúlhatnak avatatla­nul a készülékhez. A képer­nyőt a nappali világosság, va­lamint a terem világítása nem zavarja, mivel egy lefelé szé­lesedő árnyékoló keret veszi körül. A 12X18 cm-es visszapillan­tó tükrök a tanulók asztalaira vannak erősítve, s a legkényel­mesebb helyzetnek miegfele­lően beállíthatók.

Next

/
Thumbnails
Contents