Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-30 / 270. szám, szombat

1. Hol vannak hazánk legna­gyobb víztárolói? 2. Melyik a legrégibb cseh­tzlovákiai cukorgyár? 3. Melyik csehszlovákiai vá­rosban élt hosszabb ideig BAR­TÓK BÉLA? Beküldési határidő: 1967. ok­tóber 5. Múlt szombati rejtvényünk megfejtése: 1. Csizmadia. 2. Ika­rus. 3. A golyához című ver­séért. Sorsolással nyertek: I. díj (100 korona): Babik Zoltán, Ri­maszombat. II. díj (60 korona): Keczer Emília, Bratislava. III. díj (40 korona): Csuha Gizella, Košice. HÁNY KILÓS LENNE? Október 11-én bocsátják ki Kanadában a 3 és 5 cent érté­kű karácsonyi bélyegeket. A montreali világkiállítás emblémájával díszített 90 és 150 F-os értéket bocsátott ki a szenegáli posta. Andorrában 2.30 F-os alkal­mi bélyeget bocsátottak ki tár­sadalombiztosítási tematikával. A légiforgalmi társaság négy utasszállító gépe díszíti a Csád Köztársaságban kibocsátott négy értéket. Az ENSZ október 24-én bo­csátja ki Ole Haman dán gra­fikus tervezésében az atomkí­sérletek beszüntetését és a le­szerelést szorgalmazó 1966. évi határozatát hirdető 6 és 13 c-es alkalmi bélyegeket. A lambachi román freskók reprodukcióját örökítik meg egy 2 Sch-es alkalmi értéken Auszt­riában. Megjelenési időpont: ok­tóber 9. Izlandban alkalmi bélyeget bocsátottak ki a kereskedelmi kamara fennállásának 50. év­fordulójára. Az 1968. évi európai Michel­katalógus 29 800 reprodukciót és 156 ezer árfolyami adatot tartalmai. Nagy értékű lepke-sort "bo­csátottak ki Üj-Kaledóniában. ZZ7ZT} 1941. október •21-én Kraguje­;vác jugoszláviai ^városban a né­| met fasiszták " több mint 7 ezer embert öltek meg. A tragédia • emlékére a Né­ímet Demokrati­^ is Köztársa­•ságban szep­ítember 20-án 25 mi bélyeget adtak Ic> Az ÜJ SZÚ keresztrejtvénye Kilenc értékből álló új lepke­sort bocsátottak ki Lengyelor­szágban. Képünkön az új soro­zat egyik bélyege. A képen lévő kocka súlya 5 kiló. Hány kilós lenne egy, azo­nos anyagból készült, de ötször kisebb kocka? MEGFEJTÉS: •RÁ|US E>(303( SIQ e iXuug "tnuiejS 0ŕ = £ZI : 000E zbzb 'qqas -PiXSZi: = £X£XS :)9qa» e^jns sa euiie)je)qo)| :auua{ qqaÁua>i -SÍ)>Í jozsjp sa qqeÁuosaeje JOZS -)o 'qqapiAOJ Jozsjn B5J301J spf v MIBŐL MENNYI? Októberben hatértékű, repülőgépeket ábrázoló színes soro­zatot ad ki a csehszlovák posta, amelynek bemutatjuk két bélyegét. NEHÉZ FELADAT! Hány darab fekete és hány fehér mező hiányzik a mintá­ból? Vonalzó nélkül próbálkoz­zék! MEGFEJTÉS: -qizXu^iq ozaui ajaifaj )a>( -unzsnq sa Jaqaj uioj?i[Uozsni[ Az 1—6 számmal jelölt képek egyes pázsitfüvek kalászait szemléltetik nagyítva. Ismeri a komócsint, a vadócot, a magas perjét, a csenkeszt, a perjét és a rezgőfüvet? MEGFEJTÉS: '(£) U]p8zaj '(£) aljad '(X) zsalussá '({.J aljad se§ -eui '(z) appRA '(g) nisapuioM VÍZSZINTES: í. Nemzeti közös­ség a skótoknál (ék. h.j. 4. Az európai porcelán feltalálója. 10. Kitüntetés. 14. Vissza: Volt por­tugál gyarmat Indiában. 15. ítél­kezik (ék. h.). 16. Északi íéifinév. 18. Nem fölé. 19. Sibériai folyó. 20. Déli gyümölcs. 22. Például bor, sör, pálinka. 24. Erdei vad. 25. Mutatószó. 26. Lóbetegség. 28. A birka. 30. Riadó betűi felcserél­ve. 32. Letesz. 34. Eszménykép. 36. Német tagadás. 37. Azilum. 39. Fűzfa szlovákul (v <= w). 