Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)
1967-06-27 / 175. szám, kedd
Vita a felelősségről LADISLAV MŇAČf'O: Éjszakai párbeszéd* Versenyfutás az esthajnalcsillag felé A Venus az ég legfényesebb „csillaga". A magyar nép esthajnalesiiiagnak nevezi, mert a nyugati égen alkonyatkor, a keleti égen pedig hajnalban látható. A legtitokzatosabb bolygók közé tartozik, mivel megfigyelése nagy akadályokba ütközik. Az év legnagyobb részében ugyanis közel van a Naphoz és elmerül annak fényében. A megfigyelések nehézségét az is fokozza, hogy mindig csak este, napnyugta után és reggel, napkelte előtt figyelhető meg, amikor közel van a láthatárhoz. Ilyenkor viszont a látósugár vastagabb légrétegen halad keresztül, ami zavarólag hat: a Venus képe erősen hullámzik a távcsőben. L adislav Mňačko i) könyvellek hőse, az é.%;akai vita elindítója, két évtizeic'el a háború után elvetődik egy német nagyvárosba, s itt ühalmában meghívja vacsorára a szálloda fiatal alkalmazottját. A könnyen létrejött ismerkedés futó kalandot ígér, ám az esti séta a városban, a vacsora és az éjszaka felébreszti az íróban a múltat, vitába száll a lánnyal, akinek apját az angol hadbíróság háborús bűnösként elítélte és felakasztatta. Kleine, az író vitapartnere, a háború utolsó telén összebombázott városban — a háború történetében járatos olvasó Drezdát ismeri fel benne — arra keres választ, vajon az apja valóban megérdemelte-e az akasztófát, hiszen mint egy Hamburg melletti fogolytábor parancsnoka csak a német városok értelmetlen szőnyegbombázását torolta meg a fogságba esett repülőkön. A férfi ugyanekkor a múltat szembesíti a jelennel, hogy a maga és a lány kérdéseire feleletet kapjon. A múlt felidézése tragédiákat és tragikus sorsokat vet felszínre. A férfi — kissé ködös utalások szerint egy koncentrációs táborból szabadulva — idegen papírokkal ebben a német városban vészelte át a háború utolsó esztendeit. Éjszakai sétájuk alatt abba az utcába tévednek, ahol a férfi Luise nevű kedvese lakott, és kiderül, hogy Luise nem lett a szőnyegbombázás áldozata, ahogy a férfi hitte, hanem a Gestapo kezébe esett, és tilos szerelmi viszonyuk miatt fejezték le. Az énformában elbeszélt regény tizenkét novellisztikus fejezetből áli össze egésszé, az író és Klára vitája forrasztják öszsze a részeket; minden újabb fejezet feléleszti az ellanyhuló vitát és mindig újabb alakok lépnek a történetbe, amely hol a föld felszínéről elsöpört Atlantls nevű iebújban, hol Luise szobájában, és az utcákon, vagy az elbeszélő és Charlle nevű barátja közös lakásán játszódik le. De bármily szűkre határolt a történet színtere, és még szűkebbre a polémia Időtartama, Mňačkónak tgen jelesen sikerült megfestenie egy német nagyváros életét a nácizmus alatt, sőt ezen túl az egész hitleri Németország társadalmának képe kirajzolódik előttünk legjellegzetesebb vonásaiban. A z antifasiszta memoárirodalom ezzel a polémiával új színnel gazdagodik, s ezt teszi jelentőssé Mňačko emléke zéseit. Az író a párbeszéd folyamán nyomon követi, hogy fertőzte meg a fasizmus a becsületes szándékúakat is, hogyan kötötte őket gúzsba a félelem és a rettegés, s miként váltak hallgatásukkal, néma igenlésükkel bűnösökké azok oldalán, akik fenntartás nélkül, lelkes odaadással tolták a nácizmus kátyúba rekedt szekerét. Nem vitás, hogy amíg százezrek és újabb százezrek szavaza*) Megjelent a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó és a budapesti Kossuth Könyvkiadó közös kiadványaként. taikkal még mindig igenlik a múltat, és Hitlert csak „apró" tévedéseiért marasztalják el, söt azokért ls felmentik, szüksége van a világnak az olyan polémiákra, amelyeket az utolsó esztendőben erről a kérdésről Rolf Hochhuth, Peter Weiss mellett Mňačko folytat szenvedélyes hozzáállással egy magasabbrendű humánum nevében. A kritika Mňačkóban, a szlovák irodalom enfant terrible-jében, elsősorban az igazságért szenvedélyes hevülettel síkra szálló publicistát becsüli, riportjai ezt az elismerést teljes mértékben igazolják, de igazolja ezt az Éjszakai párbeszéd is, amelyben a bátor hangú publicista győz a szépíró felett. Hiba volna ez? Az adott helyzetben, az újjáéledő fasizmus elleni küzdelemben Mňačko könyve szertelenségei, helyenkénti vaskosságal ellenére is döntően többet mond az antifasizmus szellemében fogant legjobb értekezések javánál. K étségtelen, hogy Mňačko polémiáit az igazság keresésének heve fűti, mindenben és minden mögött a valóságot keresi, az antihumánumot kiváltó okokat — nem az elfogult, kárvallott szemtanú és áldozat számonkérő haragjával, hanem szenvedélyessége mellett is hidat, megértést és emberiességet keresve. A tükörben, amit az olvasó elé állít, a megkeresett és megtalált Igazság fényei égnek. De sajnálatos, hogy az Éjszakai párbeszédben is kísért még előző könyveinek fenegye rekeskedése, amely az elénk tartott tükröt olykor elhomályosítja, s csökkenti az egyébként kitűnően megkomponált, nap jaink legégetőbb problémáit szenvedélyes érdeklődéssel és alapos tárgyi tudással, politikai tájékozottsággal elemző regénye művészi hitelét. A publicistának tatán elnézhető a szertelenség és a stílus szürkesége is, a széppróza művelőjének azonban nem: az ig& nyes tartalom megköveteli az Igényes formát is. Az első oldalak szürkeségét még elnézné az olvasó — egy kis bekezdésben ötször említi, hogy nem tudott elaludni —, ha a továbbiakban Mňačko nem ilyen hevenyészett formában vetette volna papírra figyelmet érdemlő, Izgalmas mondanivalóját. Óhatatlanul arra kellett gondolnom, mennyivel mélyebben megkapna ez a polémia, ha Jorge Semprun Nagy utazásának művészi igényessége érződne rajta. Kár, hogy a szépíró nem egyenran gú társa a publicistának, hogy Mňačko ezúttal ls beérte azzal a messze terjedő, spontán hatással, amit mint újságíró és publicista arat nagyszámú olva sói körében. l/ő István fordítása pontos ** és gondos, szerencsésen nem riad vissza attól, hogy az eredeti szöveg feleslegesen nyers, naturalista szavait, zeneietlen ismétléseit enyhítse, de nem élt nyelvünk árnyaltabb kifejezési lehetőségeivel, ahogy ezt Rácz Olivér megtette A halál neve Engelchen esetében. EGRI VIKTOR Rejtélyekkel övezett bolygó A Venus általában világos, sík, fehér színű égitestként mutatkozik a távcsőben. Kár azonban, hogy mindaz, amit a bolygón látunk, csak a felszín felett lebegő összefüggő felhőzet. A bolygó felszínét eddig senki sem látta. Fizikai sajátosságairól is keveset tudunk. Az bizonyos, hogy tengelyforgást végez. Milyen azonban a tengelyforgási idő? Erre még nem tudnak pontos választ adni a csillagászok. Nem tisztázták azt sem, milyen eredetű a Veuuson a megfigyelt sarki fény és milyen erősségű a bolygó mágneses tere. Számos kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel is, van-e élet a Venuson? Hosszú ideig uralkodott a nézet, hogy a Venuson buja növényzet van, amely a Föld karbonkorszakbeli növényvilághoz hasonlítható. Sokan azt is feltételezték, hogy esetleg állatok is élnek a bolygón. Az újabb kutatások azonban megcáfolták ez a nézetet. Venus-szondák Az ilyen és hasonló problémák tisztázása céljából Indult el e hónap derekán két űrszonda — egy szovjet és egy amerikai — a Venus felé, hogy részletesebb információkat sugározzon bolygótársunk közeléből. Ősszel tehát — amennyiben a kísérletek sikerülnek —, talán többet fogunk tudni az esthajnalcsillagról (a szovjet szonda szeptemberben, az amerikai Mariner—5. októberben közelíti meg a Venustj. A szondák segítségével történő felderítés nagymértékben kibővítheti a bolygókra vonatkozó ismereteinket. A mai távcsövek, illetve egyéb kutatási módszerek ugyanis meglehetősen korlátozottak. A legnagyobb távcsőben sem látunk például sem a Venuson, sem a Marson olyan részleteket, amelyek alapján következtetni tudnánk az ott uralkodó helyzetre. Tudni kell ugyanis, hogy legkedvezőbb viszonyok esetén is a távcsőben a környező bolygók nem sokkal nagyobbak, mint a szabad szemmel látható Hold. A bolygók körül elrepülő műszeres szondák jóval részletesebben szemügyre vehetik az ismeretlen világokat. A Marsról például régebben azt gondolták, hogy felszíne úgyszólván sima. A Mariner—4. teleszkópikus televíziós felvételei ezzel szemben 1964 júliusában kimutatták, hogy a háború istenéről elnevezett bolygó felszíne a Hold vadregényes tájaira emlékeztet s nem hiányzik róla a ráhulló meteorok felrobbanása által okozott számos kráter sem. Még bonyolultabb a helyzet a Venus esetében. Itt a rádióhullámok segítségével történő kutatás egyebek között egy különös probléma elé állította a tudósokat: a Venus rádiósugárzása ugyanis sokkal erősebb, mint feltételezték. Ez a fokozott sugárzás a bolygó ionoszférájából vagy felszínéről származhat. Földi eszközökkel nem tudták a kérdést eldönteni. Csak a Mariner—2., amely 108 napig tartó út után 35 000 kilométernyire jutott a Venushoz, bizonyította be, hogy a bolygó izzó, a 400 C fokot elérő felszíne az erős rádiósugárzás forrása. A Mariner—2. ugyan sok kérdésre választ adott, mégis rengeteg kérdőjel van még a Venus körül. Ez magyarázza, miért használják ki mind a szovjet, mind az amerikai űrkutatók a Föld és a Venus legkedvezőbb kölcsönös helyzetét arra, hogy szondákat küldjenek az esthajnalcsillag közelébe. A szovjet Venera—2. a múlt év elején mindössze 28 000 kilométer távolságban mellőzte a Venust, söt a Venera—3. elérte a Venus felszínét. Sajnos, mindkét szondának megszakadt a Földdel való összeköttetése, úgyhogy nem szolgálhattak tudományos információkkal. Nehézségeik a rádiójelentéssel A bolygók kutatására szolgáló szondák parányi, mindössze néhány wattnyi teljesítménnyel közvetítik észleléseik eredményét. Ugyanakkor az összeköttetés száz, sőt ennél is több millió kilométeres távolságból valósul megl Az ilyen elképzelhetetlenül nagy távolságból vett jelek nagyon gyengék s úgyszólván ki kell őket szűrni a több tíz méter átmérőjű parabolaantennák segítségével. Lényeges javulás érhető el, ha a szonda nem az egész kozmikus térbe, hanem — sugárnyalábba összpontosítva — csupán a Föld felé közvetíti a híreit. Ez viszont megköveteli, hogy az adó antennája pontosan a Föld felé irányuljon s ezt az irányt a Földhöz viszonyított változó helyzete közben is fenntartsa. Nem csekély gondot okoz az Ilyen szinkronizálás, hiszen mind az űrszonda, mind a Föld a Nap körül keringenek és szüntelenül változtatják kölcsönös helyzetüket. Annak ellenére, hogy elektronikus számítógépek segítségével határozzák meg a repülési pályát és esetleges korrekcióját, a rádiójelentések lebonyolítása meglehetősen komplikált. Nem csodálkozhatunk ezért, hogy a kísérleteknek mintegy 80 százaléka még ma is kudarccal végződik. Ez ideig 14 szovjet és 7 amerikai kísérlet igyekezett leleplezni a bolygóközi térség titkait. Bolygóközi pályára mindössze 17 szonda (8 szovjet és 7 amerikai) jutott. A Venus felé küldött B szonda közül egyelőre csak a Mariner—2. volt sikeres. A szovjet szondák a rádióöszszeköttetés megszakadása miatt nem teljesítették küldetésüket. Az egész világ érdeklődéssel várja, milyen lesz a most repülő két Venus-szonda sorsa, és világosabb képet adnak-e a felhőlepelbe burkolódzó bolygótársunkról. , M t A napenergia hasznosítása a Szovjetunióban SANA kizárólag növényi eredetű zsiradékból és olajból készül. Az érét szív betegségek közismerten hatékony ellenszere. SANA könnyebben emészthető, mint az állati eredetű zsiradék. SANA állandóan - télen, nyáron kilogrammonként 30 000 nemzetközi egystigú A-vitamint tartalmaz. SANA mindig friss. SANA emberi kéz érintése nélkül készül. SANA minden egészséget féltő ember iceavence ÚF-MO/IO A Türkmén Tudományos Akadémia Fizikai-Műszaki Intézetének munkatársai érdekes kísérleteket folytatnak a Nap energiájának hasznosítására. Ashabad közelében már több „napkemence" működik. Egyesek felolvasztják a nehezen olvadó fémeket, mások hűtésre használják a napenergiát. Olyan berendezést is kifejlesztettek már, amely a víz sótalanítására szolgál. A képen az egyik kísérleti berendezés. MOZAIK 9 Hamburg belvárosi postaforgalmának meggyorsítására föld alatti csőpostát létesítettek. Az egyes postahivatalokat öszszekötő csővonalat új típusú Agfa ellenőrző kamera tartja megfigyelés alatt, hogy meglőzzék a vízbetöréseket vagy egyéb károsodásokat. • A montreali Expo 87 japán pavilonjának szenzációja az „Audio Response System nevű berendezés, amelyet a Fujitsu Ltd. és a tokiái egyetem közösen dolgozott kl Az írógéppel betáplált egyszerű angol mondatokat egy adatfeldolgozó berendezés írásban japánra forditta, majd az frott szöveget hang szárán át japánnl szóban is elmondja. A berendezésbe 187 egytagú Japán szá és 8000 angol szó van betáplálva. 9 A tű fokán is átfér a parányi gatlium-arzenid mikrohullámú forrás, . amely alighanem forradalmasítani fogja a radartechnikát. A 0,5 négyzetmilliméter keresztmetszetű gailium-arzenid egy molibdén tárcsára van forrasztva. • A nemrégiben megszerkesztett üzemanyagcellás motorkerékpár legfőbb előnye, hogy csaknem telfesen hangtalanul jár, s nem szennyezi a levegőt égéstermékekkel. A motor helyét elfoglaló üzemanyagcella csak halkan zümmög, s a jármű kb. 4 liter hidraztn-levegő keverékkel mintegy 320 kilométeres utat tud megtenni 40 km/ ára maximális sebességgel. 9 Ohióban egy 50 kilométeres kísérleti pályaszakaszon 295 km/óra sebességcsúcsot ért el a sugárhajtású motorkocsit A kísérletek célja annak tanulmányozása, hogyan viselkedik a szabványos felépítésű pálya- és kocsiszerkezet, ha tartósan nagy sebességgel veszik igény * be. -.»-»•
