Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-01 / 149. szám, csütörtök

Dallal, tánccal, muzsikával A CSISZ Szlovákiai Közpon­ti Bizottsága mellett működő Magyar Dal- és Táncegyüttes, az Ifjú Szivek két év után új­ból bemutatkozott a közönség­nek a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. Az együttes iránti érdeklődést bizonyítja, hogy a bemutatón szépszámú közönség jelent meg, annak el­lenére, hogy az egybeesett a komáromi Jókai-napokkal. Bár az igazat megvallva elgondol­koztató, hogy a két nagyszabá­sú, külön-külön ls nagy je­lentőségű rendezvényt miért tartják egy Időben. Hacsak a két legfontosabb tényezőt — a kultúrpolitikai és az anyagi szempontot vesszük figyelem­be, akkor isi Ogy vélem egyik sem lényegtelen. Ennek bizo­nyára megvan az elfogadható objektív magyarázata. Az ille­tékesek, a CSEMADOK és az együttes vezetősége erről rész­letesebben magyarázatot tudna adni. Ezzel kapcsolatban csak annyit: ha két Intézményről is van szó, nagyobb rendezvényei­ket egybehangolhatnák. Talán az is hasznos lenne, ha az együttes a Jókai-napok kereté­ben is fellépne, vagy ha éppen­séggel itt tartaná premierjét. Igy aztán nem adódhatnának elő olyan esetek, hogy a hazai magyar kulturális megmozdu­lások iránt érdeklődők egyik­ről, vagy a másikról lemaradni kénytelenek. A bemutatón örömmel ta­pasztalhatjuk, hogy az együt­tes visszatér a folklór, a nép­művészethez. Pár évvel ezelőtt ugyanis úgy nézett ki a helyzet, mintha az egyetlen művészi színvonalú csehszlovákiai ma­gyar népművészeti együttes szakítani szándékozna a nép­művészettel, ugyanis a balett­hez közel álló, stilizált tánco­kat iktatott műsorába. Annak idején sokart vitatott kérdés volt ez és a hazai magyar la­pokban nagy port vert fel. Az együttes ezen a premieren be­bizonyította, hogy újból magá­ra talált és azt nyújtotta, amit a közönség várt tőle: a hamisí­tatlan népművészetet. Az együt­tes vezetősége belátta, hogy a népszokások még mindig óriá­si anyagot kínálnak feldolgo­zásra. LP-hPt. hnev '-.^tin-, együttes külföldi szereplései is hozzájárultak, tudomásom sze­rint külföldön éppen a népi számok aratták a legnagyobb sikert. De nemcsak a külföldi fellépések, a hazai bemutató is ezt igazolta. A jól összeállí­tott és jól kidolgozott számok nagy sikert arattak. Helyes volt az elgondolás, di­cséretet érdemlő ötlet, hogy a műsort egy egységes dramatur­giai terv alapján a négy évszak szerint — tavasz, nyár, ősz, tél — állították össze. Az egyes számok szervesen egymásra épültek és így a műsor egysé­ges, gördülékeny volt. A MŰSOR ÖTLETES felépíté­sét azonban zavarta az egyes számok közötti színvonal-inga­dozás. Hogy csak néhányat em­lítsünk: Az egyik legsikerül­tebb tánc Gyapjas István Pász­tortánc című feldolgozása volt, mely csillogó eredetiségével és kristálytiszta kidolgozásával méltán aratott meggyőző kö­zönségsikert. Ugyanez mond­ható A fonóban című táncról, melynek koreográfiáját Kvočák József, zenéjét pedig Rajter La­jos dolgozta fel, Ipolyság kör­nyéki népszokások alapján. Bár ez a tánc már régebben szerepel az együttes műsorá­ban, hamisítatlan népi humorá­val, a zene és a tánc szerves összehangolásával, valamint a táncosok kiváló teljesítményé­vel még mindig szórakoztat és még mindig újszerűen hat. Ez azt bizonyltja, hogy a szép, a meggyőző igaz alkotás nem válhat unalmassá. A Te vagy a legény ... című tánckép már közelről sem hat a meggyőzés erejével oly mértékben, mint až előbb említett tánc. A tán­cosok bravúros teljesítményt nyújtanak ebben a számban, de ez mind kevés. Az egészből hiányzik a hitelesség, a meg­győző korkép. Igaz, hogy ez a szám ugyan közönségsikert aratott, de ezt nem tartalmá­val, hanem inkább látványos­ságával érte el. A táncok kö zül még említést érdemel a Szentiváni tűzugratás és A pin­cénél című feldolgozás. Hiányos lenne a táncokról szóló beszámoló, ha nem emlé­keznénk meg a táncosokról. Ki­tűnő tánckészségüket főleg a jól választott és jól kidolgozott számokban csillogtatták, bebi­zonyították, hogy tudnak és szeretnek táncolni és ezzel megnyerték a nézők rokonszen­vét. A szólisták — Jóba Lajos, Tóth János, Sárszögi Csilla, Kordoš Hana és a többiek ki­váló teljesítményükért érde­melnek dicséretet. SZÓLNI KELL MÉG az ének karról és zenekarról. Az ének­kar munkájában ki kell emel­ni, hogy a hazai népdalkincsek bői merít s ebben nagy segítsé­get nyújt Németh— Samorinský István, Rajter Lajos és Szíjjár­tó Jenő. Bár teljesítménye nem mondható teljesen kifogásta­lannak, mégis nagymértékben hozzájárul az együttes sikeré­hez. Az előző bemutatóhoz mér­ten komoly fejlődést ért el. A hiányosságok mindaddig nyomon kísérik az együttest, amíg nem sikerül megoldani a tagság állandó cserélődésének problémáját, amíg legalább részben nem állandósulnak a tagok. Ugyanaz vonatkozik, csak talán még fokozottabb mértékben, a zenekarra ls. Ép­pen ezért különös dicséretet ér­demel, hogy az objektív nehéz­ségek ellenére megállta a he­lyét. Hiányoltuk azonban, hogy a zenekar kizárólag kísérő sze­repet játszik. A műsort élén­kebbé tette volna, ha önálló számot is adnak. AZ EGÉSZET ÖSSZEGEZVE bátran kijelenthetjük, hogy aki megnézte az együttes bemuta­tóját, gazdag élményben része­sült. A hiányosságokat csak az­ért említettem, mert ez az együttes olyan színvonalon áll, hogy a még sikeresebb szerep­lés érdekében bátran beszélhe­tünk a hibákról is. Nem vélet­len, hogy az ország legjobb népművészeti együttesei között ők is fellépnek a dévényi-vár ban vasárnap megrendezett csehszlovák—szovjet barátsági nagygyűlésen, melyen Antonín Novotný köztársasági elnök is részt vesz. Ezen a fellépésen a legjobb cseh és szlovák népmű­vészeti együttesekkel mérhetik össze erejüket, s tehetségüket szélesebb körű közönség előtt ls bizonyíthatják CSIZMAR ESZTER Jelenet a Pásztortáncból — Anyuka, éhes va­gyok. — Várjál Misiké, nemsokára hazajön apu­ka, és együtt fogunk enni. — Hoz valami fino­mat apu? — Biztosan hoz. Mi­siké. Anyuka elgondolko­zik és bizonytalanul hozzáteszi: — Talán hoz. Tudod Mtsike, apukának na­gyon kevés az ideje. — És ha hazajön apu fókedvü lesz? — Természetesen. A ml apukánk nagyon ló ember. Kirántott húst készítünk neki. Ez a tiéd lesz, ez meg ne kem marad. Jut min denkinek. — Anyuka i — Tessék, kedves. — Verset kaptunk Jeladatul, már majdnem megtanultam az egé­szet. — Nagyszerű, majd el­szavalod apukának. — Mindjárt, csak egy kicsit átismétlem. Csengetnek. — Ez apuka. meg öblüs hangját az Vaszilij Pavlovió szót- apa. lanul elmegy a felesé- — Máris — válaszol ge mellett. Misi helyett az anyja — Vaszfa — szólal — már jön. Siess Misi­meg az asszony. ke, apu vár! ' - IFÜ F — ""U ..JI! "'»•'­— Várjál Katya, rög tön... — Apuka, én már megtanultam majdnem az egész . .. — Mit? Majd aztán, később ... Anyuka azonban nem hagyja magát. — Már a vacsora is kész. Vaszilij Pavlovics le­dobja a kabátlát, komo­ran bemegy a konyhába és némán kezet mos. Anyuka fürgén terít. — Na, hol van az a vacsora? Merre van Mi­sa? Mi ez otthon vagy vendéglő? Ülsz már az asztalhozl — engedi Anyuka küzd a szép estéért nem szabad, hogy más legyen, szép nek, örömtelinek kell lennie. Csak Vaszilij Pavlovics kedvesebb lenne Misihez! Elmehet nének mondjuk moziba, Misi addig a szomszé­doknál játszhatna ... Anyuka egyre csendé sebb és sápadtabb. Némán vacsoráznak. Anyuka látja Misi szomorú arcát és azt gondolja: nem! Most már nem a saját, ha nem a gyerek kellemes estéjéért harcol. Már nem is az estéjért, csu­pán egy kedves pilla­natért. — Misit ma megdi­csérték az iskolában és megtanulta már a ver­set is. — A, hagyd abba már végreI Hagyjatok békét az embernek! Az apa letépi a nyak­kendőjét és a kemény gallért. Leteszi a heve­rőre és belemerül az újságolvasásba. Öt perc múlva bóbiskol, aztán elalszik. Mtsi félénken, hogy valamit el ne kövessen, csendben ül a szomszéd szobában és komoran bámulja könyvében a verset. A költemény most olyan szomorúnak tűnik, hogy legszíveseb ben elsírná magát. Amikor anyuka elmo sogatta az edényeket, Misihez megy megsimo gátja és úgy suttogja: — Misiké, apuka fá radt, pihennie kell. Majd elszavalod neki a verset holnap, vagy ta Ián... Anyuka még nem ad ta fel a küzdelmet. Sz. B. fordítása APRÓHIRDETÉS ADÁSVÉTEL • „VOLGA" jó karban eladó. Jeli­ge: Búzakék. 0 531 • Családi ház gyümölcsössel el­adó. Bugár Ambrus, Horné Mýto 114. 0-534 • OCTAVIA 62 eladó. Ján GábrlS, Trnava, Kollárova 31. 0-529 • SKODA.445 kitűnő állapotban eladó. Milan Chrapčiak, Elektro­vod, Senec. Ú 528 • OCTAVIA-SUPĽR 1962 — fehér, elsőrangú állapotban eladó. Tele­fon" 646-73. Cím a hlrdetőlrodában. 0-523 • Salán családi ház kerttel, ma­gányos udvarral, vízvezetékkel, eladó. 0 533 • Fekete harmónium 12 regisz­teres, kétjátékos eladó. 0 532 ÖRÖMET AKAR SZEREZNI • szüleinek • gyermekeinek • kedvese '< • barátainak • ismerőseinek • munkatársainak? Apróblrdetésünk keretében megemlékezhet • családi eseményekről • névnapról • születésnapról • házassági évfordulérúL W#IV#«Vi rovatunkban közölheti jó­kívánságát, üdvözletét kö­szönetnyilvánítását Baritól élettársai keres? ISMERKEDÉS • Elvált, középkorú férfi megis­merkedne falusi partnerral, lehet elvált, özvegy vagy leány. Jelige: Párosan szép a nyár. 0 530 • Független, 50 éves, jó lelkű, intelligens, dolgozó asszony va­gyok. Hozzám Illó férfi Ismeret­ségét keresem, házasság céljá­ból. Jelige: Lehet nyugdíjas ls. 0 525 rovatunk ezt Is lehetővé teszt. A kiváut szöveget, a címzett nevét (a megrendelő poutos nevével és címének, esetleg je­ligéjének feltüntetésével) küld­je el hirdető Irodánkba. 0) SZO, HIRDETŐ IRODA, BRATISLAVA. IESENSKEHO 12 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Hálás köszönetünket fejezzük ki a gép- és traktorállomás alkal­mazottainak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága férjemet NAGY DEZSŐT. Hollce 1967. V. 17. A gyásfcoló család. 0-524 CSAK A JÓ FÉNYKÉP őrzi meg a nyári szabadság élményeit. A jó kép előfeltétele a kiváló fényképezőgép A FOTO-KINO szaküzletek dolgozóinak sokévi tapasztalata szavatolja, hogy valóban a legjobb FÉNYKÉPEZŐGÉPET ÚF-514 választhatja ki. ZSEBKENDŐT MINDEN ALKALOMRA A MILETA üzemből. Társaságba: lenéiet, hétköznapra: mintásat, munkaruhába sötét árnyalatút. A Miieta jelzésű női, férfi és gyermek, zsebkendők kaphatók a TEXTIL a ODEVY szaküzleteiben. A zsebkendő is szívesen vett ajándék, és most olcsóbb. 1! V

Next

/
Thumbnails
Contents