Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-13 / 253. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. szeptember 13. Szerda # XX. évfolyam, 253. szám % Ára 40 fillér Antonín Novotný elnök joszip Broz Tito társaságában (Tanjug— ČTK felvétel) Antonín Novotný nemzetközi kérdésekről tárgyalt Joszip Broz Tifóval Belgrád (CTK) — Joszip Broz Tito jugoszláv elnök és felesége vasárnap este vacso­rát adott Brioni szigetén Anto­nín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köz­társasági elnök és felesége tisz­teletére. A vacsorán részt vett V. Ba­karics, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gának elnöke, Mijalko Todoro­vics, a JKSZ Végrehajtó Bizott­ságának titkára és más jugo­szláv személyiségek. Csehszlo­vák részről jelen volt Ľubomír Strougal, a CSKP Központi Bi­zottságának titkára és Ladislav Štmovič, Csehszlovákia belgrá­di nagykövete. De Gaulle befejezte lengyelországi látogatását LENGYEL-FRANCIA KÖZÖS NYILATKOZAT Varsó ( ""'IK) — Varsóban len­gyel—francia közös nyilatkoza­tot adtak kí De Gaulle elnök lengyelországi látogatásáról. A nyilatkozat szerint a látogatás legfontosabb eredményei: meg­állapodás a két ország sokolda­lú együttműködésének elmélyí­téséről, véleménycsere a legfon­tosabb nemzetközi problémák­ról, elsősorban az európai biz­tonságról, a vietnami kérdésről és a közel-keleti válságról, vala­mint a lengyel államférfiak meghívása Franciaországba. Franciaországi hivatalos láto­gatásra meghívták Wladyslaw Gomulkát, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkárát, Ed­uiard Ochabot, az Államtanács elnökét és Jozef Cyrenkiewícz miniszterelnököt. A látogatás pontos időpontját később hatá­rozzák meg. Ami az európai kérdéseket il­leti, a tárgyaló felek véleménye megegyezik abban, hogy az ille­tékes országoknak közös meg­állapodás alapján kell megolda­niuk az európai biztonság kér­dését. Ennek a megoldásnak fi­gyelembe kell vennie minden egyes ország szuverenitását és területi sérthetetlenségét. Az egyre szorosabb francia­lengyel együttműködés jelentő­sen hozzájárul a feszültség eny­hítéséhez. A tárgyaló felek né­zete szerint a francia—lengyel együttműködés elsősorban gaz­dasági téren fejleszthető tovább. Októberben összeül a lengyel— francia gazdasági vegyesbizott­ság, hogy megtárgyalja a Fran­ciaországba irányuló lengyel ki­vite kibővítésének lehetőségét. A két ország képviselői tár­gyaltak a vietnami és közel-ke­leti kérdésről is. Megállapodtak abban, hogy a vietnami háború fokozása veszélyezteti a vietna­mi nép létezését, a szomszédos országok biztonságát, és akadá­lyozza a nemzetközi feszültség enyhülését. A közel-keleti kér­désben a tárgyaló felek nézete igen közel állott egymáshoz. De Gaulle, francia köztársa­sági elnök befejezte egyhetes hivatalos lengyelországi látoga­tását, és tegnap délután Varsó­ból visszautazott Párizsba. Lapvélemények a francia államfő látogatásáról A francia államfő hivatalos látogatásával különösen pedig a lengyel szejmben mondott be­szédével nagy terjedelemben foglalkozik a világsajtó. A Trybuna Ludu leszögezi, hogy a legfontosabb kérdésben, a háború veszélyének elhárítá­sában és az európai béke bizto­sításában Franciaország és Len­gyelország álláspontja megegye­zik. Majd megállapítja, hogy az Odera—Neisse határ végleges elismerésének össz-európai po­litikai jelentősége van. Az Humanité is azt emeli ki tudósításában, hogy de 3aulle véglegesnek és igazságosnak mondotta az Odera—Neisse ha­tárt, ami a bonni imperialisták körében nagyfokú idegességet váltott ki. A Combat ezzel kap­csolatban hangsúlyozza, hogy Nyugat-Németországban alig tudják titkolni felháborodásu­kat az elnök kijelentései miatt. A bonni kormány szóvivője hétfőn sajtókonferencián hang­súlyozta, hogy Nyugat-Németor­szág határozottan visszautasítot­ta de Gaulle elnök lengyelorszá­gi kijelentését, amelyben végle­gesnek tekinti az Odera—Neisse határt. Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársasági elnök teg­nap Brionin időszerű nemzet­közi kérdésekről, elsősorban a közel-keleti válság megoldásá­ról tárgyalt Joszip Broz Titó­val, a JKSZ elnökével, Jugoszlá­via köztársasági elnökével. A tanácskozáson részt vett Ľubomír Strougal, a CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára és Ladislav Simovič, Csehszlovákia belgrádi nagykövete. Jugoszláv részről jelen volt V. Bakarics, a Horvát Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának el­nöke, M. Todorovics, a JKSZ végrehajtó bizottságának titká­ra, V. Popovics, a JKSZ Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, R. Kolak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyet­tese, /. Njegovan külügyi állam­titkárhelyettes és T. Jakovlev­szky, Jugoszlávia prágai nagy­követe. A tárgyalás baráti lég­körben folyt. Jovanka Broz, a jugoszláv el­nök felesége tegnap fogadta Božena Novotnát, köztársasági elnökünk feleségét és baráti eszmecserét folytatott vele. A jugoszláv sajtó nagy figyel­met szentel Novotný elnök lá­togatásának. A keddi lapok az első oldalukon számolnak be a csehszlovák vendégek érkezésé­ről. Folytatódnak a harcok Nigériában Lagos (CTK) — A szövetségi légierő tegnap újabb támadást hajtott végre az enugui repü­lőtér ellen. A támadás során állítólag megsemmisítették az ott levő utolsó biafrai repülő­gépet is. A repülőtér irányító tornyában tűz ütött ki. Lagosi katonai közlemény szerint a szövetségi egységek kedden még egy utasszállító repülőgépet is megsemmisítet­tek, amelyet a biafraiak az év kezdetén kaparintottak meg. Nigériai hírek szerint tegnap Benint is bombázták. A szövetségi egységek több sikeres hadműveletet hajtottak végre, az észak-biafrai Nsukka város környékén, és Enugu fő­város felé nyomulnak előre. Más hírek szerint a szövetségi csapatok csak 60 kilométerre vannak Benintői, a közép-nyu­gati tartomány fővárosától. Híradás Brnóból IIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIItlIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliiiiiiiiiu Mezőgazdasági szaknap A brnói nemzetközi gépipari vásáron szeptember 12-én tar­tották meg az 1. mezőgazdasá­gi szaknapot. A mezőgazdasági termelési igazgatságok és üzemek 400 szakembere vitatta meg a mező­gazdasági munka biztonságának kérdéseit és az egyre gyakrab­ban előforduló üzemi balesetek megelőzésének lehetőségeit. Az elmúlt évben Csehszlová­kiában a mezőgazdaságban és az erdészetben közel 90 000 üze­mi baleset történt, ebből 350 halálos kimenetelű, míg öt év­vel ezelőtt az üzemi balesetek száma 45 176 volt. Az illetékes szervek éppen ezért a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatokhoz fordultak. A különféle elemzések, intéz­kedések következtében, a gé­pek jelentősen biztonságosab­bakká váltak. A mezőgazdasági üzemi balesetek 80 százalékát jelenleg a biztonsági előírások megszegése és a figyelmetlen­ség okozza. Svéd miniszter a vásáron František Hamouz külkeres­kedelmi miniszter Brnóban szeptember 12-én fogadta Nils Gunnar Lange-t, a Svéd Király­ság kereskedelmi és iparügyi miniszterét. Jelen volt Harry A. M. N. Bagge svéd nagykövet és Vladimír Babáöek, a külkeres­delmi miniszter helyettese. A svéd miniszter és kísérete megtekintette a IX. nemzetközi gépipari vásárt. F. Hamouz miniszter a svéd televíziónak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy Cseh­szlovákia számos olyan árucik­ket szállít Svédországnak, amely annak gazdasága és pia­ca számára értékes. Ezek a következők: koksz, vegyipari gyártmányok, hengerelt anyag, gépek, textiláruk, üveg, bizsu, cukor, maláta és komló. Csehszlovákia behozatalának nagyobb része az utóbbi évek­ben gépi berendezésekből áll, ami megfelel a fejlett svéd gépipar érdekeinek. A miniszter kijelentette, hogy még számos kedvező lehetőség van a kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztésére. (CTK j Célszerű és esztétikus Aligha akad a brnói vásáron gépipari termék, amelyen nem tűnnék szembe a technikus és az iparművész szoros együtt­működése. Szépen kifejezi ezt a kapcsolatot a CID, azaz a gépipari termékek iparművésze­ti irányításával foglalkozó központ jelszava, amely szerint a formatervezés arra törekszik, hogy a technikát összhangba hozza az ember szükségleteivel. Más szavakkal így fejezte ki ezt a gondolatot Josef Avan: „Olyan szerszámot adjunk az ember kezébe, amely lehető­vé teszi a dolgozónak, hogy a nehéz napi munka után is he­gedűt vehessen a kezébe. Egy­szóval: tegyük emberibbé a gé­pet." A gépipari termékek forma­tervezésének Csehszlovákiában és hasonlóképpen más fejlett ipari országokban régi hagyo­mányai vannak. Hazánk"ban Vin­cenc Makovický professzor nemzeti művész 1937-ben kezd­te meg. E törekvés folytatói ma Z. Kovar, S. Král, J. Plašil, M. Smíd és mások. A kezdeti kísérletek óta eltelt három év­tized alatt sokat fejlődött az ipari formatervezés. Ezt bizo­(Folytatás a 2. oldalonl ^ 1 A brnói gépipari vásáron élénk érdeklődés nyilvánul meg a kiállított mezőgazdasági gépek iránt. * Bakonyi felvétele A termelés koncentrációjának és szakosításának problémái a mezőgazdaságban Az SZNT népi ellenőrzési bizottságának ülése (CTK) — A Szlovák Nemzeti Tanács Népi Ellenőrzési Bizott­sága szeptember 12-1 ülésén a többi között a mezőgazdasági termelés 1961—1966. évi kon­centrációjával és szakosításával foglalkozott. A bizottság tagjai az SZNT Földművelés- ós Köz­élelmezésügyi Megbízotti Hiva­talával, a Mezőgazdasági Köz­gazdasági Kutatóintézet, a nyit­rai Mezőgazdasági Főiskola és más Intézmények dolgozóival együttműködve 11 járás 40 me­zőgazdasági üzemét ellenőriz­ték. Megállapították, hogy a sza­kosítás elsődleges feltételei kö­zött az említett időszakban a termelés 38 üzemben, a munka­termelékenység pedig 32 üzem­ben növekedett. Ennek követ­keztében emelkedett az egy dol­gozóra eső jövedelem is. Emel­lett azonban megállapították, hogy néhány szövetkezetben a munkatermelékenység csökke­nése ellenére is növekedett a fizetés. Tekintettel arra, hogy a sza­kosított mezőgazdasági üzemek száma még alacsony (Szlová­kiában a tejtermelésre valamivel több mint 11 százalók, a sertés­hizlalásra több mint 13 százalék és a tojástermelésre nem egé­szen 11 százalék), a mezőgazda­sági termelési igazgatóságok in­tézkedéseket foganatosítottak a mezőgazdasági termelés kon­centrációjának és szakosításá­nak elmélyítésére és bővítésére. A koncentráció és a szakosítás ütemének gyorsulását egyes já­rásokban objektív nehézségek fékezik. Ezek közé tartozik a hiányos beruházás és a szakosí­tást bevezető üzemeknél bizo­nyos árproblémák. Így például a borjúhús aránylag kedvező felvásárlási ára miatt egyes me­zőgazdasági üzemek nem igye­keznek borjúneveléssel foglal­kozni, hanem a borjukat levá­gásra eladják. A komáromi és a Bratislava-vidékt járásban a szőlőgazdaságok és a gyümöl­csösök bővítését is az akadá­lyozza, hogy a vállalatok a na­gyobb piaci termelésért nem ré­szesülnek jutalomban.

Next

/
Thumbnails
Contents