Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-13 / 161. szám, kedd

A VILÁGŰR MEGHÓDÍTÁSA Alekszander Leonov és Andrej Szokolov műveinek kiállítása a bratislavai Barátság Házában Csodálatos világ, csodálatos emberek, csodálatos színek. Ez az első lenyűgöző benyomás, amit Leonov és Szokolov képei keltenek bennem. Az űrhajós Leonov nemcsak a kozmonautika hőse, aki elsőnek sétált kint az űrben. — Gyermekkora óta lelkesedik a festészetért s diákkorában ismerkedik a piktúra alapelemeivel. Tizenhat saját, és húszon négy Szokolovval együtt festett képe vallja, hogy azóta is hűségesen ragaszkodik a színekkel, ecsettel való kifejezéshez. — Szokolov hivatásos festő, akinek 32 műve tükrözi a kozmikus élményeket. — Gagarin első űrhajó-útjáról való beszámolása olyan ösztönző hatással volt Leonovra, hogy megfestette legelső kozmikus képét. Később a maga tapasztalatai alapján veti vászonra a gomolygó, lilásfehér felhők közül a kék magasság felé céltudatosan emelkedő űrhajót. A Napkeltét még repülés közben vázolta fel. — Majd a Fekete tenger fölött, mint a mesebeli madárember, a súlytalanság álla potában lebeg Leonov. S látjuk fantasztikus távolságban Földünktől, mielőtt elhagyjar gépét. S látjuk újra visszatérni, — a kabinban végtelen nyugalmú, intelektuális vonású arcát, minden érzékszervét a tudományos megfigyelésre összpontosítva. A megbűvölő kozmikus panorámát, a tágranyílt égbolt minden káprázatát, a lilák, a narancsszínek, a

t zöldek izzását sugározzák vásznai. Leonov és Szokolov légköri tüneményeken kívül szuggesztív erővel rögzítik a világűr hőseivel együttműködő kozmikus sofőröket, szerelőket és hegesztőket. Mérnöki szabatossággal idézik a bonyolult szerkezetű űrhajókat. S nem a szerelmesek szelídképű regényesen sápadt Lunáját, hanem a Holdnak évezredes repedésektől, zsugorodásoktól felszántott valódi orcáját fordítják felénk. Itt köt ki bűvös bíborfényeken s hűvös kékségeken áthatolva az űrhajó, a felszínen, ahol mágikusan fénylő gázokat árasztó vulkánok működnek. — Megközelítjük velük az Utópiák birodalmát, az épülő Holdvárost, új, eddig soha nem volt architektúrájával. S képzeletben együtt repülünk a Marsra melynek sárga talajára hosszú barna' árnyakat vetnek a dermedt fák. A fagyos éjjeleken óriás virágkelyhek módjára csukódnak össze s csak a nappali felmelegedésen tárulkoznak ki újból. — A Venus felszínén a 400—600 C fokos hőség az ásványi anyagokat döbbenetes absztrakt szoborképződményekké formálja. — S már a Saturnus hatalmas zöld gyűrűje villódzik. — Távolabb mágneses viharok tombolnak az űrben, csillagok hullanak, meteorok röppennek. A bolygók világának varázslatos alakzatai felülmúlják a legújabb trópusi színeket és formákat, amint a két festő lobogó fantáziájával, szenvedélyes érdeklődéssel s kutató tekintettel 100 évvel előre néz a jövőbe. S elképzelik az életet a Földön kívül, az idegen világokat, a csodálatos városokat. S repülnek ibolyaszínű sugárkévék, sűrű fekete és lángoló sárga foltok között téren és időn kekesztül újabb, távoli, de majdan elérhető célok felé. SÁRKÁNY JENONÉ PRÁGAI TAVASZ 1967 KÉT tZBEN hangzott fel Beethoven IX. szimfóniája, s az emberek testvériségét hirdető örömteli hangjaival véget ért az idei Prágai Tavasz. Václav Neumann dirigens, aki tevékenységét a lipcsei Gewandhausorchester és a Cseh Filharmónia között osztja meg, most ls a tőle megszokott lelkiismeretes teljesítményt nyújtotta. Mint minden esztendőben, a Prágai Tavasz keretében az idén is hallottuk a szlovák reprodukciós és alkotó művészet alkotásait. Ismét felhívta magára a figyelmet a Bohdan Varchal vezette Szlovák Kamarazenekar, amely rendkívül élvezetes előadást nyújtott a Ledeburk Palota barokk teraszain. A régi mesterek közül rendkívül érdekes volt Jan Zikmund Kusser (1660—1727J, aki ugyan Bratislavában született, ám külföldön élt és tevékenykedett. A Szlovák Filharmónia két hangversenyen mutatkozott be, a fesztivál közönségének stílus szempontjából némileg tarka műsorral. Az első hangverseny főleg a szólista személyében keltett figyelmet, ugyanis a világhír* zongorista, Shura Cherkassky ez ideig nálunk még nem szerepelt. A művésznek nyilván nem volt túl sok ideje ahhoz, hogy megismerkedjék a szlovák zenészekkel, ezért aztán az összjáték Csajkovszkij zongorakoncertjében nem bizonyult a legjobbnak. Dezider Kardoä bevezető V. szimfóniája olyan alkotás, amelynek komoly gondolatait szerzője modern eszközökkel közli, anélkül, hogy hűtlenné válna a szlovák nemzeti zene alapjaihoz. A befejező kantáta Sosztakovics „Sztyenka Razin halála" című alkotását a Szlovák Filharmónia énekkara és Bohuä Hanák szólóénekes adta elő. AZ EGÉSZ HANGVERSENYT Ladislav Slovák dirigálta nagy körültekintéssel és energiával. A Ľudovít Rajter dirigálta második hangverseny érdekessége Alexander Moyzes fuvolahangversenye volt, amely — mint azt Miloä Jurkoviő meggyőző előadása tanúsította — kétségtelenül gazdagítja a modern fuvolairodalmat. A fesztivál a zenekarok és karmesterek nagyarányú szemléje volt. A kilenc zenekar közül négy külföldről érkezett. Nem térünk el az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy a Kari Böhm vezette kiváló Bécsi Filharmonikusoktól és a Mravinszkij vezette Leningrádi Filharmóniától a Berliner Staatskapelle (Kelet-Berlinből — nem tévesztendő össze a Berlini Filharmonikusokkal) egy fokkal alacsonyabb teljesítményt nyújtott. Még nagyobb mértékben áll ez a francia Lamoureux zenekarra, amelynek karmestere, [ean Baptiste Mari nem tudja megfékezni túltengő temperamentumát, olyannyira, hogy karmesteri gesztusai inkább táncfellépésre emlékeztettek. A francia karmesteri művészet becsületét azonban megmentette Jean Fournet, aki a Szent Vitus székesegyházban cseh szólistákkal és együttesekkel nagyszerűen adta elő Berlioz Requiemjét. Ugyancsak nagy lehetőséget nyújtottak az összehasonlításra a szólisták — a Prágai Tavasz keretében negyven szólista lépett fel, közülük tizenhét külföldi. A zongoraművészek közül a közönség osztatlan tetszését elsősorban a „chilei varázsló" (ahogy a kritika elnevezte), Claudio Arrau, továbbá Shura Cherkassky, Anda Géza, a hazaiak közül pedig Ivan Moravec és Jan Panenka nyerte el, míg azok a elragadtatott kritikák, amelyek Byron Janis fiatal amerikai zongorista felléptét előzték meg, túlzottaknak bizonyulta If. Ugyanez áll Ivry Gitlis (Anglia), Oleg Krisza (Szovjetunió) hegedűművészekre is, akiknek művészete Devy Erlih (francia) és a mi Josef Sukunk művészeténél kevésbé ragyogó volt. VÉGEZETÜL szóljunk még néhány szót a fesztivál jellegéről. A Prágai Tavasz nem olyan kifejezetten egyoldalú, mint példának okáért a Varsói Ösz (modern zene), sem olyan konzervatív mint például a Salzburgi Ünnepi Játékok. Találkozunk itt a legrégibb korok zenéjétől egészen a legújabb irányzatokig. Megmutatkozott, a közönség a modern zenéből szívesen hallgatja Bartók, Hindemith, Sztravinszkij, Prokofjev, Sosztakovics műveit, az olyan szerzők, mint Dallapiccola, Dutllleux, Dessau, a szovjet Karetnyikov alkotásait csak gyér tapssal jutalmazza. Or. KAMIL SLAPAK TÁPLÁLKOZZUNK HELYESEM A XX. század a korszakalkotó felfedezések százada. A szédiile tes tempóban haladó technika, az óriási mértékben fejlődő természettudományok, és a nagymérvű iparosodás következtében minden téren hatalmas átalakuláson mentünk át. Alapvetően megváltozott minden, csupán — és éppen erre szeretnék rámutatni — a táplálkozásunk maradt a régi. Általában ragaszkodunk a generációk hosszú során át kialakult ételfajtákhoz, ízekhez, a sütésfőzés megszokott módjaihoz. Idegenkedünk az új élelmiszerektől és ételektől, sőt az ételkészítés újabb eljárásaitól is. A táplálkozásról általában A táplálkozással először a szervezetünk szünet nélküli munkavégzéséhez szükséges energiát, vagyis fűtőanyagot biztosítjuk, melyet szénhidrát (különböző cukrok, keményítők) és zsírtartalmú tápanyagokból nyer a szervezetünk. Emésztés közben ezek az anyagok testünk sejtjeibe jutnak, és ott a légzéssel szervezetünkbe jutó oxigénnel egyesülve elégnek. Eközben keletkezik az az energia, mely lehetővé teszi, hogy mozogjunk, dolgozzunk, egyszóval éljünk. Az életünk fenntartásához szükséges energiamennyiséget kilokalóriákban (kcal) szokás meghatározni. A tápláléknak másodszor olyan anyagokat kell tartalmaznia, melyek testünk alkotóelemeinek állandó építéséhez szükségesek: a fehérjéket és különféle ásványi anyagokat (mész, foszfor, vas, réz stb.). Végül a tápláléknak még egyéb, bonyolult összetételű és igen nagy hatóképességű vegyületeket is — habár igen kis menynyiségben — tartalmaznia kell: a vitaminokat. Ezek szabályozzák és serkentik életműködésünket, szervezetünket pedig ellenállóbbá teszik és védik a betegségekkel szemben. Mind a szénhidrátokat és a zsiradékokat, mind a fehérjéket és a vitaminokat, sőt a különféle ásványi anyagokat is állati (tej, hús, tojás) és növényi (tészta, zöldségfélék, gyümölcs) eredetű táplálékból nyeri szervezetünk. A tápanyagok aránya és alkotóelemei Legfontosabb energiát adó tápanyagunk a szénhidrát. Teljes kalóriaszükségletünk 50—70 százalékát különböző, nagyrészt növényi eredetű szénhidrátokból fedezzük. Szervezetünkben minden gramm elfogyasztott szénhidrátból 4,1 kcal szabadul fei. Másik kalóriaforrásunk a különféle zsiradékok. Ezek a teljes kalóriaellátásunkban 15—35 százalékkal vesznek részt; 1 g növényi vagy állati eredetű zsiradék elfogyasztása 9,3 kcal-t jelent szervezetünk számára. Tehát viszonylag csekély zslradékmennyiség is aránylag jelentős kalőriamenynyiséget jelent. A szénhidrátok és zsiradékok biztosítják szervezetünk kalóriaszükségletének kb. 85 %-át, a hátralevő — aránylag csekély — energiamennyiséget az egyik legfontosabb tápanyagunk, a fehérje biztosítja. A fehérjék különféle, viszonylag egyszerű elemekből, az aminosavakból tevődnek öszsze. Kb. 20 féle aminosavat Ismerünk. Az elfogyasztott tápanyag-fehérjéket szervezetünk lebontja és a test építéséhez szükséges testfehérjéket ezekből az aminosavakból építi ismét fel. Bizonyos aminosavakat a szervezet más aminosavakból való átalakítással maga is el tud készíteni. Viszont van 8 olyan ún. „létfontosságú" aminosav, melyet nem lehet mással helyettesíteni. Ezeket a megfelelő mennyiségben és arányban szervezetünknek okvetlenül meg kell kapnia, mivel ha csupán egy is hiányzik közülük, szervezetünk nem tudja a testünk építőanyagának kopását pótló értékes emberi fehérjéket felépíteni. Az ABC egyes betűivel jelölt vitaminokat sem képes szervezetünk hosszabb Ideig nélkülözni, teljes hiányuk súlyos megbetegedéssel jár, sőt bele is halhatunk. Részleges hiányuk viszont ellenálló képességünk csökkenésével és erős fáradékonysággal jár. Éhezés telt gyomorral Az aminosavak és a vitaminok felfedezése és megismerése nagy jelentőségű az emberi táplálkozás szempontjából. Hiányuk egy újabb fogalom: a minőségi éhezés fogalmának megismeréséhez vezetett. Eddig az éhezésen a táplálék hiányát vagy nem kielégítő mennyiségét értettük, egyszóval a korgó gyomrot. A minőségi éhezés viszont azt jelenti, hogy teljesen jóllakottan, telt gyomorral is lehet éhezni, ha az egyébként bőséges táplálékunkból egyikmásik aminosav vagy vitamin hiányzik. A hosszabb ideig tartó minőségi éhezés eleinte alig észrevehető tünetekkel kezdődik, később azonban ugyanolyan súlyos kimenetelű lehet, mint a mennyiségi éhezés. Állatkísérletekkel bebizonyították, hogy minőségi éhezés bekövetkezhet abban az esetben is, ha ugyan megkapja szervezetünk a szükséges aminosavakat, de nem egy étkezés folyamán, hanem különböző időben és adagokban. Ilyenkor, ha a szükséges nyolc aminosav közül csupán egy is hiányzik, szervezetünk nem képes a hét aminosavat testünk felépítésére fordítani, hanem ehelyett kalórlafejlesztésre fordítja, vagyis elégeti. Ha viszont a nyolc aminosav közül hét a kívánatos 100 %-os arányban van jelen táplálékunkban, egy azonban csak pl. 30 %-ban, akkor szervezetünk a többi aminosavból is csak 30 %-ot használ fel a test felépítésére, a fennmaradó 70 %-ot pedig elégeti. Fehérjetartalmuk alapján táplálékainkat két csoportra osztjuk. A komplett fehérje tartalA brit Ford gyár legfényűzőbb kocsija az „Executive". A Zodiac Mark IV. modellből fejlesztették ki s 160 km/óra sebességet ér el. Egyebek kőzött automatikus sebességváltóval, szervóberendezéssel, hátratolható tetővel, biztonsági övekkel, rádióval, ködlámpával stb. van felszerelve. múak a nélkülözhetetlen aminosavakat a szükséges menynyiségben és arányban tartalmazzák, a hiányos fehérje tartalmúakból viszont egyik-másik aminosav teljesen vagy részben hiányzik. A komplett fehérjék közül a legfontosabb a tej, a túró, a sajt, a tejfel, a tojás, a hús és a burgonya. Igen értékes még a szójabab és a gabonafélék fehérjéje is. A növényi eredetű táplálékaink legtöbbje (búza, rozs, bab, borsó, kukorica, főzelékfélék, gyümölcsök) hiányos fehérje tartalmú. Miért helytelen a régi táplálkozási mód? A társadalmi fejlődéssel és a lakosság jövedelmének emelkedésével párhuzamosan kimutathatóan többet költünk élelmiszerek vásárlására, mint a háború előtt, tehát jóval többet eszünk. A bőségesebb táplálkozás ellenére táplálkozásunk színvonala csak csekély emelkedést mutat. A lakosság táplálkozását ui. a magas kalóriaellátás és a nagymérvű szénhidrátfogyasztás jellemzi, tehát bőséges a kenyér, a tésztafélék, a szalonna és a sertészsír fogyasztása. Fehérjefogyasztásunk viszont a helytelen, elavult táplálkozási szokások miatt nem kielégítő. Az emberek egy része a jobb táplálkozáson még ma is a zsírbő és a sok húst tartalmazó étkezést érti. Ezek a tejes- és tojásos ételeket, a főzelék- és tésztaféléket, valamint a gyümölcsöt nem is tartják élelmiszernek. A lakosság másik része viszont bőven fogyaszt tésztaféléket, hüvelyeseket és zöldfőzeléket, melyeknek viszont a fehérjetartalma hiányos. Végttl pedig általánosságban ls Jellemző, hogy a hétköznapi — sokszor rendszertelen és egyoldalú — táplálkozást a szokatlanul sok zsírt, húst és édességet tartalmazó vasárnapi étkezések követik. Hiányzik tehát táplálkozásunkból a rendszeresség és az egyenletesség. Komplettálós és helyes táplálkozás Élelmiszereink a tápanyagokat nem egyforma mértékben tartalmazzák, viszont szervezetünk a tápanyagok és a vitaminok rendszeres fogyasztását kívánja meg. Étrendünket tehát úgy kell összeállítanunk, hogy egyik étel hiányosságait a másik étel kiegészítse, mégpedig egy étkezés keretén belül. Az ételeknek ezt az egymással való biológiai kiegészítését nevezzük komplettálásnak. A fehér búzalisztből készült főtt tészta hiányos fehérjetartalmú, tehát a szervezet építése szempontjából kevés értéket képvisel. A hiányozó aminosavak tejfellel, túróval vagy tojással komplettálhatók, s Igy a tészta nagy kalóriatartalmán felül még szervezetünk fehérjeszükségletét is biztosíthatjuk. A mák, dió, lekvár ugyan emeli a kalóriaértéket, a hiányos fehérjét azonban nem egészíti ki. A búzaliszt egyik aminosavának (llzin) hiánya kitűnően komplettálható burgonyával, tehát a burgonyás tésztafélékkel (krumpligombóc, grenadírmars stb.) komplett fehérjéket veszünk magunkhoz. Szervezetünk állandó vitaminellátására is fordítsunk nagy gondot. Közben ne feledjük, hogy a legfontosabb 4 vitamin közül az „A" és a „D" zsírban oldódó, tehát ezeket csak akkor tudja szervezetünk hasznosítani, ha egyidejűleg zsíros ételeket is fogyasztunk. A „C" vitaminszükségletünket a gyümölcsökön kívül — főképp télen — savanyúságokkal vagy kompóttal szerezhetjük meg. Legfontosabb vitaminforrásaink: a tej, a tejtermékek, a tojás, a zöldségfélék, a gyümölcsök, a tengeri halak májolajai, a hirtelen sült húsok és az élesztő. Dr. P. P.