Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-02 / 242. szám, szombat

BŰCSÜ A NYÄRTOL (P. Haško felvétele) ilV'tii tagadja meg önmagát Valahányszor Prágába jövök, mindig úgy dobog a szívem, mint amikor suhanc koromban az első randevúra siettem Évával. Ezen nem is csodálkozom. Prágának egyéni íze van. 'Nem hasonlít egyetlen más városhoz sem. Tipikusan „prá­gai". S mennyi érdekes embert Kedvesek, barátságosak, vidámak, szolgálatkészek, s nagyszerű a humorérzékük. A prágai nem tagadja meg önmagát a sörözőben, üzletben, sportpályán; még a villamosban sem ... Prága leghosszabb villamosvonalainak egyike a 11-es vonal. Kelet-nyugati irányban szeli át a várost, áthalad a Vencel téren. Csúcsforgalomban bizony nagy a tolongás. A tűt sem lehetne leejteni — ahogy mondani szokás. A ka­lauzon azonban semmi jel sem mutatja, hogy idegesebb volna, mint máskor, jó ötvenes ember. Cseppet sem csehes bajsza a csallóközieket juttatja az eszembe. Már-már azt gondolom, hogy idecseppent magyar. Kiejtése azonban tö­kéletesen prágai; magyar ember így nem tanul meg csehül soha. Minden szavát szinte iszom: — Jegye persze mindenkinek van ... Valakinek — kettő is. Nos, legalább az egyiket mutassák meg! — harsogja, és gyakorlott szeme pillanat alatt felméri, ki akar potyázni. — Hopplá, asszonyom! Tavaly még szépen elfértünk egy­más mellett! — mondja egy kissé gömbölyded asszonyká­nak, amikor elhalad mellette. — Pardon, ez az én kezem ... A Honzóé ott az a másik! — pirít rá utánozhatatlan kedvességgel egy kék szemű lányra, aki a fiújával utazik. — Itt a visszajáró negyven fillérje, uram. Engem nem lehet megvesztegetni... Ahhoz legalább százezer korona kell. .. — De urammm! Ilyen ko-moly úr, és a Spartának szurkol! — mutat tréfás felháborodottsággal az egyik utas hajtóká­ján díszelgő S parta-jelvényre. Nagyszerű a hangulat. És csodák csodája, senkinek még csak eszébe sem jut, hogy megsértődjék, vagy legalább ne­hezteljen a kalauzra. (Nálunk mondana csak valaki ilyes­mit! — jut eszembe csak úgy futtában.) Már le kellett volna szállnom. Nem volt határozott programom, így a villamos­ban maradtam; hol tudnék másutt ilyen remekül szórakoz­ni?! Már elhagytuk a Vencel teret is, amikor a kalauz a kocsi sarkában álló fiatal párhoz lépett. Csinos, magas katona és egy fiúsra nyírt kislány. Kitartóan fogták egymás kezét, szemüket a világ minden kincséért sem vették volna le egymásról. — Ébresztő, bajtárs! Legalább, míg a jegyeket megvált­játok! — lépett hozzájuk a kalauz széles mosollyal. A két fiatal felrezzent. Mindketten kinyújtották a kezüket a kalauz felé: tenyerükben ott lapult a jegy ára. A fiú kezében egy háromkoronás, a lányéban egy tízkoronás. — Kettőt! — szólt a katona. — Kettőt! — szólt a lány. — Hagyd majd én váltok! — tolta el a katona a lány kezét. — Dehogyis, most én váltokI — mondotta a lány, és a kalauz elé tartotta a tízkoronást. A kalauz tanácstalanul nézte a két kinyújtott kezet. Az utasok kíváncsian figyelték. Magam is közelebb léptem, vajon hogyan oldja meg a gordiuszi csomót az öreg ka­lauz. Megoldotta! A maga módján — mindenki megelégedett­ségére. — Figyelj ide, bajtárs! — szólt a katonához. — Ne játszd meg itt a bankárt. Más is volt katona. Most Mánya fizet! Majd ha leszerelsz, feleségül veszed Mányát, akkor majd te fogsz fizetni! Hajaj... De még mennyit fogsz fizetni! Világos? — mondotta, és kifogta a két jegy árát a lány pénzéből. Mintha napfény ömlött volna szét a kocsiban. Az embe­rek mosolyogtak, a két fiatal még szerelmesebben nézett egymásra. S miközben leszálltam (fogalmam sem volt róla, hol vagyok), arra gondoltam, hogy lám, az életben milyen egyszerűen meg lehet oldani komoly problémákat is. Nem kell hozzá semmi más, csak szeretni kell az embereket. Ügy, ahogy ez az öreg kalauz szereti a prágai 11-es villa­mos vonalán.., AGÖCS VILMOS Galantan a magyar tannyelvű általános közép­iskolában Zelinka István igazgató válaszolt kérdéseinkre: — Az 1967/68-as tanévre 102 elsős fel­vétele szerepelt a tervünkben, de már ed­dig 115 elsősünk van, s minden bizonnyal lesz több is, olyanok, akik a szakközép­iskolákba helyhiány miatt nem juthattak be. Három párhuzamos osztályt nyitunk, egy humánt és két természettudományit. Különben iskolánk, ami a tantermi el­helyezést illeti, talán a legrosszabb hely­zetben van a kerületben. Négy épületben tanítunk, egyik osztályunk a városháza ta­nácstermében, kettő a tanonciskola épüle­tében működik. Csakhogy a tanonciskola már nem hajlandó továbbra is vendégül látni bennünket. 1969-re tervezzük az új, korszerű iskolaépület építkezési munkála­tainak megkezdését, s talán 1971-re meg­oldódik ez a nyomafsztő probléma. Az idén 83 tanulónk fog érettségizni. A tavalyi maturáltak közül 40 jelentkezett állásba, de tudomásom szerint eddig csak 20 tudott elhelyezkedni. Főleg a lányok jelentenek gondot. A főiskolákon csak­nem valamennyi jelentkező diákunkat fel­vették. Tankönyvellátásunk általában jó­nak mondható, csak a kémiai és a bioló­giai tankönyv hiányát érezzük. Egy bio­lógus tanárunk is hiányzik. Szeptember l-ig a föld alól is elő kell teremtenünk egy biológust. Bízunk a járás és a kerü­let segítségében. Papp Endre, az igazgató helyettese ve­szi át a szót: — Hiányoljuk a laboratóriumi gyakor­latokhoz szükséges tankönyveket. A nyel­vészek meg arra panaszkodnak, hogy el­avult tankönyvekből kell tanítaniuk. A szlovák nyelv oktatásának megjavítására lenne egy javaslatom. Ogy vélem ugyan­is — s ezt az Oj Sző legutóbbi ankétja is aláhúzta — hogy a szlovák nyelv Ismere­te döntő jelentőségű tanulóink további fő­iskolai vagy más területen való érvénye­süléséhez. Javaslom tehát, hogy a Szlovák Zeneműkiadó adjon ki hanglemezen szlo­vák nyelvtanfolyamot a magyar általános középiskolák tanulói részére. E nyelvkur­zusban néhány lecke legyen műszaki jel­legű konverzáció. Ez segítene a tanulókat előkészíteni a főiskolai felvételire. Dumsszerdahelyen Horváth Tibor igazgatóhelyettes ad felvilágosítást: — Négy első osztályt nyitunk az idén; eddig 129 tanulót vettünk fel. A tavaly érettségizettek közül — eddigi értesülé­sek szerint — 18-at vettek fel a különfé­le főiskolákra, öten felépítményi iskolák­ban folytatják tanulmányaikat. Többen már dolgoznak, de még nincs teljes ké­pünk. Tantestületünk 19 tagú, és most lép be hozzánk egy latin—szlovák szakos új kolléga. Sajnos, nincs mindenkinek teljes képesítése, többnek — pl. három matema­tika—fizika szakos tanárunknak — az alapiskola 6—9. évfolyamára szól a képe­sítése. Tankönyvekkel — a kémia, biológia és pszichológia kivételével — jól el vagyunk látva, ám ezekre a könyvekre is nagy szükségünk lenne. Meg kellene ezenkívül oldani a szlovák nyelv és a többi szaktan­tárgy összehangolását. Ehhez is anyagot kellene adni a szlovák szakosoknak, fő­leg a szakkonverzációhoz. Ez rendkívül sürgős feladat. Időszerű lenne már min­den szakra legalább kis zsebszótárt ki­adni, pl. fizikait, biológiait stb., mert a régi szótárak terminológiája már elavult. Egyben kihasználom az alkalmat, s meg­említem: már most gondolni kell arra, hogy rövidesen új iskolaépületre lesz szükség városunkban. Néhány év múlva nagy bajok lesznek, hiszen az idegen nyelvek oktatásakor az osztályok csoportok­ra osztása már ma -is probléma. Márpedig a kilátások szerint jövőre 11 osztályunk, 1970-ben pedig 12 osztályunk lesz. A nagymegyeri kilencéves alapiskola igazgatója, Teleky Miklós, ezeket mondja: — Hatvankét elsőst vettünk fel az új tanévben. Ez a szám megfelel az utóbbi évek átlagának. Két osztályt nyitunk. Prolémánk van a 11 napos munkahét — bevezetjük szeptember 1-től a szabad szombatokat — órarendjének összeállítá­sával. Fájlaljuk, hogy a Szocialista Neve­lés nyári száma nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, segíthetett volna munkánk­ban. A múlt tanévben végzett 77 diákunk közül 17 általános középiskolában, 10 szakközépiskolában folytatja tanulmányait, 45 ipari tanuló lett, 4 pedig az EFSZ-ben vállalt munkát. Kellemetlen volt számunk­ra, hogy tanulóink jelentkezési íveivel, amelyeken a bratislavai kémiai szakközép­iskola most megnyíló magyar osztályába jelentkeztek, csak sürgetésünkre, és meg késve foglalkoztak. Hogy mit kívánok az új tanévre? Több önállóságot, a kísérleti iskoláknak! No, meg részletesen, alaposan kidolgozott tanterveket, főleg a polgári nevelés taní­tásához. Hát ennyit! N é 'éhóny nap van még hátra, és vége a nyári szünidőnek, gondtalan vakációnak. Az iskolák tisztán, kifestve várják a tanul kat Szlovákiában az idén több mint 800 ezer tanuló foglalja helyét az alapiskolák padjaiban, közöttük kb. 80 000 most lépi először az iskola kapuját. A magyar tannyelvű alapiskolák tnuli nak száma ez évben 76 000, beleszámítva azt a 8100 gyermeket akik most fognak megismerkedni a betűk csodálatos világával. A kilencéves alapiskolák tankönyvellátása 1967. szeptemfc 1-ével lezárult, s elmondhatjuk: tanulóink az alapiskola mind évfolyamában európai szintű, tartalom és kivitelezés tekintetéb is kiváló tankönyvekből tanulhatnak. Az új pedagógusok munk ba állásáról ez évben nem számolhatunk be, mivel a Pedagóg Fakultás hallgatóinak tanulmányi idejét 3-ról 4 évre emelték f így az évfolyam hallgatóinak zöme az eddigi gyakorlattól eltérő csak jövőre lép ki az életbe. Ezt azonban alapiskoláink nem siny meg, ugyanis az alsó tagozaton már alig akad képesítés nélk tanerő. Az 1-5. évfolyamban 97 százalékos a kvalifikáció arán; Ezt még nem mondhatjuk el a felső tagozatról. A 6-9. évfolya ban a pedagógusok 65 százalékának van meg a képesítése; igi a képesítéssel tanított órák aránya ennél rosszabb, de az is el a szlovákiai átlagot. Még mindig az osztatlan iskolákban a legnehezebb jó eredrr nyeket kicsiholni. Am a kor nem türi az egyhelyben topogást. ŕ vei bebizonyosodott, hogy az osztatlan iskolák felszámolásával központosításával kapcsolatos néhány év előtti elképzelések cs lassan, fokozatosan valósíthatók meg, a tanügyi szervek arra 1 rekedtek, hogy szeptember 1-ére jobb felszereléssel, filmekkel d filmekkel, magnetofonokkal s egyéb szemléltető segédeszközökl szereljék fel ezeket az iskolákat is, hogy a magasabb szintű ok! táshoz megfelelő körülményeket teremtsenek. Az oktatás színvonalasabbá tétele végett több közpo irányelv látott napvilágot, és néhány előadás is elhangzik a pec gógusok részére még a tanév megnyitása előtt, illetve közvetlei a tanév elején. Az egyik téma például az NOSZF 50. éviorduh alkalmából a szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziséj való nevelés. A központi téma mellett a magyar tanítók a tudort Szuh Kálmánt, az általános középis­kola igazgatóját egy emelettel fel­jebb találjuk. Szavait idézzük: — Hetven új tanulónk van, két első osztályt nyitunk. Tavaly 78 elsősünk volt, de most erősebben rostáltunk. Igaz, az alapiskolákból is jobb anyagot kaptunk. A sajtó pedagógiai propagandájának is köszönhető, hogy az alapiskolákban már nagyobb figyelmet szentelnek a kilence­dikes tanulóknak. Segíti ezt a belső és külső differenciálás is, meg az ls, hogy a szaktanerőket főleg a kilencedik osz­tályban foglalkoztatják. Viszont még így is nagy a törés az alapiskola és a közép­iskola között. Nálunk is probléma van az elsősökkel, mert a középiskola igénye­sebb. Ezt gyakran a szülők sem nézik jó szemmel, nem támogatják az iskola tö­rekvéseit. Pedig tudatosítaniuk kellene, hogy a középiskolai tanulás komoly mun­ka, erőkifejtés, nem helyes tehát, ha a fiatalt túlterhelik gazdasági munkával. A tavasszal pl. az akadémiai héten, ami­kor a tanulóknak az érettségire kellett volna készülniük, kimentem ellenőrzésre, és bizony sok diákomat nem a tanköny­vek mellett, hanem kapálás közben a me­zőn találtam. Az idén 63 tanulónk fog érettségizni. Tavaly 68 tette le az érettségi vizsgát, 27 jelentkezett főiskolára, számításom sze­rint legalább 14 be is jut. Nagy szükség lenne felépítményi iskolákra! Nálunk pl. egy felépítményi osztály sincsen. Pedig a lányok zöme nem jelentkezik főiskolára, az ő elhelyezésükre is megoldást kell ta­lálni. A most érettségi előtt álló 63 tanu­lónk közül — hogy példaképpen megem­lítsem — csak 8 a fiú. Ami a főiskolai felvételi vizsgákat ille­ti, örömmel vettük, hogy kiváló tanulóin­kat írásbeli vizsga ^ nélkül vették fel. Ez roppant ösztönzően* fog hatni a fiatalok­ra. Százhetven be. Olyan az a sokan már 1 A diákjáratok még annál is lók rendszeres Ez az egyik b Iánkban helys ahol a korár nak. Milyen ji esetleg átalak tiszta, alkohol zőt, ahol eze vagy egy forri Bratislc Janda Iván Duna utcai folyik a tata tanteremben — Generálja múlt év januái problémát ad. pette tanitotti még rosszabb kák nem hala elképzeltük, ! szeptember 4-i nulónk van 2! tás alatt műkí talános középi iskola első os vettünk fel, á felvételire újí Ezek szerint 3 A tavaly vé, lónk közül 36 zépiskolába, egyet bányászr tot építészeti, nulóna'k, 32 ti nuló, 14 mun otthon maradi Íl:ÍlÍki« m m v p m-s: Július elején még így nézett ki a gútai 18 év előtt árvíz sújtotta község tanulóit. Ilyen iskolábi

Next

/
Thumbnails
Contents