Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-15 / 285. szám, vasárnap

CL Maqy. (SßtdäeK tíwuUlája A FORRADALOM FELTÉTELEI OROSZORSZÁG ÉS A NEM­ZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM eseményeit elemezve, Lenin 1917 szeptember végén ezt írta A válság megérett című cikké­ben: „Kétségtelen, hogy szep­tember vége óriási fordulatot hozott az orosz forradalom tör­ténetében és minden jel szerint a világforradalom történetéhein Is" Lenin ebben az időben a finnországi Helsinkiben tartóz­kodott, ahol az Ideiglenes Kor­mány elől rejtőzött. Onnan kö­vette figyelemmel a forradalom alakulását és továbbította Irányelveit a bolsevik párt központi bizottságának. Szep­tember végefelé (szeptember 25 —27.), tekintetbe véve a for­radalom kifejtésének döntő fontosságú tényezőit, a párt központi bizottságához Moszk­vába és Pétervárra két jelentős levelet intézett. Az első levélben leszögezte, kedvező helyzet alakult ki, a bolsevikok többségre tettek szert a két főváros szovjetjében és ezért kezükbe vehetik és ke­zükbe is kell venniük az ál­lamhatalmat. A bolsevikok azonban a fegy­veres felkelésben, nem látták a hatalom átvételének egyedüli módját. Már foglalkoztunk azokkal az objektív okokkal, amelyek lehetetlenné tették a kettős uralom után a polgári­demokratikus forradalom békés étnövését a szocialista forra­dalomba. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell említenünk, hogy a bolsevikok még a Kor­nyilov féle ellenforradalom után is azt javasolták a men­sevikieknek és az eszereknek, hogy a szovjetek békés úton vegyék kezükbe a hatalmat. S éppen az ellenforradalmat pártoló mensevikiek és esze­rek tették ezt lehetetlenné. Ezért Lenin a központi bizott­sághoz intézett leveleiben ja­vasolta, hogy haladéktalanul lásson hozzá a forradalmi erők felkelésre való szervezéséhez. Marxizmus és felkelés című levelében Lenin azt szorgal­mazta, hogy a felkelést mű­vészetként kezeljék és tüzete­sen áttanulmányozzák sikeré­nek múlhatatlan feltételeit. Eb­ben a levélben kifejtette a fel­kelés megszervezésének konk­rét tervét. Követelte, hogy a döntő pillanatban vessenek tá­madásba minden erőt, szem előtt tartva, hogy a védekezés a fegyveres felkelés végét je­lenti. Hangsúlyozta, hogy a forradalom sikere érdekében meg kell szervezni a felikelés irányító törzsét, mozgósítani a Vörös Gárdát, a főváros forra­dalmi helyőrségét és a balti tengerészeket, fel kell készülni a város legfontosabb objektu­mainak (távbeszélő és távíró központ) elfoglalására, a kije­lölt napon és órában le kell tartóztatni az Ideiglenes Kor­mány és a vezérkar tagjait. LENIN MARXISTA ALAPÁL­LÁSBÓL kiindulva, kiemelte a forradalom sikerének három múlhatatlanul szükséges fel­tételét. Ezek szerint a felke­lésnek nem szabad összeeskü­vésre és a pártra támaszkodnia, hanem a fejlett munkásosztály­ra. Másodszor, a felkelésnek a nép forradalmi lendületére kell támaszkodnia. Végül pedig a felkelésnek, a forradalmi fel­lendülés történetének olyan fordulópontjára keli támasz­kodnia, amelyben a legnagyobb a nép öntudatos részének ak­tivitása, s amikor az ellenség, illetve a forradalom gyenge, határozatlan, félmegoldásokat kedvelő pártolói körében a legmagasabb fokú az ingado­zás. Lenin leveleit a központi bí­zottság szeptember 28-án tár­gyalta meg. A lenini irányelvek ellen főleg Kamenyev lépett fel. Az előparlamentben való részvétel megalkuvó taktikája mellett szállt síkra. A pártot a forradalom sürgető kérdései­nek megoldása helyett meddő vitákra akarta rábírni. Egyben hangsúlyozta, hogy Oroszország még nem eléggé érett a forra­dalomra. Oroszország