Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-08 / 186. szám, szombat

A CSÚNYA FIÚ Volt egyszer egy csúnya fiú, egy szomorúszemü legény, akit a lányok kinevettek, ö meg csak szenvedett szegény Tavaszi holdas éjeken hű szeretőről álmodott, viszont a nők csak hitegették és mindig kosarat kapott. Nem ölelték meg sohasem, pedig de sokat kóborolt, csókot sem kapott, forró csókot, mert olyan csúnya, csúnya volt Annyit csalódott, szenvedett, minek is éljen igy tovább! s megírta búcsúlevelében, jobb lesz, ha felköti magát. De mivel nem volt kötele, nagysietve a boltba ment, ám ott hiába nézelődött, rtem akadt kötél, annyi szent. A kötél helyett kosarat kapott itt is a bús legény, mert önkiszolgáló volt a bolt, igy hát még ma is él szegény. -Des­EBÉD A vendég dühösen megszólít­ja a főpincért: — Mondja főúr ez maguknak rostélyos? — En nem állítom, ezt a sza­kács mondja. KÜLÖNÖS BETEG Rendkívül beszédes asszony látogatja meg az orvost, aki mihelyt belép az ajtón, megál­lás nélkül egyfolytában darálja mondanivalóját. Az orvos egy darabig türelmesen hallgatja, majd így szól: — Öltse ki a nyelvét és tart­sa úgy, amíg fel nem írom az orvosságot. AFORIZMÁK Sokan el sem tudják képzelni mi mindent elvégez­het az ember egy nap alatt, ha sem­mi mást nem csi­nál. Bizonyos, hogy az oroszlán veszé­lyesebb a bolhá­nál. Azonban az oroszlán a Szaha­rában van, a bolha pedig az ingben. A munkaképte­lenséget az orvos igazolja, de sok­szor az eredmé­nyek is. Egy férfi bemegy egy ven­déglőbe, megeszi a levest, aztán azt mondja a pincérnek: — Előbb, amikor megnéztem az étlapot, a nyúlgerinc ki volt húzva, és most látom, megint odaírták. Friss nyulat kaptak? — Nem, kérem, egy vendég visszaküldte az adagját. Nayyné a barátnőivel beszél­get. Szóba kerül többek között a férje is. Ugyan, Iwgyjátok' — mondja —,,nagyon megbántam, hogy hozzámentem. — De miért? — Hogy miért? Képzeljetek el egy embert, aki az esküvő­jét követő második nap már fel volt szarvazva. SZÖVEG NÉI.KÜL. fÖSNÖNÉL Elkeseredett férj látogat a a jósnőhöz, arra. kíváncsi, vár e még rá valami öröm az élet­ben. — Egész biztosan, mondja a jósnő — kincset látok a föld­ben ... — Tudok róla — legyint le­mondóan a férj, — az a felesé­gem első férje . . . NYELVTUDÁS Űj gépírónőt vesznek fel az egyik üzembe, akt másnap el­dicsekszik ezzel barátnőjének is. — képzeld, azt hiszem állan­dó munkára vettek fel. — Mondták ezt neked? — kérdi a barátnő. — Nem, de az osztályvezető azonnal hozatott egy helyesírá­si szabályzatot. SZÖVEG NÉLKÜL. KÍVÁNCSISÁG A gyerek ártatlanul megkérdi nővére udvarlójától: — Mondd, miért jársz te az én nővérem után? Neked nincs otthon nővé­red? ... UTASÍTÁS — Miért jársz ilyen gyűrött ingben, miért nem vasaltatod ki? — A használati utasításon az állt, hogy ezt az inget nem kell vasaltatni... KÉRDÉS — Tudja, hogy mit gondolok én a házasságról? • — Maga nős? — Persze. — Akkor tudom ... ÉPÍTKEZÉS Egy erdei útépítéshez ilyen figyelmeztető táblát tettek: — Kérjük a vadászokat, sem­mi olyanra ne löjjenek, ami nem mozog. Itt munkások dol­goznak! — sm — O co O H­< V> O < O co O T— < w O < — A HALRA NÉHÁNY PERCET VÁRNIA KELL. < Amikor találkoztam ról kezdett beszélni, ket kevertem a Főldkő- kedveskedtem neki. Né­a Nagy Szerelmessel, Nem mondta ki, de zí-tengerbe, kihúztam hány csillagot hoztam _i akit különben Mordvi- éreztem, hogy valami az olasz félszigetet, és le az égről, először, necz Sándornak hívtak, nagyobbat, valami szeb- a Szahara sivatag ho- persze a Vénust, az­átszellemült arccal, el- bet várt. Beláttam, va- mokjába írtam, hogy tán a Jupitert, később haló hangon rebegte: lóban többet érdemel „Szeretlek Ágnes!" Az- néhány távolt állócsil- O — Ágnes a neve, s éj- ennél, végül is, ha va- tán, mivel még maradt lagot is, ne mondja azt, (­szakánként ezt suttog- laki a legszebb lány egy csomó