Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-14 / 284. szám, szombat

Csinos fiatal lány ül a park­ban a padon. Egy fiú leül, egy Ideig nézi, majd sző nélkül át­karolja és szájon csókolja. A lány egy szót sem szól és a fiú néhányszor megismétli a csókot, aztán csodálkozva megszólal: — Dehát drága miért nem szól egy szót sem? — Azért mert anyukám meg­tiltotta, hogy idegen fiatalem­berekkel beszélgetni kezdjek! NEM VAGYOK SZÜLŐ A fiam inár hosszabb ideje piszmog a házifeladattal. — Mi baj legény, talán nem értesz valamit — sietek a segít­ségére. — Azt nem tudom, hogy mit frjak ide. — És mit kellene? — Feleletet a kérdésre, hogy mit szoktam szüleimtől kérdez­ni. — Ejnye, ejuye — csóválom meg a fejem, hiszen egy este annyi mindent kérdezel tőlem, hogy két füzetre való is lenne. — Nem rólad van szó — mondja durcásan. — És miért nem? — Azért, mert le nem vagy szülő. — Hogyhogy néni vagyok szülő? — Ggyhogy nem te szültél engem. (szi) Szövget humor — Képzeld, egy hölgyis­merősömnek meghalt a férje és az asszony egy nap alatt megőszült! — Az semmi! Én ismerek egy asszonyt, akinek telje­sen ősz haja, férje halála után egy nappal bronzvörös lett! • — Tudod mikor érnek vé­get a mézeshetek? — ? ? ? — Amikor a férj már nem segít a feleségének mosogat­ni, hanem — egyedül moso­gat. KÉT BARÁT BESZÉLGET — Holnap szombat van, gyere el hozzánk egy feketé­re. — Nem mehetek, mert Kanisevszkinek hangverse­nye van. — Akkor gyere el vasár­nap. — Nem mehetek, mert Kanisevszkinek hangverse­nye van. — Ilyen zenerajongó vagy? — Dehogy! De csak a hangverseny ideje alatt le­hetek kettesben Kanisevszki feleségével. Két vadász oroszlán nyo­mára bukkan az őserdőben. Nézik, vizsgálgatják, majd az egyik megszólal: — Te, nézd meg hová ment, én pedig megnézem honnan jött! /Újsághír: 2000ben már megszokottá vállnak a tenger alatti lakótele­pek!" I Emil lágyan simogatja a menyasszonya kezét. — Drágám, én őszinte fiú va­gyok. Esküvő előtt még beval­lom neked a kalandjaimat... — De hiszen a múlt héten be­vallottad ... —. Hja, szívem, azóta már el­múlt egy hét! — Figyeled apu? Amióta a lányunk hazahozza a robotol az Szemből, soha nem megy el este! (Zeit lm Bild) IVÁN REHAK: Végxe egyedid „Nagyszerű ötlet volt — mondta a fér­fi szenvedélytől fű­tött hangon — itt­hon tölteni a sza­badságot. Gyerme­kek nélkül.., nagy­mama nélkül... és... „igen, drágám.' „De azért nem kel­lene mindjárt újsá­got olvasnod, — mondta a nő — mondd: szeretsz még egy kicsit?" „Kimondhatatlanul drágám!" A nő felállt és egy táskát nyomott a férfi kezébe. „Akkor meni le bevásárolni, szívem, én felszedem a sző­nyegeket és te majd alaposan kiporolod." „Igen drágám .,." — faj, ez olyan szokatlan, olyan gyönyörű — csicse­regte a nö — tizen­négy napig teljesen egyedül," A férfi ügyefo­gyottan topogott. „Hát akkor én most mennék ..." „Menj drágám, menj és vidd le egy­úttal a szemetet ts, hogy ne kelljen annyit szaladgálnod. És ne hagyj sokáig egyedül!" „Nem, drágám." „Bs vegyél szí­vem Tix-ei ts, Este beáztatom a ruhát, holnap pedig mo­sunk. Én mosok, te öblögetsz!" „Igen, drágám." „Tudod mi futott eszembe? „Nem tudom drá­gám." „Az, hogy kifest­hetnénk a lakásti Lagalább a lakószo­bát! Nem is gondo­lod milyen sok ter­vem van! Majd meg­látod hogyan fog csodálkozni két hét múlva — a férjem/* PÉTERFI GYULA, fordítása ... amikor a kanyarban megláttam önt, azon­nal megszerettem! (Szpllki), Nem, nem... ne mutassa meg, melyik az enyém ... sze­retném kitalálni! IFJÜ LEÁNYZÓ A MAMÁJÁHOZ: — Anyu, ma későn jövök ha­za, mert a Devin éttermében va­csorázom. — Na |6, pénz van nálad? fe- Minek, hiszen ő fizeti! t— Ki az az 6? — De anyu, hát honnan Ind­hatom azt előre?! — Ne izgulj, nem a mi ko­csinkkal játszik, hanem egy idegenével! Az orvos közli a haldokló fe­leségével, hogy nincs remény. Az asszony sikoltozni, jajgatni kezd. Az orvos vigasztalja: — Nyugodjon meg asszo­nyom, hiszen végül is ez vár mindenkire! — Tudom doktor, de olyan gyengék az idegeim, hogy min­den semmiség felizgat! • A kisvárosi zsidó hitközség kántort keresett. Ketten jelent­keztek, egy alkoholista és egy szoknyavadász. A rabbi rövid töprengés után az utóbbit vá­lasztotta és a hívők előtt így indokolta a döntést: — Nézzétek, az alkoholista minél öregebb lesz, annal töb­bet fog inni, a szoknyavadász azonban minél öregebb lesz, annál kevesebbet fog — va­dászni. ö az első a lakók közül, aki bennszülöttet vett feleségül! (Bunte Illustrierte) Az apa elveri a fiát, a fiú bőg és hüppögve kérdezi: — Téged is megvert a nagy­apa mikor rossz voltál? — De még mennyire! •— És nagyapát is elverte az apja kiskorában? — De még mennyire ... miért kérded? — Mert szeretném tudni, ki volt az az ostoba, aki a v©rést kitalálta! A skót gyümölcskertész egy kosár gyönyörű hamvas gyü­mölcsöt küldött ajándékba II. Erzsébet angol királynőnek. Egy hét múlva a postás kézbe­sítette a királynő köszönőleve­lét. A skót nézte a levelet, töp­rengett aztán szomorúan felsó­hajtott: — Na Jó, jó ... de hol a ko­sár? o CQ o I— —» < CO o < o CQ •o »­< t/> Ü < o CQ o y— < irt O < EGY FÖLDRÉSZ VESZEDELME Indiában évente hatvanezer ember hal meg kígyómarás következtében, annyi, mint egy kisváros lakossága. Afrikát nem fenyegeti ilyen mértékben a kígyóveszély, s ezért so­kan azt hiszik, hogy itt kevés a mérgeskígyó. Ez azonban valótlanság. Afrikában a kobrától a viperáig valamennyi kígyófajta megtalálható. Háromszorta veszélye­sebbek más vadállatoknál, mert háromszor annyi ember pusztul el kígyómárás következtében, mint amiennyit kro­kodílusok, leopárdok, vadbivalyok ölnek meg. Afrikában hétfajta kobra él, köztük a legveszélyesebb a fekete kobra, vagy másként köpködő kígyó. Kettős fehér „gallérjáról" könnyen felismerhető. Villámgyorsan támad, és állkapcsai olyan gyorsan mozognak, hogy egy másod­perc alatt ötször marhatja meg áldozatát. A fekete kobra aránylag nagy távolságra köpheti mér­gét. Rendszerint az áldozat sziemét célozza meg. A kobra három méterről pontosan eltalálja az ember szemét, ezt kö­vetően vakságot vagy halált okoz. A közönséges napszem­üveg elég jó védelmi eszközül szolgál, a kígyóvilág „mes­terlövésze" ellen. Erős cipő és hosszú nadrág a többi kobra ellen is jó eszköz. Sajnos nem ment meg a viperák hosszú és éles fogától. Sűrű őserdőben az ember életét a kalap mentheti meg, mert a fákon tanyázó és a levelek között láthatatlan zöld mamba rendszerint az ember tarkójába vagy vállába harap. / NATIONALIST) HOVÁ LETT A MILÓI VÉNUSZ KEZE? Maton Kiritsis mecenás vezetésével amerikai búvárok ér­keztek Milosz görög szigetre, hogy a híres milói Vénusz ke­zét Weressék. Kiritsis ugyanis már harminc éve folyton re­méli, hogy a tenger fenekén megtalálják a páratlan műal­kotás kezét. Kiritsis feltevése szerint a kezeket a Klimasz­öbölben kell keresni. Miért? Azért, mert van egy olyan fel­tevés, hogy Vénusz itt vesztette el kezét. Ugyanis a múlt szá­zadban, amikor a szobrot egy francia hajóra szállították, venekedés támadt a görög dokkmunkások és a francia ten­gerészek között. A szobor megsérült, s letört keze a tenger­be zuhant. A szobor úgy érekzett Franciaországba, mint ahogy most a Louvre-ban látható. Kiritsis erősen hisz ab­ban, hogy az öbölben megtalálja a szobor kezét, viszont a szakértőknek az a véleményük, hogy a szobor keze jóval a verekedés előtt letörött. (NOUVEAU C ANDI DE/ MI LESZ A FUDZSIJAMA SORSA? A japán felsőház pénzügyi bizottságának ülésén aggódva állapították meg, hogy a japánok szentélyeként tisztelt Fud­zsijama hegység fokozatosan mállik és elveszíti szabályos kúpalakú formáját. Néhány évtiaed múlva az erózió ketté­választja a szent hegyet, amelyen később tengernyi repedés támad. A szél és a víz óriási tömegű kőzetet és földet sodor el a hegyből az Oszava hasadékon keresztül. A Fuzsijama tes­téből a természet erői már eddig 65 millió köbméter kőze­tet távolítottak el. Japánban országos mozgalom indult a szent hegy meg­mentésére. A 73 éves Jamaguszi professzor, aki már 101­szer mászta meg a hegyet, kijelentette, hogy a hegység nemcsak Japán, hanem az egész világ nevezetessége, s ezért valamennyi társaság, amely a hegység nevét viseli, te­remtsen alapot a hegység restaurálására. A társaságok nem értettek egyet a professzor javaslatával, s mindegyik olyan feltételeket szab. hogy az akciót saját reklámcéljaira hasz­nálhassa fel. (SZÜKAN ASZAH1) NAPJAINK ESZPERANTÓJA ötven évvel ezelőtt halt meg Varsóban Zamenhof lengyel orvos, az eszperantó atyja. Bialystokban, ebből a bábeli nyelvzavaráról híres városban élt, ahol a lengyel, az orosz, a zsidó, a német, az észt, a litván és a lett nyelv kevere­dett egymással. Ennyi nyelv egyáltalán niem könnyítette meg az emberek kölcsönös megértését, és ezért határozta el Zamenhof, hogy új nyelvet hoz létre, amelynek a „remény­kedő" nevet adta. Ezt jelenti ugyanis az eszperantó. Első nyelvtana 80 évvel ezelőtt, 1887-ben jelent meg. Az eszperantó szavainak 60 százaléka a román, 30 száza­léka a germán és tíz százaléka a szláv nyelvekből szárma­zik. Az eszperantó rendkívül logikus felépítésű nyelv. A ta­nulókat nem gyötrik rendhagyó igékkel, végtelen kivételek­kel, amelyek rendkívül megnehezítik az iskolai nyelvokí tást. Az eszperantó nyelvtana mindössze 16 alapszabályból áll. Aki ismer valamilyen nyelvet, főként egy román nyelvet, rögtön tisztában van az eszperantó szókészletének zömével. A világon jelenleg hétmillió lelkes híve van az eszperan­tónak. Napjainkban mintegy száz folyóirat jelenik meg esz­perantó nyelven, és hétezer könyvet adtak ki eszperantóul, köztük a világirodalom számos remekművét. Az eszperan­tisták az ENSZ-ben is akkreditálva vannak. (TAGESSPIEGEL — BERLIN) „DOBOZ" — FÁRADTSÁG ELLEN „Névtelen, jelentéktelen, cipődoboz nagyságú doboz he­ver önök előtt. Semmit sem éreznek, semmit sem hallanak, semmit sem látnak. Hirtelen jókedvük támad, fáradtságuk elmúlik, egyszeriben míntlui megszűntek volna gondjaik". Ez nem szélhámosság, hanem tudományos vívmány, amely április óta mágán viseli a 3 311 108 számú amerikai sza­badalmi védjegyet. A feltaláló személye már önmagában elegendő biztosíték. Dr. Crlstje Crlstoly, bolgár származású amerikai tudós nem kuruzsló. Az Exceptional Service Award kitüntetés­ben, az amerikai katonai légierő legnagyobb kitüntetésében részesítették az atomrobbanások elektromágneses felderíté­séről írt munkájáért. „Csodadobozát" annak a felfedezés­nek alapján szerkesztette meg, hogy a hegyi levegő egész­ségesebb, mint a síksági, ö ezt így indokolja meg: „Na­gyobb magasságokban több százszorta több az ion (pozitív töltésű atomrészecske), mint másutt... Készülékem ren­deltetése: tanok előállítása ott, ahol kevés van belőlük. Cso­dálatos a hatása. Nemrégen 1300 kilométert tettem meg autómmal anélkü, hogy a legcsekélyebb fáradtságot érez­tem volna" IEXPRESS. — PÁRIZS)

Next

/
Thumbnails
Contents