adott helyzete azonban igazolta a lenini vo­nalat. Főleg Pétervárott és Moszkvában, de másutt is szün­telenül gyarapodott a Kornyí­lov elleni harcra létrehozott Vörös Gárda létszáma. Sőt, ok­tóber elején konferenciát tar­tottak a vörös gárdisták és megalakították a körzeti pa­rancsnokságot. Az üzemekben a munkások, a falvakon a pa­rasztok, a fronton a katonák és a tengerészek követelték, hogy a szovjetek vegyék ké­zükbe a hatalmai. A burzsoá-nagybirtokosi kor­mány ebben az időben lázasan igyekezett megmaradni a ha­talom kormánykerekénél. Az ország kulcsfontosságú pontja­in Pétervárott, Moszkvában és Kijevben olyan katonai egysé­geket, sőt hadtesteket összpon­tosított, amelyeknek hűségében megbízott. A burzsoáziának ez a készü­lődése komolyan fenyegette a forradalmat. A [>árt a burzsoá hatalom elleni fegyveres felke­lés koncepciójának kidolgozása során számolt azzal, hogy a forradalmat meg kell védeni az ellenforradalmi erőkkel szemben. A forradalom védeke­zésre kényszerült, de védekez­ve támadott. OKTÓBER ELSEJÉN ezt írta Lenin Moszkvába és Pétervárra a központi bizottságnak, vala­mint a két városi szovjet bol­sevik tagjainak: „Kedves elv­társak, az események olyan vi­lágosan írják elő feladatunkat, hogy a halogatás határozottan bűn." Teljesített felajánlások az NOSZF 50. évfordulója tiszteletére A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulóját a szlovákiai katonai javító üzemek is értékes kö­telezettségvállalásokkal kö­szöntik. Ezeknek nagy ré­szét már becsülettel teljesí­tették is. ígérték - teljesítik A trenőlni repülőgépjavító­Uzem dolgozói 198 egyéni köte­lezettségvállalásuk közül 181-et, az 51 kollektív felajánlásból pe­dig már 48-at teljesítettek. Az év első felében elért megtaka­rítás összege nem kevesebb, mint 140 386 koronát tesz ki. Az önköltség csökkentése is mint­egy 58 948 koronát eredménye­zett. A Banská Bystrica-i repülő­gép j ivító-üzemben az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére indí­tott munkaversenybe 52 dolgo­ló kapcsolódott be. Kollektív vállalásukban a tervfeladatok 105 százalékos teljesítését ígér­ték. Ma azonban már a 112 szá­zaléknál tartanak. A szocialista munkaverseny eredményezte megtakarítás értéke 35 000 ko­rona. Több mint egymillió korona A novákyi javítóüzem dolgo­zói 16 egyéni és 30 kollektív vállalással köszöntik a nagy ün­nepet. Ezekkel eddig 110 000 korona megtakarítást értek el. Az egész üzemi vállalásban Ígé­retet tettek arra, hogy a terme­lés tervét 527 000 koronával túl­szárnyalják, az önköltségen pe­dig 600 000 koronát takarítanak meg. Az eddigi eredmények ar­ra engednek következtetni, hogy az adott szavuknak mara­dék nélkül eleget tesznek. Segített a verseny A moldavai üzemben az év elején 15 egyéni és 17 kollektív vállalást tettek. Ez alapozta meg az egész üzemi vállalást, amely 194 381 korona értéket képvisel. Vállalásukat már most jelentősen túlszárnyalták. Ugyanis a megtakarítás és a többlettermelés értéke 1118 169 koronát tesz ki. Jó eredményei­ket a műhelyek közötti verseny­nek és az anyagi érdekeltség­nek köszönhetik. A legjobb eredményeket elérő műhelyek 400, a legjobb munkások pedig 150—400 korona Jutalomban ré­szesülnek. -r— né -— f iiiiiitiiiiiiiiiifiiii iiiiiKtiiiittír Háztartás Különleges receptek PARADICSOMLÉ MÁLNASZÖRPPEL Sok gyermek nem szereti 'a paradicsomot. Pedig a késő őszi és különösen a téli hónapokban szervezetüknek nagy szüksége van vitaminokra. Ezért azt ajánljuk olvasóinknak, hogy a házilag befőzött (vagy gyárilag tartósított) paradicsomlevet mi­xerben tetszés szerinti mennyi­ségű málnaszörppel Jól