Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-24 / 294. szám, kedd

Új elvek az alkotóversenyben ISMERETES, hogy az egykor évente megrendezett Ifjúsági alkotóversenyt 1965-'J1 új elnevezéssel (Az ifjúság ós a dolgozók alkotóversenye) és kétéves időtartammal rendezik meg. Az alkotóversenyek új formájának a bevezetését a hajrámunka elkerülése, és a jobb felkészülés tette szükségessé. Az Időn záródó első kétéves alkotőverseny már eddig is sok új színnel gazdagította a hagyományos kulturális vetélkedőt. A sikerben nagy része van annak, hogy az új versenyrend elegendő időt biztosított mind a rendezőknek, mind a szervezőknek ahhoz, hogy a versenyt célszerűen rendezzék meg, és a lehetőségeket a múlthoz viszonyítva jobban kihasználják. Előfordultak sajnos fogyatékosságok ls. A kétéves vetélkedő gyengéje, hogy nem minden esetben veszi figyelembe az egyes művészeti ágak szükségleteit és érdekeit. Az elmúlt időszak tapasztalata alapján a szervezők jelenleg a versenyek 1970-ig tartó szabályalt dolgozzák kl. Az új irányelvek a jövőben nagyobb gondot fordítanak a versenyzők sajátosságaira. A szervezők abból indulnak ki, hogy a versenyek során ne csak a versenyzők kora, hanem a művészi színvonal ls mérlegre kerüljön. Az Ifjúság és a dolgozók alkotóversenye új évfolyamainak az értékelése során a gyerekek esetében elsősorban a pedagógiai kritériumokat, a felnőttek esetében viszont a versenyző egész évi kulturális munkáját veszik figyelembe. A többszintű fordulóból álló új versenyrend az eddiginél jobban szem előtt tartja majd a szervezők és a versenyzők érdekeit is. Az irányelvek tökéletesítése azt a célt szolgálja, hogy egyensúlyt teremtsen a rendezvények között, és kedvező feltételeket biztosítson a gyengébb együttesek felléptetéséhez, ós az új együttesek adottságainak a kihasználásához. Abban az esetben, ha valamelyik járásban nincsenek meg a feltételek a szemle, Illetve a verseny megrendezéséhez, az új irányelv lehetővé teszi, hogy a rendezvényt több járás közösen szervezze meg. A jövőben lehetőség nyílik arra is, hogy ha valamelyik művészeti ág számára nem rendeznek járási versenyt, a benevezettek — ha megfelelő szinvonalat érnek el — közvetlenül a kerületi versenyre kerülhessenek. (b) Kulturális si a terebesi já VAN MIVEL DICSEKEDNI. A közelmúlt években a terebesi járásban több mint 30 új művelődési otthon épült. Ezenkívül számos szövetkezeti és üze. ml klub fejt kl tartalmas és sokrétű kulturális munkát. Jól dolgoznak a népkönyvtárak is, amelyek szintén népszerűek, és amelyek körültekintő munkával segítik a lakosság szellemi szükségletelnek a kielégítését. A népművelési formák közül az irodalmi estek a legelterjedtebbek, sikeresek a népi akadémiák, az Ismeretterjesztő előadások és a kulturális vetélkedők is. A csehszlovákiai magyar Írók, akik szerzői esteken számolnak be életükről és az irodalom problémáiról, rendszerésen ellátogatnak a járás falvaiba, városaiba. És járt már e vidéken Veres Péter, Illyés Gyula, Lengyel József, Németh László, Benjámin László, Váci Mihály, Dobozy Imre, Radó György és több más neves magyarországi író, akik szintén sikerült szerzői esteket tartottak. A járás magyarlakta falvai közül 33-ban a színjátszóegyüttesek, 15-ben & tánccsoportok, 4-ben az énekkarok 10beo pedig a tánczenekarok munkáját övezi siker. Alkalmi esztrádegyüttes úgyszólván mindegyik faluban van. Honismereti kör jelenleg Királyhelmecen, Nagykaposon, Nagyszel' kerek rásban mecen és Nagytárkányban működik. Az elmúlt Időszakban a kilencéves iskolák mindegyike szervezett népi akadémiát. A tantestületek és a szülői munkaközösségek által közösen tartott összejöveteleken az ifjúság és a nevelés problémáiról és a családi élet időszerű kérdéseiről hangzottak el előadások. Szülői népi akadémiákat — bővített tárgykörrel — «ez idén is több iskola mellett szerveznek. Mezőgazdasági akadémia jelenleg a Nagykaposl Mezőgazdasági Technikum és a Leleszi Mezőgazdasági Iskola mellett működik. A járás falvaiban jelenleg a mozik üzemeltetése okoz gondot. Mivel a lakosság a televízió műsorát nézi, a vetítések Iránt a legtöbb helyen Igen kicsi az érdeklődés. A kérdést úgy oldják meg, hogy jobban megválogatják a bemutatásra kerülő filmeket és az eddiginél jobban népszerűsítik az előadásokat. A kultúra támogatásáért a kisgéresl, a szentesi, a szirénfalvai, a nagyszelmecl, a pólyán!, a leleszi, a bési, a mokcsakerészl, az Iskei, az abarai, a csicseri, a karposkelecsényi és a nagykaposi szövetkezeteket illeti dicséret. Ezek tagsága mind anyagilag példamutatóan segíti a járás kulturális életének a felvirágoztatását. (zsa) És beírta nevét.. H

e Jerosztratosz elmerengve ült karosszékében, s miközben tobb kezének mutatóujával az orrát piszkálta, azon gondolkozott, hogy vajon kik gyárthatják a virágzó ógörög társadalom legújabb politikai vicceit. Mert ezekből már egy tucat forgott a nép száján. Számos hipotézist állított fel, de még mielőtt bármelyiket bővebben elemezhette volna, a szomszéd szobában felhangzott felesége rekedtes hangja, s az vtssszatérítette őt a sivár hétköznapok prózai valóságába. — Már igazán csinálhatnál valami nagyot — mondta. — Nézd meg Pitagorasz milyen sokra vitte egy mondattal; hogy á négyzet plusz bé négyzet egyenlő cé négyzettel, s Archtmédesz ls megcsinálta karrierjét azzal a csavarral meg a vlzbemártott testtel. Csak te, te nem tudsz rájönni semmireI Herosztratosz nem szólt semmit, bár agyát vérhullám öntötte el. Nem akarta provokálni feleségét, kt már napok óta az egyhangúan lepergett évekre, s a közelgő elmúlásra gondolva azon rágódott, hogyan is tudott ilyen lehetetlen alakhoz feleségül menni, ki soha semmire se fogja vinníl Hm. Könnyen mondhatja az asszony, hogy valamire vinnie kellene! De vajon hogyan? Már sokat töprengett ezen, de nem jutott eszébe semmi okos dolog. Nekt nem esett férges alma az orrára, mint ahogy az nyolcszáz évvel később történt Newtonnal, aki aztán felfedezte a gravitáció törvényét! A villanyégőt sem találhatta fel, hisz az elektromos áram még ismeretlen volt. A luest ugyan ismerte, de az istenek csapásának tartotta, s így eszébe se futott a Wassermann-féle reakció kidolgozása. Már-már lemondott arról, hogy valamire vigye, ismét visszatért a politikai viccek elemzéséhez, mikor újból felhangzott a rekedtes hang: — Látod, Hippokratész ls beírta nevét az emberiség történetébe. De te... — Hallgass, te kígyó! — robbant kt Herosztratoszból az utóbbi napok felgyülemlett tehetetlen dühe. Es ebben a pillanatban, mint a villám cikázott át agyán a gondolat. Egy kicsit várt, majd mintha ml sem történt volna közöttük, nyugodtan így szólt: — Na jó. Beírom én is. Es másnap felgyújtotta Artemis istennő templomát... GYÖRGY ELEK Éflilllft Mottó: A világstatisztika adatai ijesztőek: 150 évvel ezelőtt az emberiségnek mindössze 3 százaléka lakott városokban, ma pedig már a Föld össznépességének 35 százaléka városlakó. A VÁROS ÉS