40. Valamely politikai pártnak a párt vonalától eltérő nézetekei valló része. 42. Vissza: Műanyagszál. 44. ö. 0. 45. A munka és az energia egysége. 46. Férfinév. 48. Zug ikerszuva. 49. Losonci Tibor. 50. Szlovák személynévmás. 51. 430 római számmal. 51a. összetett la­tin szavak elején — vissza: újból 53. Ág németül. 55. Határoz. 57. Porcelánjáról híres német várns. 60. ... onád. Színpadi mü amely rendkívül komikus helyzeteken épül. 62. A régi Görögországban jöspapnő. 64. Fogadási összeg. 65. Robinson keresztneve. 67. Hamis. 68. Régi rőmai pénz. 71. Kelta nép. 72. Garay Sándor. 73. Kis Lajos. 74. Cselszövés, ármány. 78. Fél Gézal 80. Női név. 82. össze­hasonlítja. 84. Kertész közepe. 86. Kirurgus. 88. Védtelen eset. 89. Például nemzetgazdasági tervek Időtartamát meghatározó évszám. 90. Király csehül, (ék. h.) 91. Fantom. 93. Különböző gyanták oldata. 95. Tojás németül. 98 A porcelán őshazája. FÜGGŐLEGES: 1. Tulajdonkép­pen ez a porcelán. 2. Gyulladás. 3. Részvénytársaság német rövidí­téssel. 4. Két fogatú római kocsi. 5. Északi váltópénz. 6. Állóvíz. 7. Japán sakk. 8. F. L. I. 9. Régebbi típusú szovjet vadászgép. 11. Egyiptomi napisten. 12. Nem utó. 13. A porcelánfestés egyik módja. 15. Hivatal franciául. 17. Ilyen megkülönböztetés is van. 20. Vi­lághírű porcelánmárka. A gyárat 1755-ben a Strassburgi Paul Anton Hanong alapította. 21. Híres ma­gyar porcelángyár. 23. Porcelán­gyár (1824-ben megszűnik), jegye: két egymásnak háttal fordítótt C koronával, vagy anélkill. 25. Dal, zenei kísérettel (ék^ h.) 26. Mázol. 27. Sereg. 29. Or németül. 31. Borút követi. 32. Pápák gyakori neve. 33. Vegyjele S. 35. Tamási Áron regényhőse. 37. Migrén fele. 38. Végtag. 41. Vissza: a test ré­sze. 43. Női név. 46. Női név. 47. Először németül. 50. Vért hullajt. 51. Nem fel. 52. Azonos magán­hangzók. 54. Rajzeszköz. 56. Ö. I. L. 57. E napon. 58. Világhírű fran­cia porcelánmárka. 59. Nagy Cecil. 61. Szájban van. 63. Kötőszó. 66. Sír. 69. Minket németül. 70. Mező­gazdasági szerszám. 73. Kazár törzs, mely a magyarokhoz csat­lakozott. 74. Vissza: Becézett Er­zsébet. 75. Vissza: mutatónévmás tárgyesetben. 76. ívelte — elbe­szélő múltban. 77. Marx Károly jelentős műve. 79. Ellenvetései. 81. Női név. 82. Előd (ék. h.). 83. Litke közepe. 85. A teanövény alkaloidja. 87. Tréfa. 92. Tizenkét hónap. 94. Szlovák kötőszó (ha). A SZEPTEMBER 23 ÄN KÖZÖLT KERESZTREJTVÉNY HELYES MEGFEJTÉSE: VÍZSZINTES: 1. Rolls-Royce, 9. Chevrolet, 61. Skoda, 88. Porsche, 89. Crysler. FÜGGŐLEGES: 8. Csepel, 17. Honda, 18. Ferrari, 25. Peugeot, 27. Mercedes, 31. Cadillac, 39. Triumph, 40. Aero, 41. Citroen 56. Lotus 63. Saab, 71. Puch. Könyvjutalomban részesülnek: Kondás Zoltán, Košice, Homola Ist­ván, Lekér, Takács Judit, Gemerský Sad, Horbulák Mihály, Párkány, Jónás Lászlóná, Vendégi. DÁVID TERÉZ: IFJÚSÁGBÓL ELÉGTELEN? (24) Mindezekről Juhos nénitől értesültem, aki sógorság­ban volt Kántornéval, Kántorné édestestvére volt Csuka Bélának, akinek az öccse járási titkár és a felesége unokatestvére az Ági férjének. Máthé csupán Forgách­néval tartott atyafiságot, aki meg akarta magának fogni Csontost és ezért a névadó ünnepségen ő tartotta Cson­tos testvérének a gyerekét, aki valamilyen ágon szintén sógorságba került Urbanekkel . . . Illetve, hogy . .. No mindegy! Meglehet, kicsit összezavartam