Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-16 / 256. szám, szombat

Nemrég egy amerikai néprajzkutató járt turistaként Moldovában. A kis népek mindennapi életét tanulmányozta. Amikor kísérője és tolmácsa az alapításának 500. évfordulóját ünneplő Kisinyov lakosságáról számolt be neki, az amerikai csodálkozva kérdezte: — Gagauzok? Hát fik nem rezervátumokban élnek? Megértettük az amerikai csodálkozásának okát. A Szovjetunióban körülbelül 125 ezer gagauz él, nagyobb csoportokban az egykori besszarábiai kormányzóság déli részén, az ogyesszal terület Duna-menti kerületeiben, az ukrajnai zaporozsei terület Azov menti kerületeiben. A többi török népfajtól eltérően a gagauzok keresztények. A XVIII. század második felében és századunkban, főként az orosz—török háború idején települtek át Dét-Besszarábiába, illetve Budzsakba. A moldovai dombok és hegyek közt meghúzódó Gajdari faluban születtem. Emlékszem a nyomorra, a szalmatetős házikókra, a mezítlábas parasztokra és a háborúra. Mi, gyermekek sokat szenvedtünk. A náci badsereg leverése után kaptunk először kezünkbe könyvet. Családunkban én voltam az első, aki iskolába járhatott. Eleinte nehéz volt, mert a tanulás mellett otthon is segítenem kellett. Én voltam az első gagauz, aki beiratkozott a világhírű moszkvai Lomonoszov Egyetemre. Együtt tanultam oroszokkal, ukránokkal, üzbégekkel, amerikaiakkal, franciákkal és angolokkal 1964-ben megszerezem a nyelvészeti tudományok kan didátusa címet, s visszatértem szülőföldemre. Kinevez tek az Inturiszt moldovai fiókintézetének vezetőjévé, ugyanakkor nyelvtudományi előadásokat tartottam a klsinyovi egyetem negyedik évfo tyamos hallgatóinak. Ilyen volt az életem. Nagyapáink korában népünknek még nem volt abé céje, most nagy példányszám ban gagausz és orosz nyelven jelennek meg íróink művei. Dmitri Karacsoban, a fiatal gagauz író nevére már felfigyeltek a szovjet olvasók. Nemrégen egy törökországi gagauzzal, Giirel úrral ellátó gattunk Vulkanesti faluba Gürel úr rá sem ismert szülő falujára. Tégla- és kőépülete ket, iskolákat, kárházakat ás kulturális intézményeket ta Iáit az egykori düledező ka lyibák helyén. „Nem ismerek rá a gagauzok életére. Boldogok és vidámak. Ezt nyugodt lelkiismerettel állíthatom" — e szavakkal búcsúzott a vendég. A külföldiek saját szemükkel győződhetnek meg arról, mennyire megváltozott a gagauzok élete a szovjetha talom éveiben. A

z egész Moldovában jól ismerik a Ml- azt is közösen viselik csurin-kolhozt. Több falut egyesít ma- ság száma a kolhozfal gában, és a különböző nemzetiségű ezek a fiúk és lányok' emberek: moldovaiak, csehek, ukránok és ak? Ukránok? Próbál oroszok úgy élnek benne; akár egy nagy köztük az ember: az családban. Ha nem állnának az úton táblák, ukrán, az apa ukrán, f az ember nem tudná hirtelen megállapítani, Amióta a három szo hol végződik a moldovaiak lakta Tataresti kolhoza egy nagy ga falu, és hol kezdődik a cseh Goluboje. Egyik- megjavult a munka, a; ben is, másikban is ugyanolyan fehér falú élnek. Azt szokták moi pala- vagy bádogtetős házak állnak, ugyan- ezzel nemcsak az emb olyan élénk színű virágok virítanak, ugyan- gépek egyesültek, hane olyan hatalmas cseresznye-, körte- és dió- j

i

ek akkurátus gazd fák terebélyesednek. Még a falvak mögötti módszerei ís a moldov dombokon elterülő földek is hasonlóak: sö- dámságával és az ukrá tétzöld színűek az őszi vetések, a kukorica- vósságával és kitartá és dohánytáblák, a napraforgóföldek és sző- Akár így van, akár net lőskertek. rom nép képviselőinek A szőlő a kolhoz jövője, egyelőre még vonásai feltétlenül közi nem sok terem itt belőle, de máris nagy lak. Az élet pedig azt jövedelmet ad a kolhoznak. Az ötéves terv hogy ez csak hasznán első évében a kolhoz teljes jövedelmének közös ügynek. A kolho egynegyedét adta, vagyis háromszázötven- f

lz ötéves terv első évé ezer rubelt. 1970-re, amikor a kolhoz szőlő- ezer rubelt kerestek a területe ezer hektárra növekszik, a jöve- ban- Ez kereken két delem megduplázódik, de lehet, hogy há- rubellal több, mint am romszor akkora lesz. kolhoz teljes jövedelm A falvak között éppúgy, mint lakosaik ban vol

t' között ls, régen elmosódtak a határok. — 1970-ben — mondj£ A múltban — mesélik az őslakosok — jó- tagjaink jövedelme eléri formán alig fordult elő a szomszédok kö- A Moldova napsütötte zött félreértés vagy gyilkosság, de a csalá- berek barátsága túllépe dok zárkőzottan, elszigetelődve éltek. tárán. A Micsurin-koll Ma pedig e falvak lakol közösen munkál- utaznak Csehszlovákiáb kodnak, közösek az érdekeik és céljaik, látják csehszlovákiai ro közösek az örömeik, ha pedig baj éri őket, seiket. Egy ötszáz éves város Kisinyov 1966-ban ünnepelte fennállásának 500. évfordulóját. Mozgalmas történelmi múltja elválaszthatatlan az orosz, az ukrán és a többi szovjet nép történelmétől. A múlt század húszas éveiben itt született meg a gyekabristák köre, és századunk elején itt létesült a lenini Iszkra első nyomdája. A román földesurak és tőkések besszarábiai uralmának sötét éveiben Kisinyov volt az elnyomóit ellen, a szovjet hazával való egyesülésért harcoló proletariátus központja. Kisinyov történelmének legkiemelkedőbb dátuma 1940. június 28. Ezen a napon egész Bessza rab iába n megújult a szovjethatalom. Egy év múlva kitört a Nagy Honvédő Háború. A nácik három évig tartották megszállva Kisinyovot. Az ellenség valamennyi ipari üzemet lerombolt, a lakóházak, iskolák, színházak, műemlékek háromnegyede elpusztult. A sok megpróbáltatás sem tudta megtömi a kisinyoviakat. Kitartottak és győztek. A legutóbbi negyedszázad különleges helyet foglal el a város történetében. Kétszer annyi, lakás épült, mint a háború előtt, s a Hétéves terv idején több lakás létesült, mint az előző 490 év alatt. Kisinyovt>an a szovjethatalom éveiben 95 ipari nagyvállalat létesült, amelyek 1965-ben 4600 traktort, több ezer villamos szivattyút, húszezer hűtőgépjét, 101 ezer mosógépet, 11 millió darab kötöttárut, hétmiUió pár lábbelit és egyéb cikket gyártottak. A kisinyovi gyárak termékei harminc idegen államban is fellelhetők. Az orszógt>an az elektromos precíziós műszerek gyára kezdte elsőként gyártani az ultrahangos defektoszkópokat, amelyek zöme eléri a világszivonalat. Uvegesített mikrovezetékeket gyárt egy, a hétéves tervl>en létesült üzem. A kisinyovi húsipari kombinát elsőként alkalmazta a zsiradékfeldolgozó gépsort. A Frunze Villamosgépgyár robbanásmentes, nagy kapacitású szivattyúi a legjob hazai és külföldi gyártmányokkal is felveszik a versenyt. Az új ötéves tervben épülő Villamos Hűtőgépgyár az ország egyik legnagyobb gyára lesz. Kisinyovnak 1940-ben csak egy főiskolája volt, a papnevelde. Ma a város öt főiskoláján, tizennégy szakközépiskolájában több mint 40 ezer diák tanul, minden harmadik kisinyovi lakos képezi magát. A Moldovai Tudományos Akadémia 18 tudományos intézetében szorgoskodó tudósok oz ember szolgálatóba áHítjók a tudomány vívmányait. Levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy a múltban a dolgozó nép fiai soha sem foglalhattak helyet a városi tanácsban. Az 1965. évi választásokon 460 tanácstagot választottak a kisinyovi városi tanácsba, s ezeknek a fele munkás volt. Nagyon természetes, hogy az ilyen államhatalmi szerveknek legfőbb feladata a dolgozókról való gondoskodás. A. DAMASZKIN A Kisinyovi Városi Tanács Végrehajtó oizottságónak elnöke KÉT KÉP MOLDOVA FŐVÁROSÁBÓL KISINVOVBÔL: • A LEGFELSŐ TANACS ÉPÜLETE (fent) • KORSZERŰ, OJ LAKÓNEGYED I (lent) 50 ÉVES A SZ0> J) Fémlsldolgozat H Textilipar O élelto i»z»fipar ÓÍ) Gyümölcs Dohány 0 50 k m