Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-29 / 269. szám, péntek

Fokozzuk o dolgozó tömegek oHivilosot oz orszá g irányításában Csehszlovákia Kommunista Pártja alkotmányunk alapelvei értelmében — melyek szerint a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, s azt választott szervei révén gyakorolja — rendkívüli figyel­met szentel a képviseleti szervek fel­építésének és tevékenységének. Ez a tény hazánkban a gazdag hagyomá­nyokra visszatekintő választások poli­tikai jelentőségén s lényegén alapszik. A választások révén, szocialista al­kotmányunkkal kellő összhangban mé­lyítjük el és szilárdítjuk meg népünk hatalmát, kibontakoztatjuk tevőleges és tömeges részvételét az állami ügyek irányításában, igazgatásában. Pártunk így elméletileg s gyakorlatilag állan­dóan továbbfejleszti Leninnek azt az elgondolását, hogy a nép széles réte­gei politikai emancipációjának kibon­takozódása csak a szocializmusban le­het reális és gyümölcsöző s a válasz­tás ezért a nép felségjogainak egyik legjelentősebb megnyilvánulása. Ennek szellemében szándékszunk, s fogunk arra törekedni, hogy a követ­kező választások is hozzájáruljanak szocialista társadalmunk egységéhez, köztársaságunuk nemzetei s nemzetisé­gei egységének további megszilárdítá­sához, a párt vezető szerepének elmé­lyítéséhez, valamint politikai s köz­életünk aktivizálódásához a XIII. párt­kongresszus irányelvei szellemében. A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ÚJ SZAKASZÁBAN Szocialista társadalmunk fejlődése folyamán minden választásnak voltak bizonyos Jellegzetességei, amelyek a társadalmi fejlődés adott fokát tükröz­ték. A párt XII. kongresszusa az addigi fejlődés sokoldalú s mélyreható elem­zése alapján arra a következtetésre jutott, hogy új fejlődési szakaszba lé­pünk, amelyben még jobban elmélyít­jük a szocialista termelési viszonyokat és társadalmunk általános felvirágozta­tása érdekében jobban élünk a szocia­lizmus adta lehetőségekkel s előnyök­kel. A kongresszus egyben azt is hang­súlyozta, hogy a további fejlődési fo­lyamat szorosan összefügg a szocialis­ta demokrácia bővítésével s a dolgozók egyre aktívabb részvételével az állam Irányításában és Igazgatásában. Ezek a feltételek objektívan meg­alapozzák társadalmunk politikai s er­kölcsi egységének elmélyítését. Meg­valósul V. I. Lenin történelmi jelentő­ségű megállapítása, hogy ami az osz­tályok vagy a szociális csoportok an­tagonisztikus ellentéteinek megoldását illeti, egyre kevesebb politikára lesz szükség, s artnak tartalma mindinkább a célszerűség felé tolódik el, megje­lölve azokat a tudomány által felis­mert és gyakorlatilag is kipróbált uta­kat, valamint eszközöket, amelyeken haladva segítségükkel eljutunk társa­dalmunk magasabb fejlődési fokára. Jelenleg és a további fejlődés folyamán lényegében megkülönböztetett módon kell felmérnünk a tömegek érdekei egybekovácsolódásának problémáját. Ez az egység a társadalmi hatáskör különböző területein ténykedő egyének objektív társadalmi érdekei s a lakos­ságnak ezzel összefüggő társadalmi érdekei s szükségletei alapján bonyo­lult módon jön létre. Kétségtelen, hogy a gondolkodásmód­ban s a gyakorlatban gyakran nagyon eltérő irányzatok áthidalását, a tár­sadalom minden rétegének sokszor el­lentétes érdekei, valamint építő törek­vései összefogására képes leglényege­sebb erőt a munkásosztály, a szövet­kezeti parasztság és az értelmiség szö­vetségében kell látnunk. E szövetség­ben most és ezentúl ls a munkásosztá­lyé a döntő szerep. A munkásosztály vezető szerepe elsősorban azon alap­szik, hogy legközvetlenebbek a kap­csolatai a korszerű, nagyüzemi ipari termeléssel, a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonával, valamint az, hogy a társadalom legszámottevőbb, legjob­ban szervezett eleme. Egyben a leg­inkább érdekelt a már elért szocialista vívmányoknak nemcsak megszilárdítá­sában, hanem további kibontakoztatá­sában is. Szocialista társadalmunk stra­tégiai célkitűzései a társadalom meg­változtatásának folyamán vezető szere­pet betöltő forradalmi erő — a mun­kásosztály progresszív érdekeihez iga­zodnak. A munkásosztály objektívan ki­fejezésre juttatja a többi osztályok s a lakosság többi rétege érdekeit is, valamint a szocialista társadalom har­monikus fejlődésével összefüggő érde­«* keket is. AJ A választások előkészítése Idején 1987 e zért elsősorban a munkásosztály dön­tő szerepét tartjuk szem előtt, vala­, 29. mint azt, hogy szocialista demokráciánk további elmélyítése, s minden dolgo­5 zónák az ország igazgatásában való aktív és tömeges részvétele a munkás­osztály érdeke. Az 1968. évi választások előkészítése A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ELMÉLYÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI A szocialista demokrácia elmélyíté­sének módját ma elsősorban a terme­lőerők fejlesztése határozza meg. To­vábbá függ a dolgozók szocialista ön­tudatának fokától, a szocialista osz­lult feladata, hogy társadalmunkban érvényre juttassa s mind jobban elmé­lyíthesse vezető szerepét. Szem előtt kell tartanunk, hogy a párt most új feltételek között fejti ki tevékenysé­gét és egyre nagyobbak az igények e tevékenység minősége iránt. Ezt külö­nösképpen a választások előkészítése idején kell tudatosítanunk, amikor is pártunk a képviseleti szervekben vég­Stefan Sádovský elvtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottságának szeptember 2 6—2 7 - i ülésén tályjog színvonalától és azok demok­ratikus figyelembevételétől. Olyan fej­lődési folyamatról van szó, amelyben állandó az ellentétek felújulása és át­hidalása, amelyben egyre magasabb szinten kerül sor az egyesítésre. Igy válik lehetővé, hogy társadalmunk Csehszlovákia Kommunista Pártja s a szocialista állam programja tevőleges végrehajtásának alapján mind gyorsab­ban haladhasson előre. A gazdasági és a szociális változá­sok, valamint az emberek tudatában végbemenő változások is egyre nagyobb lehetőségeket adnak a szocialista de­mokrácia elmélyítésére, a rész- és cso­portérdekek egyesítésére, továbbá arra, hogy a dolgozók mind nagyobb mérték­ben vegyenek részt társadalmunk ügyeinek intézésében. A döntések hatékonysága érdekében azonban az illetékes szervek mélyre­ható szakosítása és megkülönböztetett­sége is szükséges, továbbá az, hogy minden problémát tudományos Ismere­tek szintjén az objektív társadalmi ér­dekek szempontjából tudjanak felmérni. Csehszlovákia Kommunista Pártja e folyamatban a társadalom érdekeit képviseli. Ez a küldetés — kezdve a Központi Bizottsággal — egész pár­tunkat az elé a feladat elé állítja, melynek célja a társadalmunk egysé­gén és belső különbözőségein alapuló társadalmi irányítási rendszer tökéle­tesítése. Azé a rendszeré, amely szo­cialista kezdeményezésre serkenti a különböző érdekű egyéneket, de egy­idejűleg progresszív módon s a mun­kásosztály történelmi küldetése szelle­mében, valamint a szocialista kapcso­latok elmélyítése érdekében egyesíti társadalmunkat. Pártunk egyre kifejezettebben vállal­ja a vezető, egyesítő erő szerepét. Mint társadalmunknak politikai szempont­ból legaktívabb tagjait egyesítő szer­vezete a marxizmus—leninizmus tudo­mányos tanításához igazodva objektí­van képes arra, hogy kitűzze társadal­munk tudományosan indokolt távlati és fejlődési szakaszonkénti célkitűzéseit, hogy megtalálja az adott problémák megoldásához vezető utakat és esz­közöket, hogy egyesítse s irányítsa a társadalmi életet, megszervezze a dol­gozók széles tömegeit. Pártunk ennek szellemében képviseli a munkásosztály történelmi érdekeit, s egyben kifeje­zésre juttatja minden dolgozó haladó igényeit és érdekeit. Ha visszatekintünk pártunk politiká­jára a legutóbbi években, láthatjuk, mennyire megfontoltan s céltudatosan szem előtt tartja szocialista demokrá­ciánkat és hogyan küzd teljesebb ki­bontakoztatásáért. E folyamatban töb­bek között arra törekszik, hogy mind­inkább elmélyítse a képviseleti szervek szerepét, mint ahogyan azt a XIII. párt­kongresszus irányelvei megkövetelik. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a képviseleti szervek egyre Je­lentősebb szerepet betöltve fejtik ki tevékenységüket, s a képviselők egyre nagyobb felelősséget viselnek válasz­tóikkal szemben. Ezeknek az intézke­déseknek köszönhető, hogy népünk sa­ját képviseleti szervei révén gyakorol­hatja felségjogait. A FŐ CÉL: NÉPÜNK EGYSÉGÉNEK MEGSZILÁRDÍTÁSA Az előkészített választási rendszer célja szocialista demokráciánk további elmélyítése, a szocialista osztályok, a nemzetek és a nemzetiségek, valamint a lakosság különböző szociális cso­portjai egységének további megszilár­dítása, továbbá az, hogy a dolgozók tömegesen vegyenek részt a szocialista állam képviselőinek Jelölésében, s esz­meileg mind jobban zárkózzanak fel Csehszlovákia Kommunista Pártja köré. Pártunk rendkívül jelentős és bonyo­zett káder- és politikai tömegmunká­val alapozza meg annak elvi, politikai s szervezési feltételeit, hogy az újonnan megválasztott képviseleti testületek a következő működési időszakban követ­kezetesen érvényre juttassák helyes politikánkat. VÁLASZTÁSOK ­BONYOLULT BEL­ÉS KÜLPOLITIKAI HELYZETBEN Politikai hagyományainkhoz híven most is a Nemzeti Front egységes je­lölőlistájával készülünk a választások­ra. A Nemzeti Front társadalmunk szo­cialista osztályainak s rétegeinek poli­tikai szövetségeként népünk szocialis­ta egységét, a kommunisták kölcsönös bizalmán alapuló elvtársi kapcsolatait és együttműködését, a Nemzeti Front többi pártjának képviselőivel, valamint a pártonkívüliekkel való együttműkö­dését és felzárkózottságukat pártunk köré juttatja kifejezésre. A Nemzeti Front a fejlett szocialista társadalom további megszervezését célzó program megvalósításának országos politikai alapja. Szerepének a választásokat megelőző kampány s a választások elő­készítése idején nem szabad gyengül­nie, hanem mind erőteljesebben kell kifejezésre jutnia. A Nemzeti Front hi­vatott arra. hogy aktivizálja a társa­dalmi szervezeteket, azok funkcionáriu­sait és tagjait, s növelje befolyásukat a jelöltek kiszemelésére s javaslására, politikai befolyást gyakoroljon a vá­lasztókra a jelöltek megválasztása s a választási program megvalósítása érde­kében. A választásokra olyan időkben került sor, amikor pártunkra, / minden kom­munistára, a Nemzeti Frontra s annak pártjaira s funkcionáriusaira nagyon igényes feladatok várnak. Relatíve hosszú az az idő, amelynek folyamán fejlett szocialista társadalmunk felvirá­goztatására törekszünk, újak s még já­ratlanok azok az utak, amelyeken a többi szocialista országgal együtt aka­runk haladni. Mindez fokozott igénye­ket támaszt az eszmei, politikai állás­foglalásunkkal, valamint gyakorlati po­litikai munkánkkal szemben. Nem szabad szem elől tévesztenünk azokat a nemzetközi összefüggéseket sem, amelyeket tudatosítva kell a vá­lasztásokat biztosítanunk. Napjainkban éles osztályellentéteknek lehetünk ta­núi. Ezek az ellentétek az imperialis­ták vietnami agresszív akcióiban és Iz­raelnek az arab országok elleni ag­ressziójában nyilvánulnak meg. Az im­perialista hatalmak közvetlen hozzá­járulásával néhány a közelmúltban lét­rejött országban reakciós államfordu­latra került sor. Mindez nemcsak ha­zánk politikai légkörében érezteti ha­tását, hanem az egész világon is. Nyilvánvaló tehát, hogy mindaddig, amíg világviszonylatban nem dőlt el a szocializmus és a kapitalizmus harca, és nem szűnik meg a helyzet elmérge­sedése — ideszámítva a szocializmus ideológiai bomlasztását célzó törekvé­seket is —, osztályérdekeket szem előtt tartva kell elméleti, eszmei és politikai intézkedéseket foganatosítanunk és rendszeresen kell szilárdítanunk né­pünk politikai öntudatosságát. Erre ter­mészetesen nemcsak nemzetközi szem­pontokat figyelembe véve vagyunk kö­telesek. Ez ugyanis szorosan összefügg a jelenlegi fejlődési szakaszban felme­rülő problémáink egész komplexumá­val — a szocialista osztályok és réte­gek teljesebbé formálódásával, vala­mint a szocialista öntudatosság adott fokával is. TÖBBMANDÁTUMOS VÁLASZTÓKÖRZETEK Politikai Irányelveink általánosítják az előző választások folyamán szerzett értékes tapasztalatainkat, s azokat tár­sadalmunk jelenlegi feltételeinek meg­felelően mindjobban elmélyítik. Az ed­digi választási rendszerünkkel való lo­gikus összefüggésről s annak tökélete­sítéséről van szó, mert ez kétségkívül hozzájárul társadalmunk egységének szocialista elveken alapuló megszilár­dításához. A választások új elemei a következők: — valamennyi fokú képviseleti tes­tületekbe való választások céljából többmandátumos választókörzeteket lé­tesítünk; — a többmandátumos választókörze­tek keretében több jelöltet lehet java­solni, s ezzel a választóknak lehetővé válik, hogy a választás folyamán több lehetőség alapján döntsenek. Ezzel egy­idejűleg pót jelölteket is kell javasolni; — a járásbíróságok bíróinak közvet­len megválasztását el kell különíteni a képviseleti szervekbe való választások­tól; — a nemzett bízottságokba való vá-. lasztásokat el kell különíteni a Szlo­vák Nemzeti Tanácsba és a Nemzetgyű­lésbe való választásoktól. Ezek az intézkedések megkövetelik, hogy pártunk vezető szerepe a válasz­tások folyamán mind erőteljesebben ki­fejezésre jusson, s mindjobban érvénye­süljön a Nemzeti Front, valamint a tár­sadalmi szervezetek befolyása. Az előterjesztett javaslat lényeges módosítása az, hogy az eddigi egy­mandátumos választókörzetek helyett többmandátumos választókörzetek lesz­nek. Azt a tényt, hogy a valamennyi fokú nemzeti bizottságokba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Nemzetgyűlés­be való választásokra már többmandá­tumos választókörzetekben kerül sor, további lépésnek tekintjük választási rendszerünk demokratizálásában. A többmandátumos választókörzetek rendszere mellett szólnak nemcsak sa­ját tapasztalataink, hanem egyes szo­cialista országok pozitív tapasztalatai is. A többmandátumos választókörzetek elvét — jóllehet némileg eltérő módon — nálunk is érvényesítettük éspedig 1948-ban, a nemzeti bizottságokba való választások idején, továbbá 1954-ben a kevés lakosságú községek helyi nem­zeti bizottságaiba való választások al­kalmával. Ezt a rendszert 1964-ben is érvényre juttattuk, amikor ls az 1500 lakosnál kevesebb lakosú községekben tartottunk választásokat. A többmandátumos választókörzetek rendszere kedvezőbb alkalmat ad arra, hogy a képviseleti szervek összetételé­ben jobban kifejezésre jusson a lakos­ság szociálpolitikai rétegeződése. Egy­ben megalapozza a pótjelöltek rendsze­rének kedvező feltételeit. A többman­dátumos rendszer lehetővé teszi, hogy az adott választókörzet képviselői cél­szerűbb munkamegosztással tevékeny­kedhessenek, és így eredményesebben képviselhessék választóikat. A többmandátumos választási rend­szer előnyeit a választások előkészíté­sét célzó tanácskozásoknak csaknem minden résztvevője igazolta. Meg kell azonban mondanunk, hogy egyes elv­társak aggodalmuknak adtak kifeje­zést, mert attól tartanak, hogy a több­mandátumos rendszer meglazítja a kép­viselők s a választók kapcsolatait és csökkenti a képviselők tevékenységé­nek társadalmi ellenőrzését. Ezek a nézetek azon alapszanak, hogy évek folyamán gyökeret vert az egymandátumos választókörzetek gya­korlata, s az elvtársak nem veszik eléggé figyelembe a képviseleti szervek új, főképpen a népgazdaság új Irányí­tási rendszeréhez igazodó munkafelté­teleit. A Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek nemcsak választókörzetük képviselőiként kell tisztségüket betölteniük, hanem a leg­felsőbb képviseleti szerv társadalmi funkciójának szempontjából ls, éspedig főleg a törvényhozó tevékenység, vala­mint a kormánnyal s a képviseleti rend­szer alacsonyabb fokú szerveivel szem­beni ellenőrző tevékenység szempont­jából is. Tekintettel arra, hogy a nem­zeti bizottságok most már fokozott fe­lelősséget viselnek közigazgatási terü­letük általános felvirágoztatásáért, mint ahogyan a nemzeti bizottságokról szóló új törvény ezt megköveteli, a nemzeti bizottságok képviselőinek is szélesebb összefüggésekben kell tiszt­ségüket betölteniük, s ezért nem szo­rítkozhatnak csupán azoknak a v szű­kebb körben felmerülő problémáknak a megoldására, amire az egymandátu­mos választókörzetben voltak kötele­sek. A képviselők és a választók közöt­ti kapcsolatoknak eddig bevált formál — mint például a beszélgetések a vá­lasztókkal, a képviselők fogadó napjai és beszámolói stb. — ezentúl is ér­vényben maradnak, sőt egyre tökéle­tesebben érvényesülnek. A kapcsolatok tartalma azért lesz most reálisabb, mert különbözők lesznek aszerint, milyenek a helyi igények és a képviselők politi­(Folytntái a 8. oldalán)

Next

/
Thumbnails
Contents