Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-22 / 292. szám, vasárnap

ZIKMUND + A hyderabadi nizámról azt beszélték, hogy arany­bányáiból egy szép nap egy ko­csirakomány aranyrúd érkezett a palotájába. Igén ám, de ném volt hová lerakni, mert már minden láda telis-teli volt aránnyal. Igy aztán a nizám a kocsit az udvaron hagyta, őrsé­get állított melléje s megparan­csolta, hogy a strázsák rend­szeresen váltsák egymást. Ez az esemény ötven esztendővel ezelőtt történt. A nizám kincseinek egy ré­szét ma bombayi bank páncél­szekrényeiben őrzik, ám nem­régiben még mind ott volt a hyderabadi King Kótí palota pin­céiben. Mikor a bankhivatalno­kok felnyitották a ládákat, megállapították, hogy azoknak a bankjegyeknek a nagy része, amelyeket a ládákba tömtek, már érvénytelen, vagy a patká­nyok rágták szét. A nizám, hogy életében legalább egyszer megtudja, mekkora vagyon fe­lett rendelkezik, 1958-ban meg­hívta a svájci ékszerészek egy csoportját, ök voltak az első külföldiek, akiket valaha is be­engedtek a palota pincéibe. Ami szemük elé tárult, meghaladta még azon emberek legvadabb álmait ls, akiknek kezén már jó néhány millió fordult meg. Egy héttel később állítólag a Ritz-szálló személyzetének sze­mében — ahol megszálltak — a tébolyodottak benyomását kel­tették. Azt üzenték a nizám­nak, hogy az előzetes becslés összeállításához legkevesebb négy hónapra van szükségük. Következő nap a nizám titkára udvariasan kiakolbólította őket: — őfensége — mint mondotta — nem olyan gazdag, hogy tel­jes négy hónapon át etethessen hat ingyenélőt... Nagyvonalúság A nizám ugyanúgy nem tud­ta, hány számjeggyel fejezhető ki vagyona, mint azt sem vol­taképpen hány gyermeke van. Egész Indiában és nyílván az egész világon nem létezik még egy olyan rokoni sereglet, mint amilyen Usmán Alit vette körül: 1800 „feleség", gyermek, uno­ka, unakaöccs, unokahúg, só­gor és sógornő. Valahányszor újabb fiúgyermek született a családban, ágyúlövésekkel fo­gadták (a lánygyermekek szü­letése alkalmával nem lőttek/. Hyderabad lakossága állítólag nemigen örült a díszsortüzek­nek, ám a gyermekek örömuj­jongással fogadták, mert aznap nem kellett iskolába menniök. Hivatalosan a nizámnak há­rom felesége volt, rajtuk kívül negyvenkét ágyasa. Tizenhat fia és tizenhét lánya; legidő­sebb két fia ötvenkilenc esz­tendős; egymás után tíz hónap­pal születtek, csodálatosképpen egy anyától. Ideiglenes felesé­geinek egyike-máslka születés­napi ajándék volt. Az ajándé­kozás a nizám anyjának kedvelt szokása volt. Időről időre új menyasszonyt választott fiacs­kájának, megvárta, míg egy esztendővel újra idősebb lett, aztán nagy érdeklődéssel figyel­te, miképpen fogadja ajándé­kát. A King Kótí nőnemű lakossá­ga azonban nem volt túlságo­san elragadtatva urától és fér­|étől. Ugyanis az udvar ezer­nyolcszáz tagjával együtt egy kantin módjára berendezett közös konyháról kellett étkez­niük. Míg a szolgahad széjjel­hordta az ételeket, olyan hide­gek voltak, akár a kutya orra, úgyhogy egyik-másik feleség inkább titokban petróleumfő­zőn készített magának ételt. A nizám kifejezett engedelme nél­kül senki sem hagyhatta el a palotát. Ez B. Kesbeart, egy temperamentumos fiatal indiai ügyvédet arra késztette, hogy keresetet adjon be a nizám el­len. Azzal vádolta meg, hogy palotája falai mögött erőszak­kal tart vissza több mint há­romszáz férfit és nőt, továbbá megállapíthatatlan számú fiatal­korú fiút és lányt, hogy kor­látlan ura az említettek életé­nek és halálának s hogy rab­szolgakereskedést űz. A vizsgá­lat holtpontra jutptt, mert az illetékes bíró kijelentette, hogy a nlzámra a törvény szerint a bírósági mentelmi jog vonatko­zik. Mennél idősebb lett a nizám, annál inkább megmutatkozott különcsége. Tulajdon fiai csak akkor beszélhettek vele, ha er­re felszólította őket. Am akkor sem szólíthatták meg őt közvet­lenül, csupán a titkár közvetíté­sével, akinek egyetlen feladata volt a kérdések és válaszok tol­mácsolása. A nizám pedig otthon ülő em­ber volt. Sose húzta ki a lábát Indiából, sőt palotájából ls csak nagy ritkán. Sajátkezűleg választotta ki feleségei és ágya­sai ruháját, értékes anyagokkal ajándékozta meg őket raktárai­ból, ám ezek az anyagok gyak­ran olyan avíttak voltak, hogy az olló alatt szertefoszlottak. Maga állig érő gallérú kabátot hordott, s rendkívül csökönyö­sen ragaszkodott első, ősrégi mintájú pápaszeméhez és egy 1928-as mintájú régi Ford-ko­csin járt. Nem szenvedhette a friss levegőt, hálószobája abla­ka mindig zárva volt, ugyanígy fürdőszobája ajtaja is, mivel az uralkodó irtózott a fürdéstől. Két hónapban mindössze egy­szer szokott megfürdeni, és csak akkor váltott inget, ami­kor titkára már egyenésen rá­kényszerítette. Kopott kabátját egy falba vert szegre akasztot­ta. Nem tűrte, hogy szobáját takarítsák, így aztán teli volt porral és pókhálóval és a leg­olcsóbb cigaretta csutkáival. És ez a csodabogár mégis rendkívül sok gondot okozott az indiai kormánynak abban az Időben, amikor arról volt szó, milyen lesz az ország az ango­lok távozása után. 1947-ben eré­lyesen visszautasította, hogy csatlakozzék Indiához s azt kö­vetelte, hogy Hyderabadot nyil­vánítsák önálló állammá. Tö­rekvéseiben a fanatikus mozlim szervezetekre támaszkodott, amelyek — jóllehet a mozlimok a lakosságnak mindössze tizen­négy százalékát tették ki — terrorizálták a hindu lakossá­got. A nizám a Biztonsági Ta­nácshoz fordult állama elisme­réséért, közben pedig <x mozlim szervezetek rémuralmat terem­tettek a fejedelemségben, levág­ták áldozataik kezét, lábát, gyil­koltak, raboltak, erőszakoskod­tak, sőt végül támadásokat kezdtek a szomszédos államok ellen is. Ez aztán végre arra bírta az indiai kormányt, hogy 1947. szeptember 13-án kiadja a parancsot a Polo akció meg­indítására — ami a hercegség elfoglalását Jelentette. A harc mindössze 108 óra hosszat tar­tott, s a nizám egységei meg­adták magukat a kormány had­seregének. S mit tett most az indiai kor­mány? Ahelyett, hogy felelősségre vonla volna a nizámot martaló­cai kegyetlenkedéseiért, garan­tálta minden személyes kivált­ságát, titulusát és vagyonjo­gát... Öt ezüstpénz Most nyilván felteszik a kér­dést, honnan eredt a nizámok­nak ez az óriási vagyona. Nyil­vánvalóan nem az angolok nyújtotta járadékokból. Eredetét valahol a nizáinok régesrégí rablóhadjárataiban lelhetjük fel. Ahogy nőtt hatal­muk, s alattvalóik száma, úgy nőttek a beszolgáltatott adók Is — aranyban, ezüstben, tig­risbőrben, drágakövekben. Itt voltak aztán a nazaránok, azok az ünnepségeit, amelyeket a ni­záimok évente több ízben is megrendeztek. Az említett