Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-15 / 224. szám, kedd

Eredeti, korszerű művészet Magyar iparművészek kiállítása Pňgában NEM MÚLIK EL HÉT ANÉLKÜL, hogy a sajtóból és más hírforrásokból ne értesülnénk arról, hogy a cseh üvegipar termékei, elsősorban az iparművészek kezéből kikerülő alkotások, a világ különböző országaiban kivívják az emberek csodálatát. Az állandó kereslet és a nemzetközi kiállításokon nyert arnyérmek bizonyítják, hogy nem túlzás, ha az üvegiparművészetben Csehszlovákiát nagyhatalomként emlegetik. Jablonecban, Karlovy Vary-ban, Železný Brodon és Prágában szinte egymást érik a művészi üvegkiállítások, amelyeken az „üveg szerelmesei" felvonultatják alkotásaikat, dokumentálva, hogy érzékeny művészettel mi mindent lehet „elővarázsolni" az üvegből. Ezért nem érdektelen, hogy a csehszlovák fővárosban miként fogadják a szakemberek a külföldi üvegiparművészek kiállításait. Legutoljára, augusztus elején, a prágai Obecný dúm kiállítótermében Szabó L. Erzsébet magyar üvegiparművész mutatkozott be alkotásaival a cseh közönségnek. Szabó L. Erzsébet a magyarországi üvegiparmüvészet legmarkánsabb képviselője. Tehetsége és páratlan szorgalma számos hazai és nemzetközi elismerést hozott számára. Az első nagy nyilvános elismerésben 1957-ben részesült, amikor a budapesti Ernst Múzeumban rendezett iparművészeti kiállításon csiszolt üvegkészleteivel nyert első dijat. A művésznő alkotásaival részt vett több külföldi kiállításon, a többi között Moszkvában, Stuttgartban, Lengyelországban, Bulgáriában stb. Alkotásaiban egyre jobban megnyilvánul egyénisége, eredeti művészi felfogása. Művészetének érlelődése során megismerte az üveggel való munka minden csínját-bínját. Alkotási skálája széles: magabiztosan és nagy hozzáértéssel készít sorozatgyártásra alkalmas asztali készleteket, világító testeket, sőt művészi térelválasztó falakat is. A színes hutaüvegből készítet tárgyai művészi eredetiségükben utánozhatatlanok. A művésznő az 1959. évi budapesti IV. Országos Iparművészeti Kiállításon bemutatott alkotásaival ismét eredeti, művészi kiforrottságáról tesz tanúbizonyságot. 1960. április 4-én a Munkácsy-díj III. fokozatával tüntetik ki. A PRÁGAI KIÁLLÍTÁS megnyitását követő napokban volt alkalmam beszélgetni Szabó Erzsébettel. Megtudtam tőle, hogy külföldi tanulmányútjai során hat hónapig dolgozott a cseh üvegipar központjaiban, ahol elsősorban a formatervezést és a hutaüveg technológiáját tanulmányozta. „Erre a prágai kiállításomra vagyok a legbüszkébb" — válaszolja kérdésemre. Ez a büszkeség jogos ls, mert a cseh üvegiparművészet ismert szaktekintélyei is nagy elismeréssel nyilatkoznak a művésznő tehetségéről, alkotásairól. VÁCLAV PLÁTEK professzor, a prágai Iparművészeti Főiskola üvegiparművészeti előadója pl. így nyilatkozott Szabó Erzsébet művészetéről: „A csehszlovák üvegiparművészeti körökben Szabó L. Erzsébet neve már ismert, úgy tartjuk nyilván, mint figyelemre méltó intelligens alkotót. Ez a kiállítás meglepetés számunkra, mert szemmel láthatóan bizonyítja, hogy a művésznő az elmúlt két év alatt sikeresen hódította meg az üveg művészi formálásának újabb területeit. Látszik, hogy Szabó L. Erzsébet alkotómunkájában az üvegiparművészet legidőszerűbb problémáinak megoldására tülekszik. Nagyra kell becsülni azt a tényt, hogy Szabó L. Erzsébet a tmtaüveg művészi formálási terén eljutott egy végtelenül kultivált, érett és kifinomult művészi kifejezésig. Dekoratív jellegű alkotásai utánozhatatlanok. Művészete eredeti, egyéni művészet. Alkotásai külsőleg nem emlékeztetnek a cseh üvegiparművészetre — de azonosság mutatkozik az alkoSzabó L. Erzsébet üvegcsiszolás közben tás szellemében, modern irányvételében!" A kiállítást, amelyen a közönség részletesen tanulmányozhatja és gyönyörködhet Szabó L. Erzsébet 160 alkotásában, nagyszerűen kiegészítik Lila füles üvegkancsó Szuppán Irén gobelinjai, amelyek ebben a kiegészítő funkcióban is kiválóan dokumentálják a magyarországi iparművészet igényes színvonalát. Fiaskó EZ A KIÁLLÍTÁS, amely a két főváros, Prága és Budapest kulturális együttműködésének eredménye, a prágai augusztusi melegben kellemes, üde szellőként hat — aki látja, öröme telik benne. S. M. Mit kell tucfni a paprikáról í A botanikusok a Capsicum nevet adták neki. A magyar nép törökborsnak és pogányborsnak is nevezi. A burgonyafélék családjába tartoző egyik legfontosabb zöldség- és fűszernövényünk. Űshazája Közép-Amerika, Európába 1500 körül került. Hazánkban a fűszerpaprikát a török hódoltság után, a csemegepaprikát a 19. század kezdetén kezdték rendszeresen termeszteni. Ma az egyik legeiterjedtebb fűszernövényünk, amely jellegzetes Izével és ismert vörös színével nagy közkedveltségnek örvend a szakácsművészetben. Közelebbről nem kell bemutatni. Mindenki ismeri változatos, felfújt bogyó alakú termését, amely rendszerint sárgásfehér, vagy zöld, éretten pedig piros. A fűszerpaprika termése hosszú csövű, sötétzöld, megérve sötétvörös színű. Nemcsak nálunk, hanem úgyszólván valamennyi meleg nyarú, kontinentális éghajlatú országban termesztik, kisebb-nagyobb mórtékben. A meleget és a vizet nagyon kedveli, ezért hazánk legdélibb, legtöbb napfényben bővelkedő részén érzi magát a legjobban. Magyarországon főleg Kalocsa és Szeged környékén termesztik a legtöbb fűszerpaprikát. A növénytan egyébként mintegy 30 paprikafajtát különböztet meg, legismertebb a nálunk is ismert paprika — a Capsicum annuum. A fűszerek szerepe A mindennapi életben gyakran szó esik a fűszerekről, ámde ha választ kellene adnunk a kérdésre, mi is voltaképpen a fűszer, sokan zavarba jönnének. Fűszernek a növények azon részelt nevezzük, amelyek hatóanyagaikkal ételeinket kellemes ízűvé, kívánatos színűvé vagy különleges zamatúvá teszik. Illó olaj, valamint zamatositó és csípős ízű hatóanyagaik révén érik el ezt a hatásukat. A fűszerek nemcsak kellemes ízt és illatot adnak ételeinknek, de fokozzák einésztőszerveink működését ls. A legtöbb fűszernövény a termésében vagy a virágjában halmozza fel a zamatanyagokat. De vannak olyan növények is, amelyek a leveleikben, a gyökerükben vagy éppen a kérgükben tárolják ezeket. A ml legértékesebb és legegészségesebb fűszerünk éppen a paprika. Csípőssége mellett védőanyagokat is tartalmaz. Tulajdonságait főleg a színező anyagok: a kapszantln, a kapszorubln és a karotín határozzák meg. Csípősségét a kapszaicln nevű anyag okozza, amely ízleléssel még milliószoros hígításban is érezhető. A fűszerpaprika gyártása A kereskedelemben édespaprikát és csípős paprikát különböztetnek meg. Az első kisebb mennyiségű kapszaicint tartalmaz, az utóbbi nagyobb menynyiségben tartalmazza azt. A paprika vörös színét olyan vörös és sárga festőanyagok keveréke váltja kl, amelyek rokonok az A-vitaminnal. Az őrölt paprika annál értékesebb, minél több festőanyagot tartalmaz, és minél kevésbé csípős. A színező anyagok a vízben nem oldódnak, a zsírban azonban Igen, és azt szép piros színűre festik. A fűszerpaprika gyártása nagy figyelmet igényel. A leszedett pirospaprikát kocsányán keresztülfúrva, fonálra fűzik. Az így nyert füzéreket pajtákban — kistermelők pedig a házak ere sze alatt — tárolják. A füzérekben a paprika kiszárad és utóérésen megy keresztül, értékes festőanyagtartalma növekedik. A paprikamalomban először a csumát távolítják el (cslpedés), majd a csöveket kb. korona nagyságú darabokra összezúzzák (döngölés). Az így nyert félterméket a gyengébb minőségű paprikaféleségek gyártása esetén közvetlenül az őrlőkövekre öntik. Jobb minőségű pirospaprika gyártása esetén viszont ebből a féltermékből még a magvakat is kirostálják, mosógépekben vízzel kimossák belőle a kapszaicint, majd a paprikabőrhöz megfelelő arányban ismét magot kevernek. A magban levő olaj az őrlemény színét mélyebb tónusúvá és tüzesebbé teszi. A félterméket rovátkolt kopárok között őrlik, többszöri visszaöntéssel, minden alkalommal szorosabbra állított kopárok között. Az utolsó kő az ún. pirosító kő. Egészséges-e a fűszerpaprika? A fűszereknek fontos szerepük van az ember táplálkozásában, bár nem szolgáltatnak a testnek tápanyagokat. Aromatikus ízükkel és illatukkal ugyanis javítják az étel izét, elősegítik a gyomornedvek kiválasztódását és a jobb emésztést. A fűszereknek a táplálkozásban főleg az a jelentőségük, hogy közvetlenül hatnak a szagló és Ízlelő idegekre, és reflexszerűen befolyásolják az emésztőnedvek fokozott kiválasztódását. Az aroma- és az ízesítő anyagok egy részét megtaláljuk a nyers élelmiszerekben is, mások viszont csupán az étel elkészítése közben keletkeznek vagy válnak jellegzetessé, illetve főleg fűszerezés révén jutnak az ételbe. A fűszerek hatásának tudományos kutatása csak kezdeti stádiumban van, hiszen az emberi szervezetre kifejtett hatásukat kísérleti állatokon bajosan lehet vizsgálni. Az orvosok megállapítása szerint a fűszerek nagy része, tehát a paprika is, elősegíti a nyálképződést, és egyúttal növeli a nyál enzimtartalmát, az utóbbi pedig meggyorsítja a keményítő emésztését és a gyomor kiürülését. Fűszerek hatására az egész emésztési folyamat könnyebbé válik, és meggyorsul. A fokozott nyálképződés ezenfelül megtisztítja a szájüreget az ételmaradéktól, a mikróbáktól, és megakadályozza a fogak romlását. Egyes fűszerek (a paprika, torma, fokhagyma) az antibiotikumhoz hasonló hatást fejtenek ki: mesterséges táptalajon meggátolják a baktériumok szaporodását. H. Glatzel arról számol be a Medizinische Klínlk című lapban, hogy közvetlenül evés után a vérben rohamosan csökken a mellékvesék kérgében keletkező hormonok szintje, pedig ezeknek a hormonoknak fontos szerepük van a mikrőbák elleni harcban, a sztressz-állapotok leküzdésében és a szervezet egyéb testi és szellemi megterhelésének leküzdésében. Részt vesznek a szervezet vódőreakcióiban Is. A szerző véleménye szerint a fűszerezett ételekkel a hormonszint csökkenését tneg lehetne akadályozni. Döntő jelentőségűek lehetnek a fűszerek a vérkeringési szervek szempontjából is: csillapíthatják a fokozott szívműködést (a nehezen emészthető ételek fogyasztása után), és csökkenthetik a trombózis-veszélyt. Ártalmatlanok e tehát a fűszerek? Lényegében igen. 3izonyos fűszerekkel növelhetjük egyes szerveink teljesítő képességét, és szabályozhatjuk azok működését. A fűszerek helyes megválasztásával fokozhatjuk szervezetünk ellenállóképességét. De csak mértékkel szabad fogyasztanunk. Ha ugyanis hosszabb ideig mértéken felül és főleg erősen izgató fűszereket használunk (paprika, feketebors, ecet, mustár), ezek mág az egészséges embereknél is gyomor- és bélhurntot okn^fcn!nak. DÓSA JÓZSEF AUTÓEXPRESSZ Az USA-ban éveken át sok tízezer közeli és távlati tervet és megoldást dolgoztak ki a válságba jutott közlekedés megsegítésére. Ezekhez nemrégiben újabb terv csatlakozott: a RRollwarypálya, egy autószállító gyorsvasút terve. (A szókezdő RR nem sajtóhiba: RR az USA-ban a vasút, rallroad, közhasználatú rövidítése.) A kezdeményező cég a városi közlekedés te hermentesítését tűzte ki célul. A na'gyobb városok egymás közötti közlekedésének 90 százaléka személyautókon bonyolódik le, s az utasok természetesen autón folytatják útjukat a város központjába ls. Hogy ez mit jelent a járművekkel amúgyis túlzsúfolt belvárosi járműközlekedés számára, azt nem kell részletezni. A RRollway-pályaudvarokat a külvárosokba építenék, ahonnan jól megszervezett autóbuszjáratok továbbítanák az utasokat a város központjába, miközben az autókat a parkolóhelyen helyezik el. A RRollway tulajdonképpen sínpályán gördülő, hatalmas vonat. A vagonok szélessége több mint 7 méter és csaknem 39 méter hosszúak, a kerekek nyomtávolsága pedig 5 és Vi méter. Egy-egy vagon 12 autószállító fülkére oszlik, 6 et kocsi elejében, 6 a kocsi farában van. Az utasoknak nem kell a saját kocsijukban ülve utazniuk; klimatizált, kényelmes ülőhelyekkel ellátott utasfülkék állnak a közönség rendelkezésére. Megérkezés után kinyílnak a vagon oldalán levő tolóajtók. Az autók „kiszállhatnak" a vonalból, azaz először egy széles, aszfaltozott útszakaszra, majd az autópályára hajthatnak. Az elképzelések szerint gázturbina-hajtással vagy elektromos hajőmüvel ellátott vonat haladási sebessége óránként 250 km lesz. A terv megvalósításának legfőbb akadálya a költséges sínek építése, s nem utolsósorban az útvonalak kiválasztása. A Tssla Lanskroun elűktrujiiíjs aUaireszel nélkül bajosan tudnánk elképzelni a rádióadókat, a tv-készülékeket, a rádiókészülékeket, a távközlő eszközöket, az orvosi és mérőtechnikát vagy az elektronikus számítógépeket. A vállalat 1500 hazai és számos külföldi vállalat számára szállítja készítményeit. Nemrégiben bevezették a miniatűr ellenállások szalagba való csomagolását, ami megkönnyíti (elhasználásuk gépesítését. 1967. VIII.