Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-20 / 168. szám, kedd

FORDUL a KOCKA HÉT EVVEL EZELŐTT Bohák Istvánnak, a kétyt szövetkezet elnökének nem tetszett, hogy az egyik bankhlvatalnok megtagad­ta a közöstől a kölcsönt. Elszá­moláskor a szűkös előleghez szerettek volna még két-három koronát osztani, ám a szegényes betét kimerült, s a bank alkal­mazottja ügy vélte, hogy a kétyl szövetkezetből úgy sem lesz semmi. Hosszabb egyezkedés után, a bankigazgató közbenjá­rásával, a szövetkezet vezetősé­gének mégis sikerült kieszkö­zölnie a kölcsönt és a munka­egység értékét 12 koronára ki­egészítette. A nem éppen kellemes emlék mindmáig megmaradt Bohák elvtárs emlékezetében, de ma már úgy tűnik, mint egy rossz álom. A régi szegénységet elho­mályosították az utóbbi évek eredményei. Ma a Lévai Járási Termelési Igazgatóságon ls elis­meréssel beszélnek az azelőtt ritkán látogatott gazdaságról. £s nem alaptalanul, amit az ls alátámaszt, hogy a kétyieknek már 1 467 000 korona biztosítá­si alapjuk van a bankban. Pedig a természeti viszonyok nem vál­toztak, a falu határa olyan mint régen, ám szakszerűbben gaz­dálkodnak. Májusban ne száradjon meg a Juhász botja, tartják az időseb­bek, akkor lesz gazdag a termés. Eszerint Kétyen az Idén sem lehetne gazdag termés, mert az az egy futó esőcske éppen csak­hogy benedvesítette a juhász botját. És mégis szép a határ. Igaz, évelőkből gyengébb a ter­més, mint tavaly, ez azonban nem aggasztja a szövetkezet ve­zetőit. A tavalyi takarmányter­més egyharmada megmaradt. És tehenenként 9,5 literes a napi tejhozam. A tejtermelésben a harmadik helyre sorakoztak a Járásban. Hosszú volt az út idáig. -— Annak idején csak „orvos­ságként" etethettünk hereszé­nát — mondja az elnök. — Vég­re tavalyelőtt és tavaly Jobb volt a termés. Gubík Jenő gazdász keresi kl az évelők hozamáról szóló ada­tokat. Tavaly 48 mázsa lucerna és 62 mázsa lóhere termett hek táronként. Érdekes, hogy a na­gyobb lóheretermés ellenére Varga Sándor agronómus mégis a lucernatermést szorgalmazza, amit azzal indokol, hogy a lu­cerna három éven át terem és kevesebb pénzt kell kiadni a ve­tőmagért, s a szénája több fe­hérjét tartalmaz. Most egyenle­tesen Oszlik meg a két hereféle. Jövőre a lucerna kevesebb lesz a lóherénél, ez azonban kény­szermegoldás. Az agronómus nem tudott beszerezni lucerna­magot. A lóhere termesztésére sem fizet rá a gazdaság. A ve­tőmagja olcsóbb, náluk a hozam nagyobb és ezáltal kiegyenlítő­dik a fehérjeérték mennyisége ls. Az sem lebecsülendő a ló­herénél, hogy gyakrabban törik föl utána a tarlót és javítják ve­le a talajt. TAVALY MÉG RÁFIZETÉSSEL termelték a tejet, az idén már e téren ls megfordul a kocka. Elő­reláthatólag 30 fillért nyernek minden liter tejen, ami további 1,2 koronával növeli a munka­egység értékét. A hústermelés ezelőtt Is haszonnal járt, s nagy­ban elősegítette a munkaegység növekedését, ami tavaly a pré­miummal együtt elérte a 26 ko­ronát. Bár a szövetkezetben dereka­san hozzáláttak a garas megta­karításához, a számottevő befek­tetésektől sem riadtak vissza 22 hektárt telepítettek be szőlő vei, s az négy éven át évente 400 000 koronával csökkentette a közös jövedelmét. Ám 1500 to Jós kacsát tartanak, s évente 115 ezer kiskacsát ós 7 vagon kacsahúst adnak el jelentős ha­szonnal. Hogy olcsóbb legyen a kacsahús önköltségi ára, a pa­radicsomfeldolgozás idényében az Oroszkai Cukorgyárból hord­ják a magot és föletetik. Ilyen­kor egy kiló kacsahús előállítá­sához csak 3 kiló abraktakar­mányt használnak föl. Az 1700 hektáros gazdaság a járásban -—a. tagság jövedelmét Illetően P-- az élenjárók közé tartozik. A növénytermesztésben dolgozók is megszerzik évente a 800 munkaegységet, ami te­kintélyes évi jövedelmet jelent. A jövőben már csakis emelked­het a kétyi szövetkezetesek jö­vedelme. A szőlőbe befektetett összeg is kezd visszatérülni. Ta­valy még Csak másfél hektár termett, az idén azonban már tíz hektárról szüreteinek. A szö­vetkezet elnöke megelégedéssel mutogatja a fürtökkel megrakott vesszőket. Jó termés lesz, ha nem éri valamilyen elemi csa pás a szőlőt. SZEMBEÖTLŐ, hogy a száraz­ság ellenére ls Jól fejlődik, szép a növényzet. Az imént mondta az agronómus, , hogy a száraz­ság ellen a legjobb védekezés az őszi mélyszántás, s ezt az utóbbi években nem hagyják fi­gyelmen kívül a kétyi szövetke­zetben. Ilyen műveléssel az agyagos talaj elraktározza a téli nedvességet, és sokáig meg U tartja a növény számára. A ta laj tápértéke is javul. Szerves trágyából lehetne több is, a mű­trágyával azonban nem fukar kodnak a szövetkezetesek. öt évvel ezelőtt csak 92 kiló tiszta tápanyag jutott «gy hektár föld­re, az Idén azonban már 148 kilót dolgoznak a talajba. Meg is van a látszatja. Azelőtt hek­táronként 22 mázsa gabonát ta­karítottak be, most meg már a 30 mázsánál tartanak. Sok mindent lehetne még el­mondani a szövetkezetről, ami elősegítette a föllendülést. Van­nak persze olyan tényezők ls, amelyek még mindig kerékkö­tői az olcsóbb termelésnek, s egyelőre a vezetők sem tudnak segíteni. Ezek közé tartozik a gabona elszállítása, amin sokat bosszankodnak a kétyiek. Hamarosan itt az aratás és ezzel együtt sor kerül 100 va gon gabona eladására, amit az oroszkai silóba szállítanak. Tíz nap alatt el is végeznék, ha az átvétel zökkenőmentes lenne. Igen ám, csakhogy rendszerint 25 napig is eltart, a szállítás. A traktorosok reggeltől délutá­nig is várnak, míg sorra kerül­nek. Ezalatt háromszor fordul­hatnának, ha nyomban lerakhat nák a szállítmányt. Otthon csak 30 vagonos raktáruk van, ezért kénytelenek aratás alatt néhány erőgépet nélkülözni, s 15 napon át 6 munkaerőt fölöslegesen fi­zetni, ami bizony növeli a ter­melési költséget. A FELVÁSÁRLOÜZEM az idén talán jobban megszervezi a munkát, s az eladók elégedet­tebbek lesznek. A kétyieknek sokat segítenének azzal, ha a helyben levő két magtárukból az egyiket átadnák nekik. A szö vetkezeteseknek ezzel is keve­sebb lenne a gondjuk, s min­denekelőtt a kiadásuk. BENYUS JÓZSEF A bényi EFSZ ben a munkák jó megszervezése, valamint az agrotechnikai határidők pontos betartása eredményezte, hogy Molnár Lajos csoportja júnins 13 án megkezdte a dohány töré­sét és szárítását. A dohány minősége is kltfiniő, igy minden előfeltétel megvan arra, hogy a szövetkezet dohánycsoportjai a pénzügyi tervet (1 830 000 koronát) jelentősen túlteljesítsék. (Cs. K.) Síkraszálltam az igazságért Attól tartok, kissé hiszékeny ember vagyok. Gyanakvás nélkül elhittem például, hogy az üzletekben az elárusítók vannak a vevőkért, így aztán nem lehet csodálkoz­ni, hogy kapásból bedőltem an­nak a hírnek, hogy egy bizo­nyos rendelet előírja: a poha­rat az oldalán levő jelzésig kell sörrel csapolni a vendég­lőkben és mindenütt, ahol sör­csapolással foglalkoznak. Ez már igen. Végre ezt a problémát ts megoldjuk. Most már csak az van hátra, hogy a gyakorlatban is érvényt sze­rezzünk ennek a rendeletnek. Nos, én el is kezdtem a dol­got azonnal. Egy forró nyári délután oda­álltam az egyik büfé sörpultfa előtt kígyózó hosszú sor végé­re. Hamarosan megfigyeltem, hogy a csapos fóval a jelzésül szolgáló vonal alattig tölti csak a poharakat. — Kérem, ez a sör kevés! — jelentettem kl érces hangon, amikor végre rám került a sor. — Mi az, kérem? — plllan­tot rám a csapos. Keze alól el­képesztő gyorsasággal kerültek ki a hiányosan csapolt sörös­poharak. — Mondom, ez a pohár nincs előírásosan tele sörrel... — Hogyne volna kérem, hi­szen le ts csurog belőle! — Igen, de csak a habja! — Habja ...? Nem adhatom hozzá a habot külön tányéron! — Sörrel kell a vonalig csa­polni s nem habbalt — emel­tem fel a hangom Igazságom tudatában, és fölényes pillan­tást vetettem a mögöttem sora­kozó hosszú sorra. Magamban kissé aggódtam a csapos testi éDSégéért. Lám, már fel ts har­sant az első reklamáló vala­honnan a sor végéről: — Ml van ott elöl? Miért nem csapol? — Csapolnék kérem, de fel­tart itt ez az úr! — mutatott rám a csapos, s tehetlenül tár­ta szét a karfát. — Kérem, én nem tartom fel, én csak reklamálom ... — nem fejezhettem be szavaimat, mert váratlanul elsötétült előttem a láthatár. Mit mondjak: vagy kétméteres, százhúszkilós alak állt meg közvetlenül előttem, — Maga tartja fel a csapo­lást! — Kérem, én csak reklamá­lom .. A csapos közbevágott: — Kérem, ez az úr nem en­ged dolgozni... / hordóhasú közelebb lépett hozzám és a falhoz szorított. — Idefigyeljen, uram. Ró­lam mindenki tudja, hogy finom ember vagyok. De ha még egy pillanatig fel mert tartóztatni ezt az embert a munkáfában — a csaposra mutatott — kelle­metlen emlékekkel távozhat er­rül a helyről... — Kikérem magamnak ezt a hangot! — próbáltam védekez­ni, de szavaimat elnyelte a tö­meg zúgása. Fenyegető öklök emelkedtek felém. A szomjas tömeg pillanatok alatt körül­vett. ' — Rázza kt feslett nadrágjá­ból azt a nyim nyám alakot! — biztatják a hordóhasút. — Nézd csak a gróf urat... I Neki nem tetszik a sör, amit a szocializmusban csapolnak ... — Vágják fe/be egy sörös­pohárral a reklemáló ürgét. ..! — Na mi van, apuskám, ta­lán felesleges fogai vannak ...? Láttam, hogy népitélet ké­szül, de nem a csapos lesz az áldozat. A hordóhasúnak kö­szönhetem megmenekülésemet. Minden további teketória nél­kül galléron ragadott és utat törve a fenyegető tömegben, egyszerűen kitett az ivó afta­fán. Az aftóból visszanézve még annyit láttam, hogy a tömeg ismét példás rendbe sorakozva, mohón kapkodja a csapos elöl a félig csapolt söröspoharakat. AGÔCS VILMOS atu do mány IS IGAZOLJA A NÖVÉNYI ERE­DETŰ ZSIRADÉKOK ELŐNYEIT az állati eredetűekkel szemben: • könnyebben emészthetők, • nagymennyiségd és állandó A-vltomln tartalmúak, • olyan anyagokat tartalmaznak - llnol­és llnolen-sav, lecitin, tokoferol stb. ­amelyek jótékonyan hatnak az érmeg­betegedések egyes válfajainál. A jobb, egészségesebb táplálkozás titka; a SANA csemege-margarin. OF-580/4 ZEMPLÉNI GONDOK A Bodrog mentén, festői kör­nyezetben, lombos erdők­től, termő szántóföldektől övez­ve fekszik Zemplén kisközség. Vára, mely még két évszázada -állt, ismert volt nemcsak a me­gyében, hanem egész Közép-Eu­rópában is. Ma azonban Zemplén lakossá­gának, mely Kelet-Szlovákiában a szövetkezetesítés úttörői kö­zött volt, az a benyomása, hogy sérelem éri. Miért? A valamikori földművesszövetkezet, mely hol jól, hol kevésbé jól gazdálko­dott, átment az állami gazdaság­ba. A lakosság zöme ebben a gazdaságban dolgozik. Életszín­vonaluk is kielégítő. A faluban mintegy 60 tv-készülék van. A különböző ünnepek alkalmából rendezett kulturális műsorokon, amelyeken rendszerint az isko­la diákjai lépnek fel, megjele­nik jóformán az egész falu. Je­lentősen hozzájárul a kulturális élet felvirágoztatásához az ifjú­sági szervezet és a CSEMADOK helyi szervezete ls. De a lakos­ság eljár Királyhelmecre és Bodrogszerdahelyre Is, ha olt műkedvelő előadást hirdetnek, vagy ha fellép a komáromi MA­TESZ. Ogy tűnik, hogy minden a legnagyobb rendben van. Saj­nos azonban nem Ilyen a hely­zet. A falubelieket az bántja a legjobban, hogy évente többször is el vannak vágva a külvilág­tól. A Szőlőskéről Zemplénbe vezető egyetlen utat télen be­fújja a hó, tavasszal pedig el­önti a víz. Azelőtt ez nem volt. De a Latorca bal partjának sza­bályozása óta áradásnál a vlz Zemplén felé nyomul és szám­talan házat, udvart, kertet, szántóföldet és a bekötő utat ls elönti. Ezen okvetlenül segíte­ni kellene. A legmegfelelőbb lenne a Bodrogon hidat veretni és új utat építeni, mely össze­kötné a királyhelmeci és a tre­bišovi területeket. Ezzel sok száz klométert megtakaríta­nának a Királyhelmecről Koši­cére tartó járművek is. Z emplén eldugottsága bizo­nyos ellátási zavarokkai is jár. Egyes vállalatok kihasz­nálják azt, hogy a falu félre­esik a központtól, és minőségi­leg rosszabb árut küldenek ide. Így van ez a sörrel, sokszor a kenyérrel, tejjel stb. is. A kenye­ret a 20 kilométerre fekvő Ki­rályhelmecről szállítják, holott a bodrogszerdahelyi pékség csak 7 kilométerre van. A tejet nyitott teherautón hozzák, még csak ponyvával sem takar­ják le a kannákat. Az út, köztár­saságunk talán legrosszabb út­ja, poros, így az élelmiszerek szállítása egyáltalán nem a hi­giéniai előírások szerint törté­nik. Ha leveszik a tejeskannák fedelét, a tej felszínén fekete réteg úszik. (Talán az alumí­niumtól, vagy a gumitetőtől?). A napon megolvadt vajról és a reá üllepedett porról már nem is beszélek. Ezenfelül a tejet csak 8—9 óra között szállítják. Mikor készítsenek az édesanyák reggelit iskolába induló gyerme­keiknek? Problémát jelent az Ivóvízel­látás is. Jobban mondva, a köz­ségben egyáltalán nincs kifo­gástalan ivóvíz. Ogy látszik a vízvezeték bevezetésére Is csak „legutoljára" kerül sor. Mint mindig. Annak ellenére, hogy a HNB funkcionáriusai mindent megtesznek a község érdekében. Ez idén tavasszal volt az utób­bi évtizedek legnagyobb és leg­tovább tartó árvize. Következ­ményei még most ls láthatók. Az áradás és a talajvíz még min­dig akadályozzák a mezőgazda­sági munkák elvégzését, viszont nagyszerű feltételeket teremte­nek a kártevő rovarok — kü­lönösen a szúnyogok szaporodá­sának. A Bodrog, a Latorca és az Ondava árterületén szúnyog­felhők támadják meg az embe­reket és az állatokat; A trebi­šovi járási higlénlaí-epidémioló­gial állomásnak feladata lenne megakadályozni a különbözö járványok fellépését, melyeket ezek a rovarok terjesztenek. És ezért észre kellene venniük az élelmiszerek szállításának mód­ját és azok kezelését ls. Ezek a hiányosságok kese­c rítik a zemplénlek életét. Pedig ők nagyon bíznak az Ille­tékes szervek segítségében. Mert segíteni kell, sőt minél előbbi A nép megérdemli. MACKO J. tanító, Bodrogszerdahely

Next

/
Thumbnails
Contents