Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-09 / 187. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. július 9. • Vasárnap • XX. évfolyam, 187. szám • Ara 40 fillér A KGST Végrehajtó Bizottsága megvitatta az 1971—1975. évekre vonatkozó fejlesztési terveket MOSZKVA (CTK) • MOSZK­VÁBAN SZOMBATON HOZTÁK NYILVÁNOSSÁGRA a KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK JOLIUS S—7-1 ÜLÉSÉRŐL KI­ADOTT NYILATKOZATOT. A végrehajtó bizottság letár­gyalta a tagállamok 1971—1975. évekre vonatkozó népgazdaság­fejlesztést terveinek összehan­golását és programozását. Ez­ael kapcsolatban jóváhagyta a két- és többoldalú konzultáció­kon alapuló egyeztetését. A tervegyeztetésnek elsősor­ban tartalmaznia kell a nem­zetközi árucsere biztosítását célzó alapvető Ipari és közleke­dési ágazatokat, figyelembe vé­ve a technika és tudomány fej­lődésének távlatait. A bilaterális alapokon törté­nő tervegyeztetést az érdekelt országok vitatják meg, kiindul­va a közös érdekek problema­tikájának sokoldalú mérlegelé­séből. A több oldalú tervegyez­tetés keretében komplex módon feldolgozzák az együttműködés azon gazdasági problémáit, ame­lyek iránt a KGST tagállamai részéről érdeklődés mutatkozik. A számítások szerint ezeken a tárgyalásokon foglalkoznak majd a termelés nemzetközi szakosításával és kooperációjá­val, a szabványosítással, az ér­dekelt államok területén foly­tatott építkezések egybehango­lásával, a földtani kutatás terén megvalósítandó együttműködés­sel, a tudományos-műszaki fejlő­déssel kapcsolatos együttműkö­déssel és a kölcsönös kereske­delmi kapcsolatok fejlesztését szolgáló kérdések megvitatásá­val. A végrehajtó bizottság java­solta a KGST tagállamainak, hogy 1970 második és harma­dik negyedében tárgyalják le és kössék meg az 1971—1975. évre vonatkozó kétoldalú távla­ti kölcsönös árucsere-forgalmi szerződéseket, és az előkészí­tett egyéb, a népgazdasági ter­vezés eddigi koordinációján ala­puló gazdásági Együttműködési szerződéseket. A KGST állandó gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködési bizottsága gépipari szak­részlegének javaslata alapján a végrehajtó bizottság jóváhagy­ta a gumi- és műanyagmegmun­káló berendezések gyártásának szakosítását, és az érdekelt ál­lamoknak azt javasolja, hogy 1967 végéig vagy a kétoldalú megállapodás szerinti időpont­ban kössenek szakosítási vagy kereskedelmi szerződéseket a specializált gumi- és műanyag­megmunkáló berendezések szál­lítására. A végrehajtó bizottság megvi­tatta a KGST állandó deviza- és pénzügyi bizottságának a jelen­tését a Nemzetközi Bank 1966. évi gazdasági együttműködésé­ről, és megállapította, hogy a bank ebben az időszakban bizo­nyos eredményeket ért el. (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződtek e szovjet-francia tárgyalások BREZSNYEV FOGADTA POMPIDOUT • ALÁÍRTÁK A KÖZÖS KÖZLEMÉNYT (CTK) Moszkva (CTK) — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és George Pompidou francia miniszterel­nök tegnap befejezték tárgyalá­saikat. A tanácskozások ered­ményéről szovjet—francia köz­leményt adnak ki. A tárgyalá­sok a kölcsönös megértés légkö­rében folytak. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra fogadta Pompidout, aki teg­nap befejezte szovjetunióbeli lá­togatását. Baráti eszmecseréjük során időszerű nemzetközi kér­désekkel és a szovjet—francia kapcsolatokkal foglalkoztak. Pompidou szombaton befejez­te a Szovjetunióban tett látoga­tását és visszautazott Párizsba. A repülőtéren Alekszej Koszi­gin, Kirill Mazurov, Dmitrij Pol­janszkíj és más szovjet állam­férfiak búcsúztatták. Szovjet—francia közös közlemény A Pompidou francia minisz­terelnök látogatása alkalmával tartott szovjet—francia megbe­szélésekről záró közleményt ad­tak ki. A közlemény — az AFP jelentése szerint — a közel-ke­leti problémával kapcsolatban megállapítja: „a francia minisz­terelnök és a szovjet vezetők sajnálattal veszik tudomásul, hogy az ENSZ-közgyűlésnek nem sikerült határozatot hozni az izraeli fegyveres erők visz­szavonásáról, valamint arról, hogy a Biztonsági Tanács kere­tében törekedjenek a világnak ezen a részén felmerülő összes problémák rendezésére. A két fél egyetértett abban, hogy a katonai akciók eredményeként végrehajtott területi megszál­lást nem lehet véglegesnek te­kinteni. A közlemény szerint a két fél álláspontja megegyezett abban, hogy hozzá kell járulni a közel-keleti béke és nyuga­lom biztosításához szükséges feltételek megteremtéséhez, és e térség összes népei ama jogá­nak megvédéséhez, hogy füg­getlen létezésük biztosítva le­gyen. (Folytatás a 3. oldalon) Bratislava a következő napokban hazai és külföldi urbanlstáK találkozóidnak színhelye lesz. Ebből az alkalomból a város szá­mos utcáfát és terét ünnepélyesen feldíszítették. Képünkön at ünnepi díszbe öltözött Gottwald-tér. (ČTK — A. Prakeš felv.) Közlemény a kormány üléséről A TERVEZÉS ÚJ FELTÉTELEI (CTK) — A kormány a ke­rületi nemzeti bizottságok elnö­keinek jelenlétében tárgyalt az új gazdasági elveknek a negye­dik ötéves tervidőszakban való érvényesítéséről és az 1968. évi kidolgozásának feltételeiről. A gazdaságirányítás új elvei még nem érvényesülnek minden téren. Így plédül mindeddig csak részben rendezték a nem teljesen gazdasági jellegű nagy­kereskedelmi árakat, és ez az állam gazdasági politikája szá­mára bizonyos értelemben ked­vezőtlen hatású lehet. Az em­lített árrendezés következtében a vállalatok egész sorában je­lentős pénztartalékok halmo­zódnak fel. Népgazdaságunk forrásai 1970-ig előreláthatólag gyor­sabb ütemben alakulnak ki, s ez elsősorban az iparban vár­ható. Ennek alapján lehetővé válik, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban 28—30 száza­lékkal nagyobb nemzeti jövedel­met könyveljünk el. A termelőüzemek beruházá­sainak terjedelme lényegében gyanolyan marad, mint ahogyan azt a negyedik ötéves tervben jóváhagyták, megváltozik azon­ban a beruházások elosztása, így például, ami a beruházási tevékenység ütemét illeti, a jö­vőben előnyben részesül az építőanyagipar és a közszük­ségleti ipar. Népgazdaságunk további fel­virágoztatása szempontjából az exportnak kell redkívül nagy fontosságot tulajdonítani. A kormány ezért előreláthatólag az olyan jellegű exportot szán­dékozik támogatni, amely oda Irányul, ahol Csehszlovákia leg­fontosabb behozatali forrásai vannak. Nyilvánvaló tehát, hogy bizonyos mértékben előnytelen helyzetbe Jutnak azok a válla­latok, amelyek nehezen és ezen­felül csak olcsón értékesíthető termékeket gyártanak. A vállalatoknak önálló gazdál­kodásuk érdekében — hovato­vább gyarapítaniuk kell tarta­lékalapjukat. Az üzemi hitelek után a jövőben nagyobb kama­tot kell fizetniük, s ilyen hiteit csak akkor kaphatnak, ha ezzel kedvezően befolyásolhatják a készletek alakulását. Aratják a tavaszi árpát R ÉGI SZOKÄS, hogyha egy új épület falai elérik a legnagyobb magas­ságot, annak örömére, hogy a mun­ka legterhesebb és legszámottevőbb része elkészült, áldomást Isznak és szalagokkal díszített lombokat tűznek ki az épület te­tejére. A bokrétaünnep nagy esemény minden építkezésen, de még fontosabb a létesít­mény komplett befejezése és hibátlan ál­lapotban való átadása. Az utóbbi ugyanis manapság nem egy esetben több gondot okoz építőipari dolgozóinknak, mint a na­gyobbrészt előregyártott elemekből, pane­lekből készülő gyárcsarnokok vagy lakó­házak összeszerelése, mert éppen a komp­lettizálás hátráltatja rendszerint az alko­tás végleges befejezését. Építőipari dolgozóink ma ünnepelnek — és számot vetnek. Kiértékelik az első fél­évben elért eredményeket. Ha okuk van rá, örvendeznek, ha nincs, keresik a hi­bák, a fogyatékosságok, a kiesések okát és a jobb eredmények, nagyobb sikerek elérésének útját. Nem könnyű az építőipar helyzete. A dolgozók munkája bonyolult és nehéz, ezenfelül számos — rajtuk kívül álló — körülmény Is hátráltatja őket abban, hogy hiánytalanul valóra váltsák a fejlesztők, a kutatók és a tervezők elképzeléseit, és hozzájáruljanak életkörnyezetük javításá­hoz. A CSKP XIII. kongresszusának hatá­rozata mégis kategorikusan felállította a követelményt: tovább növelni az építőipar kapacitását és állandó feltételeket terem­teni a népgazdaság szükségleteinek meg­felelő, gyors és gazdaságos építkezésre, kifejezettebb orientálódással az állóalapok korszerűsítésére, újjáépítésére és karban­tartására. Az új gazdasági mechanizmus nagy len­dületet adott e célkitűzések valóra váltá­sának, mivel azonban elvei bizonyos vo­natkozásban csak döcögve kezdenek ér­vényesülni, az új irányítási rendszer még Minél több bokrétaünnepet számos bonyodalmat is okoz. Az első fél­évben például hosszú ideig nem voltak meghatározva a pontos termelési tervek, nem alakult ki az egyensúly a szerződéses kapcsolatokban az átadó és az átvevő kö­zött, negatív befolyással volt a helyzetre az óvatos beruházási hitelpolitika is. Ezzel magyarázható, hogy az év első hónapjai­ban némi kiesés volt az építőipar tervtelje­sítésében, bár májusban például a terve­zettnél is nagyobb volt a termelésnöveke­dés. Rosszabb a helyzet az építőanyagok gyártása terén, pedig a XIII. pártkongresz­szus itt is az anyagi-műszaki bázis fejlesz­tését, az építőanyagok minőségének javí­tását és a hiánycikkek termelésének bőví­tését tűzte ki feladatul. Ebben az Iparág­ban még mindig meglehetősen nagy a fe­szültség a falazóanyagok gyártásában, és az utóbbi időben a cementszükségletet sem tudjuk teljesen fedezni. Népgazdaságunk struktúraváltozásának egyik feltétele, hogy az anyagi-műszaki Szép hozamok repcéből és őszi árpából • A ter­ményforgalmi vállalat felkészült az idényre • Na­ponta 350—400 vagon gabonát tudnak felvásárolni ságolja, hogy a 785 hektáron 16 018 mázsa repce termett, ami 20,4 mázsa átlagos hektárho­zamnak felel meg. Az őszi árpa hozamának az átlaga egyelőre még Ismeretlen, az egyes gaz­daságok termését illetően azon­ban következtetni lehet, hogy az sem lesz alacsony. A vásár­úti szövetkezetesek 37, a nagy­megyeriek 33,75, a csallóköz­kürtiek 33 mázsás hozamot ér­tek el hektáronként. A dunaszerdahelyl járásban már csak itt-ott látni kombájnt a repcében vagy az őszi árpá­ban, ami azt jelenti, hogy az 1319 hektár termésnek a java része magtárban van. A hoza­mokra nem lehet panasz. Vin­cent Horváth mérnök, a terme­lési igazgatóság agronómusa új­bázis lényegesen gyorsabban fejlődjön az építőipari termelés növekedési üteménél. Ladislav Kompiš mérnök, az SZNT építő­ipari megbízottja a minap mégis így jelle­mezte a helyzetet: „Bár az építőanyagok termelési terjedelme Szlovákiában az utol­só tíz év alatt csaknem megkétszereződött és elért üteme a legjobbak közé tartozik a szlovákiai kerületek iparában, általában nem biztosítottunk elegendő időelőnyt az építőipari termelés és a magánépítkezők szükségletei előtt." Iparunk, mezőgazdaságunk, vízgazdálko­dásunk, közlekedésünk és lakosságunk egy­re fokozottabb követelményekkel lép az építőipar dolgozói elé. Társadalmi érdek, hogy a megkezdett építkezések, gyárak mielőbb termelni kezdjenek, hogy a mező gazdasági építkezések célszerűek és ol­csók legyenek, hogy a vasúti és közúti köz­lekedés korszerűsödjék, s az ls, hogy egy­re több, kifogástalan lakást adjunk át pol­gártársainknak. E 'PITÖIPARI dolgozóink kétségtelenül, s rövidesen megtalálják a módját annak, hogy a fokozott anyagi ér­dekeltséget minőségi munkára változtassák, takarékoskodjanak az építőanyagokkal, gondosan kezeljék a gépi berendezéseket, kihasználják a munkaidőt, lerövidítsék a határidőket stb. Mert csak ilyen úton já­rulhatnak hozzá a társadalmi termékek nö­vekedéséhez és ahhoz, hogy egyre több bokrétaünnepélyt tarthassanak. Az építőipari dolgozók nagy családjának mai ünnepnapjukon ehhez mi is sok sikert kívánunk. DOSA JÓZSEF A terményforgalmi vállalat 152 vagon repcét vásárolt föl. A tervet 126,6 százalékra telje­sítik. A repce továbbítása a fel­dolgozó üzembe egyelőre meg­akadt, még vagy 30 vagonnyi van a felvásárlók magtárában, és a járásban már megkezdték a tavaszi árpa aratását. A Gom­bai Állami Gazdaságból behoz­ták az első szállítmányokat, s rajtuk kívül az Aranykalász tagjai, a békeiek és a többi ho­mokos talajú gazdaságban is aratják az árpát. Csak napok kérdése és a já­rásban elkezdik a kenyérgabona aratását is. Üllős László, a ter­ményforgalmi vállalat igazgató­helyettese úgy véli, hogy meg­közelítőleg 6500 vagon gabonát vásárolnak föl. A gazdaságok kívánsága szerint a felvásárlók éjjel-nappal és ünnepnapon is átveszik a gabonát. A 13 mag­tárban naponta 400 vagon gabo­nát képesek átvenni, ám így is előfordulhat, hogy nem győzik. Kívánságuk az, hogy a gazdasá­gok is igyekezzenek elkerülni a torlódást. Ne csak a reggeli órákban — amikor a kombájnok nem dolgozhatnak — hordják majd a termést, hanem egész nap, hogy az ürítésre ne kelljen várni. (k|)

Next

/
Thumbnails
Contents