AZ EMBER A város olyan szerkezet, amely — minden más hasonló szerkezettől eltérően — esetenként más-más építőkövekből épül fel. Ez azonban nem a legnagyobb különbség, csak következmény. A döntő eltérés abban a viszonyban van, amely a város esetében az ember és az általa épített szerkezet között kialakul. Az automatika tudományában külön elmélet foglalkozik az ember és a gép viszonyával. Pontos számítások döntik el, hogy egy adott műszaki probléma megoldásában melyik műveletet célszerű emberre bízni, s hol állítható munkába gép, milyen módon közölheti az ember az automatával parancsait, s hogyan ellenőrizheti legcélszerűbben az utasítások végrehajtását. A városok esetében felborulnak ezek az elméletek. A rendszer és az ember kapcsolata merőben más Jelleget ölt. A gépet tervező mérnök csak élettelen alkatrészek összekapcsolásáról Intézkedik, de aki új közlekedési útvonalat Jelöl kl, nemcsak városrészek, hanem élő emberek között is kapcsolatot létesít. Az új lakótelep építője belenyúl a szerkezet üzemmenetébe. A várossejt keletkezését megérzi a közlekedés, a villany-, a gáz- és a vízművek automatizmusa, de a várost munkájukkal fenntartó polgárok egészsége, életmódja, beosztása is. Nehéz lenne esetenként pontosan meghatározni, hogy a bonyolult kölcsönhatások melyik szakaszában kezeli az ember élettelen gépként városát, mikor válik ugyanolyan szerves részévé, mint az általa épített mesterséges létesítmények, s végül: melyek azok a folyamatok, amelyek kizárólag ember és ember között zajlanak le, míg a város csak hátteret nyújt hozzájuk. AZ EMBER ÉS A VÁROS Az egészséges város megalkotása nem kizárólag a műszaki berendezések pontos összehangolásán áll vagy bukik. A szükséges technikai alapok nélkül nem építhető fel, ezek azonban csak alapok. Minden kor városképét pontosan meghatározza — a kor műszaki színvonalán kívül — az emberi kapcsolatok formája, a társadalmi rend ls. A feudális korban elsatnyultak az antik metropolisok, a kapitalizmus pedig szétvetette és rendetlen épülethalmazzá változtatta a középkor védőfalak közé zárt, bájos kisvárosalt. A napjainkban végbemenő urbanlzálódás a technikai fejlődés egyenes következménye, de egészséges mederbe csak ott terelhető, ahol a társadalmi rend ls megfelel a műszaki színvonalnak. Hogy a városszervezet gördülékenyen működjék, ahhoz a településnek is, a szervezetnek is teljes egészében összehanéghajlatú vidékeinek „eredményei mögött... Mindez azonban nem változtat a városi „felhalmozódás" folyamatán. A mozik, a pazar fényben fürdő utcák, a nagy lehetőséget kínáló városi for* gatag egyre több vidéki és kisvárosi lakost csal a metropolisba. A fejlődő városok növekedésük során szinte önálló életre kelnek, csaknem úgy viselkednek, mint az élő organizmusok. A ma épült városon — bármilyen gondosan elemezte ls tervezője jövőbeli funkcióit — néhány év múlva a tervező szándékától eltérő változások figyelhetők meg. A moszkvai KGST-palota, jobbra a Kalinyin úti új lakóházak. goltan, terv szerint kell kialakulnia. Egyetlen nyomornegyed sem bonthatja meg a városképet, a közlekedés- és a telefonhálózatot, az orvosi és az áruellátást. Az ultramodern felhőkarcolók szomszédságában éktelenkedő kényszerszállások nemcsak esztétikai szempontból rínak ki környezetükből, hanem veszélyeztetik a közigazgatás menetét is. Példa erre a mesés környezetben épült San Francisco. A város magja a legigényesebbek kívánalmait ls kielégíti, a villanegyedekben tiszta levegő és csend van, a kikötővel való összeköttetés példás. De a hegyek oldalára felkapaszkodó viskók lakói még vízhez sem jutnak; a városból kell felcipelniük. Csatornáról, közvilágításról szó sincs ebben a negyedben, annál több a bűnözés, amely a Jómódú negyedek lakóinak vagyonát is veszélyezteti. A nyomornegyed a Járványos betegségek fészke ls, s a kórokozók vagyoni helyzetre való tekintet nélkül húzódnak át az elegáns villákba. Az Ilyen város nem tekinthető egészségesnek. Valószínűleg San Francisco városatyáinak munkáját sem könnyíti meg, hogy a bűnesetek száma évente átlagosan 5 százalékkal nő, s az sem, hogy a szép, gazdag város öngyilkossági statisztikája semmivel sem marad le Amerika szegényebb, rosszabb A technika minden ágának az a célja, hogy az ember szolgálatára bírja a természet erőit. A várostervezés tudománya előtt ma az a feladat áll, hogy az ember saját alkotá» sát — a várost — az ember igényeihez Idomítsa. Nem engedheti, hogy vaktában növekedjék, s rosszindulatú daganatot alkosson az ország testén, de azt sem, hogy egyszerű automata gépezetként, sorozatgyártásban készüljenek elemei. A jól tervezett város harmonikusan Illeszkedik környezetébe, s alkalmazkodik a környezet változásaihoz. A nyugati közgazdászok arra számítanak, hogy 2000-re a fejlett államok népességének 90 százaléka lesz városlakó. Mi úgy véljük, hogy a szocialista országok csaknem valamennyi dolgozója részesülhet addigra a városi életforma előnyeiben. A távolabbi jövő államában pedig alig lesznek falvak. Népes mezőgazdasági gócok létesülnek majd, amelyek korszerű, gépeikkel, automatáikkal hatalmas területeket művelnek meg, helikopterekről vetnek, permeteznek. Néhány különleges kivételtől eltekintve a kisebb települések felszívódnak majd a nagyobbakba. A várostervezők tehát nem az elenyésző kisebbség gondjaival foglalkoznak, hanem az egész emberiség civilizációjának kereteit alakítják ki. Több szovjet kutatóintézet közreműködésével szerkesztették meg a képen látható különleges légzőkamrákat. Tudományosan megalapozott berendezésről van szó, amely egyrészt gyógykezelési célokat szolgál, másrészt a betegségek megelőzésében is nagy jelentősége van. Közismert dolog, hogy a levegő összetételének áldásos hatása lehet azokra a páciensekre, akik szívbajban, az érrendszer zavaraiban, tüdőbajban szenvednek, vagy akiknek Idegrendszerében következtek be elváltozások. A kamrákban 20—30 percet töltenek a kezeltek, miközben a tetszés szerint bevezetett „tengeri", vagy „ózondús erdei" levegőt lélegeznek. flj RENDSZERŰ ISKOLATELEYiZId A francia Thomson-Houston gyár új rendszerű, Polyvlslo nevű iskolatelevlzió berendezésének újdonsága, hogy 59 cm-es képernyője a tanterem menynyezetére van erősítve. A tanulók az autók visszapillantójához hasonló, csuklósan állítható tükörből szemlélhetik az adásokat. Egy készüléket átlag 15 tanuló nézhet. Ez az elhelyezés többféle előnnyel jár. A tanulók mindig a legkedvezőbb távolságból látják a képet, egyikük sem takarhatja el a másik kilátását A kép nézése nem akadályozza meg őket könyveik, illetve a tábla, vagy az előadó szemlélésében. Az ls előnyös, hogy a tanulók nem nyúlhatnak avatatlanul a készülékhez. A képernyőt a nappali világosság, valamint a terem világítása nem zavarja, mivel egy lefelé szélesedő árnyékoló keret veszi körül. A 12X18 cm-es visszapillantó tükrök a tanulók asztalaira vannak erősítve, s a legkényelmesebb helyzetnek miegfelelően beállíthatók.