Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-15 / 193. szám, szombat

Népesedési Bi­>b adatai sze­>b szakképzett­•á nők kezdőfi­>no, az alacso­ikképzettséggel 922, az ipari lányok kezdő­srona, a csak eltséggel ren­[oronát, az ál­Itséget nyújtó jei 947 koronát Svvel ezelőtt, még szó sem denivelizáció­zettség és az lunka anyagi 51 — azok­é vigasztalan tem meg Bo­í szülőfalujá­il a dunaparti éveken át itt a. Véletlenül gy mi is fönn >etoppant, el­, mert úgy il­ldiek és falu­iltsék el egy­ű, nagyszemQ , barna a ha­iros az arca, a, mintha sok és érzés fe­benne, csupa miiről még a iák meg soha ilt, hogy épp •zett vegyész­aót. A szerves otta. Vakáció készült, hogy át valami hús­, vagy vágó­in emlékszem azt is tudta ;sz a fizetése, iz én szemem­eleségem sze /on kevésnek ördögnek ta­i lányok, ha semmire, — amban, s han érdeztem: tanult, Boró? igy Jobb dol­- hangzott a t mondó vá­öl még nem azai tájszólás így meg is ;ki a közhe­i kételkedtem nak helyessé­a pincérlány or is megke­t egy liúsipa­yészmérnöke, Dr, ha szoká­at ls tekin­esz magának ... — mond­tilt diplomás­derült kl, relatív foga­mként van jó ig nagyon jól esanyja sok ltetést köve­i, a koránke­etésre, répa­ílásra. Szinte nikor a hideg idolt, és el­tságtól, ha a mező jutott sokszor hal­gfáradt, öreg ból a keserű im, jobb dol­ányom, jobb t, összeszorí­összeszorltott i lány erköl­slő aszketiz­át tartó le­nlélte, kerül­3s tarka for­;, Boró? huszonnégy ir szerelmes, lelt, csak el­ilbúcsúzott a aki földije. I tájszólással le, aztán el­ent, abba a e, hogy Jobb épesedésl Bi­nő étetviszo­nyoit vizsgálva szociológiai felmérést végzett. A kérdőív­be belefoglalta azt a kérdést is: Mikor akar férjhez men­ni? A megkérdezett ezer fia­tal lány közül az ipari szak­mát tanultak 78.6 százaléka huszonnégy éves korára ter­vezte házosságál, hasonló­képpen a szakiskolákon vég­zettek 64.3 °/o-a és az általá­nos műveltséget nyújtó isko­lák végzettjeinek 48.6 %-a. A csak alapfokú iskolát vég­zetteknek 6.2 %-a tervezi há­zasságát ilyen késő időpontra. I gen, én vagyok Radl­čová Margila ... Elmosolyodott, kis­sé kényszeredetten, ahogyan ismeretlen emberekre mo­solygunk, mikor még nem tudjuk mi járatban vannak. A bratislavai cérnagyár nem is tudom milyen termé­ben ülünk. Talán büfé volt valamikor, most fogadóte­rem, vagy csak egyszerűen terem, ahol üldögélni és be­szélgetni lehet. Faggatom. A lehető legkényelmetlenebb és legtapintatlanabb kérdé­sekkel fordulok hozzá. — Hány éves? — Huszonöt. De nem ér­tein, miért éppen engem vá­lasztott? —• Mert maga a CSISZ el­nöke. Milyen a munkabeosz­tása? — Hivatalnoknő. Én ké szíteni elő a könyvelőknek a ... » HOLfcCZY OLGA bérlistához szükséges adato­kat. — Mióta dolgozik Itt a gyárban? — Tizenegy éve. Tizenhat éves koromban szabadultam fel. Fonólányként kezdtem és megfordultam csaknem minden munkahelyen. — És hogyan lett hiva­talnoknő? — Érettségiztem, általános műveltséget nyújtó tizenkét éves iskolán, esti tanfolya­mon. Most a Közgazdasági Főiskola levelező hallgatója vagyok. Szeptemberben kez­dem a negyedik évfolyamot. Nézem, csak nézem az ap­ró CSISZ-elnököt, és azt gon­dolom magamban, hogy, ni­ni, micsoda ambíciók feszül­nek ebben a kicsi nőben. — És érdemes volt tanul­ni? — Nézze, az úgy van, hogy... Elakadt a hangja, moso­lyog, de a mosoly legalján egy kis keserűség húzódik meg. — Egy fonólány, vagy egy orsózó megkeres ezerkétszáz koronát, ha Jól dolgozik a prémiumokkal együtt meg­kereshet ezernégyszáz, sőt ezerhatszáz koronát. Nekem ezerszázötven korona a fize­tésem ... — Elégedett? Csak most veszem észre, hogy ostobaságot kérdeztem. Hogy lehetne elégedett? De­hát akkor miért csinálja, amit csinál, és minek tanul? Sokgyermekes munkáscsa­ládból származik. Édesapja a cíferi állami gazdaság al­kalmazottja. Igényei, képes­ségei, feszülő akaratereje és ambíciói késztették arra, hogy tanuljon. Komoly isme­retsége van és a fiú is fő­iskolát végzett. Többre be­csüli kilátásait és a bíztató lehetőségeket, mint a pilla­natnyi jólétet. Pedig lány, aki szívesen otthont alapíta­na. Nem teheti, mert ahogy maga mondja, ha van is pén­ze az embernek, legfeljebb öt év mülva jut szövetkezeti lakáshoz. A rendkívül rokonszenves, céltudatos teremtés erős, szinte egész eddigi életét aláaknázó ellentmondások­kal küszködik. Szerinte az asszonynak elég lenne, ha általános műveltséget sze­rez, s azon túl éljen a csa­ládjának. Nálunk olyanok a viszonyok, hogy a családala­pításhoz és a család eltartá­sához szükség van a nő ke­resetére is, még akkor is, ha az sokkal kevesebb a fér­fi kereseténél. Most már melyik az igazi arca, igazi énje? Az a cél­tudatosan a műveltség csú­csaira törő mai lány, vagy a falusi származású lány, aki azt tapasztalta gyermek­KUBISKUVA VIKTÓRIA NŐK korában, hogy az anyja csak gyermekeire pazarolja min­den erejét, és fordítva, hogy a gyermek teljes egészében magának követeli az édes­anyát, mint ő is tette valaha, s most nem tud megalkudni a családi élet látszólagos bomlásával, felemás állapo­tával. Ügy vélem, így kell őt el­fogadni a mai lánynak, a cél­tudatosságával, akaraterejé­vel s ellágyító, már-már ata­vizmus számba menő emlé­keive legyütt. Csak ellentmondásai alap­ján lehet megérteni ezt a szenvedő, gyenge, mégis oly erős női lelket. Az Állami Népesedési Bi­zottság adatai szerint a kü­lönböző szakiskolákon érettsé. gizett lányoknak csok 21.5 százaléka vallotta azt, hogy munkakörük megfelel igénye­iknek és szakképzettségüknek, A demokráfusok szerint a népesedés egészséges ala­kulása megköveteli, hogy csa­ládonként három gyermeket neveljünk fel. A megkérdezett ezer fiatal nő saját vallomá­sa és kívánsága alapján el­szomorító átlagszámot nye­rünk, mely kevesebb a kettő­nél - csak 1.93. K ubišková Viktória ugyancsak a cérna­gyár alkalmazottja. A könyvelőségben dolgo­zik. Három évvel ezelőtt vé­gezte el Rózsahegyen a tex­tilipari iskolát, leérettségi­zett, s azóta a gyárban dol­gozik. Középtechnikai káderként Indult, s végül a könyvelő­ségen kötötf ki, ugyancsak kisebb fizetéssel, mintha a gép mellett dolgozna. — Elégedetlen? — Elégedetlen vagyok ... — S ugyan mivel? — Főleg a férfiakkal. Ná­lunk a. karbantartók egytől egyig férfiak. Pedig nincs szakképzettségük se, fizeté­sük mégis meghaladja az ezernégyszáz koronát. Nem irigylem tőlük, dehát én ... — Tudom. Középtechnikai szakkáder, és mégsem az... — Körülbelül... Bal kezének gyűrűs ujján észreveszem a fényes kis aranykarikát. — Menyasszony? — Asszony. Már három éve. Már kislányom is van. Egyéves kislányom ... A fiatal anyákra jellemző mosollyal el réved. Szép! Szép a szőkesége, merengő kék szeme, a mosolya. Szép kisanya ... — A férje? — Villanyszerelő. — Tehát nincs középisko­lai végzettsége? — Nincs, és nem is érzem hiányát. Értelmes, okos fia­talember a férjem. Villany­szerelő ... — Hány gyereket szeret­ne? '—• Sokat. Sok-sok gyerme­ket, de csak kettő kell... — Nem értem ... — Kettőt is épp elég fel­nevelni ... Apámra gondolok, aki ki­lencgyermekes családban nőtt. Az apja, vagyis a nagy­apám falusi takács volt. Elődje, szakmai őse a mai cérnagyári lányoknak. Az édesapám az kertész volt, és nyolc gyermeket nevelt fel. Szegény édesanyám, de meg­küszködött velünk! Mi nyolcan együttvéve is csak nyolc gyermeket nevelünk. Szégyellem magam: ugyan mi történt velünk? Szegényebbek lettünk? Ta­lán szegényebbek. Vagy gaz­dagabbak vagyunk? Talán gazdagabbak. Vagy túlzó igényeink es­küdtek össze az élet ellen? Az országszerte mészárló ginekológiákra gondolok, s megborzong a hátam ... Az utolsó tíz év folyamán az általános műveltséget nyújtjó középiskolád tanulói­nak száma 16'/ó-kai növeke­dett, Ugyanokkor a főiskolá­sok száma 47 %-kO'l. de a fő­iskolákon tanuló lányok szá­ma 212 Vkal emelkedett. Iskoláinkon 1958. óta több a leány, mint a fiú. Történel­münk folyamán most első íz­ben tapasztaljuk, hogy több országunkban a magasabb szakképzettségei rendelkező nő, mint a férfi. N incs több adatom, azaz volna még, dehát ezek úgysem bizonyí­tanak semmit, legfeljebb azt a közismert tényt, hogy a szakképzettség megszerzé­sére szükséges iáő elmélyí­ti a nemi érettség és a tár­sadalmi érettség közti ellent­mondást. Ez mérgezte meg eddig a férfiak életét, s most már a nők is megszenvedik. Ojabb adatok helyett van Itt még egy cérnagyári lány: Holéczy Olga. Huszonhárom éves betanult munkáslány. Tulajdonképpen elégedett lenne a sorsával, ha ... Nincs lakásproblémája. Ä szüleinek van egy három és félszobás szövetkezeti laká­sa. Ö az egyetlen élő gyer­mekük. Dolgozik és keres. És férjhez is mehetne, de nem megy. Inkább sose megy férjhez, ha nem mehet ah­hoz, akit szeret, márpedig a szülei más valakit szántak neki. Kék szemű, szőke, karcsú. Nagyon csinos. És olyan megnyugtató, hogy ilyen múlt századba illő problé­mával viaskodik. Időszerűt­len, majdnem hogy azt mon­danám: romantikus. Ha egy nap mégis férjhez megy, bizonyára gyengéd és szerető édesanya lesz belőle. Ám az is megeshet, hogy idős korában majd az lesz a legfőbb gondja, hogy meg­felelő férjet találjon felnőtt leányának... Kl tudja? Ezek a mai nőkl ... BABI TIBOR Ha valaki ifjúkorában alaposan megismert egy várost, szép emlékei vannak róla és utá­na bizonyos idő elteltével ellátogat oda, ak­kor látja csak igazán a beállott nagy fejlő­dést. Van mihez hasonlítsa, van mértéke hoz­zá. Igy vagyok én is Érsekújvárral. A második világháború "végén ért bombá­zás következtében a házak, illetve a lakások fele elpusztult. Megsemmisült több művelődé­si intézmény, öt iskola, ugyanannyi szálloda és vendégfogadó, a vasútállomás, és sok más nyilvános épület. A lakosság száma az eredeti 24 ezerről 13 400-na csökkent. Felkerestük Jozef Blaho VNB-elnököt és Dráffy József alelnököt, hogy beszélges­sünk velük a város fejlesztéséről és távlatairól. J Beszélgetés az Érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság elnökével Az egykori »parasztmetropolis« 9 Sikerült a nagy károk egy részét a lakásépítkezés­sel pótolni, érezhető a lakosság gyarapodása a felsza badítást követő években? — 1945-től 1966-ig 2828 lakásegység épült fel. Eb­ből 876 volt a családi ház. Csupán 1959-bön indult meg a szövetkezeti lakásépítkezés, aminek eredmé­nye 870 lakásegység. 1966 végén a lakosság létszáma nagyjából elérte a háború utolsó éveinek szintjét. 9 Milyenek a város fejlesztésének és rendezésének távlati tervei? — Tavaly letárgyalták a város komplex lakásépí­tési tervét 1970-ig. Az idén kerül jóváhagyásra a vá­ros területi elrendezésének terve, amely szerint 1980­ig — az első szakaszban — 39 ezer lakosú, a továb­bi távlatban 54 700 lakosú várossá fejleszthetjük Ér­sekújvárt. 1970-ig eltűnik a cigánynegyed 111 egész­ségtelen lakása ls, ahonnan már az idén 46 család költözik át új lakásokba. • Ügy hiszem, hogy csupán a lakások épitése nem elégítené ki a lakosságot. Szükséges a kellemes környe­zet ás más szükségleteinek kielégítése, a jól működő közellátás is. Milyen intézkedéseket foganatosítanak ezen a téren? — A területi elrendezés keretén belül gondolunk az iparosítás, a közlekedés, a sport és az üdülés kérdé­seire, valamint vasútállomás, iskolák és új kórházak építésére is. Fontos továbbra is a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások, az üzleti hálózat célszerű széthe­lyezése. Mindéit figyelembevéve ügyelni fogunk ar­ra, hogy a boltok, műhelyek műszaki felszereltsége javuljon és a személyzet szakképzettsége ls fokozód­jék. • Ml a helyzet a települések körüli utakkal, csatorná­zásokkal, vízvezetékekkel és a közvilágítással? — Régi problémánk az ivóvíz. A vízvezetéket már átadtuk rendeltetésének. Jelenleg folyik a csatorná­zás első szakasza, a második szakaszt 1970-ig befejez­zük. Az utak építése is folyamatban van és az új köz­világítás is több utcán, valamint a Gottwald téren már működi^ • Az iparosítási terv­ben milyen üzemek lé­tesítésével számolnak? — Egyelőre csak a helyi ipari üzemeket fejlesztjük. Az ún. PLETATEX új üzemet épít, armely 1968-ban készül el. A távlati tervben szó van egy nagy konzervgyár épí­téséről, 30—40 millió korona beruházással, amely 1200 munkaerőt alkalmazna. Ez sokat jelentene, hiszen a la­kosság 20 százaléka nincs itt a városban alkalmazva. Még min­dig 800—900 felnőtt Csehországban dolgo­zik és vagy 300-an utaznak naponta Pár­kányba, Surányba, Lé­vára, Nyitrára, Komá­romba. Ezek elhelyezé­séről kellene gondos­kodni. • S az iskolák épí­tése? — Miután az isko­lák 60 százaléka el­pusztult — 1960-ban három váltásban taní­tottunk. Csak később állt be némi javulás. Most is két váltás van az iskolákban. Az új akótelepeken 1970-ben kapunk egy 24 termes kilencéves iskolát. Utána megindul a nagyarányú építkezés ezen a téren is. GREK IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents