Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-20 / 137. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek

f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZÖTTS AGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. május 20. • Szombat • XX. évfolyam, 137. szám • Ára 70 fillér MAI SZÁMUNKBAN A MERÉSZ TERVEK TESTET ÖLTENEK Készülnek a bratislavai Duna-híd tervei (6. oldal) HA PER, LEGYEN PER Szükség van-e az ügyvédekre (8-9. oldal) KISZOLGÁLTATOTTAK A hivatalokról és az ügyintézésről (8-9. oldal) DEMOKRÁCIA TÁJÉKOZTATÁS a a szocialista demokrácia továbbíej-j lesztéséről és elmélyítéséről esik szó, akkor rendszerint arra gondolunk, hogy a dolgozókat, a lakosságot az eddiginél jobban, fokozottabban vonjuk be a közügyek intézésébe, hogy az embereknek nagyobb lehetőségük nyíljék a munka- vagy lakóhelyük ügyeinek intézésében, a problémák megoldásában érdemben hallassák szavukat. Ez így is van, a szocialista demokrácia valóban ezt jelenti: Csakhogy annak, hogy az emberek a demokrácia nyújtotta lehetőségekkel élni is tudjanak, több feltétele van. Ezek egyik legfontosabbika a tájékoztatás. Mert ahhoz, hogy az emberek érdemben hozzá tudjanak szólni valamely kérdéshez, tájékozottnak kell lenniök. A valóság ismerete — legyen szó politikai vagy gazdasági kérdésről — nélkülözhetetlen eleme a szocialista demokrácia érvényesülésének. Különben hogyan igazodnának el az emberek a kérdések sokaságában, hogyan és honnan kaphatnának választ arra a naponként fölmerülő kérdésre: mi, miért és hogyan. Nem szabad szem elől téveszteni azt az alapvető tényt: a nép tudja, mi történik. Hiszen, ha bármi történik, — akár kedvező, akár kedvezőtlen jelenség - az ilyen vagy olyan vonatkozásban kihat az emberek életére. S a jelenségek és azok hatása alapján az emberek véleményt formálnak, ítéletet mondanak. Hogy milyen véleményt formálnak és milyen ítéletet mondanak, azt nemcsak a jelenségek és történések hatása határozza meg, hanem e jelenségeket megmagyarázó tájékoztatás is. Ugyanis csakis a jelenségek okait föltáró és az összefüggéseket megmagyarázó tájékoztató adhat kellő magyarázatot, és csakis ez a tájékoztatás veheti elejét a szubjektív s ennél fogva esetenként helytelen vélemény formáiásnak. De nemcsak errői van szó, hanem arról is, hogy amire az emberek nem kapnak autentikus helyről magyarázatot, azt „megmagyarázza" más, és történetesen nem a valóságnak megfelelően, hanem a saját szája íze szerint. I

gen nagy hangsúlyt kaptak a demokratizmus kibontakoztatásának és érvényesítésének kérdései, valamint ezzel kapcsolatban a sok irányú tájékoztatás az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével. Bár egyesek véleménye szerint az alsóbb szervek, a vállalati hatáskör bővítése, az egyszemélyi vezetés elvének megszilárdítása egyszerűen összeegyeztethetetlen a demokratizmus bővítésévei és elmélyítésével. Holott ez egyáltalán nincs így. Éppen ellenkezőleg van, mivel maga az új gazdaságirányítási rendszer a felszabadulás óta egyike a legnagyobb mérvű és jelentőséggel bíró demokratizálódási folyamatnak. A szemléletesség kedvéért, kissé leegyszerűsítve a dolgot: azokban a kérdésekben, — a termelés struktúrája, nyersanyag beszerzés, áruértékesítés — amelyekben még nem is oly rég az illetékes minisztérium döntött, ez a jog most a vállalatok, illetve a gazdasági vezetők hatáskörébe kerül. Igaz, hogy ezzel egyidejűleg megnő a gazdasági vezetők felelőssége is. És nemcsak fölfelé, az irányító szervekkel, az állommal szemben — mégpedig olyan vonatkozásban, hogy a vállalat termelőtevékenysége a társadalom érdekeit szolgálja-e, és hogy eleget tesz-e az állampénztárba előírt befizetési kötelezettségeinek - hanem a vállalat dolgozóival szemben is. Ugyanis az új rendszerben a döntés joga szűk körre, a gazdasági vezetőkre korlátozódik. Viszont a döntések eredményei, illetve következményei már sok embert, esetleg az egész vállalati kollektívát érintik. Mert igaz ugyan, hogy az új irányítási rendszerben a dolgozók anyagi érdekeltségére, kezdeményezésére építünk, de ugyanokkor igaz az is, hogy a személyes anyagi érdekeltség nemcsak az egyén munkájától függ, hanem a vállalat gazdasági eredményeitől is, amelyben döntő szerepet játszanak a gazdasági vezetők döntései. E

bből pedig szükségszerűen következik, hogy meg kell találni azokat a demokratikus formákat, amelyek biztosítják a dolgozók számára, hogy megfelelő szinten érdemben hallathassák szavukat. Továbbá azt is, hogy hasonló szinten rendszeres, valósághű tájékoztatást kapjanak üzemük helyzetérői, (Folytatás • Z. oldalon) A CSISZ szlovákiai konferenciája folytatja ülését SZAVUNK ÉS TETTÜNK EGY IEGYEN Tegnap a CSISZ szlovákiai konferenciája vitával folytatta ülését. A felszólalók szinte egyértelműen hangsúlyozták, hogy új munkamódszereket kell keresni az ifjúság aktivizálásához. Jozef Svec Dubnicáról például azt mondotta, hogy náluk nagyon jól bevált a szocialista munkaverseny. A csoportokba osztott CSISZ-tagok arra törekszenek, hogy az ő csoportjuk vigye el a babárt. Bakó József, az érsekújvári Elektrosvit CSISZ szervezetének elnöke elmondotta, milyen visszhangot keltett üzemükben az új gazdaságirányítási rendszer, és ezzel kapcsolatban milyen feladat hárul a fiatalokra. Többen beszéltek a testnevelés népszerűsítésének fontosságáról. Homola elvtárs, a CSTSZ alelnöke szerint a testnevelés és a kultúra terén nem arra kell törekedni, hogy kimagasló egyéniségeket neveljünk, hanem arra, hogy mindkettő tömegmozgalommá váljon. A vitában felszólalt Miroslav Zavadll, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke. A szlovákiai konferenciától azt várjuk — mondotta — hogy állást foglal a CSISZ-szervezet és a pionír-szervezet jelenlegi helyzetéhez, hogy világosan utat mutat. A múltban sok jó eredménnyel dicsekedhettünk, itt elsősorban az ifjúsági építkezésekre gondolok. Ma mást kell tennünk, és hiszem, hogy ezt a feladatot ls jól teljesítjük. Hangsúlyozom, hogy mindezt a szocialista társadalmi rendszer felépítésének szükségessége határozza meg. Szigorúan felül kell vizsgálnunk az ifjúság és a pionírok körében végzett munkánkat. Fontos, hogy mindkét szervezet élén (Folytatás a 2. oldalon) Antonín Novotný hazaérkezett Kanadából (CTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök, aki teleségével együtt Kanadában tartózkodott, május 19-én visszaérkezett Prágába. A köztársasági elnök Václav Dávid külügyminiszter, Karel Hoffmann művelődés- és tájékoztatásügyi miniszter, Štefan Brenčič docens, az SZNT művelődés- és tájékoztatásügyi megbízottja, valamint Ladislav Novák, az elnöki iroda vezetője kíséretében látogatást tett Ottawában, Quebecben és Montrealban, ahol megtekintette a világkiállítást és részt vett Csehszlovákia nemzeti napján. A köztársasági elnököt és kíséretét a ruzynéi repülőtéren a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjai és póttagjai: Jaromir Doianský, Drahomír Kolder, Bohuslav Lastovička, jozef Lenárt, Antonín Kapek, Miroslav Pastyŕík és Martin Vaculík, a CSKP Központi Bizottságának titkárai: Vladimír Koucký és Ľubomír Štrougal, František Krajčír, a kormányelnök helyettese, Ludvík Cerný, Prága főpolgármestere, a csehszlovák néphadsereg tábornoki kara, és politikai és közéletünk más képviselőt fogadták, jelen volt E. Caldwell, Kanada prágai ügyvivő]* és a prágai diplomáciai testület tagjai. Thália követői Komáromban Komárom ünneplőbe öltözött. Transzparensek, díszes kirakatok, színes plakátok köszöntik Thália követőit, a városba érkező színjátszókat és előadókat. Május derekán tavaly és tavalyelőtt is az történt, ami ma: találkozót adtak egymásnak a legjobb csehszlovákiai magyar szavalók, irodalmi színpadok és színjátszó együttesek, hogy bemutassák tudásukat, hónapokig tartó fáradozásuk eredéményét. A szándék nem változott. A ma kezdődő Jókai-napok hangulata mégis más, mint volt az előzőké. Tavaly és tavalyelőtt a kezdés nehézségei kísértettek. Az előkészület ma sem ment zökkenőmentesen. Ezúttal azonban a rendezvény már a kiforrottság — tartalmilag és formailag egyaránt —, a szilárdság érzetét keltt. A Jókai-napokra ma már úgy tekintünk, mint ami bekerült életünk vérkeringésébe, mint ami az emberek ezreinek az érdeklődésére számíthat. Az ünnepi hangulat nem korlátozódik Komáromra. A dunaszerdahelyieket ugyanaz az érzés fútt, ami a losonciakat, a rimaszombatiakat, a rozsnyólakat, vagy akár a klrályhelmecieket. S ha külön-külön mindegyik délszlovákiai város és falu nem is képviselteti magát a csehszlovákiai magyarok kulturális seregszemléjén, az együttérzés és a figyelem mindenütt Komáromra irányul. A szereplők és a nézők százai várják, hogy mit hoz az idei szemle, mtlyen színvonallal gazdagodik kulturális életünk. Helytelen lenne jóslatokba bocsátkozni. A járást, illetve a kerületi szemlék tapasztalatai alapján azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy a felkészülés alapos, a teljesítmény Igényes. Az együttesek régebben sok esetben ösztönösen dolgoztak. Munkájuk az utóbbi Időben azonban egyre tudatosabbá vált. Egyrészt azért, mert maguk is érzik, hogy a lényeg nem a szereplésen, nem a szórakoztatáson, hanem a mondanivalón, a tolmácsolni szándékolt gondolaton van. Másrészt azért, mert tökéletesedik az irányítószervek munkája, amelyek azon fáradoznak, hogy helyes irányba tereljék a müsorpolttikát. A két törekvés találkozása és az együttes munka minden tekintetben gyümölcsöző. Az 1967-es fókái-napok ma, 18 órákor kezdődnek a Hősök emlékművének a megkoszorúzásával. Az ünnepélyes megnyitásra 19 órakor a Szakszervezetek Házában kerül sor. Elsőnek a házigazda, a komáromi Magyar Alapiskola színjátszó együttese mutatja be műsorát. A következő napokban közel 40 szavaló, hat Irodalmi színpad, és hat színjátszó együttes lép színre. Rimaszombat, Losonc, Léva, Fülek, Szene, Nagymegyer, Galánta és más városok és falvak előadót, tlletve együttesel mutatkoznak be, adnak hírt életükről, kulturális munkájukról. Komárom, a nagy mesemondó szülővárosa ezúttal nyolc napig a kultúra fáklyav'wOtnek lesz a meleg otthona. Thália követőit a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő fókai-napok alkalmából azzal a hittel köszöntjük, hogy fáradságos munkájuk bizonyára ismét eredményes lesz és a színpadnyújtotta eszközökkel a népművelés, a nyelvművelés és a szórakoztatás útját bátran járják ma/

d a lövőben Is. (b|