festékem, hogy érzelmeim a Nap- —» tam a párnába: szeret- rendszer szegényes ha- <( lek, Ágnes! De engem r tárait nem lépik át. t/j nem elégít ki az a vers, _ ď) g) f Kozmikus port szórtam amelyet Heine erről ír- \ 0M oft' 0ľ> f / /Y#f O A,' a lábai elé. Szupercsó- ~ ni tudott. Igen, én is le- U/ yWV/tVVtVlV j VV^Kv'^* vakkal világítottam be írtam a tengerparton a ** a kis szobáját. Aztán homokba, hogy „Szeret- megragadtam a legha­lek, Ágnes!" — s ami- az egész Józsefváros- az Egyenlítő mentén talmasabb üstököst, kor a hullámok elsöpör- ban, nem lehet kiszúr- írtam le a két csodás csóváját belemártottam ték a könnyű náddal írt ni a szemét egyetlen szót, de magam is érez- a legnagyobb ködhal­szavakat, én is kitép- árva fenyővel, még ha tem, hogy ha csak a mi mazba, s így írtam jel tem Norvégia legmaga- az magas és külföldi is, szerény kis égitestünk- a végtelen világtérbe: sabb fenyőfáját, én is s még ha az ember a nél maradok, a kislány „Szeretlek, Ágnes!" belemártottam az Etna mennyboltra ír is vele. joggal vádolhat, azzal, Lenyűgözve e rop. tűzörvényébe, s a láng- Ekkor kirántottam az hogy nagyon sárba ra- pant szerelem mé­ba merített óriási tol- Eiffel-tornyot a földből, gadt érzelmekkel sze- rétéitől, megkérdeztem lal a sötét menny bol- és a Mount Everest ol- retem, szerény kis Mordvinecz Sándort, tozatára írtam: „Szeret- dalára írtam vallomáso- szenvedélyke ez, Ekkor hogy mikor lesz az es­lek, Ágnes!" Amikor mat. Láttam Ágin, hogy gyors járatú szputnyi- küvő. megmutattam Áginak az ez már jobban tetszik kokra erősítettem a — Feleségül azért eget, tetszett is neki a neki. Vérszemet kap- megfelelő betűket, s a nem veszem — rázta a dolog, köszönte is: „mi- tam, érzelmei kifejezé- Holdra szögeztem szí- fejét. — Nem kötöm le lyen kedves magától, sében az ember ne le- vem titkát. Aztán más- magamat. Sanyi", de aztán más- gyen kisszerű. Fésté- féle ajándékokkal is (f. 1.) KrokodiSusok exportra Az afrikaiak nagy haltoivajnak tartjük a k.okodilust. A közmondás szerint „egy krokodilus több halat eszik meg, mint amennyit száz halász összefoghat". Gyakran emberek is áldozatul esnek a krokodilusnak. Hivatalos statisztikai adatok szerint évente mintegy 14 ezer vízmerítő, fürdőző, mosó afrikait ragadnak el. Körülbelül ennyi embert ér éven­te autóbaleset. A krokodilus fő ellenfele a leguán, ez a szárazföldi óriás­gyík, amely a homokból kikotorja és felfalja a krokodílus­tojásokat, s ezzel hozzájárul szaporodásuk alapos csökke­néséhez. A legutóbbi tíz évben vadászás következtében is lényegesen csökkent a krokodilusok állománya. Ezzel kap­csolatban eltörölték a leguánvadászás tilalmát, mert a pus­ka eredményes krokodiiirtő eszköznek bizonyult. Jelenleg egy megölt krokodilusra 10—12 elejtett leguán esik, de ez nem bontja meg a természetes egyensúlyt. Az afrikai or­szágok többségében szigorúan ellenőrzik mind a krokodi­lusok, mind a leguánok vadászását. Európában mind nagyobb kereslet nyilvánul meg az af­rikai hüllők bőre iránt. Párizsban csupán egyetlen bőrfel­dolgozó cég évente több ezer kígyó, 150 ezer krokodil- és körülbelül egymillió darab leguánbőrt dolgoz fel. A nyers­bőröket heringekhez hasonlóan sózottan hatalmas hordók­ban szállítják Afrikából Európába. ! Afrika heutej „Pop-art" a divat Korunk üzleti selejtje semmivel sem sekélyesebb és mu­landóbb, mint más korban, az azonban bizonyos, hogy a kultúraellenes hadjárat sokkal komolyabb, mint a múltban. Figyeljünk fel néhány jelenségre, amelyekből megálla­píthatjuk, hogy egy nagyon komoly betegség megfosztja az embereket gondolkodási képességüktől. Ma mindenre álta­lános mérce a „pop music". Fiatalok népszerű énekesekre akarnak hasonlítani, ezért hőseik maguk által elképzelt képe szerint próbálnak élni. Ez még nem minden. A fiatalok jelentős százaléka feladta becsületes magatartását, és olyan., sikerre