Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-26 / 143. szám, péntek

SZÁNTÓ LÁSZLÓ: Hašek és Kollmann Hašek és Kollmann körülbelül három hónapig tartózkodtak nemzet-közi brigádunknál. Hašeket hallottam, amikor az interbrigadistáknak előadási tartott o krasznojarszki színházban. Oroszul beszél*., unalmasan és egyhangúan. Nem volt semmiféle kontaktusa a hallgatósággal. Arcán sohasem láttam mosolyt, szüntelenül sopánkodott. Életemben nem ha Mottom még rosszabb szónokot. Ha akkortájt volaki azt mondja nekem, hogy ez az ember megírja a Svejket «- kinevetem. Kollmann úgy él az emlékezetemben mint a szigor megtestesült marat i szobra. Műveltség dolgában azonban vala-menynyiünkön túltett. Személyesen ritkán érintkeztünk, mert nem tudtuk jól megértetni egymást, ö inkább a németekkel vitázott. Nem nagyon imponáltak nekünk. Hősekről csak annyit tudtunk, hogy volt hadifogoly és cseh. Kollmannban is csak a vo<t Osztrák hadifoglyot láttuk. Csupán a „hivatali" tekintélyüket ismertük el, mert a hadsereg művelődési osztályának munkatársai voltak és engedelmeskednünk kellett nekik. Úgy emlékezem meg róluk, mint ahogy akkoriban tekintettem rájuk. Kollmann és Hašek 1920. május 1-ig Krasznojarszkban maradt. Május elsején ugyanis képes melléklettel megjelent egy német nyelvű brosúra, amelyet Kollmann írt és szerkesztett. Mi egy magyar nyelvű hetilapot adtunk ki és Kollmann brosúráját rettenetesen száraznak tartottuk. Magától értetődően, akkor még csak nem is sejtettem, hogy Kollmannból világviszonylatban is rangos tudós lesz. Hazatértem után Kollmannal már csak a „Pod znamením marxizmu" című folyóirat hasábjain találkoztam. Huszonegy éven át tagja volt e lap vezető gárdájának és sok cikke jeleni meg. Nagyra becsültem a matematikáról és a fizikáról írt cikkeit. Személyesen csak a felszabadulás után, 1946-ban találkoztam vele Bratislavában, ahol előadást tartott. 1948 januárjában Prágában találkoztunk a párt ideológiai dolgozóinak értekezletén. Kollmann itt előadást tartott a Kommunista Kiáltvány 100. évfordulójáról. Kitűnő, forradalmi hévtől áthatott és lelkes tapssal jutalmazott előadás volt ez. Szememben alakja óriássá nőtt. Valóban ő mondotta a legtöbbet azok közül, akik oť a marxizmusról előadást tartottak. S néhány hónap múlva letartóztatták. 1954-ben ismét találkoztunk, ezúttal Moszkvában. Röviden megemlítette, Hogy időközben mi történt vele. Kéthetes internálás után a repülőtérre vitték és a repülőgépből csak Moszkvában szállt ki. Itt három évet ült magánzárkában. Aztán szabadlábra helyezték. Kollmannt nagyra becsülöm rendkívüli ismereteiért, nagy tudományos rangjáért. Bizonyos, hogy nálunk számos művelt marxistát nevelt. Zalka Máté lefegyverzi a lengyel légionáriusokat A nemzetközi brigád, amíg Krasznojarszkban maradt, nem büszkélkedhetett valamilyen rend. kívüli harci érdemekkel. Ilyen babérokat csak a Krímen, a Wrangel, majd a Mahno „zöld köztársasága" elleni harcokban aratott: Meg kell azonban említenem két érdekes akciót, amelyre még Krasznojarsrkban került sor. Említettem már, hogy a krasznojarszki állomáson néhány lengyel légionárius vonatszerelvény vesztegelt. A csehszlovákokhoz hasonlóan a lengyelek is léglót szerveztek. A helybeli állomáson ©H rekedt mintegy ezer tiszt és ötezer közlegény. Az állomáson rostokoltak még akkor is, amikor a városban már ott volt a Vörös Hadsereg és a mi nemzetközi brigádunk is. Arra vártak, hogy tovább engedjük-e őke*, vagy sem. Egy szép napon Zalka Máté századnyi katonával közelítette meg a lengyel vonatszerelvényeket. Felszólította a lengyeleket, tegyék le a fegyvert. Ha ez egy félórán belül nem történik meg, szitává lövik ô ke

1, mert egy egész hadosztállyal állnak szemben. Fél óra múlva a lengyelek letették a fegyvert. Igy szerelt le Zalka Máté egy század vörös gárdistával több ezer lengyel légionáriust. Nemzetközi brigádunk másik ehhez hasonló huszárvágása volt a partizánok lefegyverzése. Tudnivaló, hogy Kolcsakék csak a Szibériai Vasútvonal mentén, mindkét oldalon körülbelül 3-4 kilométernyi sóvo* tartottak a kezükben. Különben egész Szibériában a partizánok voltak a helyzet urai. Krasznojarszk környékén két partizánosztag működött. Az egyiknek Scsetyinkin, egy volt cári őrmester, a másiknak Kravcsenko, egy — a cár által Szibériába száműzött mérnök volt a parancsnoka. Kravcsenko nem volt bolseviki, hanem eszer, szociális forradalmár. Ügy beszélték, hogy ebben a két osztagban 40 000 fegyveres paraszt volt. Valószínűleg ez túlzás volt. Viszont a két osz'ag még igy is nagy és veszélyes ütőerőnek számított. Ezek a partizánok eltértek a második világháború után kialakult elképzeléseinktől. Inkább anarchisták voltak, akik nem ismertek el semmiféle tekintélyt. Csak a szibériai talajból nőhettek ki. A szibériai paraszt ugyanis más, mint az eurójxii. Földesúr sohasem sanyargatta, mindig szabad ember volt. Földje annyi volt, amennyit csak akart, jobban mondva, amennyinek megművelésére a csalódjóval együtt vállalkozhatott, mert a falun zse

1lér nem akadt. ösztönös anarchisták voltak, nem ismertek el semmiféle hatalmat, csak a parancsnokét, akit maguk választoltak és önként hajlottak szavára. Igy a két említett partizónosztag is csak Scse'yinkint és Kravcsenkót ismerte el és senki mást. A szovjet hatalmat, a városi szovjetet semmibe vették. Március eleje volt, a szovjet hatalom lassan megszilárdult, és Krasznojarszk környékén még mindig feltünedeztek az állig felfegyverzett parasztok csapatai. Barmikor betörhettek a városba, zűrzavart kelthettek vagy tömegmészárlásra vetemedhettek. Nem csoda, hogy a városi szovjet nagyon áhította lefegyverzésüket. Nemzetközi brigádunkat bízták meg ezzel a feladattal. Személyesen részt vehettem sikeres végrehajtásában. Acsinszkban került erre sor, Knasznojarszk'ól mintegy 250 kilométernyire nyugatra. Nemzetköri brigádunk küldöttei ott találkoztak Kravcsenkóval és Scsetyinkinnel. A tárgyalást Zalka Máté vezette, aki vol partizánként személyesen ismerte őket, észjárásúikat és módszereiket egyaránt. Ennek köszönhető, hogy egyetlen szavára, az internacionalista szavára, letették a fegyvert. — Az anyátok, — mondotta Kravcsenko és Scsetyinkin - ha nem volnátok internacionalisták, sohasem tennénk le a fegyvert. De ha már azok vagytok, akkor alóvetjük magunkat. Szibériában ilyen nagy tekintélye volt nemzetközi brigádunknak. Fél év múlva a szovjet hatalom Wrangel ellen mozgósította Kravcsenko és Scsetyinkin volt partizánjait. Ezek a parasztemberek, mielőtt elindultak volna, gondjainkra bízták a kormányzóságot és lelkünkre kötötték — úgy védjük, mint a szemünk fényét. Egy hónappal később nemzetközi brigádunk ls útnak indult a Krim felé, Wrangel ellen. A spanyol polgárháborúban hősi halált halt Zalka Máténak nevét főleg a kazanyi arany meg. mentése tette ismertté. A csehszlovák légionáriusok Kazányt feladva, ellopták, majd 1918 szeptember elején Kolcsaknak átadták az ország aranykincsét. Egy részét — 750 ládányit - azonban „megmentettek" saját maguknak. A Sheridan hajóval Vlagyivosztokból Triesztbe és onnét kórházvonattal a Csehszlovák Köztársaságba szállították. Kolcsak a kazányi kincs ráeső részét különvonaton vitte magával és válogatott egységekkel őriztette. Ez a vonat, amelynek kilenc vagonjában 700 millió aranyrubel értékű kincs lapult meg, egy ízben Krasznojarszktól nem messze vesztegelt. Egy kis szibériai vasútállomás távírászának híreiből erről értesült Grjazanov, az uráli tatárok partizánosztagának parancsnoka. Megtudta ez* az internacionalista brigád egyik osztaga is, amelynek parancsnoka Zalka Máté volt. A vonatot megtámadták, de az első kísérletek' nem jártak eredménnyel. Jól védett, szűk völgyben vesztegelt. Crjazanov és Zalka cselhez folyamodtak. Olyan látszatot keltettek, mintha lemondtak volna a vonat megtámadásáról. Kolcsakék lépre mentek és a vonat elhagyta a védett helyet, t- Grjazanov és Zalka így kaparintotta meg a kazányi aranykincse*. A vonatot egy ideig Krasznojarszkban őrizték, majd Zalkát megbízták, hogy juttassa el Moszkvába. Szamarából azonban visszaparancsolták Kazányba. (Folytatjuk.) Negvédik-e becsületüket? Szlovákiában oz idén 1074 tanterem épül ® A harmonogram teljesítése jobb, mint a múlt évben volt ® A nemzeti bizottságok célprémiumot írtak ki ® További 1200 tanterem építését kezdik meg Még egy jó hónap, s újra itt a vakáció. Bezárulnak az iskolák kapui. Az iskolagondok azonban nem szűnnek meg. Javulást csupán az egyre fokozottabb beruházások hozhatnak. A negyedik ötéves terv éveiben 3827 millió koronát fordítanak hazánkban az iskolahálózat bővítésére. Ennek 47 százaléka Szlovákiára jut. Szép tervek ... Az idén Szlovákiában 1074 tanterem építésével számol a terv. Ebből a nyugat-szlovákiai kerületre 474, a közép-szlovákiai kerületre 181 és a kelet-szlovákiai kerületre 419 jut. Az építkezések súlypontja három járáson van. A košiceiben 159, a trnavaiban és a Bratislava-város-iban pedig több, mint 100 tanteremnek kellene elkészülnie. A prešovi, komáromi, Spišská Nová Ves-1 járások feladata sem kicsi, örvendetes az a tény, hogy Bratislavában, a Pošen lakótelepen, Bardejovban, a žilinai járás Rosina községében, Nagymegyeren és Banská Bystricán már átadták rendeltetésének az iskolákat. ... gyenge teljesítmény A múlt évtől eltérően a nyitrai járásban az idén lassúbb az építkezések üteme. Különösen észlelhető ez az állatorvosi főIskola és a mezőgazdasági-műszaki középiskola építésénél. A lévai járásban is mutatkozik lemaradás. A legnagyobb mégis a kelet-szlovákiai kerületben észlelhető, ahol az Iskolahálózat amúgy is a legrosszabb. Az építövállalatok az év első négy hónapja alatt az egész évi tervüknek csak egyötödét teljesítették. Segít a célprémium? Májusban és júniusbqfl, további iskolák átadásával számol a terv. Mégpedig: Myjaván, Örsújfalun, Nagylégen, Modrán (25 tantermes) Dolná SuCán, Dernőn és egy mezőgazdasági tanonciskolát Trnaván. Hogy elkészülnek-e, ez elsősorban az építővállalatoktól függ. Ezért a nemzeti bizottságok tartalékalapjukból célprémiumot helyeztek kilátásba. A kelet-szlovákiai kerületben pl. a kerületi nemzeti bizottság az építőmunkásoknak minden esetben 2000 koronát utal ki, ha az iskola idejében és hibátlanul elkészül. Külön prémiumot helyeztek kilátásba a košicei gyermekotthon építői számára. Ha augusztus l-ig elkészülnek, 20 000 korona üti a markukat. A jó kezdet fél siker Az idén Szlovákiában további 1259 tanterem építését kell megkezdeni. Nem közömbös, hogy az építkezés megkezdésének évében milyen eredmények születnek. A közmondás is azt tartja: a jó kezdet fél siker. Viszont az említett 1259 tanteremből 400 építésének kezdete még nincs is meghatározva. Jóllehet ezek helyi jellegű iskolák, de nagy szükség van rájuk. A nemzeti bizottságok azonban keresik a lehetőséget, hogy ezeknek az építését is mielőbb megkezdhessék. - nj A magántraktorosnak is van gondja... Kissé szokatlan kifejezés a „magántraktoros", ám van ilyen is. Azokról a magángazdákról van szó, akik traktort vásároltak. A zvolení járásban 170 traktor van magánkézen, s ezek közül 120 az utóbbi két évben cserélt gazdát. Az intézkedés," amely a „magángazdálkodók gépesítését" lehetővé teszi, kétségtelenül józan megfontolás eredménye: a traktorozó magángazda nem veszélyezteti a szocializmust, sőt, a közellátás oly szükséges mezőgazdasági termékeit gyarapítja gépével. Ezért nem hiábavaló törődni azzal is, hogy e traktorokat jól kihasználják. Csakhogy e téren sok a nehézség. A^ magánkézen levő traktorok többsége, természetesen, használt, régi gép. S mint ilyen, gyakori javításra szorul. A gyakorlat e téren az, hogy a gazdák a szövetkezet Javító műhelyébe viszik a masinát, fizetnek valamit a gépésznek, aki megjavítja nekik. Ez azonban elvonja a karbantartókat a szövetkezeti gépek javításától. Igy azután szaporodnak az egyáltalán n§m kívánatos „fusi-munkák". Nem lenne jobb mind a két fél szempontjából, ha a szövetkezeti javítóműhelyek, vagy a gépállomások szabott árakért dolgozó szervizszolgálatot létesítenének? (v| J

avakorabeli férfi lép be a szövetkezet irodájába. Olajfoltokkal tarkí tott ruhája elárulja, hogy csakis műhelyben dolgozhat. Beszédéből ls erre lehet következtetni. Mikor magyarázat kíséretében a padlóra karcolt tervrajzot ismerte ti Píver Dezsővel, a hodosi szövetkezet elnökével, másra nem is gondolhat az ember, mint egy mesterre. Magyarázata rövid, tömör, sokatmondó. Ogy tűnik, hogy a gondolatmenete gyorsabb a kimondott szónál, amit rajzokkal egészít ki. A laikus előtt is világossá válik, hogy egy abraktakarmány felvonó és szállító berendezés tervezéséről van szó. " — Jól van, Laci bácsi, értem, fogjon hozzá és csinálja meg — biztatja őt az elnök. Orsolya László elköszön és megy a munkahelyére, ám távozása után sem marad abba az elkezdett téma. Ugyanis a hodosi szövetkezetben havonta 6—7 vagon takarmánykeveréket kell az emeletre juttatni, ami kézi munkával megerőltető és költséges. Har a munkabért nem is vesszük figyelembe, csak a tönkrement papírzsákok értékét, akkor ls évente több mint 30 ezer koronát ad ki fölöslegesen a szövetkezet. Laci bácsi viszont az említett berendezést megközelítőleg 3000 koronáért elkészíti, ami még annyival drágul, hogy pótjutalomként 1000 koronát fizetnek a munkájáért. Az elnök jót kao \g a kérdésen, hogy vajön Orsolya bácsi meg tudja-e csinálni a bonyolult fölszerelést? — Hihetetlen adottsággal és akarattal rendelkezik Laci bácsi — jegyzi meg Píver elvtárs, és Invitál az elnök, hogy tekintsük meg a műhelyét meg a munkáját. Útközben újságolja, hogy a mester száCL óadaídaíd metáet mára nem jelent nehézséget a legbonyolultabb munka sem. A vasesztergapadot is úgy kezeli, akár a fúrógépet. A fordulatszám előzetes kiszámítása után ékszíjtárcsákat önt. Jelenleg egy nafta'kutat készít kiselejtezett vasúti tartályból. A szövetkezetnek ez sem fog ötezer koronánál nagyobb kiadást jelenteni. Elkészít ő kalapácsos darálót, cséplőgépet, annak idején a régi típusú, belső mágneses traktort átdolgozta külső mágnesesre, a tűzgépekből magánjáró kazánokat csinált és más olyan munkát végzett már el, amit szinte lehetetlen elképzelni egy gépészkovácsról. Mert ezt a mesterségét tanulta Dióspatonyban, ahogy a műhelyben való találkozáskor elárulta. Meglepő a műhely felszerelése is. A szerszám egy részét hulladékvasból gyűjtötte össze. Némelyeknek aíz értéke ezer koronát is ér. Vannak itt azonban vásárolt, „kényes" dolgok is, mikrométerek, indigátorok meg miegymás, amik az ezredmilliméter pontosságú munkák mérésére szolgálnak, mert Laci bácsi ilyeneket ls végez. Neki mindegy: a gőzgép, a benzin- vagy a Diesel-motor javításai. — Gyermekkoromban is vonzódtam a gépekhez, a vashoz és most sem mondanék le a szakmámról — -vallja magáról Lact bácsi. Ezért ls ment gépészkovács-inasnak. Bővítette tudását a bohumíni vasgyárban és katonáskodása Idején a műhelyben. Ilyen széles körű sokoldalúságot azonban a sokéves gyakorlat sem adhatott volna neki, ha nem lett volna hozzá veleszületett adottsága. Laci bácsit jogosan tartják meglepő tehetséggel rendelkező embernek a hodosiak (dunaszerdahelyi járás). Volt ő már mühelymester ls, 12 javító munkáját irányította, csark az volt a baj, hogy akkor a saját tehetségét nem érvényesíthette. Igy minden munka Jól megy. A 32 erőgépből csúcsmunkák idején egy sincs a műhelyben, pedig a főjávítást is otthon végzi. Laci bácsi sokoldalúságát az is jelzi, hogy van olyan nap, amikor szinte órápként kell átállnia más-más munkára. Ezek után már nem merném megkérdezni, hogy vajon képes-e egy bonyolultabb feladat elvégzésére? (bj)