Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-03 / 243. szám, vasárnap

DIVAT HÁZTARTÁS TÖLTÖTT TÖK Egy gyenge, fiatal tököt megtisztítunk, szélességében kettévágjuk, klmagozzuk és nagyon óvatosan, hogy szét ne essék, sós vízben megfőzzük, majd szitára téve kihűtjük. l/i kg sertéshúst megsütünk, apróra ledaráljuk, két tojás és egy kevés petreszelyem, hagymás zsír, egy tejben áztatott zsemle, só hozzáadása után megtöltjük vele a tököt. Azután tűzálló tálba tesszük, leöntjük V* liter paradicsomlével (amelyet ízlés szerint megédesítünk),' hozzáadunk 10—15 dkg friss vajat, és sütőben félóra hosszat sütjük. A kész tököt felszeletelve pecsenyéstálon tálaljuk, s a mártást külön adjuk hozzá. Nagyon ízletes és tápláló. HASÉVAL TÖLTÖTT ZÖLDKÁPOSZTA Egy jó nagy fej szép, kemény káposztát a torzsájánál kivájunk, hogy jókora üreg legyen benne. Azután sós vízben kissé megfőzzük, vigyázva, hogy szét ne essék. Majd finom haséval megtöltve egy tűzálló edénybe úgy tesszük bele, hogy a nyílása lefelé legyen. Most három tojást el habarunk 2 dl tejföllel és egy kevés liszttel, ráöntjük a káposztára, majd az egészet betesszük a sütőbe, és gyakori locsolás közben sötétsárgára sütjük. A hasét készíthetjük sovány disznóhúsból, de bármilyen maradék sült húst is felhasználhatunk hozzá. KELKÁPOSZTA SONKÁVAL ÉS RIZZSEL 25—30 dkg rizst sós vízben puhára főzünk (vigyázzunk, hogy szét ne főjön) 6—8 dkg vajat hat tojás sárgájával habosra keverünk, hozzátesszük a rizst, 25 dkg apróra vagdalt, vagy darált sonkát, esetleg más füstölt húst, egy kisebb fej, sós vízben főtt szintén összevagdalt kelkáposztát, 8 dkg reszelt sajtot, szükség szerint sót, egy kevés feketeborsot, s végül négy habbá vert tojásfehérjét. Aki szereti, apróra vagdalt, vajon párolt gombát ís keverhet bele. Jól kikent, zsemlemorzsával meghintett formában másfél óráig főzzük forró vízben. Sajtos besamelmártással tálaljuk. (Készíthetjük a kelkáposztát főtt vagy párolt darált hússal is, de akkor tűzálló tálban, sütőben sütjük.) A táplálkožás és a szépség Arcbőrünk csak akkor lehet szép és üde, ha szervezetünk harmonikusan működik, és az anyagcsere folyamatai zavartalanok. Szervezetünk zavartalan működésének egyik legfontosabb alapfeltétele a helyes táplálkozás. Ez annyit jelent, hogy testünknek meg kell kapnia a szükséges fehérjéket, ásványi anyagokat, vitaminokat és természetesen a zsírokat is, de csak a szükséges mennyiségben. A túlságosan zsíros és bő táplálkozás mindig megbosszulja magát. Következménye az idő előtti elhízás, az arcbőr zsírosodása, a mitesszer- és pattanásképződés. Az arcbőrre nemcsak a túlságos elhízás jelent veszélyt, hanem a hirtelen lesoványodás Is. Ha a fogyás oka valamely betegség, okvetlenül forduljunk orvoshoz. Nagyon sok esetben azonban fogyókúra okozta soványságról van szó. Azt hiszem nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy a hirtelen és természetellenes fogyásnak milyen káros következményei lehetnek, és mennyire árt a szépségnek. A fogyás az arcbőr korai ráncosodását okozza. Ez azért van, mert a zsírszövet eltűnése miatt a bőr feszülése megszűnik, s a kitágult bőr petyhüdt, ráncos lesz. A szépség legnagyobb ellensége az alkohol. A szeszes Italok a bőr ereinek kitágulása folytán vértódulást idéznek elő, és ezáltal nagymértékben fokozzák a bőr faggyúmirigyeinek működését, ami végeredményben az arcbőr zsírosodásálioz vezet. A kitágult hajszálerek miatt vörössé válik a bőr, különösen az orron és környékén. A legfontosabb kérdés, hogyan táplálkozzunk, és mit igvunk, hogy testünk üde, fiatalos maradjon, bőrünk szép és egészséges legyen. Elsősorban kerülnünk kell az egyoldalú táplálkozást, így a mértéktelen húsfogyasztást is, mert csúzos, reumás természetű bajokat válthat kl, s Idővel érelmeszesedést okozhat. A túlfűszerezett ételek, füstölt hús, feketekávé, a túl nehéz és zsíros sajtok gyakori fogyasztása ís árt a zsírosodásra hajlamos bőrnek. A vitamindús és sok ásványi anyagot tartalmazó gyümölcs és zöldségfélék kitűnően konzerválják a bőr szépségét. Víztartalmuk csökkenti a szomjúságot, savtartalmuk hűsít, a bennük levő vitaminok fokozzák a szervezet ellenállóképességét, tehát egészségügyi és kozmetikai szempontból egyaránt alkalmasak a szépség fokozására. Nem közömbös az sem, hogy a helyesen megválasztott táplálékot hogyan fogyasztjuk el. Rendszeres időközökben és mértékletesen kell táplálkoznunk. Sohase együnk sietve, kapkodva, evés közben ne olvassunk újságot, könyvet stb. Nyugodtan, kellő figyelemmel rágjuk meg az ételeket. Ellenkező esetben a szervezet a félvett táplálékot nem tudja hasznosan értékesíteni, s így emésztési-, gyomor- és bélzavarok állnak elő. Ez természetesen kihat bőrünk állapotára, sőt hangulatunkra, közérzetünkre is, ami szintén visszatükröződik az arcunkon. Ha gyomor- vagy bélbántalmak gyötörnek, szájunk szögletében, szemünk körül a fájdalomtól ráncok képződnek. Mindebből láthatjuk, milyen nagy hatással van szépségünkre a helyes táplálkozás. Férfimunka? és... női munka? Még nem is olyan régen, szigorú határt vontak az ún. férfimunka női munka között. Természetesen ma, amikor a nűk nagy része szintén állásban van, már elmosódnak ezek a határok. Ehhez nagyban hozzájárul az Is, hogy sokkal modernebb lett a háztartás. Ugyanis a férfiak szívesen végeznek olyan munkát, ami nem tart túlságosan hosszú Ideig, és amivel nem piszkítják be magukat. Ezért van az, hogy a férjek egy része zokszú nélkül elvégzi a mosást, ha van mosó- és facsarógép. A porszívózást is vállalják időnként, de ha partvist vagy seprőt nyomnánk a kezükbe, meggondolnák a dolgot. A szép, korszerű konyhában Ok Is szívesen „kukláskodnak". Ha kell, megpirítják a kenyeret (persze csak villanyplrltón), kimizelik a gyümölcshabot stb. A háziasszonyok nagyon örülnének, ha nálunk Is gyártanának mosogatógépet, mert akkor talán még erre a munkára ls hajlandók lennének a férfiak. Sajnos, azonban van olyan munka Is, amit manapság is kézzel kell végezni. Ilyen pl. a cipőtisztítás, ablakmosás, vasalás, stoppolás, foltozás, stb. Tehál nem kell búsulni, marad még a háziasszonyoknak is elén munka! Az egyéni öltözködési stílus kialakításáról ugyan sokat olvashattunk eddig a divatlapokban, azonban balározott receptet adni erre nem lehet. Elsősorban választékos jó ízléssel, szigorú önkritikával és önismerettel kell rendelkeznünk, hogy mindig az egyéniségünkhöz legmegfelelőbb holmit tudjuk kiválasztani. Nem kell félnönk eltérni a sablonos öltözködési módtól. Természetesen ügyeljünk arra, hogy ne essünk túlzásba. Figyeljük csak meg, hogy ugyanaz! a konfekciós ruhát mennyire másképpen viseli az, aki merészen tudja érvényesíteni egyéni öltözködési stílusát. Például tegyük fel, hogy a képünkön látható kész vászonruhát a boltokban saját anyagából készült, megköthető óvvel árusítják. A vevők 90 */«-a biztosan ezzel az övvel fogja viselni a ruhát, s az sem jut eszébe pl., hogyha felfésült vagy bubifrizurát visel, felhajtva is hordhatja a gallért, mert Igy egyénibb. Sajátságossá lehetjük ax öltözéket a képünkön látható, divatos, karikás Svvel, a kesztyű viszont elegáns hatást kölcsönöz. Termetünktől és arcformánktól függ például az ls, hogy milyen legyen a ruhánk gallérja, s milyen díszítőelemeket használjunk. A 2, sz. képen látható bubigallér • mellfodorral csakis a határozottan nőies tipusúaknak. a nyakkendő pedig a sportos típusú nőknek illik. Nemcsak a tartozékokkal és díszítőelemekkel tehetjük egyénivé a ruhát, hanem a szabásvonallal is. Ha pl. az a meggyőződésünk, hogy egyéniségünkhöz az angolos szoknya, blúz, vagy az ingruha illik, viseljük nyugodtan, s hogy az állandóan változó divattal is lépést tartsunk, egy-egy modern divatelemmel tegyük korszerűvé ruhánk szabásvonalát. Kérdéseket felvető statisztC: A Szlovákia népgazdaságának 1967 első felében való fejlődéséről szóló közlemény egészben véve megnyugtató. Azt bizonyítja, hogy a szlovákiai vállalatok tekintélyes mértékben kiveszik a részüket az országos terv teljesítéséből és egyúttal azt is, hogy Szlovákia ipari bázisa megszilárdult, kibővült és egyre fontosabb szerepet játszik hazánk népgazdaságában. Az a körülmény, hogy csaknem valamennyi iparág és hasonlóképpen a mezőgazdaság ls túlteljesítette a tervet ós a múlt év hasonló időszakához viszonyítva lényegesen növelte a termelést, azt tükrözi: jobban kihasználjuk a meglevő kapacitásokat, bővítjük a termelést, nagyobb gondot fordítunk a minőségre ós — az új gazdasági mechanizmus hatása alatt — egyre gazdaságosabban termelünk. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a fokozott termelés részben annak köszönhető, hogy ebben az évben több nagy jelentőségő új üzem kezdte meg a termelést, másokban pedig kibővítették a kapacitásokat. Egyebok között átadták rendeltetésének a Kelet-szlovákiai Vasmű, a bratislavai Slovnaft, a vágsellyei Duslo, a bratislavai Elektrotechnikai Művek, a malackyl Kablo stb. igen fontos új részlegeit, üzemegységeit és berendezéseit. Az országos viszonylatban eszközölt beruházások 33 százaléka Szlovákiában valósul meg. A fél év alatt 9,4 milliárd koronát ruháztunk itt be népgazdasagunkba, az évi beruházási tervet azonban csupán 41,4 százalékra teljesitettük. Ez pedig hiba, mert így a beruházási eszközök szétforgácsolódnak, nem gyümölcsöznek, növekszik a be nem fejezett építkezések száma és az új létesítményeket megkésve adhatjuk át rendeltetésüknek. 1967 első felében például költségvetési árakban számítva 6,2 milliárd korona értékű építkezés kezdődött, de csak 1,3 milliárd korona értékűt sikerült befejezni. Hol itt a hiba? Az új Ipari létesítmények üzembe helyezésének késését egyes építőipari vállalatok hiányos tervteljesltésén kívül nagymértékben az okozza, hogy a gépipari és a többi vállalatok megkésve szállítják le, illetve szerelik fel a technológiai berendezéseket. Ugyanez vonatkozik egyébként a lakásépítkezésre Is. Szlovákiában 1967 első félévében 9588 lakás építését fejezte be, vagyis az évi feladatnak csupán 33,5 százalékát teljesítették. A lakótelepek közművesítése terén is csak 37 százalékos, az egészségügyi építkezéseken ivedig 38 százalékos volt a tervteljesítés. Bár számos üzemünkben kedvezően megnövekedett a munkatermelékenység, amjre kétségtelenül a fokozott anyagi érdekeltség ls nagy hatást gyakorolt, egészben véve kedvezőtlenül alakult a munkatermelékenység és az átlagos keresetek aránya. A munkatermelékenység az 1966 első félévében elérthez viszonyítva 3,5 százalékkal nőtt meg, és csupán 47 százalékkal járult hozzá a bruttó termelés növeléséhez. Egy-egy ipari dolgozó átlagos havi keresete ugyanakkor 5,1 százalékkal nőtt és átlag 1605 korona volt. Az építőiparban még gyorsabban emelkedtek az átlagbérek (4,2 százalékkal), mint a munkatermelékenység (2,0 százalékkal). Mit árul el ez a kedvezőtlen arány? Azt, hogy a bér még mindig nem teljesiti hiánytalanul gazdasági funkcióját. Nem találtuk meg mindenütt a módját, hogy a vállalaton belüli Irányításban a személyi anyagi érdekeltség olyan rendszerét érvényesítsük, amely az egyének és a kollektívák anyagi érdekét közvetlenül és hatékonyan az elért gazdasági eredményekhez fűzi és elhanyagoljuk a bérek fejlődésének gazdasági ellenőrzését. Álljunk meg a félévi tervteljesítésröl szóló közlemény egy további megállapításánál, amely a fiataloknak a mezőgazdasági munka számára való megnyerését érinti. Sajnos, ebben az évben sem javult lényegesen a helyzet. Ez annál is