Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-25 / 203. szám, kedd

A S • ->n tartózkodó Takeo Miki japán külügyminisztert — mini ..i r ja'antsttflk — fogadta a Kremlben Koszigin szovjet miniszter vrt"-• s (Foto: CTK—TASZSZ) Szövget—japán tárgyalások Moszkvában Moszkva (CTK) — Takeo Miki japán külügyminiszter, aki a szovjet kormány vendégeként Moszkvában tartózkodik, tegnap a Szovjetunió Tudományos Aka­démiáján előadást tartott Japán külpolitikájáról és a japán— szovjet kapcsolatokról. Közölte, hogy a Szovjetunió és Japán áruforgalmának értéke évente eléri az 520 millió dollárt, mlg 1956-ban értékük csupán 4000 dollár volt. Miki miniszter ál­lást foglalt amellett, hogy az árucsere továbbfejlődjék és elérje az 1 milliárd dollárt. Beszéde befejező részében hangsúlyozta, meg kell teremte­ni a feltételeket Japán és a Szovjetunió aktív politikai, gaz­dasági és kulturális együttmű­ködéséhez. Takeo Miki tegnap Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­terrel tárgyalt. A két külügyminiszter tegnap kicserélte a szovjet—Japán kon­zulárls egyezmény ratifikációs okmányait, majd a két ország gazdasági kapcsolatait bővítő egyezményeket írtak alá. A nigériai helyzet még mindig áttekinthetetlen Lagos (CTK) — A nigériai helyzet a két fél gyakran ki­adott harci jelentései ellenére továbbra ts áttekinthetetlen. A jelentések ellentmondóak és cáfolják egymást. A legutóbbi lagosi hirek sze­rint a front Nsukku egyetemi várostól délre helyeződött át. A kormánycsapatok behatoltak az Enugutól 50 kilométerre észak-nyugatra fekvő Ngalaga városba. A központi kormány repülőgépel továbbra ls bom­bázzák a fővárost és környé­két. Ojukwu ezredes, a biafrai ka­tonai kormány vezetője ezzel szemben kijelentette, hogy csapatai előrenyomulnak és ve­szélyeztetik a lagosi ha^ár mel­letti Makurdi környékét, amely 160 kilométerre északkeletre fekszik Nsukkutól. Ojukwu ezek után lehetővé tette, hogy külföldi újságírók ellátogassa­nak Ngalagába, hogy ott a helyszínen győződhessenek meg róla, miszerint a város tovább­ra is a kelet-nigériai csapatok kezében van, annak ellenére, hogy Lagos a város elfoglalá­sát jelentette. A lagosi rendőrség folytatja a nyomozást annak a bomba­merényletnek tettesel után, amelynél 11 személy életét vesztette. A rendőrség szóvivője kijelentette, hogy a merénylet ahhoz a bujtogató tevékenység­hez tartozik, melyet Enuguból irányítanak a lagosi kormány ellen. Fokozódik a kampány L i u Sao-csi ellen A „vörösgárdisták" nyugati tudósítókat támadtak meg 1967. VII. 25. Peking (CTK) — A kínai néphadsereg kampányt indított a „kínai Hruscsov" ellen. Teg­nap már harmadik napja kato­nai tehergépkocsik ezrei szágul­doztak a kínai fővárosban. A katonák elsősorban Csen Cao­tao-t, a vuhani katonai körzet parancsnokhelyettesét bírálták, akit felelősnek tartanak a köz­ponti kormány vuhani képvise­lőjének letartóztatásáért. A Renmin Ribao, a KKP Köz­ponti Bizottságának napilapja tegnap újból foglalkozott a Liu Sao-csi elleni kampánnyal. A lap hangsúlyozza, helytelen lenne, ha a kulturális forradal­mat befejezettnek tartanák. A lap tegnap bejelentette, hogy a Kínai Kommunista Párt Vuhan­ba küldött küldöttségének tag­jai visszatértek Pekingbe, ahol Csou En-laj és más kínai veze­tők fogadták őket. Pekingben ennek ellenére a tüntetések tovább folynak a kül­döttek állítólagos letartóztatása ellen. Ez a „kulturális forrada­lom" kezdete óta egyedülálló eset július 20-án történt. Hszie Fu-csi és Wang Li, a központi" szervek megbízásából Vuhanba érkeztek, hogy ott megoldják Seebohm újból uszít Bonn (CTK) — Seebohm, volt nyugatnémet közlekedési mi­niszter vasárnap élesen bírálta a bonni kormány ún. keleti po­litikáját, és óva intette a nyu­gatnémet kormányt attól, hogy a keleti blokk további országai­val diplomáciai kapcsolatokat létesítsen. A szocialista országokkal va­ló gazdasági kapcsolatok kérdé- . seben a hírhedt uszító ugyan­csak elmarasztalta kormányát amiatt, hogy a kérdésről nem tárgyalt előzőleg a szudétané­metfc'kkel. Arra a következtetés­re jutott, hogy őket Bonn már feleslegesnek tartja, és ezért felszólította az áttelepülteket, hogy „új formákat" keressenek revansista céljaik megvalósítá­sára. az egyes „forradalmi szerveze­tek" közötti véres ellentétek problémáját. A két küldöttet a banditáknak nevezett vuhani monarchista szervezet tartóztat­ta le. Ez a szervezet az ottani katonai körzet parancsnokának támogatását élvezi. A Toronto Globe and Mail be­jelentette, hogy pekingi tudósí­tóját a norvég rádió munkatár­sával együtt „vörös gárdisták" támadták meg. A támadók el­kopozták az újságírók magneto­fonját, szétzúzták gépkocsiju­kat, majd a két tudósítót meg­verték. Az incidens a rendőrsé­gen fejeződött be, ahol a rend­őrség kijelentette, hogy az új­ságírók törvénytelen módon filmre vettek egy tüntetést, és ezzel „igazságos akcióra" kény­szerítették a tömeget. Hongkong határának kínai oldaláról fiatalok csoportja kö­vekkel támadta meg a hongkon­gi határőrséget. A támadó kí­nai fiatalok közül azonban egy sem lépte át a határt Schröder felajánlotta lemondását Bonn (CTK) — Gerhard Schröder nyugatnémet hadügy­miniszter a múlt hét csütörtö­kén Kiesinger kancellárnak fel­ajánlotta lemondását — közöl­te hétfőn Lothar Domröse ezre­des, a hadügyminisztérium szó­vivője. Bonni kormánykörök cáfolták azt az állítást, hogy Kiesinger Schröder elbocsátását mérlegel­te. A hadügyminiszter elhatáro­zásának állítólag az az oka, hogy Kiesinger a katonai poli­tikáról előbb tanácskozott Heu­singer és Speidel nyugalmazott tábornokokkal, mint vele, és a pénzügyi kérdésekben nagyobb bizalommal volt Strauss pénz­ügyminiszterhez, mint őhozzá. Bonnban azonban kételkednek abban, hogy Schröder az aján­latát komolyan gondolta. Brazília és Chile kommunistái az értekezlet összehívását javasolják Santiago de Chile (CTK) — A Chilei Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága Luis Corva­lánnak, a Központi Bizottság főtitkárának vezetésével San­tiago de Chiléban megbeszélést folytatott a Brazil Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselőivel, és a közös nyilat­kozatban állást foglaltak a kommunista és munkáspártok még ez évben megrendezendő világkonferenciája mellett. Ezzel egyidejűleg azt is kije­lentették, hogy a latin-amerikai kommunista pártoknak is közös konferencián kell majd megvi­tatniuk a földrész lmperialista­e'llenes harcával összefüggő kérdéseket. Szovjet tiltakozás Argentínához Moszkva (CTK) — A Szovjet­unió külügyminisztériuma július 24-én jegyzéket adott át Argen­tína moszkvai nagykövetségé­nek, amelyben tiltakozott az argentin hivataloknak a Micsu­rin szovjet hajóval szembeni el­járása miatt. A Jegyzék megál­lapítja, hogy július 22-én a Buenos Aires-i kikötőben az ar­gentin tengerészgyalogság 200 tagját összpontosították a hajó közelében, majd a vámtisztvi­selőkkel együtt katonái szemé­lyek léptek a fedélzetre, és azt követelték, hogy átvizsgálhas­sák a diplomáciai postát. Az egyik szovjet tengerészt szu­ronnyal megsebesítették. A jegy­zék követeli a bűnösök felelős­ségre vonását. Napirenden az angol gazdaságpolitika London (CTK) — A Konzer­vatív Párt az angol képviselő­ház hétfői ülésén bizalmatlan­sági indítványt tett a kormány gazdasági politikájával szem­ben. Az ülésen a Munkáspárt eddigi gazdasági politikájának és terveinek megvitatása során éles szócsatára került sor. A hétfői brit lapok utalnak arra, hogy a kormány két tűz közé kerül, — a konzervatív ellen­zék szemére veti a kormánynak, hogy beavatkozásaival aláásta a kezdeményezést a brit gazdasá­gi életben, a munkáspárti bal­oldal pedig elégedetlen a kor­mány gazdasági intézkedéseivel, és a helyzet megjavítását kö­veteli. Újabb faji zavargások az Egyesült Államokban Detroitban már harckocsikat is összpontosítottak Detroit (CTK) — Detroit né­gernegyedében vasárnap több ezer néger tüntetett, miközben összeütközésre került sor a né­ger lakosság és az egyik túl­nyomórészt négerek által láto­gatott bárban razziáző rendőr­ség között. A tüntetés elfolytá­sára 600 rendőrt, 600 nemzeti gárdistát és 200 katonát vetet­tek be. Eddig hat halálos áldozata van a detroiti faji zavargások­nak. Az áldozatok között van egy 23 éves fehér nő, két néger és további 3 személy, akiket a rendőrség az üzletek fosztoga­tása alkalmával lőtt agyon. A zavargások során 150 személy sebesült meg, sokan közülük súlyosan. Több mint ezer sze­mélyt letartóztattak. Michigan állam kormányzójá­nak kérésére már több mint hétezer nemzeti gárdistát küld­tek Detroitba. Súlyos zavargások vannak a New York állambeli Rochester­ben, az Alabama állambeli Bir­minghamban, a connecticuti New Britainban és New York néger negyedében, Haarlemben is. Mindenütt súlyos összetűzé­sekre került sor a négerek és a rendőrség között. Legsúlyo­sabb a helyzet Detroitban, aho­vá a kormányzó kérésére harc­kocsikat is összpontosítottak. A kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett ki, betiltotta a sze­szes italok árusítását és a rend­őrség önvédelemből fegyverét használhatja. Az amerikai újságírók nézete szerint a több amerikai város­ban kitört vasárnapi zavargások „a fekete hatalom" négynapos konferenciájának eredményö. Mint ismeretes, erre a konferen­ciára a múlt hét végén Newark­ban került sor, és a hangadó néger jobboldali szélsőséges ele­mek lázadásra buzdították „fe­kete bőrű testvéreiket". Általános sztrájk Adenben Aden (CTK) — Aden brit gyarmat életét tegnap teljesen megbénította az egynapos álta­lános sztrájk, amelyet az adent szakszervezeti kongresszus hir­detett kl, ttltakozásul amiatt, hogy a brit csapatok emberte­lenül bánnak a gyarmat arab lakosságával. Aden városában tegnap az üzletek, a hivatalok, a benzinkutak és egyes kor­mányépületek is zárva voltak. A városi közlekedés megbénult. Az utcákon csak a brit katonai járőrök cirkáltak. Altalános vé­lemény az, hogy a sztrájkot tá­mogatja a Nemzeti Felszabadí­tás! Front (NLF) és a Dél-jeme­ni Felszabadítás! Front (FlosyJ is. Adenban további fegyveres összetűzésekre került sor a ha­zafiak és a brit egységek kö­zött. A brit csapatok parancs­noka szerint a hazafiak tegnap éjféltől 17 támadást intéztek. Mint már jelentettük, vasárnap földrengés pusztítói! iü.ü„or­szágban, amely óriási anyagi károkat és emberáldozatot kö­vetelt. Adapazari városában úgyszólván minden ház össze­dőlt, s a romok százakat temettek maguk alá. Felvételünk is ebből a rumba dőlt városból való. (Foto: CTK — UPIJ V asárnap Puerto Ricőban népszavazás volt. A nép­szavazás kifejezést nyugodtan idézőjelbe is tehetnénk, mert a valóságban nem a nép aka­ratának kinyilvánítására, ha­nem egy Washingtonban kiter­velt megtévesztő manőver álcá­zására szolgált. Miről is volt sző? Arról, hogy formálisan döntsenek egy tényleges amerikai gyarmat sor­sáról. Puerto Rico a hozzátar­tozó néhány kisebb szigettel együtt 1898 óta amerikai fenn­hatóság alá tartozik. A spanyol hódítók legyőzése nem nyitotta meg a zömében mesztic és kreol lakosság előtt a szabad­ság útját. A régi spanyol gyar­matósító helyét új vette át, az Egyesült Államok, amely a nép valamennyi 'függetlenség! meg­mozdulását vérbe fojtotta. Szá­zadunk első felében Puerto Rico népe többször síkraszállt füg­getlenségéért, de az Egyesült Államok hallani sem akart róla. Csaló manőverekkel elérte, hogy 1952-től „szabadon társult államként" szerepelt Puerto Rico a nagy nyilvánosság előtt. 1962-ben az ENSZ dekolonizá­ciós bizottsága ismét foglalko­zott Puerto Rico ügyével, de Washington semmit sem volt hajlandó érdemben tenni az or­szág függetlenné válásáért. A Nacionalista Párt és más, szélsőségesebb vagy mérsékel­tebbb irányzatú nemzeti pártok évek óta harcba mozgósították a közvéleményt az amerikai uralom ellen. Az utóbbi időben Washington kellemetlen hely­zetbe került, valamilyen látszat­gesztust kellett mutatnia, hogy kikerüljön az antlkolonialista erők pergőtüzéből. Erre szol­gált az erős katonai és rendőri segédlettel megrendezstt vasár­napi „népszavazás", amelyen azt kellett eldönteni, vajon KOMMENTÁRUNK : Népszavazás amerikai módon • beolvad-e Puerto Rico egé­szen az Egyesült Államokba, • megmarad-e társállami mi­nőségben, • követeli-e a függetlenség megadását. A vasárnapi szavazás ered­ményei szerint 425 081 szavaza­tot kapott az a javaslat, hogy maradjon Puerto Rico továbbbra is az Egyesült Államok társál­lamának; 273 315-en amellett voltak, hogy olvadjon be 51. tagállamként az USA-ba, s csak 4205-en támogatták azt a ja­vaslatot, hogy a szigetország nyerje el teljes függetlenségét. Persze a két és fél millió la­kos közül csak 1 millió száz­ezer fejezhette ki akaratát a népszavazáson, ezek közül is csak 702 601 személy, a felté­telezettnél öt százalékkal keve­sebb járult az urnákhoz. A népszavazási komédia úgy végződött, ahogy a legtöbb hír­magyarázó feltételezte. Nem is végződhetett másképpen, mert az Egyesült Államoknak nagy érdeke fűződik Puerto Ricóhoz. Először ls a szigetországban az utóbbi időkben gazdag vasérc­lelőhelyekre bukkantak, me­lyeknek kapacitását ötven éven át évi 200 ezer tonnára becsü­lik. A Puerto Ricó-i helyi kor­mány beleegyezett egy lealázó szerződésbe, amelynek értelmé­ben az American Metali Climax társaság harminc éven át ki­aknázhatja az újonnan feltért bányákat, s a kitermelt érc ér­téke két százalékának megfe­lelő osztalékot fizet ezért a kormánynak, ám nem többet évi egymillió dollárnál. Az ol­csó munkaerő, a kiváló nyers­anyag busás haszonnal kecseg­teti az amerikai társaságokat; ezért ragaszkodnak Puerto Rico félgyarmati helyzetéhez, amely­ben a lakosság zöme munka nélkül, létbizonytalanságban tengődik. Legfeljebb a katonai szolgálatot választhatja a fia­talabbja az amerikai hadsereg­ben. A másik ok, amely miatt az Egyesült Államok annyira ra­gaszkodik Puerto Ricóhoz: az ország területének 13 százalé­kát haditámaszponttá változtat­ták. Húszezer parasztot űztek el földjeiről a partvidéken, to­vábbá Vieques és Culebra szi­geteken, hogy az amerikai had­sereg nukleáris fegyverekkel gyakorlatozhasson itt, ahol kü­lönben is atomfegyvereket tá­rolnak. Amerikai tudósok nuk­leáris töltetű kapszulákkal kí­sérleteket végeznek annak ta­nulmányozására, hogy hat az atomsugárzás a növény- és ál­latvilágra. Ezt az állapotot erősítette meg a vasárnapi washingtoni rendezésű népszavazás, gúnyt űzve az ENSZ eddigi összes de­kolonizációs határozatából. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents