Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-09 / 187. szám, vasárnap

BUDAPESTI SZÍNHÁZI LEVÉL A sjJnlíi: a Közélet, az emberség iskoláin A

z évad végéhez érve talán nem árt, ha az egyes jelentősebb bemutatók ismertetése mellett főbb vonalakban megkísérelem a színházi évad értékelését is. Mindenekelőtt ott kezdeném, hogy az idei magyar drámapályázat, ha nem is hozott tökéletes eredményt — erre abból is következtethetünk, hogy a zsűri egy-egy nagydíj helyett négy fődíjat és négy díjat adott ki — a fejlődést kétségtelenül meglendítette. Az első négy díjazott drámát nagyjából egyidőben mutatták be, éspedig a budapesti Katona József Színház, a Nemzeti Színház Kamaraszínpada, illetve a vidéki színházak előadásában. A Budapesten bemutatott dráma H. Barta Lajos műve Kiáltás címmel. Különös dráma ez: Barta újságíró (a Magyar Nemzet munkatársa), s szerkesztőségi munkája közben bukkant arra a napihírre, amely végül is darabjának magja lett. Szabolcs megyében, az országnak egykor alighanem leginkább elmaradott vidékén, egy fiatalember, hogy részeg apjának késelő fenyegetésétől megvédje sokat szenvedett anyját, megölte az apját. Vérbeli drámatéma, s nemcsak a kézenfekvő erkölcsi dilemma miatt: bűnös-e az önvédelemből, s anyja védelmében gyilkossá vált fiú, vagy sem, hanem sokkal inkább a benne rejlő mélyebb kérdések miatt: ki ölte meg valójában a részeges embert, nem ő maga volt-e már régen önnön gyilkosa, s nem megérdemelt sorsa érte-e utói azt, aki éveken, évtizedeken át „ölte", kínozta családját, s megfosztotta, vagy csaknem megfosztotta őket az emberi élettől? S abban, hogy 6 ilyen lett, mekkora szerepe voit társadalmi-történelmi tényezőknek? O arta élt a lehetőséggel, " hogy mielőbb vérbeli drámát írjon, méghogy újszerű drámát, amely csaknem teljes egészében dokumentumokból áll. A mű bevezetője néhány Idézet, adat a vidékről, s közben kis villám-jeleiietek, drámai riportok. A dráma gerince egy hatalmas monológ, nagy balladai erővel: az anya vallomása életéről, életükről. A darab újszerű formája — mondhatni avantgardizmusa — problémákat is okozott. Némelyek úgy vélik: egy könyvdráma nem adható elő: mások viszont az ilyesfajta darabokhoz más, új előadási formákat igényelnének, afféle pinceszínházakat, ahol oratórium-szerű előadásban érvényesülhetnek a mű sajátosságai. Érdekes, hogy formai aggályok merültek föl majdnem mindegyik nyertes művel kapcsolatban. Sándor Iván — különben ugyancsak újságíró, a Film Színház Muzsika ismert kritikusa — hasonlóképpen dokumentumokra támaszkodva írta meg drámáját, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház mutatott be. Ez a mű — Tiszaeszlár a címe — a század végének hírhedt eseményéről szól, pontosabban arról, hogy Eötvös Károly író — riporterként —• hogyan ütközött bele az igazságba e konstruált antiszemita pogrom-pör kapcsán. A kritikusok e darab formai megoldásait inkább elfogadták, mint a Szolnoki Szigligeti Színházban bemutatott modern erkölcsdráma, Bágyonl Attila Látván lássanak című munkájának formáját. Egyértelmű tetszés fogadta viszont a kaposvári Csiky Gergely Színház premierjét, Görgey Gábor Rokokó háború című groteszk színművét. A szerző ugyancsak újságíró — a Magyar Nemzet rádiókritikusa —, emellett költő, műfordító, dramaturg — a Pannónia Filmstúdió rajzfilmműhelyének dramaturgja. Drámája egy képzeletbeli országban játszódik, háború idején; ábrázolási módszere az arányok groteszk megváltoztatása, a kicsiny fölnagyítása és a nagy kicsinylése, miáltal a háborús lelkület visszásságait igen hatásosan és szórakoztatóan leplezi le. M

eglehetősen nehéz volna megpróbálkoznom vele, hogy akárcsak megközelítően is teljes és hiteles képet adjak most Budapest egész színházi életéről. A magyar fővárosban most három zenés színház, két gyermekszínház, két irodalmi színpad, három kabaré működik és öt prózai színház, amelyek közül három kamaraszínpadon is játszik. A statisztika meghökkentő: az ország* harminc színházában tavaly majdnem két és fél száz bemutatót és fölújítást rendeztek s a repertoáron négy és fél száz darab szerepel. Ha az idézett számoknak nem egészen a fele vonatkoztatható is Budapestre, elképzelhető, hogy hovatovább lehetetlen lesz minden fővárosi premiert ismerni, vagy akárcsak a prózai színházak évi ötven-hatvan bemutatóján jelen lenni. Két aspektusból szeretném ezt az évadot szemügyre venni: a színházak arculata és a műsoruk felől nézve. A budapesti színházak kö** zött legérdekesebb és legmarkánsabb arculatú a Ihália. Ez a szép művelődéstörténeti hagyományokra épülő színház két fiatal művész vezetésével — Keres Emil igazgató és Kazimír Károly főrendező, mindketten Kossuth-díjasok — azt tűzte ki célul, hogy csak olyasmit adnak elő, ami közvetlenül hozzászól életünk valódi kérdéseihez. Brechtet, Kafkát, Becketet, Sartret, Hochhuthot játszanak, Mrožeket és néhány új magyar művet. Előadásaik stílusában is új utakat törnek: ők honosították meg például a körszínpadot; ezen játsszák most például Thomas Mann kisregényének, a Mario és a varázslónak nagyszerű drámaváltozatát. Nagy sikert aratott Örkény István groteszk, modern tragikomédiája, a Tóték, amely már-már az abszurd színpadi játék határát súrolja, és érdekes mű a Rozsdatemető írójának, Fejes Endrének az alkotása, a Mocorgó is. A Nemzeti Színház néhány éves belső erjedés után mondhatnám megújult az évadban, amelyet új épületében töltött már. A Nemzeti a klasszikus repertoár mellett mindinkább eleget tesz feladata másik vonatkozásainak, az élő, haladó drámairodalom bemutatásának és az új magyar dráma fölötti bábáskodásnak is. Az idén például két Weiis-darabot is játszik a Nemzeti: a Marat/Sade nagyszerű előadását Peter Weiss Auschwitz-drámája, A vizsgálat követte. Nemrég mutatták be Arthur Miller művét, A bűnbeesés utánt, ezt a különös, önmarcangoló vívódást arról, hogy szabad-e, lehet-e mások vétkében ártatlannak maradni, vagyis a köz- és a magánéletben félrehúzódni, semlegesnek lenni. A magyar drámák Nemzeti Színház-beli támogatását már Barta díjnyertes művéről szólva is említettem, most még hozzátehetem az évadzáró premiert, Komlós János Az édent bezárták című kétrészes színművét. „Szentségtörés két részben" — ez a Majakovszkijtól kölcsönvett műfaji jelkép is mutatja, hogy modern társadalmi szatíráról van szó, amely különben a kispolgári szemléletmódot és életfelfogást gúnyolja ki Komlós megszokott, a képernyőről is jól ismert maró, intellektuális szellemességével. E

11 szeretem a Vígszínhá zat. Kitűnő színészek játszanak itt, Darvas Iván, Ruttkai Éva, Páger Antal, kitűnő a főrendező, a sziporkázóan szellemes Várkonyi Zoltán. Azt hiszem, ez a színház — múltjához híven — a haladó polgári színház hagyományait követi és új eredményeit keresi, mondhatni társalgási szinten. Kitűnő előadásaik közül is kiemelkedik Tennessee Williams Macska a forró tetőn című társadalmi-lélektani színművének premierje. Rendkívül érdekes a Vígszínházban Thurzó Gábor új darabja, Az ördög ügyvédje, amelyet A szent című nagysikerű regénye alapján írt. Ez a színház játssza különben Dilrrenmatt lélegzetállító komédiáját, A fizikusokat, és Miller egyfelvonásosát, a Közjáték Vichyben című megrendítő művét is. A Madách Színház korábbi Hamlet-előadásával, kiváló Brecht-interpretációival tette magát emlékezetessé. Az idén a Szent Johanna erősen vitatott, modern előadásával, Németh László Görgey-drámájával, az ugyancsak erősen vitatott Az árulóval, a tragikusan elhunyt Sarkadi Imre tragikus színművének, az Oszlopos Simeonnak stúdióelőadásával, Thorton Wildes: A mi kis városunk-jának fölújításával, Karinthy Ferenc egyfelvonásosainak és Gáspár Margit szatírájának bemutatásával keltett érdeklődést és vitákat. Még egy színházról kell szólnom, a József Attila Színházról, amely „a város peremén" különleges szerepet játszik. Ez a színház afféle szocialista népszínház kíván lenni, s kísérletei sikerrel is járnak. M

ostanában mintha megújulóban lenne a színház: világszerte és nálunk is. A megújulás iránya az, hogy a színház legyen a közélet, az emberség iskolája, szószéke, embernevelő fóruma, örvendetes, hogy a budapesti színházak e téren jó eredményekkel dicsekedhetnek. ZAY LÁSZLÖ A HÍRES BÉCSI LIECHTENSTEIN GALÉRIA egyik arcképét sokáig Velasquez művének tartották, majd kiderült, hogy fastője Ján Kupecký, ami bizonyos fokig festőnk művészi rangját jelzi. S hogy a középeurópai barokk arcképfestészet egyik kiváló mestere alkotásának születése után 300 évvel is van mondanivalója napjaink embere számára, azt jelenti, hogy műve mábaérő. Mert nem a felszínt, a csalóka látszatot ragadta meg, hanem belenézett az emberbe. A kor divatjával keveset törődve, a lényegnek adott kifejezést, a maga sajátos hangján őszintén és közvetlenül. Tudjuk, hogy a művészet nemzetközi. így nem is oly fontos, hogy Kupecký bölcsőjét hol ringatták, Csehországban-ö, — ahonnét a „cseh testvériség" hitvallását követő szülei elmenekültek, — avagy Bazinban, ahol megtelepedtek. Itt a szlovák környezetben vertek gyökeret, s rendesen megéltek a takácsmesterségből. Dei az ügyesen rajzoló Ján nem akarta atyja tisztes iparát folytatni. A forrófejű 15 évesek szenvedélyével vállalta a nyomorúságot, megszökött hazulról, hogy vágyát megvalósíthassa, festő lehessen. Nyugtalanul változatos életútján olykor szerencsés véletlenek irányítják lépte'it. Már Holícson talál pártfogóra Czobor grófban, aki a tehetségesnek látszó fiút egy nagyon középszerű bécsi festő gondjaira bízza. A nála töltött három év lán Kupecký 1667-1740 alatt csak bizonyos technikai ismereteket szerzett. De szépre szomjazó szemmel gyönyörködött a fővárosi képtárakban és másolta a mesterműveket. Józan ítélettel rájött, hogy Bécs „virágzó" festészete akkortájt csak a feudális udvar s a főnemesség dicsőítését és pompaszeretetét szolgálja. Ezért vándorolt tovább Velencébe, majd Rómába, ahol ismét arcképeket másolt egy festőműhelyben, s közben az akadémián fejleszti tehetségét. Igazi mesterei azonban a nagy színkeverők: Rafaello, Correggio és Tiziano. Művészete gyorsan bontakozik ki. Ogy érzi, közeledik céljához. A maga valóságában kívülről és belülről képes ábrázolni az embert. Egy korai élményből fakadt életképének köszönheti, hogy kitűnően fizetett álláshoz jut s közvetlenül ismerkedhetett meg Itália piktúrájávaj. G. Renin kívül főképp a velencei Ghislando mester közvetítette valóságízft és tárgyias németalföldi festészet van rá döntő befolyással. Érdekli modelljei sorsa, jelleme, s intim világukat remek karakterizáló erővel érezteti. A sokfelől szerzett hatásokat sajátjává ötvözi. Huszonnégy évi itáliai tartózkodása után azonban mégis Liechtenstein herceg szolgálatába áll, hogy visszatérhessen Bécsbe, s láthassa még apját. Az ellenreformáció vasszigora megenyhült ott egy időre, helyette a francia rokokó érezteti könnyed szeszélyes szellemét. Híres, felkapott piktor lesz belőle. A császárt, családtagjait, Nagy Péter cárt, hadvezéreket, minisztereket, főpapokat és fényűző pompával kérkedő hölgyeket örökít meg bravúros, dekoratív hatású hivatalos portrékon, megrendelői igényeinek megfelelően. Mennyivel szebbek barátainak arcmásai s a prágai és pozsonyi kirándulásaira emlékeztetők, a tudós Bél Mátyás s a magyar nemes lélekkel telített portrék. Megnősül, de házassága zaklatott és szerencsétlen. Majd felújul a jezsuiták erősödő befolyásával a vallásüldözés, mely elől tizenötéves bécsi korszaka után Nürnbergbe menekül. A város kulturált légkörében tudósok és művészek ösztönző társaságában ismét magára talál. Harmadik és utolsó alkotó korszaka a teljes művészi érettség ideje, amit holland hatású mozgalmas életképei, s a legkülönbözőbb társadalmi osztályokhoz tartozó egyének csupa lélek arcmásai és remek önarcképei jeleznek. A VÁROSI GALÉRIA a Kupecký képeiről készült grafikai lapok gazdag gyűjteményével rendelkezik, melyeket most, évfordulója alkalmából tárlati termében mutat be. BÁRKÄNY JENONÉ Hétfő, július 10. BRATISLAVA 17.40: Kisfilmek. 18.15: Telesport. 19.00: TV-Híradó. 19.20: Több kezdeményezést. 19.30: Krlvoj Rog-i riport. 20.00: Róbert Balt: Férfi minden időben, tv-játék. 21.45: Beszélgetés a népi ellenőrzésről szóló új törvényről. 22.05: TV Híradó. Kedd. július 11. BRATISLAVA 18.05: Kanadai vadon, filmműsor. 18.40: Tv-riport katonák életéből 19.00: TV-Híradó. 19.20: Időszerű nemzetközi kérdések. 19.30: Riport Mongóliából. 20.0D: Szórakoztató műsor a divatról és az öltözködésről. 20.30: Családi posta. 21.00: Tv-arcképcsarnok: Ludo Zúbek 60 éves. 21.45: TV-Híradó. BUDAPEST 18.00: Hírek. 18.05: Aranyérmes úttörők. 18.25: Oj könyvek. 18.35: Sokszemközt. 19.05: Charles Aznavour énekel. 19.05: Esti mese. 20.00: TV Híradó 20.20: Gyilkosság Riverportban, az NDK Televízió bűnügyi filmje, I. rész. 21.20: Ünnepi hetek Bécsben. 22.00: TV Híradó, 2. kiadás. Szerda, július 12. BRATISLAVA 17.13: 17.45: 18.25: 19.00: 19.20: 19.30: 20.00: 21.SS: BUDAPEST 18.00: 18.15: 18.35: 18.50: Kicsinyek műsora. Till Eulenspiegel, Irodalmi összeállítás. A kelet-szlovákiai kerület életéből. TV-Híradó. Kulturális híradó. Riport Szovjet-Örményországból és Azerbajdzsánból. Marcel Achard: A hülye lány, vígjáték. TV Híradó. Hírek. Mongólia nemzeti ünnepén. Jazziskola. Az Országgyűlés ülésszakáról. 19.50: Esti mese. 20.00: TV-Híradó. 20.20: Gyilkosság Riverportban, az NDK Televízió bűnügyi filmje, II. rész. 21.15: Tizenkét szék . . . Művészeti vetélkedő, III. 22.00: TV-Híradó, 2. kiadás. Csütörtök, július 13. BRATISLAVA 17.50: Filmhíradó. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV-Híradó. 19.20: Tudomány és technika. 19.30: Karambol, magyar film. 21.00: A Louvre kincsei, tv dokumentumfilm. 22.00: TV-Híradó. BUDAPEST 9.41: Egy könnycsepp az arcon, olasz film. 11.10: Aranyhíd, nyugatnétnot dokumentumfilm. 18.00: Hírek. 18.15: Nevessen kérem, jugoszláv kisfilm. 18.35: Telesport. 19.00: Kapcsoljuk . . . 19.30: Esti mese. 19.40: Parabola. 20.00: TV-Híradő. 20.20: Halló fiúk! Halló lányoki 21.20: Donizetti: A csengő, tvopera. 22.15: TV Híradó, 2. kiadás. Péntek, július 14. BRATISLAVA 17.55: Elmélet és gyakorlat. A vegyipar. 18.25: A Hindukus-expedíció, csehszlovák filmriport. 19.00: TV Híradó. 19.20: Mezőgazdasági jegyzetek. 19.30: Ostravai másodpercek. 20.10: Francia dalok és népi táncok. 20.35: A zsaroló, lengyel film. 21.05: A kóristalány, Csehov dramatizált elbeszélése. 21.40: Jean Francaix: A sánta ördög, vígopera. BUDAPEST 9.41: Ének az esőben, amerikai film. 11.20 Telesport (ism.) Szombat, július 15. BRATISLAVA 16.50: 17.30: 18.00: 19.00: 19.30: 19.45: 20.10: 21.40: 23.30: Spartak Motorlet—

Slávia Bratislava vízilabda-mérkőzés. Arcképcsarnok: Milena Duchcová műugróbajnok Pionírhíradó TV Híradó. Időszerű nemzetközi kérdések. A vadon birodalma. Tv-vadászat közvetítése Konopistéről. Don Juan, francia tv-film. TV-Híradó. BUDAPEST 16.10: Falusi könyvszolgálat. 16.20: A második helyezett. 16.40: Hősök, emberek, szovjet film. 18.10: Hírek. 18.15: Az orvosi gondolkodás története. 18.45: Nótaszó. 19.05: A TV jelenti... 19.50: Cicavízió ... 20.00: TV-Híradó. 20.20: Szombaton este . . . 22.20: TV Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, július 16. BRATISLAVA 8.10: Elveszett szünidő, szovjet filmvígjáték. 9.30: Motorkerékpár-VB közvetítése. 10.45: Látogatóban Ľubomír Kára szobrászművésznél. 11.15: Térzene. 14.25: Motorkerékpár-VB közvetítésének folytatása. 17.25: Kisfilmek Jugoszláviáról. 17.55: Ifjú horizontok. 19.00: TV-Híradó. 19.20: Sporthírek I. 19.40: Szerencsés utat. 21.05: Zene tolmács nélkül. 22.05: Kulturális magazin. 22.35: TV-Híradó. 22.50: Sporthírek II. BUDAPEST 9.00 3.30 10.05 11.05 14.20: 14.40 15.00: 13.10 18.50 17.05: Gauguin képei. Az Intervízló műsora Moszkvából. Ifjúsági hangverseny Berlinből. Vitéz, Szimat és a többlek ... Helyszíni közvetítés a nagyiccéi kutyakiképző iskolából. : Csak gyerekeknekl Nyári mezőgazdasági szakfilmsorozat. Sorompó nélkül. 50 éve történt ... A júliusi sortűz, Princ, a katona, tv-filmsorozat. Olimpiai sorsjegy-rejtvény. Atlétikai Európa Kupa női .csapat. Közvetítés Drezdából. A cirkusz porondján, szovjet filmösszeállítás. Belle és Sébastian. 9. Ka rácsony napján. Francia film. Esti mese. Sporthírek. TV-Híradó. 18.35 19.10 19.35 19.50 20.00 20.20: Keserű rizs, magyarul beszélő olasz film. 22.05: Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. 22.15: TV-Híradó, 2. kiadás. úl szó 1967. VII. 9.