Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-17 / 134. szám, szerda

| Meghalt Forbáth Imre | Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy Forbáth Imre köl­tő, a csehszlovákiai magyar lí­ra legsajátosabb képviselője életének 69. évében elhunyt. Forbáth Imre a dunántúli Bö­hönyén született 1898. novem­ber 17-én. Az ifjú költő a Ma­gyar Tanácsköztársaság bukása után először Bécsbe, majd Csehszlováklába emigrált. Első verseskötete 1922-ben Bécsben jelent meg, amelyet továbbiak követtek. Forbáth Imre, mint író, költő 1938 után elhallga­tott, s a londoni emigrációt kö­vetően a felszabadulás után kü­lönböző párt és állami tiszt­ségeket töltött be, s a cseh­országi Tepllcen telepedett le. Válogatott verseit 1958-ban Mi­kor a néma beszélni kezd cím­mel a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó adta ki. A szlovák olvasóközönség a „Na zázrak Čakajúci" című (Ctibor Stítnic­ký fordítása) válogatásban Is­merhette őt meg, mellyel 1965­ben elnyerte a Csehszlovák Író­szövetség nemzetiségi díját. Forbáth Imre halálával az avantgarde-költészet jellegzetes és legkiemelkedőbb csehszlová­kiai magyar kommunista költő­jét veszítettük el. Távozása mé­lyen megrendített bennünket, maradandó értékű írói-költői alkotásaival azonban bevéste nevét irodalmunkba, s az egye­temes magyar Irodalomba. Küszöbön a minőségellenőrzés törvénybe iktatása Tanácskozott a Nemzetgyűlés beruházási, építésügyi és kulturális bizottsága A Nemzetgyűlés beruházási és építésügyi bizottsága tegnapi ülésén — F. Krovina képviselő, az Állami Műszaki Bizottság tagja beszámolója alapján — az állami minőségellenőrzésről szó­ló új törvényjavaslat alapelvei­ről tanácskozott. Krovina képviselő tájékoztat­ta a jelenlevőket az állami mi­nőségvizsgáló központok jelen­legi hálózatáról, valamint tevé­kenységük eddigi eredményei­ről. Feladat- és hatáskörük a Nemzetgyűlés elnökségének tör­vényerejű Intézkedéseihez iga­zodik, melyeknek célja az egy­ségesen irányított gondoskodás a hazai gyártmányok, termékek minőségéről. Az előadó hangsú­lyozta, hogy a minőségellenőr­zés törvénybe iktatása jelentő­sen növelné az üzemekre gyako­rolt gazdasági és erkölcsi ha­tást, ami végeredményben oda vezethet, hogy a termelők ho­vatovább csökkentenék s meg ls szüntetnék a silány minőségű gyártmányok stb. előállítását. Az őllaml minőségellenőrzés törvénybe Iktatásának szüksé­gességét megindokolva említést tett arrá, hogy négy állami mi­nőségvizsgáló központban ellen­őrzött 458 készterméknek több mint egyharmada nem felelt meg a követelményeknek. Feltét­lenül szükséges az ls, hogy a kötelező minőségellenőrzést a jelenleginél lényegesen több termékre terjesszék ki. Ezzel kapcsolatban és tekintettel a jö­vőbeni feladatokra, 1968-ig ki kell építeni az állami minőség­ellenőrző központok hálózatát. • • • A Nemzetgyűlés kulturális bi­zottságában /. Kudrna belügy­miniszter a nemzeti bizottságok­kal foglalkozó, a hozzászólások értelmében módosított törvény­javaslatot ismertette. Hangoz­tatta, hogy a törvényjavaslat át­dolgozásakor a szakemberek te­kintetbe vették a polgárok meg­jegyzéseit is, melyeknek nagy része a nemzeti bizottságok po­litikai-nevelő munkájára, az is­kolaügy és a kulturális élet kö­vetelményeire vonatkozott. Kije­lentette, hogy az új szövegezés figyelemmel van az iskolaügy egységes Irányítására, sőt ebben a kérdésben a központi hivata­lok befolyását is sikeresen meg­oldja. A belügyminiszter beszámoló­ját követő vitában elsőnek J. Turečková képviselő szólalt fel. összehasonlította az előbbi tör­vénytervezetet a módosítottal, mely utóbbi sokkal konkrétebb. Kitűnik belőle a nemzeti bizott­ságok szélesebb hatásköre is. Ezután az Iskolaépületekről, hiányos karbantartásukról, vala­mint az Iskolákról volt szó, me­lyek — a főiskolák kivételével — továbbra is a nemzeti bizott­ságok kezelésében maradnak. Kifizetődőbb, gazdaságosabb irá­nyításuk azonban még sok kí­vánnivalót hagy hátra. —km— A Barátság és Béke Stafétája Szlovákiában (ČTK) — A