Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-10 / 219. szám, csütörtök

Több mint 2000 kommunista a görög börtönökben Nyolcévi fegyház „felségsértés" miatt -o/jetunió keraerovi területén a Nyugat-szibériai Kohóüzemben elkészült az új nagyol­asztó. A nagyolvasztó szereléséi Leonyid Brezgin komszomolistákból álló brigádja végezte. Képünkön: Üzemben az új nagyolvasztó. (CTK — TASZSZ felvétele) Kolumbia együttműködést óhajt Bogota (CTK) — Kolumbia diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat szándékozik léte­síteni az összes szocialista ál­lammal, jelentette be — a Tan­jug hírügynökség szerint — Carlos Lleros Restrepo kolum­biai elnök a mexikói Excelsior lapnak nyújtott keddi interjú­jában. Hangsúlyozta, hogy Ko­lumbiának olyan politikát kell folytatnia, amely lehetővé teszi számára a szocialista államok­kal való együttműködést. Megfagyott folyadék a Holdon? Pasadena (CTK) — Azok a tudósok, akik a Lunar Orbi­ter 5 amerikai űrszonda által sugárzott fényképeket tanulmá­nyozzák, kedden azon vélemé­nyüknek adtak kifejezést, hogy a jövő űrhajósai a Hold-sarkok környékén levő kráterekben esetleg megfagyott folyadék­mennyiségre bukkanhatnak. A Lunar Orbiter 5 ez ideig 43 fényképet küldött a Holdról, és még mintegy 200 fényképet fog sugározni A biafrai csapatok ellentámadásba lendültek Lagos (CTK) — A Biafra Köztársaság néven elszakadt kelet-nigériai tartomány csapa­tai — a hírügynökségi jelenté­sek szerint — tegnap ellentá­madásba lendültek a szövetsé­gi erőkkel szemben, és átlépték a Niger-folyót, majd folytatják előrenyomulásukat Közép-Nigé­riában. Egyes csoportok állító­lag már megközelítették Közép­Nigéria fővárosát is. Tegnap reggel óta megszakadt az össze­köttetés Lagos és a közép-nigé­riai Bénin városa között, a lago­si kormányhoz közel álló körök szerint nem sikerült kapcsola­tot teremteni a tartomány ka­tonai kormányzójával. Lagosból szövetségi csapato­kat indítottak útba, hogy meg­állítsák a biafraiak előretörését. Nincs kizárva azonban, hogy a közép-nigériai csapatok köré­ben felkelés tört ki, amit a la­gosi kormány bizonyos mérté­kig meg ls erősített. A kelet-nigériai ős a központi kormány csapatai között kitört ellenségeskedés óta a szövetsé­gi erők többségét már bevetet­ték a kelet-nigériai harctéren. Ojukwu alezredes a kelet-nigé­Athén (CTK) — Pavlosz To­tomisz közrendészeti miniszter kedden este Athénban bejelen­tette, hogy az áprilisi állam­csíny után letartóztatott 6600 kommunista közül, 2300 még mindig őrizetben van. Négy­ezerháromszáz személyt állító­lag, miután lojalitás! nyilatko­zatot írtak alá, szabadon bocsá­tottak. Totomisz miniszter ki­jelntette, hogy a többi foglyot Lerósz szigetőre fogják szállí­tani, ahol állítólag kedvezőb­bek az életfeltételek, mint Ja­rosz szigetén Patakosz tábornok, a katonai kormány belügyminisztere, egy kedden Athénban közzétett köz­leményben kegyetlen bünteté­sekkel fenyegette „a görögor­szági és a külföldi kommunista ügynököket", ha vérontást igye­keznének előidézni a görögök között. Az athéni katonai bíróság kedden nyolcévi börtönre ítélte lorjisz Tzimasz ügyvédet, mivel képeslevelezőlapot küldött a királynak, a miniszterelnöknek és a kormány több más tagjá­nak, amelyen a görögországi demokrácia elnyomásával vá­dolja őket. A bíróság két továb­bi személyt a király pontosab­ban meg nem határozott „meg­sértése" miatt tizenkét és hat hónapi börtönbüntetéssel súj­tott. Nürnberg — A nyugat-német­országi Nürnbergben megala­kult a „Görög