az egé­szet. Egy azonban bizonyos! A végén Urbanek-Máthé rokonság kerekedik ki belőle, annak ellenére, hogy Va­dásznét az egészből kifeledtem, pedig ő is benne van! Szerencsére ebből a tárgyból nem kell sem vizsgáz­nom, sem osztályoznom. Minden esetre a kör bezárult és — legnagyobb bánatomra — én kívül rekedtem. Bizonyára azért szenvedtem annyit a közönytől. A kö­zömbösség úgy kötötte össze napjaimat, mint valami láthatatlan massza. Vagy hogy stílszerű hasonlattal él­jek, olyan volt kezdetben az én kondorfalvi életem, mint egy nagy darab disznósajt. Volt benne mócsing, meg máj és nyelv... szalonna is fehérlett itt-ott valamennyi, lényege mégis csak a kocsonya volt, ami tudnivaló se hús, se víz. Sokan szeretik, én csömört ikaptam tőle. Nap mint nap disznósajt. Kántorné kicsomagolta uzson­náját a tanáriban és elmesélte, mi minden történik ná­luk éjszakánként a házban és a ház körül . . . Egyetlen monológba foglalta egész életét, miközben bicskanyélről harapta a préselt húst, és hacsak tehette, munkáját Forgáchné nyakába sózta, aki ettől megkeseredett és csupa kellemetlenséget mondott mindenkinek. Forgách nénit csak egy év választotta el a nyugdíjazástól és neki addig minden vásár- és ünnepnapon a szomszéd faluba kellett autóbuszozni, ha imádkozni akart. Ezt a titkát mindenki ismerte és mindenki elnézte, mert példaszerű pedagógus volt. Urbanek reggelenként jelentést adott le gyomorsav állásáról, Ági tizenhét hónapos csodaszülöttjéről mesélt fantasztikus históriákat „nem azért mondom, mert az enyém, de ha látnád...", Máthé sietve odabökte — jóreggelt... de soha senki meg nem kérdezte tőlem — Na, hogy élsz? Miért nem jössz át hozzánk televí­ziót nézni, és egyáltalán mit művelsz olyankor, amikor nem művelsz semmit? Csak Csontos... de ő inkább ne tette volna, mert akkor meg elkezdődött a húzás, hecce­lődés, postás Manci így, postás Manci úgy ... és Cson­tos különben sem volt a zsánerem. Szerencsére a tanítványaimmal elég hamar összeba­rátkoztam, noha nem voltak elsősök. Nyolcadikosok vol­tak. Némelyik fejjel magasabb nálam. Máthé bevezetett az osztályba, bemutatott, figyel­meztette őket, hogy legyenek fegyelmezettek - ez rád is vonatkozik Barta - mondta egy hórihorgas hülye­gyerek frizurás suhancnak, akinek fintor vonult át a ké­pén, amikor meglátott. Tudomásukra adta, hogy Soly­mosiné elvtársnőt helyettesítem, aki anyaszabadságon van, azután - kezet szorított velem, sok szerencsét kívánt, de mikor az ajtóig kísértem, odasúgta... — Nem lesz könnyű dolga! Mintha próféta szólt volna belőle. Alig csukódott be az ajtó, zsivaj tört ki meg ikuncogás, megjegyzések is elhangzottak, kezdtem magam úgy érezni, mintha lyukas csónakon ülnék, mentőöv nélkül, viharos tengeren. Szí­vem a torkomban dobogott, szemem káprázott, Bartára eset pillantásom, akinek barna volt a képe. Erről eszem­bejutott, hogy a faluvégen cigánytábor van... Meg hogy egy ember baltával vert szét a családja között. Igaz — azt nem Bartának hívták, hanem Kovácsnak, de Kovács nevezetű is ült előttem vagy három. Azután a lányokra néztem, némelyiknek nagyobb melle volt, mint nekem és én hiába ordítoztam, meg kopogtam, hogy csend legyen, csak fokozódott ettől a lárma. Só­várogva gondoltam az elsősökre, akiknek azt mondhat­tam volna, hogy - bezzeg az én időmben tiszta kezek­kel mentek a gyerekek az iskolába ... Ezeknek a kezük? Némelyiknek valóságos marka volt. És ezeknek mondjam én, hogy „tisztaság fél egész­ség?" Meg - ki mint veti ágyát? Hiszen ezek képe­sek és valami illetlenséget kiabálnak vissza. Ezekhez legyek őszinte és hivatkozzam saját ifjúságomra? Ezek­nek akartam én szétfoszlatni az illúzióikat? Hát van gyeknek egyáltalán illúziójuk? Dehát miért nem bízták rám a kicsinyeket? No, per­sze! Mert Solymosiné kapott anyaszabasógot és nem Urbanek. Én pedig csupán helyettesítek... Azaz, hogy helyettesítenék! De elszaladok perceken belül, ha nem történik valamilyen csoda. Hangtalanul néztem magam elé, kutattam emlékeze­temben, o!vastam-e valahol hasonló helyzetekről. Utal-e ilyesmire Makarenko avagy Pestolozzi? Felmentem a katedrára, hogy magasabb legyek a leg­magasabb tanítványomnál is, jobb kezemmel önkénte­lenül belekapaszkodtam a befőttes üvegbe, amibe virá­got készítettek asztalomra a „szégyentelenek"! Lestem a kínálkozó pillanatot, amikor közébük hajíthatom bok­rétájukat . . . De csak az asztalomra tettem vissza az üveget - igaz, olyan erővel, hogy kiesett az oldala és csorogni kezdett a víz. Erre felfigyeltek. Kihasznál­tam a beállott csendett és azon a hangon, melyen egy­kor Thália templomában a művészet felkent papnőjeként kívántam áldozni — harsogtam . . . Bezzeg az én időm­ben! ťs ekkor valami rémületes történt. Leírhatatlan! rá­eszméltem, arra, hogy az én „bezzeg"-em hamisan hangzik. Nincs benne semmi, sem mögötte. Olyan mint egy fedezet nélküli folyószámla, se súlya, se hitele! Nem is lehet folytatni! Mert mivel is folytattam volna? Hogy - bezzeg az én időmben nem viseltek ilyen hü­lye frizurát a fiúk? Sem ilyen pimaszul feszes szok­nyát a lányok? Kész szerencse, hogy „a cirkusz" után lenyiratott hojam nem nőtt meg és hogy az íróasztal elfedte meztelen térdem. Különben miben sem külön­böznék azoktól, akiknek prédikálni akarok... És ezek a pimaszok tudják ezt... ezen mulatnak! Nem bíznak bennem! Maguk közé valónak sorolnak... Különösen a hírverés után, ami megelőzött. Bezzegem pedig kong, mint a hamis pénz. Istenem ... fohászkodtam csupa beidegződésből, a Mari nagyi oltalmazójához, adj ne­kem jó, erős, kövér, patinás bezzegeket, melyek képesek elfeledtetni, hogy nem is olyan régen még én is ott kuncogtam egy iskolapadban és én hittem magamról, hogy a legokosabb vagyok a világon .. „ Ez volt a pillanat, amikor átkerültem az örök „bez­zeg"-ek oldalára, üres tarisznyával, megszégyenülve, mint egy tetten ért tolvaj, amikor éppen el akartam lopni az öregek „bezzegjeit", melyekért ők nagy árat fizet­tek ... Én ingyen akartam hozzáj'utni! Nem, nem, most már látom! Le kell értük szolgáin! az éveket. Nem le­het könyvből megtanulni. Anyáim bezzege nem selejt­árú - hanem műkincs! Mennél idősebb, annál értékesebb. Életet kell adni érte. Hiába is nyitnának ki előttem egy ablakot, hogy nézzek vissza a múltba, sem­mit sem látnék ott, ahol nekik zöldellő mezők viríta^ nak. Úgy kell hát élnem, hogy egyszer majd én is teli zsákkol nyithassam ki az öregség kapuját. Hogyan is mondta Máthé? - A pedagógus fényszóró, mely évti­zedekre bevilágítja útját egy-egy nemzedéknek..." — én meq azt hittem, hogy ez is csak frázis. (FOLYTATJUKJ

Next

/
Thumbnails
Contents