ün­nepek során minden résztvevő­jüknek fizetniök kellett azért a kegyért, hogy megpillanthat­ták Őfenségét — mégpedig a helyzetüknek megfelelő meny­nyiségű ezüsttel és arannyal. A legkisebb elfogadható „aján­dék" öt ezüst rúpia volt... Í967 elején világgá repült a hír, hogy a már csaknem nyolcvanegy esztendős hyde­rabadi nizám súlyos beteg. Ek­kor már évek óta elvből senkit sem fogadott, s utoljára 1963­ban jel/ent meg a nyilvánosság előtt. Előtérbe került a kérdés, ki fogja most örökölni a nizám vagyonát. Ami a trónörököst illeti, sem­mi kétség nem volt a dolog fe­lől. Nem a legidősebb fiú lesz, mivel apja kitagadta, s nem várta meg, hogy a halál keresz­tülhúzza számítását, mint az ő apjáét, akaratát Írásba ls fog­laltatta. Utódjává írásban uno­káját Mukkaram Dzsáhot Jelöl­te ki. Ám a palotában időköz­ben Ali pasa, a nizám unoka­öccse lett az úr. őrizet alá vé­tette nemcsak a nizám kincseit, hanem magát a nizámot is. S betegségét eltitkolta még Mukkaram előtt is, aki a legvál­ságosabb időpontban éppen Londonba repüli A hyderabadi palotát elárasz­totta az intrikák, a titokzatos­ság és a feszült várakozás lég­köre. Sem a sajtó, sem az indiai kormány képviselői nem léphet­tek be a helyiségbe, ahol egy közönséges kuruzsló felügyelete mellett haldoklott a világ leg­gazdagabb embere. Ali pasa számítását végül is Dure Savár hercegnő, Mukka­ram anyja húzta keresztül. Ha­ladéktalanul felhívta Londont, s fia az első repülőgéppel ha­zaérkezett ... Február huszonnegyedikén reggel három órakor egyes új­ságok a nizám elhunytát jelen­tették. Röviddel később azon­ban az orvos beje-lentette, hogy a nizám állapota javult, s je­lenleg kielégítő. Időközben Mukkaram hazaér­kezett. A nizámot már eszmé­letlen állapotban találta, a pa­lotát azonban elfoglalta a rend­őrség — Hyderabád történeté­ben első ízben. A rendőrbiztos udvariasan bocsánatot kért a trónörököstől, azzal okolva meg eljárását, hogy távollétében ki­foszthatták volna a pailotát. Andhra Pradesh kormánya még ugyanaznap egynapos álla­mi gyászt rendelt el. S másnap annak a férfinak, aki csaknem hatvanöt esztendőn keresztül uralkodott alattvalói felett, s annyi gondot okozott a kor mánynak, állami temetést ren­deztek. A temetés minden ka­tonai tiszteletadással ment vég­be, jóllehet az elhunyt az altá­bornagyi rangot — az angolok­tól kapta. BABOS LÁSZLÖ fordítása (Arnold Stubna felvétele) r> MEGTALALJAK 9 a hosszú élet titkát Az emberi szervezet öregedésével kapcsolatos valamennyi egészségügyi kérdéssel, kísérletezéssel foglalkozik a geronto­lógia. Ennek a tudománynos ágazatnak egyik jeles képviselő­je hazánkban dr. fifí Trojan, az ismert Prága-Krő-i Thomayer kórház I. belgyógyászati osztályának főorvosa, aki egyben az Egészségügyi Minisztérium tudományos tanácsa mellett műkö­dő gerontológiai bizottság elnöke. Kríi irodájában kerestem fel, hogy elbeszélgessek vele az emberiséget ma annyira foglalkoztató gerontológiai problé­mákról. A iiUá.airi ma.;arati ...a a.u.i.u . -t-it gnátákat aján­dékozott s menedéket biztosított i zarándokok számára. (A szerzők felvétele) • Tulajdonképpen mikor áll be az embernél az örege­dés? — Mondhatjuk, hogy mind­járt születése után. Az ember élete bonyolult biológiai folya­mat. Az élőlények életében lé­nyegében három szakasz külön­böztető meg — természetesen egymástól nem élesen elvá­laszthatóan. Az első a fejlődés szakasza, a második az érett kor, amikor az ember anyagcse­réje kiegyensúlyozott. A harma­dik az öregedés, a visszafejlő­dés, a lebontás kora, amikor már a sejtek regenerálódó ké­pessége elégtelen és a szövetek táplálkozása romlik. A hatodik évtizedtől az agy súlya ls csök­ken és ugyanez a folyamat va­lamennyi szervünkben lejátszó­dik. Régóta ismeretes, hogy az öregedésre jellemző bőrráncoso. dás oka ugyancsak a kötőszö­vet sejtjeinek elöregedése. • Mi a véleménye — nem találnak-e fel valamilyen életelixirt? — Különféle érdekes kutatá­sokat végeznek, de az orvostu­domány jelenleg még nincs ab­ban a helyzetben, hogy az em­beréletet lényegesen meghosz­szabbítsa. Az biztos, hogy ma­napság több ember ér el maga­sabb életkort, mint régebben, mégis azt hiszem, egyelőre il­luzórikus elképzelés, hogy az ember életkorát a kilencven éven túlra meg lehetne hosz­szabbítani. Viszont száz év­zel ezelőtt az ember átlagos életkora 50 év volt, míg ma a 70 évnél tartunk. Csehszlová­kiában a férfiak 12 százaléka és a nők 16 százaléka túllépte 60. életévét. Ez elsősorban az egész­ségügy és a társadalom fejlő­désének, a megváltozott életkö­rülményeknek köszönhető. Dön­tő fontosságú körülmény, hogy a csecsemőhalandóság úgyszól­ván a minimumra csökkent és az antibiotikumok használata következtében a fertőző beteg­ségek okozia gyermekhalandó­ság is nagvon ritka. • Az öregedést más té­nyezők is befolyásolják? — Természetesen. A korszerű technikai civilizációban terjed­nek bizonyos degenerációs be­tegségek. A kimerülés, a túlter­helés, az alkohol és a nikotin mértéktelen élvezete, a kevés alvás, a kedvezőtlen emberi kapcsolatok és különféle ún. ci­vilizációs tényezők sokkal gyor­sabban öregitik az embereket. Amikor a háború és a koncent­rációs táborok utóhatását vizs­gálták, megállapították, hogy a gyenge táplálkozás és az ideg­állapot állandó túlterheltsége fiatal embereknél is korai öre­gedést idézett elő. Általában a nagymértékű túlterhelés, vala­mint különféle betegségek kö­vetkeztében fokozódik a fehér­jelebontás, gyorsul az öregedés folyamata. • Vannak kedvező ténye­zők ls, amelyek fékezik az öregedést, illetve kitolják az ember életének hosszát? — Igen. Ilyen tényezők az öröm, a siker, az elégedettség, továbbá a rendszeres alvás, az aktív pihenés, a mozgás, a ren­dezett családi élet, és a kelle­mes környezet. Helytelen volna azonban arra gondolni, hogy majd valamilyen csodaszert fedeznek fel, amely­nek segítségével az ember ma­gas koráig egészségben tartha­tó. Semmiféle hormonok, Novo­kain, Royal-gelée nem tudják az öregedési folyamatot megállíta­ni. Ellenben lelassíthatjuk az öregedés ütemét, illetve 10—15 évvel meghosszabbíthatjuk az ember jó kondíciójának tarta­mát. • Igaz az az állítás, hogy az aktív és a hosszú élet kö­zött bizonyos összefüggés van? — Természetesen. A társadal­milag fontos munka biológiai és fizikai szempontból az em­ber természetes szükséglete. Az ember, akit megfosztottak a I munka lehetőségétől, úgy érzi, ' mintha egy fontos szervétől fosztották volna meg. Ez is az­tán különféle lelki és testi el­változásokat okozhat, összerop­panáshoz, gyors öregedéshez vezet. GREK IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents