Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-01 / 179. szám, szombat

AHOL EURÓPÁBAN MÉG FÉNYKORÁT ÉLI A FEUDALIZMUS VLADIMÍR ŽILA KANADAI RIPORTSOROZATA tat váltak a sziklákba, sok úf vonalat létesítettek, és 26 gyönyörű földalatti állomást építettek. A villamos vonatszerelvények 396 vagonját lgumikerekeken betonvágányokon futnak!) 90 másodpercnyi időközökben naponta akár 60 ezer utas is igénybe veheti. MIT NYER AZ ORSZÁG? Az Expo 67 finanszírozásának, A CSEHSZLOVÁK PAVILON t i.OTT MINDIG NAGY TÖMEG SZORONU. (A szerző (elvételei). A Susses House szálló ti" zenkettedik emeleti szobájából szemlélem Montrealt. Balra a Mount Royal, az a nevezetes domb, amelyen 430 évvel ezelőtt Jacques Cartier francia felfedező kijelentette: „Ez a hely egyszer híres leszi" Akkor a domb lejtőit egészen a folyóig erdők borították, és csak indián kunyhók húzódtak alattuk. Jobbra felhőkarcolók meredeznek az ég felé, s így magánosan állva magasabbnak és karcsúbbnak tűnnek ezek az alumínium- és üvegóriások, mint amilyenek a valóságban. A pénzügyi kapcsolatok bonyolult szálait egészen a Csendes-óceánig irányító Poyal Canadian Bank palotájának forgó világítótornya éjjel mérföldekre ellátszik, és jelzőállomásként szolgál a repülőgépeknek. Tőle nem messze van a negyvenemeletes Victoria Palace, a világ legmagasabb felhőkarcolója (előfeszített betonból épült); még egy további épül. Ez hát Montreal! Amikor szétnézek ideiglenes szálláshelyem környékén, az az érzésem, hogy valamelyik európai város peremén vagyok. Az udvaron fiúk labdáznak, a közelben kötélen fehérneműt szárítanak. Van itt egy kis templom, körülötte csupa egyemeletes ház égetett sötét vagy világoskék téglából. Az utóbbiak színe azonban szürkés, sőt piszkos, mert Montrealra is tonnaszámra hull a korom és pernye. Még szerencse, hogy az állandó szél eloszlatja a gyárkémények füstjét. Montreal nem amerikai város Montreal kanadai, Montreal francia, és angol, európai és amerikai. Lakosai között vannak vallásosak és istentagadók. Virradatkor a város csendes, késő délután, a rush hours, a csúcsforgalom idején túlzsúfolt. Montreal régi és egyben új város. Nagyvárosi, mert szinte hetente kirabolnak egy nagy bankot, viszont vidéki is, mert például nincsenek szemeteskocsik. A hulladékot nyitott teherautók hordják szét, s a szemetesek puszta kézzel turkálnak a piszokban és hamuban. Montreal két és fél millió lakosának kétharmada franciául beszél. A város légvonalban negyven kilométer hosszú, világvárosi jellegét azonban a Szent Lőrínc-folyam adja meg. Nincs a világnak még egy olyan kikötője, amely az óceántól 1600 kilométerre tengeri hajókat tudna befogadni., Ä hosszú vízi út a kanadai és az észak-amerikai tavakon folytatódik, így a kontinens mélyén is lehetséges a nagy hajók forgalma. Ezért Montrealnak igen fontos szerepe van a tengerhajózásban és a világkereskedelemben. Erről részletesen tájékoztatnak a milliós példányszámban, tökéletes nyomdatechnikával megjelenő prospektusok, amelyek egyúttal reklámot csinálnak Kanadának Sark szigete Nagy-Britannia egyik külbirtoka a La Manche-csatornában, a francia partvidék mentén. Az erózió következtében a sziget lassan kettéválik, és a tulajdonképpeni Sarkot meg Little Sarkot csak áthidalás fogja összekötni. Sark szigete sziklákkal szegélyezett fennsík. A porladékony kőzetű sziklákat a szelek furcsa alakúakká idomították. Az erdőtlen pláton vannak termékeny földek és virágzó kertek, kövekből emelt telepek, amelyeknek erős falai a legvészesebb viharokkal is dacolnak. Guernsey, Jersey és Alderney szigetek megőrizték a normann kor szabadságjogait és szokásait. Guernseynek és Jerseynek ma is saját pénzrendszere van, külön postabélyegeket ad ki. Alderney szigeten valójában minden hatalom a bíró kezében összpontosul. Csak Sark különbözik tőlük: azt mondják, itt, világméretben az egyetlen helyen érintetlen maradt a hűbéri társadalom. A Csatorna-szigetek, e parányi szárazföldek lakói nem fizetnek adót, vámot, nincsenek rendőri ellenőrzés alatt. A szigetek kormányzói I. Erzsébet és I. Károly törvényeit tartják szem előtt. Több számmsmmmmm nincs jövedelmi adó és válás. A szigetlakók általában fölöslegesnek tartják a civilizáció áldásait. A traktorok és a lófogátok maximálisan óránkénti 5 mérföld sebességgel közlekednek, s a sziget két rendőre nagyon eredeti módon állapítja meg a „gyorshajtást". Sebes léptekkel utánaerednek a gyanús fogatnak, s ha mégis lehagyja őket, bírósági idézést küldenek a „gyorshajtónak". Sark sziget érdekességével vonzza a turistákat: évente 38 ezer külföldi fordul meg Itt, s így a kis ország költségvetése is állandó többletet mutat ki. Egyébként Sark és néhány környező sziget volt az egyetlen angol terület, ahol a második világháború idején a fasiszták megvetették a lábukat. Eleinte tízen szálltak partra, később hétszázan telepedtek meg. Zaklatták a lakosságot és koncentrációs táborba hurcolták azokat, akik a brit rádiót hallgatták. Az elszánt antifasiszta hírében álló Sybill asszony rádióját azonban nem tudták felfedezni. A Sark sziget lakói féltve őrzik a múltat a bevándorlók üzleti spekulációival szemben, mindenképpen meg akarják őrizni a csatorna-szigetek sajátosságát. az épületek, létesítmények stb. felépítésének felét a kanadai kormány vállalta, 37,5 százalékban Quebec tartomány, 12,5 százalékban pedig Montreal városa fedezte. A közvetlen és közvetett pénzbevételek magasabbak lesznek a befektetett összegnél — így kalkulálták ki az óriási rendezvény pénzelői. A kiadások legnagyobb részét ugyanis a 62 résztvevő ország fedezi, amelyek 200 millió dollárt fordítottak a pavilonok és üzemi épületek felépítésére. A legnagyobb bevétel azonban valószínűleg a látogatóktól és a fokozott idegenforgalomtól fog befolyni. Eredetileg 35 millióra becsülték a látogatók számát, a világkiállítás iránti óriási érdeklődés azonban arra enged következtetni, hogy a látogatók száma józan becslések szerint is eléri a 45 milliót (a beléptidíj személyenként 2,5 dollár). Mindaz, amit a Szent Ilonaés a Notre Dame-szigeten, valamint a Mys Mac Kayn, tehát a kiállítás területén felépítettek, nagyobbrészt a jövőben is ott marad. Az első állam képviselője, aki átadta a kanadai kormánynak a nemzeti pavilont, Hailé Szelasszíé etiópiai császár volt. Példáját most további államfők követik. A pavilonokat odaajándékozzák, helyesebben jelképes dollárért „eladják" Montrealnak. Már most nyilvánvaló, hogy — ha másért nem, úgy teljesen egyszerű oknál fogva — így tesz a résztvevő országok nagy része. A pavilonok vagy az épületek szétszerelése — ha egyáltalán lehetséges és műszaki szempontból ésszerű lenne — szállítása és újjáépítése ugyanis sokkal többe kerülne, mint otthoni hasonmásuk elkészítése. 1. Ismerke ontreallal — a világ legnagyobb újság- és nyomdapapírgyártójának. MIÉRT ÉPPEN MONTREAL? Montreal neve ma egybekapcsolódik az Expo 67 fogalmával. A városatyák, illetve az üzletemberek és tanácsadóik pontosan kiszámították, mit jelent a világkiállítás az állampénztárnak. Ezért „szórtak" 650 millió dollárt a Szent Lőrinc folyamba, hogy kibővíthessék a kis Szent Ilona-szigetet, és létrehozzanak egy újat, a Notre Dame-ot. A látogatók úgy lépkednek a kikövezett és aszfaltozott mesterséges szigeteken, mintha ezek emberemlékezet óta léteznének. A montrealiak más szempontból is ragaszkodtak a világkiállítás megrendezéséhez. Az idén ünnepelik városuk alapításának 325. évfordulóját és az államszövetség centenáriumát. Az, amit Montrealban három év alatt elértek, tiszteletet és csodálatot vált ki, és a szakemberek is több szempontból csúcsteljesítménynek minősítik. Tíz hónap alatt 15 millió tonna földet és kőanyagot helyeztek át az új szigetekre, és 18 hónap alatt felépítették a két szigetet összekötő, 680 méter hosszú Concordia vasbet onhídat. A montreali metrónak műszaki és üzemi szempontból egyelőre nincs párja a világon. Öt év alatt kb. 25 kilométer hosszú alagulKövetkezik a befejezés.) zaddal hátrább kullognak. A szigetlakók azért tudomást vesznek a modern korról is. Természeti kincsek híján az utóbbi időben kénytelenek mind nagyobb figyelmet szentelni az idegenforgalom fellendítésének, miután ma ez sel figyelem szigetük fejlődését" — így állt a királyi leiratban. Lássuk a fejlődést ... F. DRILON RIPORTJA SARK SZIGETÉRŐL negyven család hűbéri alapon használja. Tizedet fizetnek a termésből, a Juhállományból, a gyapjúból, gyümölcsborból, ti zenharmadrészt az adománybirtok utáni reáljövedelemből, további évi dézsona fejében egy kappant adnak minden legnagyobb jövedelmi forrásuk. Sark területe 15 négyzetkilométer, s ötszáz lakosának ura egy nő — Lady Syblll Hataway, akit szeretetteljesen „Sark hölgyének° neveznek. Ó a 21. „uralkodója" a szigetnek, s annak a hűbérjognak alapján kormányoz, amelyet őseinek 1565-ben 7. Erzsébet királynő adományozott. Amikor a törpe szigetország fennállásának 400. évfordulóját ünnepelte, 475 hű vazallus összekötött lábbal „zsákfutást" és öt rakétával tűzijátékot rendezett, továbbá hálaadó istentiszteleteket végeztek. II. Erzsébet királynő üzenetében kiemelte a szigetlakók „rendületlen hűségét". „Mindenkor nagy érdeklődésházkémény után. Sybill aszszony mint II. Erzsébet vazallusa viszont 50 shilling /7 dollár) adót fizet a királynőnek annak az adományozó levélnek értelmében, aimelylyel I. Erzsébet De Carter úrra bízta a kalózoktól megtisztítandó és gyarmatosítandó sziget igazgatását. A sziget űrnőjének kiváltságjoga, hogy ő itt az egyedüli galamb- és kutyatulajdonos. Sark halászai és farmerei élvezik a civilizáció áldásait: van egy postaládájuk, 31 traktoruk, 103 tv-készülékük, 180 telefonjuk és egy villanyhajtású rokkantkocsijuk (ez Sybill asszonyé). Sark szigetén nincsenek mozik, színházak, teniszpályák, repülőterek, szakszervezetek, jogászok, Sybill asszony 52-tagú parlament segítségével kormányoz, illetve ő áll a parlament élén, a gazdasági ügyeket pedig bizonyos Willy Baker első miniszter intézi. Sybill asszony földjeit *