Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)
1967-06-24 / 172. szám, szombat
M irtin Benka és Miloš Bazovský, a szlovák képzőművészet két európai színvonalú nagysága a harmincas években szomszédok voltak. Mindkét művész a maga módján küzdött megélhetéséért. Dolgozó szobájuk magányában nem nagyon zavarták őket a martini lakosok, sem mint látogatók, még kevésbé, mint megrendelők. Volt azonban egy apró gyerek, aki szabad idejét rendszerint látogatással töltötte, hol az egyiknél, hol a másiknál. A kisfiú, a pincelakásbeli Dedečekék csemetéje, legtöbbször szó nélkül surrant be, s nem zavarta a munkába merült művészt. Csak nézett, bámult, csodálkozott. Amikor a gyerek Iskolássá cseperedett, megkérdezték tőle: mi szeretnél lenni? Határozottan válaszolt: festő leszek! S amikor ezt kimondotta sötétbarna szeme fényesen megcsillant. Dedeöekné szívét e határozottság láttán elöntötte az anyai büszkeség, de egyben rátelepedett a kétség és a féltés árnyéka is. Jó Iskola volt számára, amit látott. Mindennap tanúja volt Benkáék és Bazovskýék küzdelmes életének, nemegyszer kölcsönzött a nagynevű művészeknek néhány koronát tejre, kenyérre. Az ő fia is így nyomorogjon? A gyerek nem sokat adot a szülői érvelésekre, s azok felett bizony még a gimnáziumi évek folyamán is damokleszi kardként függött fiúk keserves jövőjének látomása. Kedvelt tanára révén azonban mégis csak rábírták, hogy más pályát válasszon, olyat, amelyen érvényesülhet képzőművészeti tehetsége, rajzolókészsége, ugyanakkor gyakorlati irányú folgalkozás legyen. Így lett aztán Vladimír D e d e č e k műépítész. Mint kezdő tervező mérnök a bratislavai kerületi tervezőintézetben a Kerületi Nemzeti Bizottság kulturális és iskolaügyi osztályának megrendelésein dolgozott. Számos alapiskolát tervezett, s bár itt az volt az irányzat, hogy egységes típusokat kell építeni az egész kerületben, hogy csökkentsék a tervezés költségeit, Dedeček mérnök szüntelenül kísérletezett. Egyik ilyen újítása a pavilonrendszerű iskolák tervezete volt. Azt akarta, hogy az iskola ne legyen csupán egyetlen, hatalmas épületkolosszus, hanem az oktatás, a gyermekekről való gondoskodás követelményének megfelelően tömbökre osztott épületcsoport. Körülöttük parkok, ligetek, virágszőnyegek legyenek, hogy részben megvalósuljon a természetben való oktatás elve. Sajnos sok esetben a kivitelezők éppen a lényeget, a fát, a virágot, a gyepet hagyták ki a tervből. E gy másik újszerű építészeti megoldásra az az elgondolás késztette, hogy a tanterem mindkét oldalról kapjon nappali fényt. A régebbi típusú tantermekben ugyanis az ablaktól a harmadik padsorban különösen borús időben erősen romlik a diákok szeme, s nem is ülnek ott szívesen. A hosszúkás, keskeny tantermek helyett négyzetalakúakat javasolt, hogy a tanító és a diákok közötti távolság minél kisebb legyen. Nagy gondot fordított arra, hogy egy-egy iskola homlokzatát értékes képzőművészeti alkotás díszítse. Mindezek a hagyományellenes megoldások azonban még csak sejtették Dedeček mérnökben azt a műépítészt, akinek mély meggyőződése, hogy az oktatás hatásosságára, a diákok szellemi arcélének alakulására nagy hatásAz új egyetemi város felépítése korunkhoz és rendszerünkhöz méltó tett, mely mind kulturális, mind építészeti szempontból hangsúlyozza majd Bratislava rangját. A komplexum magában foglalja a klasszikus természettudományi kar, a műegyetem elektrotechnikai tanszéke, a testnevelés és sporttanszék pavilonjait. A távlati tervben szerepel a bölcsészeti és a jogi kar rektorátusának elhelyezése is. Az iskola épületeinek befogadóképességét 10 000 hallgatóra tervezték, s ugyanilyen lesz az internátusok kapacitása is. A pavilonok tervezésénél Dedeček mérnök sikeresen egybehangolta a korszerű építkezés, a célszerű oktatás és az egyes épületek sajátos küldetésének követelményeit. Hadd említsük meg a következőt: A pavilonok (képünkön is jól látható) sarokkal úgy kapcsolódnak össze, hogy ne fedjék egymást fallal. A tömbök átriumos megoldása lehetővé teszi, hogy a termek, folyosók, irodák mindkét oldalról kapjanak fényt. Az átrium