Diktatúraellenes Szövetség", amely céljául tűzta ki, hogy „a demokrácia érdeké­ben minden megengedhető esz­közzel rámutasson a mai görög­országi viszonyokra, és mind­udúig ne hagyjon fel a küzde­lemmel, amíg Görögországban Ismét nem kerül hatalomra a demokrácia". A szövetséget támogatásukról biztosították a nyugatnémet szakszervezetek képviselői és a szociáldemokrata párt funkcio­náriusai is. Súlyos mongoielienes zavargás Pekingben riai kormány feje, néhány nap­pal ezelőtt felhívta a szövetsé­gi kormányt, hogy ne használja katonai hídfőként Közép-Nigé­riát, mert ellenkező esetben kénytelen lesz beavatkozni. Schröder tervei Bonn (CTK) — Schröder nyu­gatnémet hadügyminiszter teg­nap befejezte minisztériumában Nyugat-Németország jövő kato­nai helyzetével foglalkozó titkos tárgyalásait. Pénteken jelentést tesz Kiesinger kancellárnak, aki az Egyesült Államokban teendő útja előtt tanulmányoz­za e kérdést, amely az ottani tárgyalásainak középpontjában szerepel. Bár a Bundeswehr „új koncep­ciójának" tervei titkosak, még­is nyilvánosságra kerültek azok a szándékok, amelyek a nyu­gatnémet katonai vezetőket fog­lalkoztatják. E szerint Schröder hadügyminiszter a szárazföldi csapatok létszámcsökkentését, de ugyanakkor a hadsereg atom-ütőképességének növelését tervezi. Peking (CTK) — Egy kínai suhancokból álló csoport augusztus 9-én délben Peking Tung-chua Men utcáján felgyúj­totta a Mongol Népköztársaság kínai nagykövetének gépkocsi­ját. Az eddigi nem hivatalos jelentések szerint a gépkocsi­ban csak a mongol sofőr tar­tózkodott. A gépkocsit egy nem­zetközi üzlet előtt körülvette a fiatalokból álló csoport, a sofőrt kiráncigálta belőle és ismeretlen helyre hurcolta. Ezt követően az autót felgyújtották és téglával meg kövekkel árasz­tották el. Ezután mintegy két óra múlva, a kocsi füstölgő roncsai körül ismét csoportosu­lás keletkezett. A mongoielienes provokációk a délutáni órákban is folyta­tódtak. Mintegy húsz „forradal­már" a gyermekművészszínház­ból fekete tussal teli edények­kel betört a mongol nagykövet­ség épületébe, és sértő jelsza­vakkal mázolta tele a folyosók és néhány helyiség falait. A nagykövetség öt dolgozóját, köztük három diplomatát, mivel meg akarták akadályozni a hu­ligánok tevékenységét, tettleg bántalmazták. A mongol nagykövetet ezt követően a kínai külügyminisz­térium diplomáciai osztályára hivatták, ahol tudomására ad­ták, hogy „a kínai forradalmi tömegek akciói teljesen jogo­sultak", mivel a nagykövet so­főrje állítólag megsértette Mao Ce-tung képét. A szemta­núk állítása szerint az incidens­re úgy került sor, hogy valaki bedobta a nagykövet autójába Mao Ce-tung képét, s mikor a sofőr azt nem volt hajlandó a gépkocsiban hagyni, kiránci­gálták belőle, megverték, az autót pedig az út közepére húz­ták és felgyújtották. Bombamerénylet Hongkongban Hongkong (ČTK) A hongkon­gi rendőrség augusztus 9-én hajnalban razziát tartott a kínai hivatalokban és Intézmények­ben s ennek során számos sze­mélyt letartóztatott, köztük há­rom haladó érzelmű újságírót is. A reggeli órákban a Koulun negyedben ismét összeütközés­re került sor a rendőrség és a tüntető fiatalság egy csoportja között, amelynek során a ren­dőrökre dobott bomba hat sze­mélyt megsebesített. nétiariY sorban A KUBAI KÖZBIZTONSÁGI SZERVEK vasárnap Pinar del Rio tartományban két ellenfor­radalmárt tettek ártalmatlanná, akiket a CIA amerikai kémköz­pont küldött Kuba területére. Két másik kémnek sikerült a tengeren túlra menekülnie. ZANZIBÁR SZIGETÉRŐL szer­dán Ugandába repült az a cseh­szlovák szakszervezeti küldött­ség, amelynek élén Ján Duži, a Szakszervezetek Központi Taná­csa titkárságának tagja áll. MADHYA PRADESHT, India 300 000 négyzetkilométer terü­letű tagállamát, amelynek mint­egy 14 millió lakosa van, az állam kormánya kedden „éhség­területnek" nyilvánította. NAGASAKI JAPÁN VÁROS 420 000 lakosa augusztus 9-én egy percig tartó csenddel áldo­zott azon 73 000 volt polgártár­sa emlékének, akik 22 eszten­dővel ezelőtt a Nagasakira le­dobott amerikai atombomba ál­dozatául estek. AZ OSZTRÁK TURISTAFOR­GALOM CSÖKKENÉSE az utóbbi két hónap folyamán rendkívül kedvezőtlenül tükröződik vissza az ország fizetési mérlegében. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az elmúlt év hasonló időszakával összeha­sonlítva négy százalékkal csök­kentek. NAGY-BRITANNIA ÉS MA­GYARORSZÁG KÖZÖTT tudomá­nyos-műszaki együttműködési egyezményt Irt alá szerdán Bu­dapesten dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézeté­nek tagja, és sír Alexander Morley, Nagy-Britannia ma­gyarországi nagykövete. Rudnyánszky István, a Nép­szabadság kairói tudósítója teg­napi kommentárjában többek közt a következőket írja: Az arab külügyminiszterek khartúmi tanácskozása újabb lépést tett az agresszió után azonnal meghirdetett, de újra meg újra elhalasztott arab csúcstalálkozó felé. Nyilvánva­ló volt, hogy a külügyminisz­terek nem oldhatják meg az iz­raeli imperialista agresszió tá­masztotta problémákat, de az arab országok közvéleménye azt várta tőlük, készítsék elő az utat az agresszió következmé­nyeinek felszámolása felé. Ezen az úton sikernek számit a khar­túmi tanácskozás két ajánlása és a tervezett csúcstalálkozó napirendi javaslatának elkészí­tése, noha az utóbbit nem hoz­ták nyilvánosságra, hiszen a csúcstalálkozó időpontját még nem tűzték ki. Az erők összefogásának elvé­ben minden arab állam egyetért, hiszen senki se vonhatja kétség­be, hogy az arab államok politi­kájának összehangolása nélkül nem léphetnek fel egységesen, vagyis hatékonyan az agresszor és támogatói ellen. De az elvi egyetértés nem elég: meg kell egyezni a közös álláspontot ki­alakító csúcstalálkozó feladatá­ban, jellegében, Idejében és he­lyében. Ez viszont felveti az arab rendszerek ellentéteinek, viszályainak és a követendő út­ról vallott különféle nézeteinek kérdését. A khartúmi külügymi­niszteri találkozón nem tudtak tisztázni több felmerült kérdést: ezért halasztották el ismét a csúcstalálkozó időpontjának ki­jelölését, s ezért hirdették meg az előzetes két értekezletet, az augusztus 15-re összehívott bag­dadi olajkonferenciát és az au­gusztus 26-ra várható második khartúmi külügyminiszteri ta­nácskozást. Khartúm tehát előkészítette az utat az ugyancsak Khartúmba összehívandó államfői találkozó számára — de még véglegesen Khariúm után nem biztosította megtartását. A szudáni kormányfő augusztus 29-re vagy legkésőbb szeptem­ber elsejére javasolta a csúcs­értekezletet és a külügyminisz­terek többsége hajlott is erre. De az algériai és a szíriai kül­ügyminiszter szerint csak ak­kor van értelme államfői talál­kozót rendezni, ha biztosítani lehet sikerét — vagyis előbb meg kell javítani a légkört, tisz­tázni kell a nézeteket az alap­vető kérdésekben. Az EAK reális utat javasolt az arab országok viszályainak fel­számolására. Azzal a kérdéssel kezdte, amely nemcsak az EAK és Szaúd-Arábia viszonyát ront­ja meg, hanem az egész arab vi­lág kapcsolatait is megmérgezi: a jemeni konfliktussal. Rende­zésére 1965 augusztusában már létrejöttek a keretek: a dzsid­dai egyezmény, amelyet Nasszer elnök és Fejszál király irt alá. Az EAK most a khartúmi kül­ügyminiszteri értekezlet elé tár­ta javaslatát: újítsák fel és hajt­sák végre a dzsiddai egyez­ményt! Hajlandó volt elfogadni három arab állam ellenőrző bi­zottságát is a dzsiddai szerző­dés végrehajtásának biztosítá­sára. Az érdekeltek közül Szálára jemeni külügyminiszter azonnal kedvező választ adott Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter javaslatára, de Omar Szakkaf szaúdi külügyi államtitkár vála­szára az utolsó pillanatig várni kellett. Nyilvánvaló volt, hogy Szaúd-Arábia nem utasíthatja el kereken az EAK békejobbját, mert ezzel magára vállalná az arab egység és a csúcstalálkozó szabotőrének felelősségét, de ahhoz se fért kétség, hogy nem fogadhatja örömmel az EAK po­zícióját megszilárdító kezdemé­nyezést. A válasz tehát nem volt se hal, se hús: nem utasí­totta el az EAK indítványát, de el se fogadta — kiegészítő ma­gyarázatot kért a dzsiddai egyezmény vitás cikkelyeinek értelmezéséről. Szaúd-Arábia tehát kelletle­nül ugyan, de nyitva hagyta az ajtót az esetleges további esz­mecsere és a megegyezés előtt — ezzel lehetővé tette, hogy folytassák a csúcstalálkozó elő­készítését, vagyis a napirendi javaslatok kidolgozását. Lehető­vé vált a Khartúmban megkez­dett egyiptomi—szaúdi közvet­len eszmecsere folytatása is. Kairóban úgy tudják, hogy rö­videsen sor kerül Mahgub szu­dáni kormányfő, Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter és Omar Szakkaf szaúdi külügyi államtitkár tanácskozására. A három államférfi San'ában, Ri­jadban, Kairóban és Khartúm­ban folytat majd tanácskozást a jemeni kérdés rendezésére, amelyet csak a köztársasági rendszer keretében lehet meg­valósítani. Ezek a megbeszélé­sek jelentik majd a szaúdi szán­dékok próbáját. A khartúmi találkozón megvi­tatták azt az iraki kezdeménye­zést is, hogy az olajtermelő arab országok folytassanak olajboj­kottot az agressziót támogató hatalmak ellen. Irak javasolta, hogy legalább negyedéven át szüntessenek meg minden olaj­szállítást és így gyakoroljanak gazdasági nyomást az amerikai, angol és nyugatnémet imperia­listákra, Izrael fő támogatóira. Ez a kérdés súlyosan érinti a nagy olajexportőr országokat, különösen Szaúd-Arábiát, Líbiát, Kuwaitot. Ezek az országok azt mondják, hogy okosabb lenne folytatni az olajszállítást és jö­vedelmét az arab országok gaz­dasági és katonai erejének meg­szilárdítására fordítani. A vitá­ban arra a következtetésre ju­tottak, hogy ez nemcsak politi­kai, hanem gazdasági és pénz­ügyi kérdés is, és a szakértők nélkül nem tudtak dűlőre jutni. Ezért ajánlották az arab orszá­gok pénzügy-, gazdasági és olaj­ipari minisztereinek tanácsko­zását, amelynek megrendezését e hő közepén Irak vállalta. A külügyminiszterek a bagdadi ér­tekezlet eredményének megvi­tatására ismét összeülnek és megegyezés esetén remélhető­leg kitűzik a csúcstalálkozó dá­tumát is . Khartúmban tíz ajánlást fo­gadtak el, de csak a bagdadi és az újabb khartúmi értekezletre vonatkozót hozták nyilvánosság­ra. Nyolc ajánlást tehát titok­ban tartanak, hiszen nem akar­ják felfedni az arab diplomácia kártyáit az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács ülése előtt De annyit közöltek: az arab or­szágok kapcsolatának megjaví­tásáról, az agresszió következ­ményeinek felszámolását célzó politikai, gazdasági és katonai intézkedésekről van sző.

Next

/
Thumbnails
Contents