Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-29 / 269. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. szeptember 29. Péntek # XX. évfolyam, 269. szám £ Ara 40 fillér A csehszlovák—indiai együttműködésről JOZEF LENART MINISZTERELNÖK FOGADTA INDIA IPARFEJLESZTÉSI MINISZTERÉT link Varsóban (ČTK) — FrantiSek Hamouz külkereskedelmi miniszter teg­nap Prágában fogadta Fakhrud­din Ali Ahmed indiai iparfej­lesztési minisztert és kíséretét. A fogadáson Jelen voltak a minisztérium vezető dolgozói, valamint Jagan Nath Dhamija, India csehszlovákiai nagyköve­te is. A két miniszter azokról a le­hetőségekről tárgyalt, amelyek elősegítik a kölcsönös gazdasá­gi együttműködést főként az Ipar és a kereskedelem terén. Jozef Lenárt miniszterelnök tegnap a prágai Hrzán-palotá­ban ugyancsak találkozott Fakhruddin Ali Ahmed indiai miniszterrel. A találkozón Jelen volt Jaroslav Kohout mérnök, külügyminiszter-helyettes és az indiai nagykövet is. A két ország képviselői szí­vélyes beszélgetés keretében eszmecserét folytattak a cseh­szlovák—indiai együttműködés eddigi fejlődéséről s távlatai­ról. Ezt követően Fakhruddin Ali Ahmed indiai iparfejlesztési mi­nisztert fogadta Josef Krejčí mérnök, miniszterelnök-helyet­tes, nehézipari miniszter. A két miniszter a további gazdasági együttműködésről tárgyalt. Varsó (ČTKJ — Tegnap dél­előtt Bohuslav Laštovičkának, a Nemzetgyűlés elnökének vezeté­sével csehszlovák parlamenti küldöttség érkezett Varsóba. A repülőtéren C. Wycech, a len­gyel szejm elnöke, Z. Kllszko és J. K. Wende alelnökök fo­gadták. Ott volt Antonín Gre­gor, hazánk varsói nagykövete is. A csehszlovák parlamenti küldöttséget tegnap délután fo­gadta a lengyel szejm elnöke. A barátság és szívélyes légkör­ben lefolyt találkozón a lengyel és a csehszlovák képviselők ki­cserélték tapasztalataikat. A kulturális együttműködés népeink kölcsönös megismerését szolgálja JIŔI HENDRYCH ELVTÁRS FOGADTA A LENGYEL MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTERT (ČTK) — Lucfan Motykát, a Lengyel Népköztársaság műve­lődésügyi miniszterét fán Skl­lonak, a minisztérium elnöki osztálya vezetőjének kíséreté­ben tegnap a prágai Valdštejn­palotában fogadta Karel Hoff­mann mérnök, művelődés- és tájékoztatásügyi miniszter. A két miniszter a Művelődés- és Tájékoztatásügyi Minisztérium és a prágai lengyel nagykövet­ség vezető dolgozóinak részvé­telével megtárgyalta a két or­szág közti kulturális kapcsola­tok elmélyítésének kérdéseit. Egyértelműen megállapították, hogy a jövőben kisebb kulturá­lis csereakciókat is kell ren­dezni, melyek lehetővé tennék a két nép szorosabb barátságát. A jövő évben a Varsói Nagy Opera részt vesz hazánkban a Prágai Tavaszon, viszont a Szlo­vák Nemzeti Színház Krakkó­ban fog vendégszerepelni. JIM Hendrych, a CSKP Köz­ponti Bizottságának elnökségi tagja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap a délutáni órák­ban fogadta Lucjan Motykát, a lengyel művelődésügyi minisz­tert. A fogadáson jelen volt Ka­rel Hoffmann mérnök, művelő­dés- és tájékoztatásügyi minisz­ter is. LAPUNK 5-6. OLDALAN KÖZÖLJÜK ŠTEFAN SÁDOVSKÝ ELVTARSNAK az 1968. évi választások szóló beszámolóját, amelyet a CSKP Központi Bizottságának szeptember 26-27-i plenáris ülésén adott elő. Előtérben: az oktat as tartalmi korszerűsítése Idén közel ötvenezer ember tanul Szlovákia főiskoláin Tegnap délelőtt dr. Matej Lú­čan, az SZNT iskolaügyi meg­bízottja sajtótájékoztatót tar­tott abból az alkalomból, hogy október elején főiskoláinkon is megkezdődik az új tanév. Kö­zölte az újságírókkal, hogy több mint 9 ezer fiatal kezdi meg főiskolai tanulmányait Szlová­kiában. A rendes főiskolai hall­gatók száma 34 500, ezenkívül 14 700 az olyan főiskolások száma, akik munkájuk mellett tanulnak tovább. Szlovákiában 12 főiskola mű­ködik — kettő önálló fakultás formájában — összesen 33 fa­kultással. A főiskolákon és egyetemeken működő pedagó­giai dolgozók száma 5250, kö­zöttük 967 egyetemi tanár és docens. Főiskoláink az új tanévet vi­lágosan meghatározott tanul­mányi szakok szerint kezdik, attól a törekvéstől áthatva, hogy minden téren javítsanak hallgatóik felkészültségén. Ami­kor a főiskolákkal kapcsolatban (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet tengerészek Bratislavában Oten a felszabadítók közül + A bratislavai gyermekek örömére + Zsolobov kapitány emlékei Tegnap a kora délutáni órákban érkeztek, a csehszlovák néphadsereg folyami gyorsnaszádjainak kíséretében. 9 díszsor­tűz eldördülése után elsőnek a hétszáz tonnás parancsnoki ha­jó kötött ki. Utána a két kisebb méretű aknaszedő simult a parthoz. Több százan jöttek el a ten­gerészek köszöntésére. Megje­lent Vladimír fanko vezérezre­des, a nemzetvédelmi miniszter helyettese, Jaroslav Hejna ve­zérőrnagy, a politikai főpa­rancsnokság parancsnok-helyet­tese, dr. Jifí Ŕáda, az SZLKP osztályvezetője, Jozef Zrak do­cens, az SZLKP bratislavai váro­si bizottságának vezető titkára, Jozef Valló, a CSSZBSZ szlová­kiai bizottságának elnöke és más funkcionáriusok. Jelen volt N. M. Truszov altábornagy, a Szovjetunió csehszlovákiai ka­tonai attaséja, valamint Ivan Szemjonovics Kuznyecov, a Szovjetunió bratlslavai főkon­zulja is. A város vezetősége nevében a vendégeket Štefan fardán­házy, a városi nemzeti bizottság alelnöke üdvözölte. A 85 tagú tengerészegység nevében N. /. Zsolobov I. osztályú kapitány, a szovjet hajók parancsnoka vála­szolt a köszöntő szavakra. — Nem első ízben vagyunk Bratislavában — mondotta Zso­lobov kapitány. — Több mint huszonkét esztendeje részt vet­tünk a város felszabadításában, öten a veteránok közül külö­nösen szívesen jöttünk el, mert tudtuk, hogy a város mai élete kialakításában nekünk is ré­szünk van. Zsolobov kapitány még jól emlékezik 1945 tavaszára. A szá­razföldi erőkkel párhuzamosan a folyami flotta egységei is elő­renyomultak. Április negyedi­(Folytatás a 2. oldalon) Hatalmas űrlaboratórium — távközlési // /n * űrállomás Beljajev az űrkutatás távlatairól Moszkva (ČTKJ — Pavel Bel­jajev ezredes, a Vosztok—2 űr­hajó parancsnoka, az Ekonomi­cseszkaja Gazetában közölt cik­kében az űrhajózás első évtize­dének eredményeit értékeli. Megállapítja, hogy a szovjet űr­kutatás ma olyan rakétával rendelkezik, amelynek ereje többszörösen felülmúlja az első az A Z ÖTVENES ÉVEK VÉGÉN, különö­sen pedig a hatvanas évek elején felszínre kerültek a gazdasági fej­lődés negatív jelenségei. Ekkor már szé­lesebb körben is nyilvánvalóvá vált, hogy nem pillanatnyi nehézségekről van szó. Éppen ez a tény adott okot a gaz­dasági fejlődés átfogó felülvizsgálására. A kritikai elemzések fényt derítettek arra, hogy a negatív jelenségek túlsúlyban az adminisztratív gazdaságirányítás következ­ményei, noha ez az irányítási rendszer a maga idejében pozitív hatást gyakorolt a gazdaság fejlődésére. Kidolgoztuk az Irányítás új rendszerét, s ma már ez érvé­nyesül a gyakorlatban. Az a folyamat, amely a gazdasági fej­lődés kritikai felülvizsgálásával, az új irá­nyítási rendszer kidolgozásával ős érvé­nyesítésével kezdődött, nem más, mint a gazdasági élet demokratizálódásának a folyamata. Az új Irányítás és a demokra­tizálódás ugyanannak a dolognak két ol­dala: a demokratizálódás a gazdasági vál­tozások lényege, az új irányítás ennek megjelenési formája. Az adminisztratív irányítás egyenlő volt a gazdasági folyamatokba való külső be­avatkozással. De az irányítás nem azért volt adminisztratív, mert külső beavatko­zásról volt szó, hanem azért, mert bizo­nyos fajta külső beavatkozás érvényesült. Az a fajta — a történelem folyamán még nem tapasztalt — beavatkozás, amikor a központi szervek behelyezkedtek a gazda­sági erők gyújtópontjába, s ezzel egy ad­minisztratív centrum akarta helyettesíteni •zen erők természetes centrumát. A gazdasági törvények ugyanolyan erők, mint a természeti törvények. Ezeknek is megvan a természetes — egymásra köl­csönhatással bíró erőkön alapuló — Irá­nyító centruma. Ezt a centrumot a megis­merés és a fejlődés bizonyos fokán sem­milyen emberalkotta rendszer nem helyet­tesítheti, csak befolyásolhatja elemi mű­ködését. A gazdasági élet demokratizálódása Vegyük az időjárási jelenségeket. A tu­domány ma Ismeri, milyen természeti erők kölcsönhatására jönnek létre ezek a jelen­ségek, s bizonyos pontossággal előrejelzi megjelenési formájukat (eső, vihar, hő­mérséklet), Idejüket és helyüket, mert Is­meri e természeti erők Irányító centrumát. A meteorológusok befolyásolni tudják az időjárást, tudnak például esőt előidézni, tehát külsőleg beavatkoznak a centrumba, de semmiképp sem állíthatják, hogy he­lyettesíteni képesek ezt a centrumot, átvé­ve az irányító szerepét. Ez vonatkozik a gazdaságra is. A terme­lőerők fejlődésének bizonyos fokán a gazdasági erők természetes irányító cent­rumát külső, emberi erő nem uralhatja, nem helyettesítheti. A világ termelőerői­nek mai fejlődési fokán is csak befolyá­solásról beszélhetünk, bár egyre behatóbb­ról. A befolyásolás azon a fokon kezdődik, amikor a termelés koncentrációja lehető­vé, de egyben szükségessé is teszi a be­avatkozást. Ezért ma a fejlett országok gazdasági élete elképzelhetetlen állami beavatkozás nélkül, sőt a termelés kon­centrációja, amely a nemzetgazdaságok integrációjának fokába megy át, erőtelje­sen bővíti és mélyíti a beavatkozásokat. Ám valótlanság lenne azt állítani, hogy valamely állami, vagy államközi szerv már bírja a közgazdasági erők irányító centru­mát. Attól a gondolattól, hogy egy adminiszt­ratív irányító központ álljon a gazdasági erők természetes szabályozó centrumában, megítélésünk szerint már elszakadtunk. Ezt különösen a tervezésről alkotott új felfogás jelzi, amikor azt mondjuk, hogv a terv legyen közgazdasági prognózis, elő­rejelzés a gazdasági helyzet alakulásá­ról. A gazdaságpolitika, beleértve az új irányítási rendszert ls, azonban még emlé­keztet a centrumszerepre. Tudatosítjuk vi­szont, hogy átmeneti időszaktól van szó, mely szükséges ahhoz, hogy az Irányítási rendszer egyszerűsítésével, ugyanakkor hatékonyságának fokozásával a gazdaság­politika '.evetkőzze régi ruhájának utolsó darabjait is. r A ÍGY TÖRTÉNIK, akkor helyes arány alakul ki egyfelől a vállala­tok önállósága és az állam befo­lyásoló szerepe, másfelől a vátlalatok fe­lelőssége és az állam felelőssége között a gazdasági helyzet alakulásáért. Ezeknek az arányoknak a megteremtése a gazda­sági élet demokratizálódása. MÉSZÁROS GYÖRGY H Vosztok űrhajó rakétájának erejét. A közeljövő egyik feladata egy olyan tudományos labora­tórium elkészítése, mely hosz­szabb időn keresztül a Föld kö­rül keringene. Ezenkívül föld­körüli pályára akarnak juttatni egy nagy távközlési állomást, amelynek az üzemeltetését tu­dós űrhajósok végzik majd. Ezért egy új típusú űrhajósruha készül, melyben az űrhajósok teljesen szabadon mozoghatnak az űrben. Beljajev véleménye szerint a következő évtizedben az embe­riség megtanulja a kozmikus technika gyakorlati kihasználá­sát, és az űrhajózás üj gazda­sági ágazattá válik. METRÓ már az ötödik szovjet városban Moszkva (CTK) — Már az ötödik szovjet városban. Azer­bajdzsán fővárosában, Bakuban is földalatti vasút közlekedik. A metro első tlz kilométer hosz­szú szakasza a város központ­ját a sportcsarnokkal, a pálya­udvarral és egy nagy munkás­negyeddel köti össze. A bakul földalatti nem túlsá­gosan mély, mert a talaj össze­tétele a város alatt Igen kedve­zőtlen, s ezenkívül a metro vo­nala a Kaspl-tenger közvetlen közelébe vezet. A bakul földalatti vasút kor­szerű, lehetővé teszi, hogy a vo­natok óránként 90 kilométeres sebességgel haladjanak, ós emellett az eddigi vasúti ko­csikhoz viszonyítva zajtalanok. A bakui metro állomásait egy­szerű, modern építészeti stílus­ban képezték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents