Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-03 / 243. szám, vasárnap

DIVAT HÁZTARTÁS TÖLTÖTT TÖK Egy gyenge, fiatal tököt meg­tisztítunk, szélességében ketté­vágjuk, klmagozzuk és nagyon óvatosan, hogy szét ne essék, sós vízben megfőzzük, majd szitára téve kihűtjük. l/i kg sertéshúst megsütünk, apróra ledaráljuk, két tojás és egy ke­vés petreszelyem, hagymás zsír, egy tejben áztatott zsemle, só hozzáadása után megtöltjük ve­le a tököt. Azután tűzálló tálba tesszük, leöntjük V* liter para­dicsomlével (amelyet ízlés sze­rint megédesítünk),' hozzá­adunk 10—15 dkg friss vajat, és sütőben félóra hosszat süt­jük. A kész tököt felszeletelve pecsenyéstálon tálaljuk, s a mártást külön adjuk hozzá. Na­gyon ízletes és tápláló. HASÉVAL TÖLTÖTT ZÖLDKÁPOSZTA Egy jó nagy fej szép, kemény káposztát a torzsájánál kivá­junk, hogy jókora üreg legyen benne. Azután sós vízben kissé megfőzzük, vigyázva, hogy szét ne essék. Majd finom haséval megtöltve egy tűzálló edénybe úgy tesszük bele, hogy a nyílá­sa lefelé legyen. Most három to­jást el habarunk 2 dl tejföllel és egy kevés liszttel, ráöntjük a káposztára, majd az egészet be­tesszük a sütőbe, és gyakori lo­csolás közben sötétsárgára süt­jük. A hasét készíthetjük sovány disznóhúsból, de bármilyen ma­radék sült húst is felhasználha­tunk hozzá. KELKÁPOSZTA SONKÁVAL ÉS RIZZSEL 25—30 dkg rizst sós vízben pu­hára főzünk (vigyázzunk, hogy szét ne főjön) 6—8 dkg vajat hat tojás sárgájával habosra keve­rünk, hozzátesszük a rizst, 25 dkg apróra vagdalt, vagy darált sonkát, esetleg más füstölt húst, egy kisebb fej, sós vízben főtt szintén összevagdalt kelkáposz­tát, 8 dkg reszelt sajtot, szükség szerint sót, egy kevés feketebor­sot, s végül négy habbá vert tojásfehérjét. Aki szereti, apró­ra vagdalt, vajon párolt gombát ís keverhet bele. Jól kikent, zsemlemorzsával meghintett formában másfél óráig főzzük forró vízben. Sajtos besamel­mártással tálaljuk. (Készíthet­jük a kelkáposztát főtt vagy pá­rolt darált hússal is, de akkor tűzálló tálban, sütőben sütjük.) A táplálkožás és a szépség Arcbőrünk csak akkor lehet szép és üde, ha szervezetünk harmonikusan működik, és az anyagcsere folyamatai zavarta­lanok. Szervezetünk zavartalan működésének egyik legfonto­sabb alapfeltétele a helyes táp­lálkozás. Ez annyit jelent, hogy testünknek meg kell kapnia a szükséges fehérjéket, ásványi anyagokat, vitaminokat és ter­mészetesen a zsírokat is, de csak a szükséges mennyiségben. A túlságosan zsíros és bő táplál­kozás mindig megbosszulja ma­gát. Következménye az idő előt­ti elhízás, az arcbőr zsírosodá­sa, a mitesszer- és pattanás­képződés. Az arcbőrre nemcsak a túlságos elhízás jelent ve­szélyt, hanem a hirtelen lesová­nyodás Is. Ha a fogyás oka va­lamely betegség, okvetlenül for­duljunk orvoshoz. Nagyon sok esetben azonban fogyókúra okozta soványságról van szó. Azt hiszem nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy a hirte­len és természetellenes fogyás­nak milyen káros következmé­nyei lehetnek, és mennyire árt a szépségnek. A fogyás az arc­bőr korai ráncosodását okozza. Ez azért van, mert a zsírszövet eltűnése miatt a bőr feszülése megszűnik, s a kitágult bőr petyhüdt, ráncos lesz. A szépség legnagyobb ellen­sége az alkohol. A szeszes Ita­lok a bőr ereinek kitágulása folytán vértódulást idéznek elő, és ezáltal nagymértékben fo­kozzák a bőr faggyúmirigyeinek működését, ami végeredmény­ben az arcbőr zsírosodásálioz vezet. A kitágult hajszálerek miatt vörössé válik a bőr, kü­lönösen az orron és környékén. A legfontosabb kérdés, ho­gyan táplálkozzunk, és mit igvunk, hogy testünk üde, fiata­los maradjon, bőrünk szép és egészséges legyen. Elsősorban kerülnünk kell az egyoldalú táplálkozást, így a mértéktelen húsfogyasztást is, mert csúzos, reumás természetű bajokat vált­hat kl, s Idővel érelmeszesedést okozhat. A túlfűszerezett ételek, füstölt hús, feketekávé, a túl nehéz és zsíros sajtok gyakori fogyasztása ís árt a zsírosodás­ra hajlamos bőrnek. A vitamin­dús és sok ásványi anyagot tar­talmazó gyümölcs és zöldségfé­lék kitűnően konzerválják a bőr szépségét. Víztartalmuk csök­kenti a szomjúságot, savtartal­muk hűsít, a bennük levő vita­minok fokozzák a szervezet el­lenállóképességét, tehát egész­ségügyi és kozmetikai szempont­ból egyaránt alkalmasak a szépség fokozására. Nem közömbös az sem, hogy a helyesen megválasztott táplá­lékot hogyan fogyasztjuk el. Rendszeres időközökben és mértékletesen kell táplálkoz­nunk. Sohase együnk sietve, kapkodva, evés közben ne ol­vassunk újságot, könyvet stb. Nyugodtan, kellő figyelemmel rágjuk meg az ételeket. Ellen­kező esetben a szervezet a fél­vett táplálékot nem tudja hasz­nosan értékesíteni, s így emész­tési-, gyomor- és bélzavarok áll­nak elő. Ez természetesen kihat bőrünk állapotára, sőt hangula­tunkra, közérzetünkre is, ami szintén visszatükröződik az ar­cunkon. Ha gyomor- vagy bél­bántalmak gyötörnek, szájunk szögletében, szemünk körül a fájdalomtól ráncok képződnek. Mindebből láthatjuk, milyen nagy hatással van szépségünkre a helyes táplálkozás. Férfimunka? és... női munka? Még nem is olyan régen, szigo­rú határt vontak az ún. férfimun­ka női munka között. Természete­sen ma, amikor a nűk nagy része szintén állásban van, már elmo­sódnak ezek a határok. Ehhez nagyban hozzájárul az Is, hogy sokkal modernebb lett a háztar­tás. Ugyanis a férfiak szívesen végeznek olyan munkát, ami nem tart túlságosan hosszú Ideig, és amivel nem piszkítják be magu­kat. Ezért van az, hogy a férjek egy része zokszú nélkül elvégzi a mosást, ha van mosó- és facsaró­gép. A porszívózást is vállalják időnként, de ha partvist vagy seprőt nyomnánk a kezükbe, meg­gondolnák a dolgot. A szép, kor­szerű konyhában Ok Is szívesen „kukláskodnak". Ha kell, megpi­rítják a kenyeret (persze csak villanyplrltón), kimizelik a gyü­mölcshabot stb. A háziasszonyok nagyon örül­nének, ha nálunk Is gyártanának mosogatógépet, mert akkor talán még erre a munkára ls hajlandók lennének a férfiak. Sajnos, azon­ban van olyan munka Is, amit manapság is kézzel kell végezni. Ilyen pl. a cipőtisztítás, ablak­mosás, vasalás, stoppolás, folto­zás, stb. Tehál nem kell búsulni, marad még a háziasszonyoknak is elén munka! Az egyéni öltözködési stílus kialakításáról ugyan so­kat olvashattunk eddig a divatla­pokban, azonban balározott recep­tet adni erre nem lehet. Elsősor­ban választékos jó ízléssel, szi­gorú önkritikával és önismerettel kell rendelkeznünk, hogy mindig az egyéniségünkhöz legmegfele­lőbb holmit tudjuk kiválasztani. Nem kell félnönk eltérni a sab­lonos öltözködési módtól. Termé­szetesen ügyeljünk arra, hogy ne essünk túlzásba. Figyeljük csak meg, hogy ugyanaz! a konfekciós ruhát mennyire másképpen viseli az, aki merészen tudja érvényesí­teni egyéni öltözködési stílusát. Például tegyük fel, hogy a képün­kön látható kész vászonruhát a boltokban saját anyagából ké­szült, megköthető óvvel árusít­ják. A vevők 90 */«-a biztosan ez­zel az övvel fogja viselni a ru­hát, s az sem jut eszébe pl., hogyha felfésült vagy bubifrizu­rát visel, felhajtva is hordhatja a gallért, mert Igy egyénibb. Saját­ságossá lehetjük ax öltözéket a képünkön látható, divatos, kari­kás Svvel, a kesztyű viszont ele­gáns hatást kölcsönöz. Termetünktől és arcformánktól függ például az ls, hogy milyen legyen a ruhánk gallérja, s mi­lyen díszítőelemeket használjunk. A 2, sz. képen látható bubigallér • mellfodorral csakis a határo­zottan nőies tipusúaknak. a nyak­kendő pedig a sportos típusú nők­nek illik. Nemcsak a tartozékokkal és dí­szítőelemekkel tehetjük egyénivé a ruhát, hanem a szabásvonallal is. Ha pl. az a meggyőződésünk, hogy egyéniségünkhöz az angolos szoknya, blúz, vagy az ingruha illik, viseljük nyugodtan, s hogy az állandóan változó divattal is lépést tartsunk, egy-egy modern divatelemmel tegyük korszerűvé ruhánk szabásvonalát. Kérdéseket felvető statisztC: A Szlovákia népgazdaságának 1967 első felében való fejlődé­séről szóló közlemény egészben véve megnyugtató. Azt bizonyít­ja, hogy a szlovákiai vállalatok tekintélyes mértékben kiveszik a részüket az országos terv tel­jesítéséből és egyúttal azt is, hogy Szlovákia ipari bázisa megszilárdult, kibővült és egyre fontosabb szerepet játszik ha­zánk népgazdaságában. Az a kö­rülmény, hogy csaknem vala­mennyi iparág és hasonlókép­pen a mezőgazdaság ls túltelje­sítette a tervet ós a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva lényegesen növelte a termelést, azt tükrözi: jobban kihasznál­juk a meglevő kapacitásokat, bővítjük a termelést, nagyobb gondot fordítunk a minőségre ós — az új gazdasági mechaniz­mus hatása alatt — egyre gaz­daságosabban termelünk. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a fokozott termelés részben an­nak köszönhető, hogy ebben az évben több nagy jelentőségő új üzem kezdte meg a termelést, másokban pedig kibővítették a kapacitásokat. Egyebok között átadták rendeltetésének a Ke­let-szlovákiai Vasmű, a bratis­lavai Slovnaft, a vágsellyei Dus­lo, a bratislavai Elektrotechni­kai Művek, a malackyl Kablo stb. igen fontos új részlegeit, üzemegységeit és berendezé­seit. Az országos viszonylatban eszközölt beruházások 33 száza­léka Szlovákiában valósul meg. A fél év alatt 9,4 milliárd koro­nát ruháztunk itt be népgazda­sagunkba, az évi beruházási ter­vet azonban csupán 41,4 száza­lékra teljesitettük. Ez pedig hi­ba, mert így a beruházási esz­közök szétforgácsolódnak, nem gyümölcsöznek, növekszik a be nem fejezett építkezések száma és az új létesítményeket meg­késve adhatjuk át rendelteté­süknek. 