komolyabb probléma, mivel a mai létszámgyarapodás nem pótolja a mezőgazdasági dolgozók létszámának természetes csökkenését. Itt sincs tehát minden rendjén és a mezőgazdasági üzemeknek el kell gondolkozniuk: megtettek-e mindent a munkaerőpótlás biztosítása érdekében? Olyan feltételeket teremtenek-e a fiatal szakembereknek, hogy azok szívesen maradjanak a mezőgazdaságban? A Keleti Vasút vonalain ugyan a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a teherszállítmányok 105 százalékos növekedést értek el, a tervet mégsem teljesítették: a közlekedés ütemterve csupán 88,6 százalékra, ebből az utasszállítás 93,3 százalékra, a teherszállítás pedig 80,6 százalékra teljesült. Miért? Erre a kérdésre a vasút dolgozóinak kell keresniük a választ. Nekik kell megtalálniuk annak a módját is, hogyan javítsák az utasoknak nyújtott szolgáltatásokat, hogyan tartsák be következetesebben a menetrendet, miként törődjenek jobban a vagonok tisztításával stb. Problómafelvetők a statisztikai közleménynek a hiánycikkekre vonatkozó megállapítása is. Felvetik a kérdést: mi az oka annak, hogy számos iparág nem tudja fedezni a szükségletel? A kapacitások hiánya, nyersanyaghiány, az elégtelen kezdeményezés, fölösleges áru termelése, a rossz piacfelmérés vagy egyéb tényezők? Itt az építőanyagipar, a bútoripar a közszükségleti cikkeket gyártó ipar, a papíripar és egyéb iparágak, illetve egyes mezőgazdasági üzemek és kereskedelmi vállalatok dolgozóinak kell keresniük és megtalálniuk a megoldást. Mert hiába növekedett meg a lakosság pénzjövedelme (a bérek, illetve a fizetések 7,8 százalékkal, az EFSZ-tagok bevétele pedig 9,3 százalékkal), ha ezért a pénztöbbletért nem tudnak azt vásárolni, amire éppen szükségük van. Végül — de nem utolsósorban — figyelmet érdemelnek az első fél évre vonatkozó statisztikában a humán faktort szemléltető adatok ls. Például azok, amelyek a népesedésre vonatkoznak. Elgondolkoztató, miért született ebben az Időszakban kétezerrel kevesebb élő gyermek, mint tavaly ugyanazon idő alatt? Miért kevesebb 2500-za) a természetes szaporulat, mint 1966 első fél évében. Ezekre a kérdésekre elsősorban a szociológusoknak, a pszichológusoknak, a demográfusoknak és a népesedés kérdéseivel foglalkozó szakembereknek kell magyarázatot találniuk. Az első félévi tervteljesítésről szóló közlemény meggyőzően bizonyítja: az új irányítási rendszer és a tökéletesebb tervezési módszer meghozta a gyümölcsét. Népgazdaságunk tervszerűen fejlődik, eredményei egészben véve kielégítők. Amikor most mégis főleg a hiányosságokra mutatunk rá, az a cél vezet, hogy felhívjuk a figyelmet: ki-ki saját munkahelyén, környezetében keresse a javulás útját. Rá kell eszmélnünk, hogy a statisztikai hivatal közleménye nem csupán olyan dokumentum, amelyet a napilapok ls kötelezően közölnek, hanem főleg mozgósító, elgondolkoztató küldetése van. D. J. Gondot okoz a szárazság Az utóbbi hetekben bekövetkezett száraz, csapadék nélküli idő sok gondot okoz a trebišovi járás, s elsősorban Bodrogköz mezőgazdasági dolgozóinak. A járási pártbizottság vezető titkára, Vojtech Majkút mérnök szerint szinte lehetetlen a talajélőkészítő munka végzése. Elhúzódott a repce vetése is, melynek határideje — augusztus 25 — már lejárt. A Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaság szerencsésebb, ennek határában már sikeresen üzemeltetik az öntözőrendszer berendezéseit, aminek kedvező hatása jócskán észlelhető. Több hasonló öntözőrendszer létesítése vált szükségessé Bodrogközben. A napokban Királyhelmecen tárgyaltak a bratislavai Hyilrostav, a kerületi és járási vízgazdálkodási szerek, valamint az érdekeli községek: Bácska, Bély. Battyány, Kis- é* Nagytárkány, Lelesz, Boly, Szolnocska, Polány képviselői egy további nagy öntözőrendszer építésének lehetőségeiről. -it,