Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-07 / 155. szám, szerda

A pártalapszervezetek színvonalasabb munkájáért VI

1. Alexander Dubček elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának az SZLKP Központi Bizottsága május 25—26-i ülésén elhangzott beszámolójából A CSKP Központi Bizottságának januári plénuma hangsúlyozta, hogy gazdasági nehézségeink leküzdése és társadalmunk fejlődése érdekében figyelmünket a pártalapszervezetek tevékenységének színvonalasabbá tételére kell összpontosítanunk. A CSKP Központi Bizottsága januári plénumát követő időben pozitív tényként könyvelhetjük el, hogy a járási pártbizottságok a pártalapszervezeteknek hovatovább megkülönböztetett módon nyújtanak segítséget, az aktívák számára többnapos szemináriumokat, oktatást rendeznek. Újabban az emberek közötti kapcsolatok befolyásolásának is több fontosságot, nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A felsőbb pártszervek, különösen a járási pártbizottságok most már rendszeresebben küldenek funkcionáriusokat és dolgozókat a pártalapszervezetek taggyűléseire és a nyilvános gyűlésekre. A járási pártbizottságok figyelmesebben foglalkoznak a párttagok hozzászólásaival és javaslataival, ha járási, vagy felsőbb pártszervekre vonatkoznak és taggyűléseken hangzanak el. Hasonlóképpen foglalkoznak a nyilvános taggyűléseken résztvevő pártonkfvüliek észrevételeivel és javaslataival is. A pártmunka egyik hathatós módozatát látjuk abban, hogy közvetlenül a járási pártbizottság elnökségén bírálják el a pártalapszervezetek tevékenységét. Egyes járási pártbizottságok elnöksége, például a prešovi, michalovcel, topolcanyi, martini stb. úgyszólván minden ülésen értékeli egy két üzemi vagy falusi pártszervezet munkáját. A CSKP Központi Bizottságá nak januári plénuma óta eltelt időben bizonyos pozitív eredmények jellemzők a pártalapszervezetek tevékenységének színvonalára, de különösen a taggyűlések előkészítésére, a határozatok jóváhagyására és teljesítésük ellenőrzésére. Különösen értékes az, hogy sokknl tárgyilagosabb, színvonalasabb a taggyűlések kollektív előkészítése. A pártalapszervezet bizottságai és a taggyűlések résztvevői sokkal gyakrabban tanácskoznak a nevelőmunka, a politikai tömegmunka kérdéseiről, a párt létszámának gyarapodásáról s összetétele szabályozásáról, valamint a kádermunkáról. Egyre több pártbizottságban válik szokássá, hogy a bizottság a taggyűlés után értékeli a vitát s a pártcsoportokban vagy a következő taggyűléseken válaszol a párttagok, illetve tagjelöltek kérdéseire és reagál észrevételeikre. Ez arra serkenti pártunk tagjait, hogy a taggyűléseken fokozott érdeklődéssel kövessék a felvett problémákat s egyre tevőlegesebben járuljanak hozzá megoldásukhoz. Kétévi tapasztalataink ezt is megmutatják, hogy egyes pártszervezetekben nem került sor a taggyűlések színvonalának lényegesebb emelésére. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság 200 pártszervezetben mérte fel a helyzetet. Bebizonyosodott, hogy 102 alapszervezetben 1966 szeptemberében, októberében és novemberében nem mindenütt rendeztek taggyűlést, amit a következőképpen indokoltak meg: 26 százalék — azzal, hogy nyilvános pártgyűlést rendeztek; 25 százalék —- arra hivatkozott, hogy nem volt biztosítva a taggyűlés látogatottsága, 22 százalék — a sok munkára utalt (tervteljesítési rohammunka, őszi mezőgazdasági munka), 17 százalék — arra hivatkozott, hogy nem volt összeállítva a taggyűlés programja, megbetegedett a pártszervezet elnöke stb. Az említett pártszervezetek közül néhányan nem ragaszkodnak a taggyűlések rendszeres megtartásához. Igy például a nyitrai járásban 64, a Považská Bystrica-i járásban 47 pártszervezetben a múlt év 11 hónapjában 3, sőt néhol több taggyűlés ls elmaradt. Ennek egyik okát abban kell látnunk, hogy egyes pártalapszervezetek bizottságai mindeddig nem készítik elő a szükséges gondossággal a tervbevett taggyűléseket és a taggyűlést rendszerint a hónap valamelyik utolsó napjára halasztják. A pártszervezetek akcióképességének egyik Ismérve a taggyűlés látogatottsága s a párttagok részvétele a tanácskozásokon, valamint