kever­jék össze, és így itassák meg a gyermekekkel. Ha a gyermek­nek az említett italt vajaske­nyérrel adjuk, egyben A-vita­mint ls kap szervezete. DIÖS, MÉZES KENŐ Nagyon tápláló és a gyerme­kek is szívesen fogyasztják ki­tűnő íze miatt a következő ke­nőt. A szükségnek megfelelő mennyiségű „Marina" kekszet apróra reszelünk, darált dióval, megpuhított friss teavajjal és annyi mézzel összekeverjük, hogy jól kenhető masszát kap­junk. Vékony pirított kenyér­szeletekre kenve, citromos teá­val tálaljuk. MIXELT BANÁN A családtagok számától füg­gően 3—5 banánt meghámo­zunk, apró darabokra vágjuk, beletesszük a mixerbe, és any­nyi befőtt sárgabarack levet ön­tünk rá, hogy Jól keverhető le­gyen. (Más befőttlevet is hasz­nálhatunk!) Poharakba rakjuk, és tejszínhabbal tálaljuk. DIVAT Az ún. Napoleón-stilus és az egyenruhaszerű vonal jellemzik az őszi és téli kabáto­kat, a sportkosztümöket. Erre a stílusra jellemző elemek: az egyoldalt kihajtott, széles fa­zon, az állógallér, a vállpánt, a kétsoros gombolás, a derék­pánt, a többsoros tűzésdfsz, a fémgömbök stb. Ennek megfe­lelően az öltözékek anyaga is valaho­gyan katonásabb. Vastag posztóból készülnek a kabá­tok, sok a bükié szövet, a daróc és hasonló. Előnyük, hogy a belőlük ké­szült kabátok jó melegek. •J Bakfisoknak • • ideális ösz­szeállítás a pasz­tellszínű rövid posztókabát, rakott szoknyával és di­vatos térdharisnyá­vel. Iskolába,' ki­rándulásra egy­aránt kihasznál­hatják. Az állógal­léros kabátkának érdekes kétsoros gombolása van. n Karcsú, fia­tal lányok­nak való nadrágos kosztüm, hosszabb kabátkával. A ka­bát elejét, szélét, gallérját, váll- és ujjpántját széles tűzés díszíti. Bármilyen színű gyapjú­szövetből megvarrhatjuk. Szín­ben hozzá illő pulóverrel, szvet­terrel vagy flanel! ingblúzzal egészítjük ki. O Az ún. Napóleon-kabát kivétel nélkül minden bakfis lánynak illik. Ízlés sze­rint bármilyen színű posztóból megvarrhatjuk, de legcsinosabb talán a sötétkék vagy búzakék színű Napóleon-kabát, arany gombokkal. A meleg kabáthoz hűvös őszi napokon színben hozzá illő patentharisnyát vi­seljenek a kislányok. SZÉPSÉGÁPOLÁS A kérges bőr ápolása Minden ember testén vannak olyan helyek, ahol a bőrt tar­tósan, állandóan éri nyomás vagy dörzsölés, ezért a legtöbb embernek kérges a bőre egyik­másik testrészén. A talj>án pél­dául majdnem mindenkinek el­kérgesedik a bőre, mert a cipő állandóan dörzsöli járás köz­ben a talpát. Akik nyáron nyi­tott szandált viseltek, azoknak rendszerint a sarkukon kérge­sedik meg a bőr. A fizikai vagy egyéb munkát végzőknél a leg­jobban igénybevett bőrterület kérgesedik meg annyira, hogy sokszor ebből következtethe­tünk arra, kinek mi a mester­sége. Például a cipész jobb te­nyerének és az ujjak hajlító felületének a bőre keményedik meg, asztalosnál a Jobb hü­velykujj és mutatóujj közötti hajlat bőre durvul el a gyalu­fogástói. Vasalónőknek a te­nyerük, zenészeknek bal kezük ujjainak a hegye lesz kérges. Író embereknek, könyvelőknek rendszerint a könyökük bőre kérgesedik meg. És így sorol­hatnánk tovább. Előfordul azonban az is, hogy minden látszólagos ok nélkül megdurvul és el kérge­sedik a bőr az egyes helyeken; így a tenyéren, kézháton, ujjak között, ahol pedig nyomás, dör­zsölés és egyéb ingerek nem érik. Bár ez nagyobb szépség­hibának nem mondható, mégis igyekeznünk kell eltüntetni. Ha például a kéz bőre annyira megvastagodik, hogy a tapin­tást lehetetlenné teszi, vagy ha a megkeményedett, kérges bőr megrepedezik, szükség van be­avatkozásra, mert az utóbbinál például a repedéseken át bak­tériumok jutnak a bőr szöveté­nek mélyebb