Csehszlovákia dolgozó népe üdvözletét továb­bító Barátság és Béke Stafétá­ja tegnap több mint 200 kilo­méteres utat tett meg Zcfár nad Sázavouból Szlovákia fővá­rosába. Az esti órákban a morva— szlovák határra, Kútyba érke­zett, ahol a dél-morvaországi kerület lakosságának nevében Michal HolCík, a CSKP dél­morvaországi kerületi bizottsá­gának titkára átadta a stafétát František Dvorskýnak, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerü­leti bizottsága vezető titkárá­nak. Gátat kell vetni az atomfegyverek elterjedésének IFolytatés az 1. oldalról) záltabb világ megteremtéséhez vezető lépésnek tekintjük. Fel­hívjuk ezért az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió kormá­nyát, hogy komolyan foglalkoz­zék az alábbi problémákkal: — a föld alatti atomrobban­tási kísérletek tilalmának ki­terjesztésével; — a fegyvergyártásra szolgá­ló hasadóanyagok gyártásának csökkentésével; — az atomfegyverek átadásá­nak befagyasztásával; — az európai fegyveres erők további korlátozásával stb. Felhívjuk minden atomfegy­verekkel rendelkező hatalom kormányát, hogy tartózkodjék az atomfegyver tökéletesítésé­től s tegyen lépéseket az atom­fegyver-tartalékok fokozatos csökkentésére. A staféta további útja Seku­lén. Veľké Levárén, Malackyn és Devínska Nová Vesen ke­resztül Bratlslaváig vezetett, ahol a város testnevelési egy­ségeinek képviselői vették át. A stafétát a Prímás téren 19.30 órakor Štefan fardanházy mér­nöknek, a városi nemzeti bi­zottság alelnökének adták át, aki elhelyezte a Prímás-palo­tában. A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő levele (ČTK) — Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága jókívánságait fejezte ki findfich Kotdl elvtársnak, bel­ügyminiszter-helyettesnek 50. születésnapja alkalmából. Az üdvözlő levelet — mely méltatja a Jubilánsnak a mun­kásmozgalomban, a pártban és a szocializmus építésében vég­zett önfeláldozó tevékenységét — Ľubomír Strougal, a CSKP Központi Bizottságának titkára adta át kedden Kotál elvtárs­nak. A CSKP szlovákiai konferenciájának évfordulója Megemlékeztek a 30 évvel ezelőtti eseményekről (ČTK) — A Banská Bystrlca-i Munkásotthonban 30 évvel ez­előtt, 1937. május 16-án és 17­én tanácskozott a CSKP szlo­vákiai konferenciája, amelyen 225 küldött vitatta meg, majd egyetértéssel Jóváhagyta Szlo­vákia gazdasági, társadalmi és kulturális felvirágoztatásának tervét. E történelmi jelentőségű év­forduló alkalmából tegnap — a 30 évvel ezelőtti tanácskozás színhelyén, a Banská Bystrica-Í Munkásotthonban — kerületi szemináriumra jöttek össze a közép-szlovákiai kerület politi­kai és közgazdasági dolgozói, köztük a konferencia 31 részve­vője. A szemináriumon Bohuslav Graca, az SZLKP Párttörténeti Intézetének igazgatója is jelen volt, továbbá Milan Fllo, az SZLKP Párttörténeti Intézetének dolgozója, aki előadásában a konferencia történelmi jelentő­ségét méltatta. A 30 évvel ezelőtti konferen­cia résztvevői a szlovákiai dol­gozók politikai s szociális érde­kelt ls kifejezésre juttatták, s Szlovákia iparosítását, a mező­gazdasági termelés korszerűsí­tését stb. követelték. A pártunk által három évti­zeddel ezelőtt Jóváhagyott terv megvalósítására azonban csak hazánk felszabadítása után ke­rült sor. A CSKP történelmi jelentősé­gű szlovákiai konferenciájának egykori közép-szlovákiai részt­vevői a szeminárium befejezése után szívélyes beszélgetésre jöttek össze az SZLKP közép­szlovákiai kerületi bizottsága elnökségének tagjaival. KGST-küldöttségünk hazatért Moszkvából (CTK) — A csehszlovák kül­döttség Otakar Simünek minisz­terelnök-helyettesnek, a KGST csehszlovákiai állandó képvi­selőjének vezetésével tegnap hazaérkezett Moszkvából a KGST végrehajtó bizottsága 29. üléséről. Fokozottabb harcot a bűnözés ellen Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban A bűnözés és az egyéb nega­tív jelenség elleni harc nem csupán a büntetőeljárásban te­vékenyen részt vevő szervek ügye, hanem az egész társada­lomé. A tegnap Prágában megtartott sajtótájékoztatón dr. A. Neu­man Igazságügy-miniszter, dr. /. Bartuška főállamügyész és a Belügyminisztérium dolgozói a bűnözésekkel kapcsolatos jelen­ségeket és okaikat fejtegették. Míg 1965-ben 100 864 bűntettért közel 72 000 személyt ítéltek el, 1966-ban a bűncselekmények száma 110 000-re és az elítélteké 72 500-ra emelkedett. A kedve­zőtlen és nyugtalanságra okot szolgáltató fejlődést bizonyltja az a tény Is, hogy az 1962-64­es években 62 000 személyt Ítéltek el 81000 törvényellenes cselekedetért. A bűncselekmények 35 szá­zalékát a vagyon ellen elköve­tett bűncselekedetek, 17,4 száza­lékát pedig a társadalmi vagyon oreglopésa képezi. Noha a szán­dékos testi sértések, a közle­kedési balesetek stb. száma csökkenő irányzatot mutat, an­nál több gondot okoznak a visszaeső bűnösök. Az elítéltek­nek ugyanis több mint 40 szá­zaléka visszaeső. A társadalmi vagyon meglo­pásáért és rongálásáért a nép­gazdaság 1966-ban több mint 47 millió korona kárt szenve­dett, úgyhogy ezen bűncselek­mények elkövetéséért átlagosan minden tettes kb. 3150 korona kárt okozott. Az ifjúsági bűnözések száma is emelkedik. Míg 1963-ban a 15—18 éveseknek 0,66 százalé­kát Ítélték el bűnözések miatt, 1966-ban számuk 0,83 száza­lékra rúgott A legtöbb bűncse­lekményt az észak-csehországi és a dél-morvaországi kerület­ben, továbbá a fővárosban, va­lamint a nyugat-szlovákiai ke­rületben követik ai \ bűncse­lekmények oka az ifjúság ese­tében többnyire az iszákosság. — ka — Csehszlovák nemzeti nap a világkiállításon (Folytatás az 1. oldalról) egyéb támogatásukkal lehetővé tették a csehszlovák dolgozók­nak, hogy nem csekély felada­tukat sikeresen teljesítsék. Hiszem, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részvé­tele a világkiállításon végső eredményében hozzájárul a csehszlovák—kanadai kapcsola­tok további kedvező fejlődésé­hez, Csehszlovákia és Kanada népe barátságának megszilár­dításához, a világbéke erősíté­séhez. A világkiállításnak a lehető legnagyobb sikert kívánom, teljesítse nemes küldetését s váljék a vendéglátó ország be­csületére. NOVOTNÝ ELVTÁRS SAJTÓÉRTEKEZLETE OTTAWÁBAN Ottawa (CTK) — Antonín No­votný elnök hétfőn az ottawai nemzeti sajtóközpontban sajtó­értekezletet tartott, amelyet a rádió és a televízió ls közvetí­tett. Az értekezleten mintegy 50 kanadai és külföldi újságíró vett részt. Az értekezletet No­votný elnök rövid beszéddel nyitotta meg, amelyben megvi­lágította azokat a fő alapelve­ket, amelyekhez a csehszlovák külpolitika a legfontosabb nem­zetközi problémák megoldása­kor igazodik. „Csehszlovákia egyik fő alap­elve a világbéke megszilárdí­tására és a különböző társadal­mi rendszerű országok és né­pek békés együttélésére és együttműködésére irányuló tö­rekvés," — mondotta Novotný elvtárs, majd így folytatta: „A békés törekvések útjában aka­dályok állanak, főként Délke­let-Ázsiában, de Európában ls. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a vietnami helyzetre gondol. Az Egyesült Államok vietnami agresszív háborújának fokozá­sa azzal a veszéllyel jár, hogy a vietnami konfliktus tovább­terjedhet." „Gyümölcsöző párbeszéd bon­takozik ki a kelet- és nyugat­európai országok között, és kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális együttműködés folyik közöttük," — mondotta a továbbiakban Novotný elvtárs. „Nem kétséges, hogy az euró­pai légkör javulásához hozzájá­rulna a német kérdés rendezé­se. Az NSZK kormánya azon­ban még mindig nem hajlandó elismerni a második világhá­ború eredményeit, a jelenlegi határokat Európában, és nem akarja elismerni, hogy a mün­cheni egyezmény kezdettől fog­va érvénytelen. A sajtóértekezleten feltett kérdések elsősorban a vietnami háborúra és az európai hely­zetre, valamint a Varsói Szerző­dés és a NATO-tagállamok köl­csönös viszonya megjavításá­nak lehetőségeire vonatkoztak. Novotný elnök a vietnami helyzettel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a további fejle­ményekért az amerikai kormány felelős. A Kelet- és Nyugat-Európa kapcsolatainak fejlődésével fog­lalkozva az elnök rámutatott, hogy az európai népek közvé­leményében. mélyreható válto­zás van folyamatban, és egyre inkább gyökeret ver a kollek­tív biztonsági rendszer megte­remtésének gondolata. Az elnök elmondotta, hogy az európai biztonságról tárgyalt a 24 kom­munista párt Karlovy Vary-l értekezlete. Csehszlovákiának elsőrendű érdeke e kérdések megoldása. A sajtóértekezletet megzavar­ta egy Csehszlovákiából szár­mazó egyén provokatív fellépé­se, aki egy torontói újság tu­dósítójaként szerepelt. Novotný elnök azonban higgadtan és méltóan válaszolt a provokatív kérdéseire. A sajtóértekezlet után Novot­ný elnök T. Martin kanadai külügyminiszterrel egyórás megbeszélést folytatott. Montreal — Montrealban hét­főn 80 ország mintegy 1500 küldöttének részvételével meg­kezdődött a Nemzetközi Keres­kedelmi Kamara 21. ülésszaka. A megnyitó beszédet Lester Pearson kanadai miniszterelnök mondotta, s főként a fejlődő országok kérdéseivel foglalko­zott. Hangsúlyozta a nemzet­közi kereskedelem fejlesztésé­nek szükségességét. Szovjet—olasz közös közlemény Fanfani külügyminiszter befejezte moszkvai látogatását Moszkva (ČTK) — Amintore Fanfanl olasz külügyminiszter tegnap befejezte ötnapos hiva­talos szovjetunióbeli látogatá­sát és elutazott Moszkvából. Az olasz külügyminiszter a szovjet kormány meghívására látoga­tott a Szovjetunióba, ahol kon­zulárls egyezményt és más meg­állapodásokat írt alá. Látogatásának befejezéséül Moszkvában szovjet—olasz kö­zös közleményt adtak ki, mely megállapítja: a Szovjetunió és Olaszország minden egyes kor­mány kötelességének tartja a béke megőrzését, a vitás kérdé­sek megoldásának elősegítését és a nemzetek szuverenitásának elismerését. A közlemény sze­rint a tárgyaló felek megegyez­tek abban, hogy harcolni kell az atomfegyverek továbbterjesz­tése ellen és törekedni kell a2 atomsorompó-egyezmény meg­kötésére. Ami a vietnami kér­dést illeti, a közlemény megál­lapítja, hogy a tárgyaló felek isimertették e problémában el­foglalt álláspontjukat, és aggo­dalmukat fejezték kí a vietnami helyzettel kapcsolatban. A nem­zetközi politikai kérdésekről folytatott tárgyalás hasznos volt, s az eszmecsere baráti lég­körben folyt, állapítja meg ä közlemény. A továbbiakban megelégedéssel nyugtázza * szovjet—olasz kulturális, tudo­mányos kapcsolatok fejlődését, De Gaulle sajtóértekezlete A francia elnök Nagy-Britannia kőzős piaci tagságáról Párizs (ČTK) — De Gaulle francia elnök az Elysée-palotá­ban tartott szokásos negyedévi sajtóértekezletén a nemrégen lezajlott parlamenti választá­sokkal, a kormány szociális és gazdasági politikájával és Ang­lia közös piaci csatlakozási ké­relmének kilátásaival foglalko­zott. De Gaulle kijelentéseiből arra következtethetünk, hogy a fran­cia kormány ellenzi Angliának a Közös Piacba való belépését. Örömmel nyugtázta, hogy Nagy­Britannia fel akarja számolni elszigeteltségét, de kétségbe vonta, hogy a mai körülmények között beléphetne a Közös Piac­ba. A továbbiakban az elnök belpolitikai kérdésekkel foglal­kozott, a nemzetközi helyzetről csak néhány szót mondott. Éle­sen támadta az ellenzéket és azt állította, hogy az ellenzék hatalomrajutása esetében nem tudná megoldani az ország problémáit. Ami a gazdasági és a szociá­lis problémákat illeti, az elnök elismerte a dolgozók jogos kö­vetelését: az életszínvonalat emelni kell. Beismerte, hogy Franciaország e téren sokban elmaradt a többi közös piaci or­szág mögött. Megfigyelők rámutatnak ar­ra, hogy az elnök a gazdasági helyzettel foglalkozott, ami azt bizonyítja, hogy Franciaország­ban az utolsó parlamenti válasz­tások után üj helyzet alakult ki. Winzer befejezte algériai tárgyalásait Algír (ČTK) — Ottó Winzer, „ az NDK külügyminisztere be­fejezte háromnapos algériai tárgyalásait, amelyek nem Jár- j g B, tak ugyan konkrét eredmények­kel, de a miniszter véleménye y. 1 szerint megteremtették a két ország kapcsolatai továbbfejiő­désének és elmélyülésének fel- M tételeit. Ä

Next

/
Thumbnails
Contents