tör, amely leg­inkább hasonlítana népszerű énekesek sikeréhez. Festők, mint Roy Líchténstein, különféle comics-ok nagyí­tásait végzik, s ezeket több ezér fontért eladják a Tate Gal­lerynek. Neves kritikusok, mint Hans Keller a televízióban beha­tóan elemzik a Beatles eszelős elképzeléseit. Rendezők, mint például Michelangelo Antoníoni, London­ba mennek, hogy ott forgassák azokat az őrült jeleneteket, amelyekben az emberek forognak és görcsökben vonagla­nak. Egyetemi előadók „destruktív" művészetet propagál­nak. A ,,pop" forradalom tehát tény. A serdülő ifjúságot már nem intjük, hanem követjük. Bűvkörbe jutunk, mert a serdülő ifjúság ízlése nem egész­séges és spontán, hanem mesterségesen kialakított. Kővetői arra tanítanak minket, hogy váljunk „modernekké". Ám ho­gyan ítéljük meg, ki modern? Talán azok, akik a reklámo­kat szerzik? Ugyanígy alakul ki az ízlés az új divattal, új népszerű zenészcsoportokkal kapcsolatban stb. Bizonyára milliószámra akadnak fiatalok, akik éppen olyan tehetségesek és vonzók, mint Sandie Sliau) vagy Tam Jones, s természetesen ezeknek jó érzés azt gondolni, hogy könnyen lehetnék olyan, mint azok. A „pop"-ipar azonban attól függ, hogy olyasmit alkosson, ami az emberek többségét lekösse és közönséget vonzzon. A sztárszerep csak egyesek kiváltsága. A sztárok születése spontán valami. A szó szoros értelmében mindenki egy­csapásra híres lehet. Ez nem a tehetség, hanem a támoga­tás kérdése. Elítélem a „pop" szó fényében fürdő világot, mert itt nem a minőség számít. Ebből a szempontból kétségtelenül hibá­sak a tömegpropaganda eszközei. Azzal, hogy sok időt szentelnek nevezetes személyiségeknek, elterelik a nyilvá­nosság figyelmét a komoly értékekről. Ném helytálló a sajtó és a televízió állítása, hogy azt adják a közönségnek, amit kíván. Inkább az a helyzet, hogy a közönségnek el kell fogadnia, amit felkínálnak neki. Meg­felel ez mindenkinek? jAlan Bold — Morning Starf Az amerikai bűnözök többsége visszaeső Az Egyesült Államokban a bűnözés fokozódása közvet­lenül összefügg tapasztalt, „hétpróbás" bűnözőkkel. Egy egymilliós amerikai város igazságügyi szerveinek egyik munkatársa nemrégen kijelentette: „Ha ma este 700 embert lakat alá lehetnék, megakadályoznám a városban holnap elkövetendő bűntények 90 százalékát". Az FBI — a szövetségi nyomozóiroda — nemrégen fejezett be egy hároméves tanulmányt, amely J. Edgár Hoover, az FBI igazgatója szerint azt bizonyítja, hogy az „Egyesült Államokban elkövetett bűntettek számának növekedésében oroszlánrésze van a hivatásos bűnözőknek". íme rövid áttekintés az FBI adatairól: A szövetségi hivatalok 1963-ban 13 198 letartóztatottat en­gedtek szabadon — vagy ideiglenesen, vagy óvadékért, vagy próbaként, vagy azért, mert felmentették őket a vád alól. 1963 óta az előállítottak 75 százalékának két vagy több bűntett volt a rovásán. Az 1963-ban szabadon bocsátot­tak 57 százalékát tavaly június 30-ig, nem egészen három éven belül ismét letartóztatták. Az FBI ellenőrzött 4471 személyt, akiket 1963-ban súlyos bűntettek elkövetésével vádoltak. Ezek közül 1966 első felében 3800-zan újabb sú­lyos bűntetteket követtek el. Az FBI megállapította, hogy igen magas a megismétlődő bűntettek százalékaránya. Az újonnan letartóztatottak 67 százaléka betörést, 66 százaléka autólopást, 65 százaléka súlyos testi sértést, 60 százaléka kábítószer-élvezést, 56 szá­zaléka hamisítást, 42, százaléka rablást követett el.. A tettesek életkora fontos tényező annak megállapításá­nál, ki követ el valószínűleg további bűntettet. A bűntettek megismétlődésének százalékaránya éppen a fiatalkorúak körében a legmagasabb. így például az 1963 ban szabadon bocsátott húsz éven aluli fiatalkorúak 69 százalékát, a 20 és 24 év közöttiek 66 százalékát újra letartóztatták. (U. S. News S World Report]

Next

/
Thumbnails
Contents