1967 első felében pél­dául költségvetési árakban szá­mítva 6,2 milliárd korona érté­kű építkezés kezdődött, de csak 1,3 milliárd korona értékűt si­került befejezni. Hol itt a hiba? Az új Ipari lé­tesítmények üzembe helyezésé­nek késését egyes építőipari vállalatok hiányos tervteljeslté­sén kívül nagymértékben az okozza, hogy a gépipari és a többi vállalatok megkésve szál­lítják le, illetve szerelik fel a technológiai berendezéseket. Ugyanez vonatkozik egyébként a lakásépítkezésre Is. Szlová­kiában 1967 első félévében 9588 lakás építését fejezte be, vagyis az évi feladatnak csupán 33,5 százalékát teljesítették. A lakótelepek közművesítése te­rén is csak 37 százalékos, az egészségügyi építkezéseken ive­dig 38 százalékos volt a terv­teljesítés. Bár számos üzemünkben ked­vezően megnövekedett a mun­katermelékenység, amjre két­ségtelenül a fokozott anyagi ér­dekeltség ls nagy hatást gyako­rolt, egészben véve kedvezőtle­nül alakult a munkatermelé­kenység és az átlagos keresetek aránya. A munkatermelékeny­ség az 1966 első félévében elért­hez viszonyítva 3,5 százalékkal nőtt meg, és csupán 47 százalék­kal járult hozzá a bruttó terme­lés növeléséhez. Egy-egy ipari dolgozó átlagos havi keresete ugyanakkor 5,1 százalékkal nőtt és átlag 1605 korona volt. Az építőiparban még gyorsabban emelkedtek az átlagbérek (4,2 százalékkal), mint a munkater­melékenység (2,0 százalékkal). Mit árul el ez a kedvezőtlen arány? Azt, hogy a bér még mindig nem teljesiti hiánytala­nul gazdasági funkcióját. Nem találtuk meg mindenütt a mód­ját, hogy a vállalaton belüli Irá­nyításban a személyi anyagi ér­dekeltség olyan rendszerét ér­vényesítsük, amely az egyének és a kollektívák anyagi érde­két közvetlenül és hatékonyan az elért gazdasági eredmények­hez fűzi és elhanyagoljuk a bérek fejlődésének gazdasági ellenőrzését. Álljunk meg a félévi tervtel­jesítésröl szóló közlemény egy további megállapításánál, amely a fiataloknak a mezőgazdasági munka számára való megnyeré­sét érinti. Sajnos, ebben az évben sem javult lényegesen a helyzet. Ez annál is komolyabb probléma, mivel a mai létszám­gyarapodás nem pótolja a mező­gazdasági dolgozók létszámának természetes csökkenését. Itt sincs tehát minden rendjén és a mezőgazdasági üzemeknek el kell gondolkozniuk: megtettek-e mindent a munkaerőpótlás biz­tosítása érdekében? Olyan fel­tételeket teremtenek-e a fiatal szakembereknek, hogy azok szí­vesen maradjanak a mezőgazda­ságban? A Keleti Vasút vonalain ugyan a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a teherszállítmá­nyok 105 százalékos növekedést értek el, a tervet mégsem telje­sítették: a közlekedés ütemter­ve csupán 88,6 százalékra, ebből az utasszállítás 93,3 százalékra, a teherszállítás pedig 80,6 szá­zalékra teljesült. Miért? Erre a kérdésre a vasút dolgozóinak kell keresniük a választ. Nekik kell megtalálniuk annak a mód­ját is, hogyan javítsák az uta­soknak nyújtott szolgáltatáso­kat, hogyan tartsák be követke­zetesebben a menetrendet, mi­ként törődjenek jobban a vago­nok tisztításával stb. Problómafelvetők a statiszti­kai közleménynek a hiánycik­kekre vonatkozó megállapítása is. Felvetik a kérdést: mi az oka annak, hogy számos iparág nem tudja fedezni a szükségletel? A kapacitások hiánya, nyersanyag­hiány, az elégtelen kezdemé­nyezés, fölösleges áru termelé­se, a rossz piacfelmérés vagy egyéb tényezők? Itt az építő­anyagipar, a bútoripar a köz­szükségleti cikkeket gyártó ipar, a papíripar és egyéb iparágak, illetve egyes mezőgazdasági üzemek és kereskedelmi válla­latok dolgozóinak kell keres­niük és megtalálniuk a megol­dást. Mert hiába növekedett meg a lakosság pénzjövedelme (a bérek, illetve a fizetések 7,8 százalékkal, az EFSZ-tagok be­vétele pedig 9,3 százalékkal), ha ezért a pénztöbbletért nem tud­nak azt vásárolni, amire éppen szükségük van. Végül — de nem utolsósor­ban — figyelmet érdemelnek az első fél évre vonatkozó statisz­tikában a humán faktort szem­léltető adatok ls. Például azok, amelyek a népesedésre vonat­koznak. Elgondolkoztató, miért született ebben az Időszakban kétezerrel kevesebb élő gyer­mek, mint tavaly ugyanazon idő alatt? Miért kevesebb 2500-za) a természetes szaporulat, mint 1966 első fél évében. Ezekre a kérdésekre elsősorban a szocio­lógusoknak, a pszichológusok­nak, a demográfusoknak és a népesedés kérdéseivel foglalko­zó szakembereknek kell magya­rázatot találniuk. Az első félévi tervteljesítésről szóló közlemény meggyőzően bizonyítja: az új irányítási rendszer és a tökéletesebb ter­vezési módszer meghozta a gyü­mölcsét. Népgazdaságunk terv­szerűen fejlődik, eredményei egészben véve kielégítők. Ami­kor most mégis főleg a hiányos­ságokra mutatunk rá, az a cél vezet, hogy felhívjuk a figyel­met: ki-ki saját munkahelyén, környezetében keresse a javulás útját. Rá kell eszmélnünk, hogy a statisztikai hivatal közlemé­nye nem csupán olyan doku­mentum, amelyet a napilapok ls kötelezően közölnek, hanem főleg mozgósító, elgondolkozta­tó küldetése van. D. J. Gondot okoz a szárazság Az utóbbi hetekben bekövet­kezett száraz, csapadék nélküli idő sok gondot okoz a trebišovi járás, s elsősorban Bodrogköz mezőgazdasági dolgozóinak. A járási pártbizottság vezető tit­kára, Vojtech Majkút mérnök szerint szinte lehetetlen a talaj­élőkészítő munka végzése. El­húzódott a repce vetése is, melynek határideje — augusz­tus 25 — már lejárt. A Szomotori Magtermesztő Ál­lami Gazdaság szerencsésebb, ennek határában már sikeresen üzemeltetik az öntözőrendszer berendezéseit, aminek kedvező hatása jócskán észlelhető. Több hasonló öntözőrendszer létesí­tése vált szükségessé Bodrog­közben. A napokban Királyhel­mecen tárgyaltak a bratislavai Hyilrostav, a kerületi és járási vízgazdálkodási szerek, vala­mint az érdekeli községek: Bácska, Bély. Battyány, Kis- é* Nagytárkány, Lelesz, Boly, Szol­nocska, Polány képviselői egy további nagy öntözőrendszer építésének lehetőségeiről. -it,

Next

/
Thumbnails
Contents