a döntésekben közvetlenül a taggyűléseken. Arra, hogy a kommunisták mily mértékben vesznek részt a tanácskozásokon, számos tényező befolyást gyakorol, és ezek a tényezők nem minden pártalapszervezetben egyformák. A pártszervezetek egyes funkcionáriusai és tagjai közös tényezőként emlegetik népgazdaságunk problémáit s e problémák következtében fellépő bizonytalan ság kérdését. További okok a következők: sok helyütt nem veszik figyelembe a párttagok nézeteit, észrevételeit, javaslatait, másutt fogyatékos a munkaszervezés, nem tárgyilagos a jutalmazás, megint másutt felületesen készítik elő a taggyűléseket, amelyeken rendszerint ugyanazokkal a problémákkal foglalkoznak, mint a termelési értekezleteken, vagy az EFSZek tagsági gyűlésein. Vannak olyan vezető dolgozók, akik hónapokon ét egyetlen egyszer sem jelennek meg a taggyűlésen, ami nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a párttagok munkaerkölcsét és fegyelmezettségét. A taggyűlések látogatottságát bizonyos mértékben befolyásolja, a párttagok és funkcionáriusok eszmei színvonala is, különösen ott, ahol az nem felel meg a jelenlegi fejlődés követelményeinek. Most, amikor már teljes mértékben érvényesül az új gazdaságirányítási rendszer, lehetetlen, hogy különösen a járási pártbizottságok, az üzemi pártbizottságok s a vállalati pártbizottságok tétlenül várjanak az útmutatásra. Alkotókészséggel kell népszerűsítenük munkatapasztalataikat, s hasznosítani a pártalapszervezetek tapasztalatait, hogy ezzel is hozzájáruljanak a szocialista társadalom pártos irányításával összefüggő elvi kérdések elméleti feldolgozásához. Szükséges továbbá a pártelnökök helyzetének tisztázása, s egyes esetekben mérlegelni kellene anyagi érdekeltségük érvényesítésének lehetőségét is. Ugyanis az alapszervezetek elnökei közül sokan csak akkor tehetnek eleget a tisztségükkel járó küldetésüknek, ha munka után, tehát szabad idejükben végzik teendőiket, és elég gyak ran munkaidőben is erre kényszerülnek, minek következtében elvesztik bérük, illetve fizetésük egy részét. Pártunk Központi Bizottsága ismét hangsúlyozza, hogy a pártpolitika gyakorlati konkretizálása az egyes munkaterüle teken dolgozó kommunisták feladata. Nyilvánvaló tehát, hogy a pártalapszervezetek, amelyek közvetlenül Irányítják és ellenőrzik a párttagokat, rendkívül nagy felelősséget viselnek. A Járási bizottságoknak szem előtt kell tartani a pártalapszervezetek szükségleteit, vagyis nem nyújthatnak csupán általános jellegű, formális segítséget, például, hogy instruktorokat és aktivistákat küldenek a pártszervezetnek. A járási bizottságok kötelessége, hogy felfigyeljenek egyes pártszervezetek passzivitásának legcsekélyebb megnyilvánulásaira is, s a pártszervezetek bi zottságainak ugyanez a kötelessége a párttagokkal szemben. Semmiképpen sem elegendő, ha a passzivitást csak felületesen kezelik, nem keresik s nem elemzik a tétlenség s a tartózkodás okát. Különösen helytelen azonban az olyan okok és problémák elködösítése, amelyeket az adott szervezet, üzemvezetőség, vagy járási szerv egymaga meg oldhatna. A passzivitás egyik okát abban kell látnunk, hogy az illetékesek nem mindenütt s nem mindenkor reagálnak a dolgozók észrevételeire, nem veszik figyelembe indokoltságukat vagy indokolatlanságukat. Mindez azt bizonyítja, hogy nincs őszinte kapcsolatuk az emberekkel, nem tartják fontosnak szükségleteiket, ami végeredményben a párton belüli demokrácia elvének semmibe vétele. A januári plenáris ülés határozatainak teljesítése, valamint az a tény, hogy a CSKP XIII. kongresszusán kiegészítettük pártunk alapszabályait — kedvező lehetőségeket ad egyrészt a párt vezető szerepének növeléséré, másrészt a párt különböző szervei s a gazdasági, az állami, illetve társadalmi szervezetek közötti célszerű munkamegosztásra is. !gy egyre kedvezőbbek az elgondolások és operatív valóra váltásuk egybehangolásának a feltételei is. Új feladatok előtt LATOGATAS A KaET-SZLOVAKIAI VASMŰ ÜZEMI KLUBJABAN S

' ACA szívében, az egyre terjeszkedő városkát átszelő forgalmas út mentén, újonnan épülő toronyházak közt, kétemeletes épület húzódik meg. Az ajtón belül az első benyomás: valóságos útvesztő: Terem terem mellett: mozi, könyvtár, büfé, étterem, irodák, olvasótermek, tantermek, zene-, és próbaterem, TV-szoba, a második emeleten társalgók, külön-külön hajlék a fényképész-, képzőművész-, színjátszó-, és rádióműszerészkör számára. A folyosókon. és termekben élenjáró képzőművészek alkotásai. Rend, tisztaság, céltudatosság. Mindebből látni, hogy az üzemi klub vezetősége ebben a szép otthonban megteremtette a munka utáni pihenéshez, szórakozáshoz és kikapcsolódáshoz szükséges kellemes légkört. — Elsődleges feladatunk dolgozóinknak változatos kultúrlehetőségeket biztosítani és mind több igényes kulturális rendezvényről gondoskodni, — tájékoztat Ivan Jesenský, a Kelet-szlovákiai Vasmű üzemi bizottságának elnöke. Persze, ez ma már nem könnyű feladat: a vállalat egyre nagyobb, naponta érkeznek új alkalmazottak az ország minden részéből. A közösség érdekköre sokrétűbb, a kultúrigények egyre növekednek. H

iszen ehhez hasonló célszerűen ellátott üzemi klubot keveset talál az ember. Berendezése korszerű, ízléses, felszerelése csaknem hiánytalan — itt a legigényesebb látogató is talál kedvére való szórakozási lehetőséget. — Az üzemi klub mostani tevékenységére és látogatottságára kedvezőtlenül hat alkalmazottaink tervszerű átköltöztetése a šacaí lakótelepről az új városrészbe — magyarázza az elnök. — Sokan már átköltöztek új lakásokba, további családok a közeljövőben követik példájukat. Érthető, hogy nehezen szánják el magukat esténként viszszatérnl Šacára és részt venni az üzemi klub rendezvényein. Ez az oka, hogy az üzemi klub látogatottsága az utóbbi Időben jelentősen megcsappant. Elképzelésünk egy — a mostaninál nagyobb befogadóképességű — köz ponti fekvésű új művelődési otthon létesítése! Az első intézkedést már megtettük: helyiségeket igényeltünk a Košicén épülő pazar kerületi szakszervezeti házban! A sokrétű lehetőségek ki** használásáról már a kora délutáni órákban meggyőződtem. Szép számban érkeztek a látogatók, idősebbek, fiatalok, igen sokan a Vasmű ipariskolájából, akik a közeli internátusban laknak. Estefelé megtelik a mozi — a példásan karbantartott termet megkedvelték a Sacai őslakók is. Az olvasóteremben a folyóiratok és újságok között böngésznek. A választékra nem lehet panasz: szlovák, cseh, magyar napilapok és más olvasnivaló bőven akad a polcokon. Kitűnően van ellátva a könyvtár Is — csöppet sem meglepő tehát, hogy az év elejétől már 4738 kölcsönzést tartanak számon, pedig újabban amolyan „fiókkönyvtárakat" nyitottak a távolabb eső munkahelyeken és az Újvárosban. A könyvjegyzékből kitűnik, sok értékes, keresett könyvújdonság — szépirodalom, szakirodalom, tudományos és politikai irodalom és verseskötetek — közt válogathatnak az érdeklődők. Nem feledkeznek meg a magyar és ukrán dolgozókról sem: több mint 1000 magyar könyvük van. — Az említett nehézségek ellenére — folytatja Jesenský elnök — az elmúlt esztendőt sikeresnek mondhatjuk. Szavait a statisztika is alátámasztja. A különböző kimutatásokból megtudom, hogy 449 különféle fellépést rendeztek, azonkívül 30 színielőadást, és 34 műsoros táncestét — összesen 89 790 főnyi közönség előtt. Országos hírű művészeket, énekeseket, esztrádcsoportokat láttak vendégül az üzemi klubban, neves írókkal, költőkkel, képzőművészekkel, sportemberekkel szerveztek találkozókat. Az ipari tanulók számára jó feltételeket teremtettek a testnevelés terén, tanfolyamokat és népi akadémiákat rendszeresítettek. Nyitott ajtóra találtak mindazok, akik a zeneelmélet, a képzőművészet, a fényképezés és egyéb szakképesítés alapjainak elsajátítására törekszenek. Nem feledkeztek meg a „cigány-problémáról" sem. A jövőben külön foglalkoznak majd az írástudatlan és fejlődésben elmaradt cigá nyokkal — tanfolyamot létesítenek számukra. Az üzemi klub mellett ez idő tájt — mondja Varga István metodlkus — több olyan kör és csoport működik, melynek szakmailag képzett vezetője van. Kitűnően működik a Bunda Jenő vezette Vasas (Železiar) népi zenekar, mely már Olaszországot ls bejárta, mint a kerület legeredetibb műsorát J1 rendelkező zenekar, most éppen külföldi vendégszereplésre készül. Szép eredményeket ér el a fúvósok köre, a tánc-, és énekcsoport, meg a pantomim-részleg, amely a Litvinovban megtartott országos seregszemlén a negyedik helyen végzett. Külön fejezetet érdemel a színjátszó kör. Tagjai lelkes odaadással tevékenykednek, szabad Idejük túlnyomó részét kedvtelésüknek szentelik. Műsoruk változatos, rendszeres és — igényes. Az NOSZF 50. évfordulója tiszteletére Turgenyev „Egy hónap a falun" című színdarabját adták elő telt ház előtt. A

z üzemi klub vezetősége a CSISZ üzemi bizottságával együttműködve nagy gondot fordít az ifjúság eszmei, politikai és esztétikai nevelésére. A Kelet-szlovákiai Vasmű kulturális életének irányítói bizakodással tekintenek a jövő elé. TANZER IVAN A nemzeti bizottságok jogkörét és felelősségét fokozó határozat közzététele idején, 1966 áprilisában indult az ötlet egymillióért elnevezésű akció. Ezt a nagyon értékes mozgalmat a bratislavai rádió kezdeményezése váltotta ki. Mi volt a lényege? Az emberek olyan ötleteinek felkarolása, amelyek segítséget nyújthatnak a nemzeti bizottságoknak tevékenységük jobb ellátásában. Ez az akció serkentőleg hatott az emberek kezdeményezésére, alkotó gondolkodásmódjára és egy esztendő elteltével azt mondhatjuk, hogy a szocialista versengés egyik új, hatásos formája lett. Fontos körülmény, hogy az akció résztvevői nem a nemzeti bizottságok munkája hiányosságainak „permanens bírálói" szerepét töltötték be, hanem javaslataikkal, észrevételeikkel részt vállaltak a munkából. A mozgalom különben a versengés két alapvető típusát, a politikai-szervezési és a politikai-nevelési jellegű versengést foglalja magába. Jelentőségéről kétségbevonhatatlanul tanúskodnak az Ötlet egymillióért EGY ÉRTÉKES KEZDEMÉNYEZÉS TANULSAGAI eredmények. Az említett időszakban összesen 831 javaslatot nyújtottak be s ebből valóra váltásra 386-ot fogadtak el. Az ötletek jelentős része a helyi nyersanyagforrások kiaknázásának módját taglalja. Így például a štrbai Pavol Baláž, a Banská Bystrica-i Milan Seberíni mérnök és mások kőbányák nyitására hívták fel a figyelmet. Említést érdemel, hogy az ötletek nyomán több helyen már meg ls kezdődött a kőfejtés. A Spišská Nová Ves-i František Tököly viszont Jelentős homoklelőhelyekre figyelmeztetett s ennek alapján a Járásban földtani kutatás indult el. Megint mások hulladékanyagból javasolták különféle használati tárgyak elkészítését. Jozef Belovič mérnök és Ján Túrba Nyitráról a többi között azzal az ötlettel jelentkezett, hogy nyáron a téli stadion gépeit felhasználhatják jég előállítására. Erre már sor is került és az ötlet több tízezer korona jövedelmet hoz majd. A topolčanyi járásban viszont a seprűk gyártását ajánlották fel. De sorolhatnánk tovább. Értékes prémű állatok tenyésztését, gyógynövények termesztését, a zöldségtárolókban sampinyongomba termesztését javasolják. Az utóbbi ötletet (ez is Belovič és Túrba elvtárs agyában fogant meg) Nyitrán már megvalósították és egyegy gombatenyésztési idényben két termést takarítanak be. Értékes Ján Bartoš mérnök javaslata ís. Megszerkesztett egy mozgó téglaprést s azt Ugrócon két esztendőn keresztül sikeresen üzemeltette. De csak az ötlet egymillióért akció hívta fel a figyelmet arra a szerkezetre, amely évente mintegy félmillió téglát készít el. Azóta több járásból érdeklődtek a gép iránt. Nem is csoda, hiszen jő munkaszervezés mellett évente körülbelül százezer korona hasznot biztosít a nemzeti bizottságnak. Még Csehországban is felfigyeltek a gépre, sőt a külkereskedelem is komoly érdeklődést tanúsít. Valószínűleg jól értékesíthetnék a fejlődő országok piacain. A Csehszlovák Rádió bratislavai szerkesztősége ezzel az akcióval jelentősen hozzájárult a szocialista építés eredményeinek gyarapításához. Ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy joggal megilleti a már ezt megelőzően odaítélt Munkaérdemrend. Természetesen most már sok függ a nemzeti bizottságok politikai és szervező munkájától, hogy élni tudjanak az ötletekkel. Nem vitás; ebben a vonatkozásban nagy lehetőségekkel rendelkeznek. DR. BOHOŠ ŠTEINER, az SZLKP Központi Bizottságának dolgozója