Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-28 / 237. szám, hétfő

Díszünnepség a szlovák gimnázium jubileuma, manifesztáció a felkelési évforduló alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) ság. Csak az így értelmezett összefogás reméltethette a győ­zelmet, mint ahogyan ez később a hitleri megszállók elleni har­cokban s a munkásosztály hata­lomra juttatásáért, a szocializ­mus győzelmének kivívásáért folytatott küzdelemben be is bi­zonyosodott. A szlovák nép a dicső Szlo­vák Nemzeti Felkelés napjaiban meggyőződött ezen elvek he­lyességéről. A Szlovák Nemzeti Felkelésben nemcsak Szlovákiá­ban érték el tetőpontjukat a nemzetfelszabadítási, demokra­tikus és haladó szellemű törek­vések, hanem egyidejűleg jel­adás volt hazánk egész terüle­tén a nemzeti és demokratikus forradalom megkezdésére. A Szlovák Nemzeti Felkelésnek nemzeti felszabadító Jellege ki­fejezetten egybefonódott osz­tályjellegével, mivel az ellen a szlovák burzsoázia ellen Irá­nyult, amelyet a fasiszta Tiso­és Tuka-féle klikk képviselt, és egyben e klikk ura, a német Imperializmus ellen. A felkelés célja a két testvérnemzet, a csehek és a szlovákok egységes államának, a Csehszlovák Köz­társaságnak felújítása volt, s ezért a forradalmi proletár nemzetköziség kimagasló fegy­verténye ls egyben. A szlovák nép ezzel örök időkre beírta nevét hazánk történetének lap­jaira, mert felbecsülhetetlen je­lentőségű hozzájárulása tette le­hetővé a^ ország szabad és hala­dó fejlődését. Kommunista pártunk zászla­jára írta a marxi—lenini Inter­nacionalista elveket, melyeknek helyessége a háború utáni fej­lődés során többször bebizonyo­sodott, s hazánk a szocializmus útjára lépett. Annak eredmé­nyeképpen, hogy a gyakorlatban következetesen érvényesítettük ezeket az elveket, Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk ma már olyan állam, melynek biz­tonsága szilárdabb mint valaha is volt, mert erről a biztonság­ról a Szovjetunióhoz, s a többi szocialista országhoz — a Var­sói Szerződés államaihoz fűző­dő megbonthatatlan szövetsé­günk kezeskedik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság sokol­dalúan fejlődő állam, amelyben minden nép egyenrangú és te­kintet nélkül nemzeti hovatar­tozására, minden dolgozó egyenrangú. A tőkés múlt következtében nagy volt a gazdasági különbség a cseh országrészek éi Szlová­kia között. Ennek kiegyenlítésére valóban csak akkor kerülhetett sor, amikor a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat s meg­kezdődött a szocializmus építése Csehszlovákiában. Szlovákiában lendületesen fejlődik a valóban nagyszabású, korszerű vegyipar, gépipar, kohóipar, gyors ütem­ben fejlődik a közszükségleti ipar, és nagyszabású építkezések folynak. Szlovákiában múlt 6v óta — az 1948. évi helyzethez vi­szonyítva — csaknem nyolc és félszeresére nőtt az ipari terme­lés, ezzel szemben ez a növeke­dés a cseh országrészekben csak 4,6-szoros volt. A szocialista át­építés folyamán növekedett a mezőgazdasági termelés is, amely­nek terjedelme tavaly bat száza­lékkal volt nagyabb, mint 1948­ban. Szlovákia egyre fontosabb szerepet tölt be egész Csehszlo­vákia gazdasági életének felvirá­goztatásában, s a szlovák dolgo­zók mind jelentősebb eredmé­nyekkel járulnak hozzá a szocia­lista Csehszlovákia felvirágozta­tásához, ami kivétel nélkül mindnyájunk előnyére válik. Megnyilvánul ez abban ls, hogy Szlovákiában emelkedik az élet­színvonal, és sok tekintetben sem­miben sem különbözik a cseh or­szágrészek színvonalától. Hála a közoktatás gyorsütemű fejlődésé­nek ma már a közművelődés te­rén sincsenek lényeges különb­ségek. A férfiak foglalkoztatott­sága s a dolgozók átlagos havi keresete csaknem azon a színvo­nalon mozog, mint a cseh or­szágrészekben. Az egy lakosra ju­tó kereseti jövedelmet Illetően a a statisztika kisebb különbsége­ket tüntet fel, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy Szlová­kiában némileg kisebb a nők fog­lalkoztatottsága, s a családokban több a gyermek, akiknek érdeké­ben azonlian előnyös szociális po­litikát folytatunk. Ez azonban nem vonatkozik csak Szlovákiára. hanem Csehország egyes részei­re is. Szlovákiában nagyszabású la­kásépítés folyik és ez egyaránt­vonatkozik az ipari üzemek épí­tésével összefüggő állami laká­tok építésére, s az egyéni lakás­építésre is. A lakásépítkezés nyo­mán szembeötlően megváltozott a •zlovákiai falvak arculata. Kétségtelen, hogy az 194S-ig las­sú fejlődés következményeit álta­lában már áthidaltuk. Mindkét nemzet dolgozóinak s egész né­pünk törekvései s összefogása eredményezte Szlovákiában a len­dületes fejlődést, amely össze sem hasonlítható a múltban elért­tel. Ez is azt bizonyítja, hogy a csehek és a szlovákok közös útja a szocializmus felé — amelyért Csehszlovákia Kommunista Pártja mindenkor síkraszáíl — a való­ban célravezető üt, amelyen ha­ladva társadalmunk minden tag­jának nemcsak osztályérdekei, hanem szociális és nemzeti érde­kei is érvényesülhetnek. És ez a legtalálóbb válasz mindazoknak, akik gazdasági problémáinkkal visszaélve akarják elérni tisztes­ségtelen ideológiai s politikai céljaikat, s azt a látszatot sze­retnék kelteni, hogy a szlovák dolgozók most és a jövőben Is ráfizetnek az egységes csehszlo­vák közgáfdaságra, s az egységes államra. A valóságban azonban — és ez a szocialista gazdaság fej­lődésének törvényszerű irányza­taival van összhangban — az egy­séges gazdaság megszervezését célzó politika alapozta meg a Szlovákia felvirágoztatásában elért eredményeket, amelyekről már előbb is említést tettem. Csehszlovákia Kommunista Pártja és államunk politikájá­nak alapelve ezentúl ls, hogy Szlovákiában általában gyor­sabb ütemű legyen a gazdasági fejlődés és az életszínvonal emelkedése. Minél előbb meg akarjuk szüntetni a még létező különbségeket, és el akarjuk érni, hogy hazánk minden ré­szében valóban azonos legyen a színvonal. Magától értetődő azonban, hogy ezentúl ls az egységes gazdaság elveit juttat­juk érvényre, mert ha ezek az elvek a múltban is szükségesek voltak s beváltak, annál inkább szükségesek a jövőben. Az egységes állami terv nép­gazdaságunk egységes fejleszté­sét tűzi ki, s ennek alapján lehe­tővé válik az ország minden le­hetőségének legcélszerűbb ki­aknázása, legyen bár nyers­anyagforrásainkról, vagy pedig Ipari üzemeink, építővállalata­ink teljesítőképességéről szó, vagy arról, hogy a közlekedés leggazdaságosabb módját Jut­tassuk érvényre stb. Ezeken az elveken alapszik negyedik ötéves tervünk is, va­lamint azok az elgondolások, amelyek valóra váltásával akar­juk 1970 után biztosítani gazda­sági életünk fejlődését. A gaz­dasági életünkben megalapozott lehetőségekhez Igazodva állan­dóan keressük annak útját-mód­Ját, hogyan gyorsíthatjuk meg Szlovákia gazdasági felvirágoz­tatását, de különösen azt, mi­ként teremthetjük meg a felté­teleket a szlovákiai kerületekben a foglalkoztatottság, különösen a nők s a serdülő fiatalok foglal­koztatottsága növelésére, a jobb keresetek elérésére s általában az életszínvonal emelésére. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának ez év májusában megtartott plenáris ülésén jóváhagyott határozata értelmében sor kerül Szlovákia 1970-ig előirányzott fejlesztését célzó irányelvek közül néhány Irányelv módosítására. !gy pél­dául a nemzeti jövedelmet Szlo­vákiában az eredetileg tervezett 24 százalék helyett mintegy 28 százalékkal kell növelni, és az 1968—1970 évekre előirányzott, az eredetileg tervezettnél há­rommilliárd koronával többet kell fordítani beruházásokra. Szlovákiában az 1966—1970 években több jut az iskolák és kulturális létesítmények építé­sére, mint országos viszonylat­ban. Ez a részesedés az 1961 — 1965 években meghaladta a 48 százalékot, de a negyedik öt­éves terv időszakában 54,8 szá­zalékos lesz. Ez annyit jelent, hogy Szlovákiában fejenként 409 koronát irányoztunk elő er­re a célra, tehát sokkal többet, mint Cseh- és Morvaországban, ahol ez az összeg csak 151 ko­rona lesz. Kommunista Pártunk interna­cionalista politikáját, egész né­pünk érdekeit szolgáló politiká­ját társadalmunk életének min­den szakaszán, az állami szer­vek tevékenysége terén s a szo­cialista demokrácia elmélyíté­sére törekedve Juttatja érvény­re. Államrendszerünk — mely­nek alapja az egységes állam s egyben érvényre juttatja ha­zánk konkrét feltételeihez Iga­zodva a nemzetiségi kérdés le­nini szellemű megoldását — kétségkívül progresszív. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja XII. és XIII. kongresszusa ha­tározatainak szellemében számos olyan határozatot hagytunk jóvá, amelyeknek teljesítése államszer­vezetünk tökéletesítését célozza, új lehetőségeket ad minden szerv teljes értékű tevékenységé­re, kezdeményezésére és felelős­ségvállalására — kezdve a Nem­zetgyűléstől a kormánytól, a Szlovák Nemzeti Tanácstól egé­szen a kerületi, a járási s a helyi nemzeti bizottságokig. Az új irányitasi rendszer érvényre­juttatásával kapcsolatban rendkí­vül széleskörűek a nemzeti bi­zottságok lehetőségei arra, hogy az eddiginél erőteljesebben be­folyásolhassák a városok, a köz­tégek, valamint területek felvirá­goztatását, s az életkörnyezet a létleltételek kedvezőbbé változta­tása érdekében felhasználhassák a helyi forrásokat, s az állami költségvetés alapján rendelkezés­re bocsátott eszközöket egyesít­hessék azokkal, amelyeket az adott községben, városban, járás­ban, vagy kerületben az üzemek, a szövetkezetek, vagy egyéb gaz­dasági szervezetek bocsátanak rendelkezésre. Említést szeretnék tenni egy további jelentős változásról is, amely a mezőgazdasági termelés szakaszán s a feldolgozó iparban van folyamatban. Kommunista Pártunk Központi Bizottsága által jóváhagyott elvek értelmében olyan rendkívül fon­tos átszervezés van folyamatban, amely jelentősen hozzájárul a mezőgazdasági termelés fellendí­téséhez, éspedig a tudományos­műszaki vívmányok érvényesíté­sével, valamint mezőgazdaságunk s feldolgozó iparunk belső forrá­sainak eddiginél előnyösebb hasz­nosításával. Ma már gyakorlati­lag is mindinkább megvalósul ez az átszervezés, fokozatosan megalakulnak a járási szövetsé­gek és szerveik. Látnunk kell tehát, hogy nép­gazdaságunkban hovatovább mel­lőzzük a korábban meghonoso­dott módszereket, t újabbakat léptetünk érvénybe. Olyanokat, amelyek iparunk s mezőgazdasá­gunk jelenlegi fejlődési fokához igazodva megnyitják az utat szo­cialista gazdaságunk további fel­virágoztatása felé. Ez természete­sen elválaszthatatlan attól, hogy szükségszerűen megváltoztassuk gondolkodásmódunkat és megszo­kott munkamódszereinket. Mellőz­nünk kell minden konzervativiz­must és bürokratikus merevséget, ugyanakkor szembe kell helyez­kednünk azokkal a törekvések­kel, melyeknek céljuk a korlát­lan szabadság a vállalati, helyi, vagy egyéb szűkkörű érdekek ér­vényesítése tekintet nélkül az egész társadalom érdekeire és szükségleteire. Gyakran előfordul, hogy szocialista elveinket figyel­men kívül hagyva megtüriük a liberalizmust, s egyesek fenntar­tás nélkül dicshimnuszokat zeng­nek a kapitalizmusról, mert nem akarják látni az elvi különbséget a tőkés és a szocialista társada­lom gazdasági életében. Elvtársak! Mindennapi életünk minden problémáját, de különösen ha­zánk népei egységének szilár­dítását, minden polgártársunk a csehek, a szlovákok, a magya­rok, az ukránok s a lengyelek egységét, valamint Csehszlová­kia Kommunista Pártja körüli felzárkózottságát a nemzetközi fejleményekkel kapcsolatban kell látni. Napjainkban ismét beigazo­lódik, mennyire fontos egy­részt a szocialista országok bel­ső egysége, másrészt a nemzet­közi kommunista mozgalom egysége. Szemtől szembe az Im­perialisták mindjobban fokozó­dó agresszív magatartásával s a világreakcíó aktivitásával alap­talan önámítás lenne, ha úgy vélnénk, hogy a szocializmus és a béke ellenségei nem hasz­nálják ki azt, ha bármilyen okból is nem volnánk egysége­sek. Különösen káros következ­ményei vannak a Kínai Kommu­nista Párt Jelenlegi vezetősége által tanúsított magatartásnak. Ez a vezetőség szakított a Szov­jetunióval, a többi szocialista országgal és a nemzetközi kom­munista mozgalommal. Ez ter­mészetesen csökkenti erőnket, gyengíti a szocializmus, a bé­ke és a szabadság arcvonalát, s minden világrészben merész fellépésre ösztönzi a forradal­mi s a haladó erők ellen a re­akció erőit. Külpolitikánk alapelve a nemzetek, az országok s külön­böző társadalmi rendszerek bé­kés együttélése, mert a béke­szeretet a kommunista tanok, a forradalmi munkásmozgalom és a szocialista társadalmi rend lényege. Ez viszont egyben azt Jelenti, hogy ennek az elvnek forradalmi tartalma van, és ezért senki sem magyarázhatja a békés együttélés politikáját úgy, mintha az azonos lenne az imperializmussal való megbéké­léssel s meghátrálás támadá­saik, fondorlataik elől. Másszó­val azonos lenne az osztálypo­lltika feladásával. Ezért állunk tántoríthatatla­nul azok mellett, akik szembe­szegülnek az imperialista ag­resszióval. Lehetőségeink sze­rint politikai, erkölcsi és anya­gi segítségben részesítjük őket. Ezért támogatjuk a többi szo­cialista országgal együtt Viet­nam szabadságáért küzdő né­pét. Elítéljük Izrael agresszió­ját és támogatjuk a megtáma­dott arab országokat, hogy nem­zetközi fórumon harcolhassák ki az izraeli csapatok kivoná­sát a megszállt arab területek­ről. És ezért segítünk az em­lített országok megszilárdításá­ban. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az anti­szemitizmus pozícióin állunk, mint ahogyan rólunk a reak­ciós nyugati sajtó és az izraeli propaganda terjeszti. Mi elíté­lünk minden faji megkülönböz­tetést s az emberek egyenjogú­ságát sértő bármilyen megkü­lönböztetést. Hazánkban mara­déktalanul tiszteletben tartjuk minden ember egyenjogúságát. De nem így pl. az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a néger lakosság meg van foszt­va nemcsak különböző polgári jogoktól, hanem az emberi jo­goktól is. Nálunk mindenki azonos jogokat élvez, természe­tesen csak akkor, ha hazánk polgárának tekinti magát és tántoríthatatlanul mellettünk áll. Ha valaki összehasonlítja a helyzetet, amelyben mi vol­tunk a müncheni árulás Idején, Izrael mostani agressziójával, az nem látja a lényegbevágó különbséget. A nyugati hatal­mak a müncheni árulás napjal­bai Hitler mellé álltak. Ránk kényszerltették a kapitulációt, sőt megtorlásokkal fenyegettek, most viszont Izrael oldalán áll­nak, alaposan felfegyverezték és leplezik cselekedeteit. Ogy vélem, hogy ez mégis csak lé­nyeges különbség. Igaz ugyan, hogy az imperialista hatalmak akkori s mostani magatartása között bizonyos azonosságot állapíthatunk meg. Minket ki­szolgáltattak Hitler kényére­kedvére, mert ez szovjetellenes politikájuk érdekében állt, most pedig Izrael agresszióját segí­tették, mivel ez teljesen meg­felel annak a politikának, mely­nek célja eltávolítani egyes arab országokban az Imperia­listaellenes, haladó Irányzatú kormányt. Ismét beigazolódott az Imperialista érdekek azonos­sága. Támogatjuk mindazokat a nemzeteket, amelyek szabadsá­gukért s állami függetlenségü­kért küzdenek, éppúgy mint a forradalmi munkásosztályt jo­gai kivívásában, mert ez a ml legsajátabb érdekünk. Szocialista hazánk egysége és érdekei, dolgozóink egysége, barátságunk és együttműködé­sünk a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal, a világ­békéért és a forradalmi mozga­lomért síkraszállók eredmé­nyes küzdelme — ezek azok az elvek, amelyeket nagy vívmá­nyunknak tekintünk, amelye­kért egész nemzedékek harcol­tak. Ezek azok az elvek, ame­lyekhez mindenkor következe­tesen igazodunk, és úgy akar­juk őrizni őket, mint szemünk világát. Bennük látjuk erőnk forrását és annak