belső kockáját az illető épülettömb küldetésének megfelelően használják majd fel (geológiai múzeum, üvegház, virágszőnyeg stb.). Az internátusra jellemző, hogy minden eddiginél nagyobb kényelmet biztosít majd a diákoknak. Kétharmada kétágyas, a többi pedig egyágyas szoba. A tervekben az oktatás legkorszerűbb műszaki berendezéseivel és felszereléseivel számolnak, pl. számítógépekkel, kísérleti atomreaktorral és természetesen társadalmi berendezésekkel — mozival, étteremmel is. Az építkezés már megindult, s 1970-ig elkészül a matematikai és a természettudományi kar pavilonja. Ezer hallgató számára már az idén szeptemberben megnyitják az Internátus kapuit. í Ha az ember műépítésszel beszélget munkájáról, érdekes dolgot tapasztal. Dedeček mérnöknél furcsa, de érthető és törvényszerű kettősséget éreztem szüntelenül: a jelen és a jövő, a valóság és a tervek, az álom közti cikázást. Napi gondjainak javát az egyetemi város építésével kapcsolatos gyakorlati problémák jelentik. A második műszakban azonban messze a jövőben kalandozik. Űj terveken dolgozik. Nemrég fejezte be a Szlovák Nemzeti Képtár terveze tét, most a műegyetem vegyészeti műszaki karának épületén dolgozik, de már a zvoleni erdészeti főiskola elhelyezését tanulmányozza. Napi programját is ennek a kettősségnek megfelelően rendezte be. R eggel félhétkor kel, 10—15 percet tornászik, (két gyermeke természetesen szintén), nyolctól délután kettőig a hivatalban a tervezők és az építők munkáját irányítja. Ezután otthon megebédel és ötig alszik. Hatkor újra hivatalba megy és éjfélig dolgozik. A mintegy kétkilométeres utat a hivatalba mindig gyalog teszi meg, gyakran a családja kíséretében. Este hatkor a portás Dedeček mérnök szobájában kikapcsolja a telefont, mert tudja, hogy „Vlado úr" dolgozik. De azt is mondhatnánk: álmodik. A társadalmi követelés és a belső művészi igény összehangolásával megálmodja, körvonalazza, félig valósággá varázsolja azt, amit majd néhány év múlva a kőművesek, a szerelők vasból, betonból és téglából valóra váltanak, hogy a nép, a társadalom lássa, csodálja és élvezze. PETRIK JÖZSEF Fenti képünkön: Ax egyetemi város makettje a Károlyfalusl út felfii nézve. Lent: Vladimír Dedefek műépítész. sal van az iskolaépület külső és belső építészeti megoldása. E gyéni adottságát és néhány éves tapasztalatait akkor csillogtatta meg igazán, amikor az Iskola és Kulturálisügyi Megbízotti Hivatal hatáskörébe tartozó iskolák és intézetek tervezője lett. Első jelentős munkája volt a nyitrai mezőgazdasági főiskola épületkomplexuma. Szakértők és laikusok egybehangzó véleménye szerint országos viszonylatban a legsikerültebb építészeti alkotás. Itt nem csupán a külső hatásra gondolunk, amely a központi kupolás aula köré helyezte költői ritmusérzékkel az iskolaépület tömbjeit, hanem számításba vesszük a pavilonok ésszerű elhelyezését, ízléses és célszerű megoldásait, s az egész tömb beleilleszkedését a nyitrai új lakónegyedbe. Nem véletlen, hogy amikor Dedeček mérnök az idén államdíjat kapott az oklevélben ez állt: Gazdag alkotó műépítészen tevékenységéért, különösen a nyitrai mezőgazdasági főiskola épületének tervezéséért. A nyitrai építővállalat dolgozói még javában munkálkodtak, hogy falakká, háztömbökké, valósággá tegyék a tervező elképzeléseit, Dedeček mérnök már új álmokat kergetett. Mintegy harminc évi hallgatás után végre napjainkban reális lehetőség nyílt, hogy Bratislavában felépüljön az új egyetemi város. A pályázaton a Dedeček-tervezet bizonyult a legjobbnak, A z egyetemi város felépítése égetően szükségessé vált a szlovák fővárosban. A Komenský Egyetem épülete a legöre gebb főiskolai épület Szlovákiában. Az utóbbi években az egyetem vezetősége a helyiségek hiánya miatt szinte megoldhatatlan problémákkal került szembe. Amíg a világon átlag húsz négyzetméter jut egy hallgatóra, a Komenský Egyetemen ez a terület csupán 5,8 négyzetméter. Természetes, hogy ezt elsősorban az oktatás színvonala sínyli meg. AZ ASZTALA Bevezető SZÉP KEREK ERDŐ Belép a panaszirodába. - Mi a panasza? - Az, hogy sok a panasz ... - Sok? Rengeteg! Egy erdőt kellene kiirtani ahhoz, hogy elegendő papiros legyen ... - Ezt maguk mondják? - Bár csökkenő az irányzat.. . - Tavaly „csak" huszonöt és félezer panasz érkezett... - Csupán az állami szervekhez, Szlovákiában! Hatvanháromban harminckétezer volt a számuk! És három, négy és öt helyre küldözgetik a leveleket. A kivizsgálások eredményét is papírra vetjük, s elküldjük három, négy és öt helyre. Egyes ügyekkel a rendőrség, az ügyészség, a bíróság is foglalkozik. Ök sem dolgoznak papír nélkül! Számítsa ki, hány százezer papírlapot emészt fel a panasz? Szép kerek erdőt... - És van értelme? - Évről évre ismétlődnek a problémák ... Előjáték CSAK MAGAS SZINTEN TÁRGYALOK Nyugdíjas vagyok. Sok meg nem szeretem, a szabad időm, de (Megvehetem ugyan regnem tétlenkedem. Nyi- gel is, de amikor netott szemmel járok s így kem jobban tetszik esteészreveszem azt, ami má- jelé ...) Amikor megtudsokat is bosszanthat. De tam, hogy a szomszédom ők hallgatnak, nem mer- nagyobb nyugdíjat kap, nek szólni, mintha attól azonnal írtam ... Szepfélnének, fejbe verik temberben is írtam: itt őket, ha igazat monda- már az ősz, miért nem nak. En nem félek, öreg- hordják házhoz a szeember vagyok már... net?l Olyan kedvesek az Esténként az asztalhoz elvtársak, minden leveülök, és írom a levelei- lemre válaszolnak. Azt met. Cím: Szlovák Nem- írják, sok mindenben zeti Tanács. Hadd ismer- igazam van! Eddig évenjék meg az elvtársak ott te csak öt, hat levelet fent, mi bántja a sze- írtam. Mától kezdve tággény népet... A halüz- ra nyitott szemmel járhaletben kevés a hal, nincs tok! Az orvostól pápaválaszték ... Este hatkor szemet kaptam. Többet egy üzletben sem kapok látok, többet írhatok! jehér kenyeret, a feketét Van kivel leveleznem ... Első felvonás LERÁNTJUK A LEPLET A panaszokról írott jelentéseket, tanulmányokat böngészi. Sokszorosított példányok. A szép kerek erdőre gondol, s arra: szükség van erre? Fennhangon vallatja önmagát: - Ha évről évre ismétlődnek a problémák, miért nem teszünk valamit, hogy ennek elejét vegyük? t- A rengeteg panasz fele megalapozott, indokolt.,. - feleli az előadó. - Hol keressük a hibát? - Elsősorban saját magunkban: eleget teszünk-e minden .kötelességünknek, hogy nyugodt lelkiismerettel másoktól is jó munkát követelhessünk ... - Az orvos is a betegség csíráját kutatja . .. i- Szlovákiában a nemzel bizottságok az elmúlt évben 13 245 panaszt „könyveltek" el, de ebből csaknem a felét a felsőbb szervek továbbították a címükre, mert elintézésük az ő hatáskörükbe tartozik .., - Ez bizalmatlanságra vall... - így is mondhatjuk. De mégsem az. Az alsóbb fokú szervek hanyagságával, közönyével is magyarázható. Ha engem bírálnak, nem verem dobra, ha tehetem, elhallgatom. A [kerületi szervek nem keresik mindig a panaszok inditóokát. A hibákat elkövető dolgozókkal szemben gyakran engedékenyek. Nem egy esetben fordult már elő, hogy csak akkor váltják le őket a tisztség ükből, amikor már késő... Aztán itt a következetlenség; az ügyek hosszadalmas intézése, a panaszok lebecsülése .. . Nem csoda, ha a panasztevők a felsőbb szervektől várják bajaik orvoslását... - Egyesek nem írjátk alá panaszaikat... - Érthető okokból. Bár a kormányrendelet megszabja, hogy titokban kell tartani a panasztevő nevét,., 1. Közjáték HA NEKED SZABAD, NEKEM SE TILTSD Víkendházat akarok gedhetem meg magamépíteni az erdő mellett, nak azt a fényűzést, a patak partján. Olyant, hogy vagy húszezret kimint a vezetőnk; olcsó dobjak az ablakon egy és szép legyen! A válla- vacak víkendházérti „Kilatnak van autója, a fu- selejtezett" panelra, livar semmibe se kerülne! nóleumszőnyegre és teA raktáron meg ott a sok herautóra lenne szüksé„hibás" panel. Nemhiába gem, hogy én is olcsón építjük a panelházakat, megússzam ... Erdeklődnálunk minden kéznél tem, nem lehetne suba van, ami csak egy víkend- alatt elintézni? Nem leház építéséhez szükséges. het! Ilyen csalásokat Csak szólni kell a veze- nem engedhetünk meg tőnek, hogy „engedélyez- magunknak! „Ha neked ze"... Jól tudja, hogy szabad, nekem se tiltsd!" mi a fizetésem, nem en- — kiáltottam fel magam-