Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-28 / 268. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. szeptember 28. Csütörtök % XX. évfolyam 268. szám # Ara 40 fillér Problémáink megoldásának fontos eszköze n gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése ÜLÉSEZETT A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (ČTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága szeptember 26-án és 27-én ülést tartott. Népgazdaságunk idei fejlődéséről s az életszín­vonal emelkedéséről LUBOMlR ŠTROUGAL, a CSKP Központi Bizottságának titkára tartott be­számolót. A nemzeti bizottságokba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba s a Nemzetgyűlésbe való vá­lasztások előkészítésére vonatkozó javaslatokat ŠTEFAN SÁDOVSKÝ, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a Központi Bizottság tit­kára ismertette. A Csehszlovák írószövetség IV. kongresszusával kapcsolatos következtetésekről Jlftf HENDRICH, a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára, tá­jékoztatta a jelenlevőket. Az időszerű nemzetközi problémákról s a párt külpolitikai tevékenységé­ről VLADIMÍR KOUCKÝ, a CSKP Központi Bizott­ságának titkára tájékoztatta a Központi Bizott­ságot. A CSKP Központi Bizottsága megvitatta a nép­gazdaság fellendítése, az életszínvonal emelése terén ez idén elért eredményeket, valamint azo­kat a feltételeket, amelyekhez az 1968. évi terv kidolgozásában kell igazodni. A párt közgazda­sági vonatkozású tevékenységében döntő fontos­ságú az a feladat, hogy gyakorlatilag biztosítani kell a CSKP Központi Bizottsága májusi ülésén foganatosított gazdaságpolitikai intézkedések végrehajtását. Az irányítás gazdasági eszközeinek érvényesí­tésére, valamint arra, hogy a piac befolyást gya­koroljon a vállalatok tevékenységére, bonyolult helyzetben került sor. Népgazdaságunkban azon­ban pozitív jelenségek is észlelhetők. Ez idén is folytatódik a nemzeti jövedelem gyarapodása s mind nagyobb az ipar, az építőipar és a mezőgaz­daság termelése. A jövedelmezőség növelését kedvezően befolyásolja a termelés céljait szol­gáló fogyasztás csökkenése. Lelassult a foglal­koztatottság növelésének üteme. Egyes termékek értékesítésében mindjobban érvényesül a piac befolyása. Gyorsabban emelkednek a nominál bé­rek, és reálisan emelkedik a dolgozók életszínvo­nala. A fejlődés azonban különböző területeken ugyanakkor ellentmondásos, és az állami terv, valamint gazdasági politikánk célkitűzéseihez vi­szonyítva eltérésekre került sor. Előre nem lá­tott módon emelkednek egyes vállalatok bevéte­lei, amelyek nem minden esetben megalapozottak a vállalat fokozott kezdeményező készségével, a nagyobb mérvű értékhalmozással és gazdasá­gossággal, ezért sok esetben csak a magasabb árszintre vezethetők vissza. Különösen szembe­ötlő a külkereskedelem strukturális egyensúly­hiányának elmélyülése. Az árnalap terjedelmé­nek és összetételének alakulása -7- tekintettel a szükségletekre — nem kielégítő. Általában nőt­tek a készletek, és nem csökken szükséges ter­jedelemben a be nem fejezett építkezések száma. Az eddigi gazdasági feltételek és szabályok nem gyakorolnak elég erős gazdasági nyomást a termelés nem hatékony területiere a progresszív termelés és a n - abbfokú gazdaságosság érde­kében. A ki; i ezért intézkedéseket tesz az operatív 31" eszközök megszigorítására. E helyzetből alapvető fontosságú kiút a gazda­ságirányítás új rendszerének további fejlesztése. Fokozott figyelmet kell szentelnünk az árrende­zés befejezésének, az árképzésnek és az ársza­bályozásnak. Ami pedig az anyagi érdekeltséget illeti, na­gyon fontos feladat úgy szabályozni a bérek további emelkedését, hogy ezt a szükséges hasz­nos értékek gyarapodása támassza alá, különösen pedig olyan szállítások, amelyek nélkülözhetetle­nek bel- és külkereskedelmünkben. A bérek gyorsabb ütemű emelkedése alapján kialakuló nagyobb lehetőségeket az eddiginél jobban fel keil használni a dolgozók megkülönböztetett, tehát az elvégzett munka mennyisége és minő­sége szerinti díjazására. Gazdaságpolitikánk s a gazdaságirányítás igé­nyes feladatainak teljesítése megköveteli a köz­ponti állami irányítás szerveinek tökéletesítését. Pontosabban körül kell határolni a munkameg­osztás lehetőségeit s a felelősséget. Következete­sebben kell érvényesíteni azokat az elveket, ame­lyeket a Központi Bizottság tűzött ki a központi állami szervek eddiginél jobb munkamódszere és munkastílusa érdekében. A CSKP Központi Bizottsága indokoltnak tekin­ti azt a követelményt, amellyel a dolgozók túl­nyomó többsége is egyetért, hogy általában meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, növelni kell a gazdaságosságot, tökéletesíteni a vállalaton be­lüli szervezőmunkát, érvényre kell jnttatni a ra­cionalizálást célzó intézkedéseket és növelni a gazdasági vezetők irányítótevékenységének ha­tékonyságát. Ezért minden pártszerv és szervezet egyik feladata az, hogy maradéktalanul támo­gassák mindazt, ami új és progresszív jellegű, mindazt, ami hozzájárulhat a termékek jobb minőségének, magasabb műszaki és gazdasági színvonalának eléréséhez, s a termelés és a gaz­dálkodás hatékonyságának növeléséhez. A gazdaságirányítás új rendszerének beveze­tése és igényelten hatásos érvényesítése az em­berek tevékenységétől függ. Éppen ezért ennek legfontosabb feltétele a párt-, az állami és gaz­dasági szervek, valamint szervezetek céltudatos, következetes munkája, továbbá a kommunisták és minden dolgozó aktivitásának, kezdeményező készségének növelése úgy, hogy az új irányítási rendszer s a párt gazdaságpolitikája szellemé­ben teljes mértékben támogassák és érvényre juttassák azokat az intézkedéseket, amelyeket központi szerveink foganatosítanak a népgazda­ság fejlesztése érdekében. Elsődleges feladatunk, hogy minden rendel­kezésre álló erővel biztosítsuk az idei feladatok teljesítését, de egyidejűleg fokozzuk az 1963. évi terv előkészítésére irányuló törekvéseinket. Véget kell vetni a fölösleges óvatoskodásnak, s a gazdasági egyensúly biztosítása, valamint a dolgozók életszínvonalának további emelése ér­dekében hasznosítanunk kell népgazdaságunk minden forrását, tartalékát és lehetőségét. A Központi Bizottság a képviseleti testületek­be való — 1966-ban sorra kerülő — általános vá­lasztások előkészítéséről is tárgyalt, és jóvá­hagyta a nemzeti bizottságokba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba s a Nemzetgyűlésbe való vá­lasztások biztosítását célzó politikai irányelve­ket. A párt, az állami szervek s a társadalmi szer­vezetek széleskörű aktívája megvitatta a CSKP Központi Bizottsága plenáris ülése elé terjesz­tett javaslatokat és azokat a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága is elbírálta. A választások előkészítésére vonatkozó politi­kai irányelvek kellő összhangban vannak a CSKP XIII. kongresszusán jóváhagyott irányel­vekkel, és hozzájárulnak a szocialista demok­rácia további elmélyítéséhez. Az irányelvek az eddigi választások folyamán szerzett tapaszta­latokon alapszanak, elmélyítik szocialista vá­lasztási rendszerünket, figyelembe véve a tár­sadalom eddig elért fejlődési fokát és további fejlődését. A többmandátumos választókörzetek létesíté­sét fontos módosításnak kell tekinteni. Úgy te­szi lehetővé a jelöltek javaslását az új képvise­leti testületekbe, hogy a jelölés eddiginél jobban kifejezésre juttassa az adott választókörzet la­kosságának szociális, politikai, nemzetiségi és kor szerinti rétegeződését. Oj feltételek adód­nak a képviselők küldetésének hathatósabb ér­vényesülésére, az eddiginél eredményesebb al­kotótevékenységükre, munkamegosztásukra és tevékenységük kölcsönös egybehangolására. A képviselők a jövőben gyümölcsözőbben érvé­nyesíthetik politikai ismerteiket és szakképzett­ségüket, eredményesebben összhangba hozhat­ják a társadalmi s a helyi érdekeket, valamint a lakosság csoportjainak érdekeit, úgyhogy job­ban elmélyülhetnek a képviseleti szervek kap­csolatai, s a képviselők mind nagyobb felelős­séget viselnek vlasztóikkal szemben. A választásokra vonatkozó politikai irányelvek megalapozzák azokat a politikai-szervezési fel­tételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a vá­lasztókörzetekben több jelöltet tartsanak nyil­ván, mint megválasztásra előirányzott képvise­lőt. Ezzel egyidejűleg sor kerül a pótjelöltek javaslására is. Ezzel létrejönnek annak feltéte­lei, hogy kivételes eseteken kívül ne kerüljön sor pótválasztásokra Az irányelvek feltételezik, hogy a különböző fokozatú nemzeti bizottságokba való választá­(Folytatás a 2. oldalon) LAPUNK 5-6. OLDALAN KÖZÖLJÜK LUBOMlR ŠTROUGAL ELVTÁRSNAK, a népgazdaságunk idei fejlődéséről és az életszínvonal emelkedéséről szóló beszámolóját, melyet a CSKP Központi Bizottságának szeptember 26—27-i plenáris ülésén adott elő. Az Ukrán és a Belorusz SZSZK-ban napok óta folyó szovjet had­gyakorlat egyre nagyobb méreteket ölt. A „keleti" és a „nyugati" csapatok parancsnokai újabb és újabb egységeket és kötelékeket „vetnek harcba". A támadó hadműveletek teljes sikere érdekében a „keleti csapatok" nehéz szállító-repülőgépekből az ellenséges védelem mögött nagyszámú ejtőernyőst bocsátották le. Ezt a mü­veletet reaktív vadászgépek fedezték. Az ejtőernyősök teljesítették a rájuk bízott feladatot, egész éjszaka tartották a megszállt tér­séget, és visszaverték a „nyugati" egységek ellentámadásait. Képünkön Grecsko marsall a Szovjetunió honvédelmi minisztere üdvözli Bohumír Lomský hadseregtábornokot, honvédelmi minisz­tert, a hadgyakorlaton részt vevő csehszlovák katonai küldöttség vezetőjét. (TASZSZ— ČTK felvétele) A szovjet nép életszínvonalának további emeléséért Tanácskozott az SZKP Központi Bizottsága Kedden Moszkvában kibőví­tett ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának "-Közpon­ti Bizottsága. A plénumon meghallgatták és megvitatták Leonyid Brezsnyev­nek, a központi bizottság főtit­kárának beszámolóját „A szov­jet nép életszínvonala további emelését biztosító intézkedések­ről". A plénumról kiadott hivata­los közlemény szerint az ülé­sen teljes egészében elfogad­ták azokat az intézkedéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizott­sága dolgozott ki. A plénumon meghallgatták és megvitatták továbbá Nyiko­laj Bajbakov, az Állami Terv­bizottság elnöke, minlszterel­nök-helyettes beszámolóját az 1968-as állami népgazdaság-fej­lesztési terv, valamint az 1969­es és az 1970-es népgazdaság­fejlesztési terv tervezetéről, továbbá Vasziltj Garbuzov pénz­ügyminiszter expozéját, az 1968-as állami költségvetés-ter­vezetről. A plénum részvevői alapjában elfogadták az 1968-as fejleszté­si tervet, továbbá az 1969-es és az 1970-es évekre szóló népgaz­daság-fejlesztési tervek elő­irányzatait, valamint az 1968-as állami költségvetés tervjavasla­tát. Indiai miniszter hazánkban (ČTK) — František Hamouz külkereskedelmi miniszter meg­hívására tegnap ötnapos cseh­szlovákiai látogatásra érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, India iparfejlesztési minisztere. A ru­zynéi repülőtéren a vendéget a csehszlovák minisztériumok, valamint az indiai nagykövet­ség képviselői fogadták. Szovjet tengerészek Bratislavában (ČTK) — A Vörös Zászló ér­demrenddel kitüntetett szovjet Fekete-tengeri Flottilla képvi­selői, akik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója ünnepségeinek kereté­ben baráti látogatást tesznek Jugoszláviában, Magyarorszá­gon és Csehszlovákiában — szerdán reggel Budapestről Bra­tislavába indultak. A három hajó parancsnoka Nyikolaj Zobnlov, a Szovjetunió Hőse, első kapitány. A szovjet tengerészek október 2-ig időz­nek hazánkban, és csütörtökön délután 14 órakor ágyúsortüz jelzi megérkezésüket Bratisla­vába. A gazdag program kere­tében a szovjet tengerészek CSISZ-tagokkal és szövetkezeti dolgozókkal is találkoznak, "majd felkeresik a Slovnaftot és a Hajósok házában baráti esten vesznek részt. A fasizmus elle­ni harcban elesett szovjet kato­nák emlékének szeptember 29­én kegyelettel adóznak a Sla­vínon. A hivatalos közlemény sze­rint a plénum Alekszander Sel­jepint felmentette a központi bizottság titkárának teendői alól, mivel ez év júniusában a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnökévé vá­lasztották meg. A január 1-én életbe lépő intézkedések Az SZKP XXIII. kongresszu­sán a szovjet nép életszínvo­nalának további emelésére vo­natkozólag hozott határozatok teljesítése céljából az SZKP Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa elha­tározta, 1969. január 1-től az alábbi intézkedéseket kell meg­valósítani a szovjet nép jólé­tének emelésére: A népgazdaság valamennyi ágában a munkások és az al­kalmazottak minimális munka­bérét havi 60 rubelre kell emel­ni. 1968 első félévében a nép­gazdaság minden ágazatában a gépgyártó és fémfeldolgozó vállalatok és üzemegységek munkásainak bérét átlag 15 százalékkal kell emelni. A szovjet Távol-Keleten és a Szovjetunió északi részében bérpótlékot kell bevezetni a könnyű- és élelmiszeripari vál­lalatok, közoktatási, egészség­ügyi, lakás- és kommunális gazdálkodási, tudományos és kulturális intézmények olyan munkásainak és alkalmazottai­nak, akiknek eddig nem járt. Tizenöt munkanapra kell emelni az olyan munkások és alkalmazottak évi szabadságát, akiknek jelenlegi szabadságuk általában 12 munkanap. Tovább kell csökkenteni és (Folytatás a 3. oldalonl Lettország — Színes összeállítás a Szov­jetunió egyik köztársaságá­ról Hogyan kezdődött a forradalom — Moszkvai beszélgetés Szer­gej Zaliginnel Épül a Prior — Milyen lesz az új bratisla­vai áruház? Lourdes — Kurt Tucholsky elbeszé­lése Versek, humor, rejtvények V

Next

/
Thumbnails
Contents