kezességét, hogy feltartóztathatatlanul ha­ladhatunk előre, sikeresen fel­virágoztathatjuk szocialista tár­sadalmunkat s újabb győzelme­ket arathatunk a békéért s az ember boldog életéért folyta­tott küzdelmünkben. Éljen és virágozzék a Cseh­szlovák Szocialista Köztársasági Mindent a nemzetközi kom­munista mozgalom s a szocialis­ta és haladó erők egységéérti Éljen a Szovjetunió és lenini Kommunista Pártja. Dicsőség a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának. Szilárduljon meg népünk és vezető ereje — Csehszlovákia Kommunista Pártja egységei Antonín Novotný elvtárs beszéde a szlovák gimnázium fubilsuiTia alkalmából Elvtársak, tisztelt barátainkl A martini szlovák gimnázium megalapításának 100. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségen elsősorban azt sze­retném hangsúlyozni, hogy az Iskola megalapítása nagy tör­ténelmi esemény volt. Ez az is­kola tevékenységével erőtelje­sen befolyásolta nemcsak a szlovák nemzet fejlődését, ha­nem hazánk két nemzetének egymáshoz közeledését is. Ez a tevékenység nemcsak a kultú­ra és a művelődés szempontjá­ból volt nagy horderejű, hanem nemzeti és politikai szempont­ból is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a martini gimnázium meg­alapítása s tevékenysége erős ellenszenvet váltott ki az Oszt­rák Magyar Monarchia ható­ságaiban. Hogy az elnyomásnak hosszú évek során át ellenáll­hatott, ez elsősorban hazafias pedagógusai határtalan lelkese­désének és áldozatkészségének s a szlovák nép támogatásának köszönhető. Mindehhez cseh ta­nárok ls hozzájárultak és mun­kásságukról a szlovákok ma ls a legnagyobb elismeréssel em­lékeznek meg. A martini gimnázium tevé­kenysége mindenkor haladó szellemű volt, ami abban ls ki­fejezésre jutott, hogy az isko­la számos tanára s diákja fa­sisztaellenes szellemben élt, ne­velkedett, majd a Szlovák Nem­zeti Felkelés idején fegyvere­sen szembe szállt a megszállók­kal, harcolt a szlovák nemzet szabadságáért, a csehek és a szlovákok egységéért, az új, nemzeti és szociális szempont­ból igazságos köztársaságért. Novotný elvtárs beszédében rámutatott arra, hogy a mar­tini gimnázium hagyományai azért oly értékesen, mivel eb­ben az iskolában a művelődés és erkölcsi nevelést célzó törek­vések egybeforrlak a nemü'ti hovatartozás tudatosításával s a hazaszeretetre való neveléssel. És ez az elv éppúgy, mint a múltban, ma is érvényes, mert kommunista társadalmunk meg­szervezése elválaszthntflt an a művelődéstől, a kultúra felvi­rágoztatásától, de ugyar.akKor a marxi—lenini világnézeten alapuló politikai meggyőződés elmélyítésétől, a szocialista ha­zafiságtól s a proletár nemzet­köziség tudatosításától is. A szocializmus ellenségei hiába kísérlik meg, hogy károsan be­folyásolják Ifjúságunkat, gyen­gítsék nemzeti öntudatukat, ha­zafiságukat és a nacioaalizmuf­vakvágányára vezessek őket. Évek hosszú során át szerzett tapasztalataink megtanítottak bennünket arra, mit jelent a nemzeteink egysége, mit jelent közös harcuk és testvéri együtt­működésük. Hazánkban első íz­ben a szocializmus alapozta meg a csehek és szlovákok va­lóban szoros politikai, gazdasá­gi, tudományos, műszaki kul­turális együttműködésének fel­tételeit. Mindkét nemzet s egész népünk javára válik, ho^y kö­zös, egységes államban élhe­tünk, egységesek gazdasági s társadalmi kapcsolataink, esz­méink és célkitűzéseink. Sohasem tűrhetjük meg. hogy bárki megbontsa ezt az együtt­működést, gyöngítse nemze­teink egységét. Megteszünk mindent szocialista társadal­munk valóban szocialista felvi­rágoztatása érdekében. Ennek az elhatározásnak a szellemében sok további sikert kívánok a martini általános kö­zépiskola minden tanárának, egész kollektívájának, hogy a jövőben ls ápolják Iskolájuk di­cső hagyományait s tevékenysé­gükkel ezentúl Is hozzájárul­janak Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk felvirágoztatá­sához.

Next

/
Thumbnails
Contents