rétegeibe, azt gyulladásba hozhatják, sőt gyennyesedést is okozhatnak. Az előbbi esetben pedig a ta­pintási érzékszerv van működé­sében meggátolva. A talpon előforduló kérges bőr, ha annyira megvastagodik, hogy a csonthártyára és ide­gekre nyomást gyakorolva fáj­dalmat okoz, komoly bajok elő­idézője is lehet, mert az ál­landó nyomás következtében csonthártyagyulladás léphet fel, ami egyes esetekben gennyes tályogképződéssel járhat. A gennyes bőr megpuhítása­kor mindenekelőtt arra kell tö­rekednünk, hogy azok az Inge­rek, amik a bőr megvastagodá­sát előidézik, megszűnjenek. Azután a kérges bőrt puhítsuk fel meleg vizben vaió áztalás­sál, és szappanos melegvizes lemosásokkal. Amikor a bőr kellően megpuhul, fertőtlení­tett (kifőzött vagy alkoholban áztatott) ollóval vagy késsel iávolítsunk el a keményedés­ből annyit, amennyi könnyűszer­rel éppen eltávolítható. A kér­ges bőr visszamaradt részének eltávolítására a szalicílsav a legalkalmasabb. Használhatunk még 20—30 százalékos szalicilt mullta{>asz alakjában is, amelyből reggel és este egy darabkát rá kell tenni a kérges bőrre, s az et­től annyira megpuhul, hogy 6 — 8 napi használat után a meg­vastagodott, eldurvult hámré­teg könnyen leemelhető. A bőrkeményedést megelőz­hetjük, ha minden fürdés és lábmosás után erős szőrű (le­hetőleg műanyag) kefével jól megsúroljuk a talpunkat, sar­kunkat és azt a helyet, ahol bőrkeményedés képződik. Utá­na durva vászonronggyal erő­sen dörzsöljük azon a helyen a bőrt. Ez leszedi a még csak vékony rétegben képződött ke­ményedést. Azután glicerinnel vagy glicerines krémmel Jól kenjük be. Az ilyen rendszeres bőrápolással megelőzhető a kellemetlen bőrkeményedés és kérgesedés keletkezése. A HÁZIASSÁG nem velünk született tehetség. Ezt az is bizo­nyítja, hogy sok asszony irtózik a házimunká­tól. Mások viszont szükséges rossznak tartják, s csak felületesen végzik el. Pedig tapasztalat­ból tudhatjuk, hogy az elhanyagolt háztartást rendbe hozni nagyon fárasztó és lehangoló do­log. Szerencsés az a nő, akit édesanyja már kis­lánykorában rászoktatott a háziasságra, s a há­zimunka nem jelent számára terhet; lakása mindig rendes, tiszta, szekrényeiben, fiókjaiban olyan rend van, hogy sötétben is megtalál ben­nük mindent. A házastársak között nemegyszer ad okot perpatvarra a rendetlenség. A férjek általában nem szeretik, ha rendetlenség uralkodik a la­kásban, ha a szekrényből kivett vasalt ingről hiányzik a gomb, ha nem találják a cipőjük párját, vagy induláskor az aktatáskájukat kell keresgélniük. Hogy rendet tarthassunk a lakásban, elsősor­ban az szükséges, hogy mindig mindent a he­lyére tegyünk. Ha csak egy percre vettük el6 az ollót, ne hagyjuk az aszalón heverni napo­kig, hanem azonnal tegyük vissza a helyére. Ha megjövünk a munkából, a gyerekek az is­kolából, öltözzünk át háziruhába, papucsba, s a levetett holmit azonnal tegyük a megszokott helyére. — Vasalás után ne rakjuk el addig a fehérneműt, míg meg nem Javítottuk, a gombo­kat fel nem varrtuk stb. A gyerekeket is neveljük háziasságra, külö­nösen a kislányokat. Nem árt, ha idejekorán megtanulnak takarítani, vasalni, apróbb dolgo­kat kimosni, s később főzni. Természetesen az sem árt, ha a fiúk is megtanulják felvarrni le­szakadt gombjukat. — Engedjük meg a kislá­nyoknak, hogy gondozzák a lakásban a virágo­kat, megterítsék az asztalt, kíkeféljék a ruhá­jukat, Szoktassuk meg a gyerekeket, hogy egyedül tisztítsák ki a cipőjüket. Ezzel nem­csak háziasságra, de önállóságra is neveljük 6ket, aminek az életben bizonyára hasznát ve­szik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents