Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-15 / 193. szám, szombat

Népesedési Bi>b adatai sze>b szakképzett•á nők kezdőfi>no, az alacsoikképzettséggel 922, az ipari lányok kezdősrona, a csak eltséggel ren[oronát, az álItséget nyújtó jei 947 koronát Svvel ezelőtt, még szó sem denivelizációzettség és az lunka anyagi 51 — azoké vigasztalan tem meg Boí szülőfalujáil a dunaparti éveken át itt a. Véletlenül gy mi is fönn >etoppant, el, mert úgy illdiek és faluiltsék el egyű, nagyszemQ , barna a hairos az arca, a, mintha sok és érzés febenne, csupa miiről még a iák meg soha ilt, hogy épp •zett vegyészaót. A szerves otta. Vakáció készült, hogy át valami hús, vagy vágóin emlékszem azt is tudta ;sz a fizetése, iz én szememeleségem sze /on kevésnek ördögnek tai lányok, ha semmire, — amban, s han érdeztem: tanult, Boró? igy Jobb dol- hangzott a t mondó váöl még nem azai tájszólás így meg is ;ki a közhei kételkedtem nak helyesséa pincérlány or is megket egy liúsipayészmérnöke, Dr, ha szokáat ls tekinesz magának ... — mondtilt diplomásderült kl, relatív fogamként van jó ig nagyon jól esanyja sok ltetést kövei, a koránkeetésre, répaílásra. Szinte nikor a hideg idolt, és eltságtól, ha a mező jutott sokszor halgfáradt, öreg ból a keserű im, jobb dolányom, jobb t, összeszoríösszeszorltott i lány erkölslő aszketizát tartó lenlélte, kerül3s tarka for;, Boró? huszonnégy ir szerelmes, lelt, csak elilbúcsúzott a aki földije. I tájszólással le, aztán elent, abba a e, hogy Jobb épesedésl Binő étetviszonyoit vizsgálva szociológiai felmérést végzett. A kérdőívbe belefoglalta azt a kérdést is: Mikor akar férjhez menni? A megkérdezett ezer fiatal lány közül az ipari szakmát tanultak 78.6 százaléka huszonnégy éves korára tervezte házosságál, hasonlóképpen a szakiskolákon végzettek 64.3 °/o-a és az általános műveltséget nyújtó iskolák végzettjeinek 48.6 %-a. A csak alapfokú iskolát végzetteknek 6.2 %-a tervezi házasságát ilyen késő időpontra. I

gen, én vagyok Radlčová Margila ... Elmosolyodott, kissé kényszeredetten, ahogyan ismeretlen emberekre mosolygunk, mikor még nem tudjuk mi járatban vannak. A bratislavai cérnagyár nem is tudom milyen termében ülünk. Talán büfé volt valamikor, most fogadóterem, vagy csak egyszerűen terem, ahol üldögélni és beszélgetni lehet. Faggatom. A lehető legkényelmetlenebb és legtapintatlanabb kérdésekkel fordulok hozzá. — Hány éves? — Huszonöt. De nem értein, miért éppen engem választott? —• Mert maga a CSISZ elnöke. Milyen a munkabeosztása? — Hivatalnoknő. Én ké szíteni elő a könyvelőknek a ... » HOLfcCZY OLGA bérlistához szükséges adatokat. — Mióta dolgozik Itt a gyárban? — Tizenegy éve. Tizenhat éves koromban szabadultam fel. Fonólányként kezdtem és megfordultam csaknem minden munkahelyen. — És hogyan lett hivatalnoknő? — Érettségiztem, általános műveltséget nyújtó tizenkét éves iskolán, esti tanfolyamon. Most a Közgazdasági Főiskola levelező hallgatója vagyok. Szeptemberben kezdem a negyedik évfolyamot. Nézem, csak nézem az apró CSISZ-elnököt, és azt gondolom magamban, hogy, nini, micsoda ambíciók feszülnek ebben a kicsi nőben. — És érdemes volt tanulni? — Nézze, az úgy van, hogy... Elakadt a hangja, mosolyog, de a mosoly legalján egy kis keserűség húzódik meg. — Egy fonólány, vagy egy orsózó megkeres ezerkétszáz koronát, ha Jól dolgozik a prémiumokkal együtt megkereshet ezernégyszáz, sőt ezerhatszáz koronát. Nekem ezerszázötven korona a fizetésem ... — Elégedett? Csak most veszem észre, hogy ostobaságot kérdeztem. Hogy lehetne elégedett? Dehát akkor miért csinálja, amit csinál, és minek tanul? Sokgyermekes munkáscsaládból származik. Édesapja a cíferi állami gazdaság alkalmazottja. Igényei, képességei, feszülő akaratereje és ambíciói késztették arra, hogy tanuljon. Komoly ismeretsége van és a fiú is főiskolát végzett. Többre becsüli kilátásait és a bíztató lehetőségeket, mint a pillanatnyi jólétet. Pedig lány, aki szívesen otthont alapítana. Nem teheti, mert ahogy maga mondja, ha van is pénze az embernek, legfeljebb öt év mülva jut szövetkezeti lakáshoz. A rendkívül rokonszenves, céltudatos teremtés erős, szinte egész eddigi életét aláaknázó ellentmondásokkal küszködik. Szerinte az asszonynak elég lenne, ha általános műveltséget szerez, s azon túl éljen a családjának. Nálunk olyanok a viszonyok, hogy a családalapításhoz és a család eltartásához szükség van a nő keresetére is, még akkor is, ha az sokkal kevesebb a férfi kereseténél. Most már melyik az igazi arca, igazi énje? Az a céltudatosan a műveltség csúcsaira törő mai lány, vagy a falusi származású lány, aki azt tapasztalta gyermekKUBISKUVA VIKTÓRIA NŐK korában, hogy az anyja csak gyermekeire pazarolja minden erejét, és fordítva, hogy a gyermek teljes egészében magának követeli az édesanyát, mint ő is tette valaha, s most nem tud megalkudni a családi élet látszólagos bomlásával, felemás állapotával. Ügy vélem, így kell őt elfogadni a mai lánynak, a céltudatosságával, akaraterejével s ellágyító, már-már atavizmus számba menő emlékeive legyütt. Csak ellentmondásai alapján lehet megérteni ezt a szenvedő, gyenge, mégis oly erős női lelket. Az Állami Népesedési Bizottság adatai szerint a különböző szakiskolákon érettsé. gizett lányoknak csok 21.5 százaléka vallotta azt, hogy munkakörük megfelel igényeiknek és szakképzettségüknek, A demokráfusok szerint a népesedés egészséges alakulása megköveteli, hogy családonként három gyermeket neveljünk fel. A megkérdezett ezer fiatal nő saját vallomása és kívánsága alapján elszomorító átlagszámot nyerünk, mely kevesebb a kettőnél - csak 1.93. K

ubišková Viktória ugyancsak a cérnagyár alkalmazottja. A könyvelőségben dolgozik. Három évvel ezelőtt végezte el Rózsahegyen a textilipari iskolát, leérettségizett, s azóta a gyárban dolgozik. Középtechnikai káderként Indult, s végül a könyvelőségen kötötf ki, ugyancsak kisebb fizetéssel, mintha a gép mellett dolgozna. — Elégedetlen? — Elégedetlen vagyok ... — S ugyan mivel? — Főleg a férfiakkal. Nálunk a. karbantartók egytől egyig férfiak. Pedig nincs szakképzettségük se, fizetésük mégis meghaladja az ezernégyszáz koronát. Nem irigylem tőlük, dehát én ... — Tudom. Középtechnikai szakkáder, és mégsem az... — Körülbelül... Bal kezének gyűrűs ujján észreveszem a fényes kis aranykarikát. — Menyasszony? — Asszony. Már három éve. Már kislányom is van. Egyéves kislányom ... A fiatal anyákra jellemző mosollyal el réved. Szép! Szép a szőkesége, merengő kék szeme, a mosolya. Szép kisanya ... — A férje? — Villanyszerelő. — Tehát nincs középiskolai végzettsége? — Nincs, és nem is érzem hiányát. Értelmes, okos fiatalember a férjem. Villanyszerelő ... — Hány gyereket szeretne? '—• Sokat. Sok-sok gyermeket, de csak kettő kell... — Nem értem ... — Kettőt is épp elég felnevelni ... Apámra gondolok, aki kilencgyermekes családban nőtt. Az apja, vagyis a nagyapám falusi takács volt. Elődje, szakmai őse a mai cérnagyári lányoknak. Az édesapám az kertész volt, és nyolc gyermeket nevelt fel. Szegény édesanyám, de megküszködött velünk! Mi nyolcan együttvéve is csak nyolc gyermeket nevelünk. Szégyellem magam: ugyan mi történt velünk? Szegényebbek lettünk? Talán szegényebbek. Vagy gazdagabbak vagyunk? Talán gazdagabbak. Vagy túlzó igényeink esküdtek össze az élet ellen? Az országszerte mészárló ginekológiákra gondolok, s megborzong a hátam ... Az utolsó tíz év folyamán az általános műveltséget nyújtjó középiskolád tanulóinak száma 16'/ó-kai növekedett, Ugyanokkor a főiskolások száma 47 %-kO'l. de a főiskolákon tanuló lányok száma 212 Vkal emelkedett. Iskoláinkon 1958. óta több a leány, mint a fiú. Történelmünk folyamán most első ízben tapasztaljuk, hogy több országunkban a magasabb szakképzettségei rendelkező nő, mint a férfi. N

incs több adatom, azaz volna még, dehát ezek úgysem bizonyítanak semmit, legfeljebb azt a közismert tényt, hogy a szakképzettség megszerzésére szükséges iáő elmélyíti a nemi érettség és a társadalmi érettség közti ellentmondást. Ez mérgezte meg eddig a férfiak életét, s most már a nők is megszenvedik. Ojabb adatok helyett van Itt még egy cérnagyári lány: Holéczy Olga. Huszonhárom éves betanult munkáslány. Tulajdonképpen elégedett lenne a sorsával, ha ... Nincs lakásproblémája. Ä szüleinek van egy három és félszobás szövetkezeti lakása. Ö az egyetlen élő gyermekük. Dolgozik és keres. És férjhez is mehetne, de nem megy. Inkább sose megy férjhez, ha nem mehet ahhoz, akit szeret, márpedig a szülei más valakit szántak neki. Kék szemű, szőke, karcsú. Nagyon csinos. És olyan megnyugtató, hogy ilyen múlt századba illő problémával viaskodik. Időszerűtlen, majdnem hogy azt mondanám: romantikus. Ha egy nap mégis férjhez megy, bizonyára gyengéd és szerető édesanya lesz belőle. Ám az is megeshet, hogy idős korában majd az lesz a legfőbb gondja, hogy megfelelő férjet találjon felnőtt leányának... Kl tudja? Ezek a mai nőkl ... BABI TIBOR Ha valaki ifjúkorában alaposan megismert egy várost, szép emlékei vannak róla és utána bizonyos idő elteltével ellátogat oda, akkor látja csak igazán a beállott nagy fejlődést. Van mihez hasonlítsa, van mértéke hozzá. Igy vagyok én is Érsekújvárral. A második világháború "végén ért bombázás következtében a házak, illetve a lakások fele elpusztult. Megsemmisült több művelődési intézmény, öt iskola, ugyanannyi szálloda és vendégfogadó, a vasútállomás, és sok más nyilvános épület. A lakosság száma az eredeti 24 ezerről 13 400-na csökkent. Felkerestük Jozef Blaho VNB-elnököt és Dráffy József alelnököt, hogy beszélgessünk velük a város fejlesztéséről és távlatairól. J Beszélgetés az Érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság elnökével Az egykori »parasztmetropolis« 9 Sikerült a nagy károk egy részét a lakásépítkezéssel pótolni, érezhető a lakosság gyarapodása a felsza badítást követő években? — 1945-től 1966-ig 2828 lakásegység épült fel. Ebből 876 volt a családi ház. Csupán 1959-bön indult meg a szövetkezeti lakásépítkezés, aminek eredménye 870 lakásegység. 1966 végén a lakosság létszáma nagyjából elérte a háború utolsó éveinek szintjét. 9 Milyenek a város fejlesztésének és rendezésének távlati tervei? — Tavaly letárgyalták a város komplex lakásépítési tervét 1970-ig. Az idén kerül jóváhagyásra a város területi elrendezésének terve, amely szerint 1980ig — az első szakaszban — 39 ezer lakosú, a további távlatban 54 700 lakosú várossá fejleszthetjük Érsekújvárt. 1970-ig eltűnik a cigánynegyed 111 egészségtelen lakása ls, ahonnan már az idén 46 család költözik át új lakásokba. • Ügy hiszem, hogy csupán a lakások épitése nem elégítené ki a lakosságot. Szükséges a kellemes környezet ás más szükségleteinek kielégítése, a jól működő közellátás is. Milyen intézkedéseket foganatosítanak ezen a téren? — A területi elrendezés keretén belül gondolunk az iparosítás, a közlekedés, a sport és az üdülés kérdéseire, valamint vasútállomás, iskolák és új kórházak építésére is. Fontos továbbra is a lakosságnak nyújtott szolgáltatások, az üzleti hálózat célszerű széthelyezése. Mindéit figyelembevéve ügyelni fogunk arra, hogy a boltok, műhelyek műszaki felszereltsége javuljon és a személyzet szakképzettsége ls fokozódjék. • Ml a helyzet a települések körüli utakkal, csatornázásokkal, vízvezetékekkel és a közvilágítással? — Régi problémánk az ivóvíz. A vízvezetéket már átadtuk rendeltetésének. Jelenleg folyik a csatornázás első szakasza, a második szakaszt 1970-ig befejezzük. Az utak építése is folyamatban van és az új közvilágítás is több utcán, valamint a Gottwald téren már működi^ • Az iparosítási tervben milyen üzemek létesítésével számolnak? — Egyelőre csak a helyi ipari üzemeket fejlesztjük. Az ún. PLETATEX új üzemet épít, armely 1968-ban készül el. A távlati tervben szó van egy nagy konzervgyár építéséről, 30—40 millió korona beruházással, amely 1200 munkaerőt alkalmazna. Ez sokat jelentene, hiszen a lakosság 20 százaléka nincs itt a városban alkalmazva. Még mindig 800—900 felnőtt Csehországban dolgozik és vagy 300-an utaznak naponta Párkányba, Surányba, Lévára, Nyitrára, Komáromba. Ezek elhelyezéséről kellene gondoskodni. • S az iskolák építése? — Miután az iskolák 60 százaléka elpusztult — 1960-ban három váltásban tanítottunk. Csak később állt be némi javulás. Most is két váltás van az iskolákban. Az új akótelepeken 1970-ben kapunk egy 24 termes kilencéves iskolát. Utána megindul a nagyarányú építkezés ezen a téren is. GREK IMRE